Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Multivilág

Ez a nemzetközi vándorszavakban gyakran előforduló, latin eredetű előtag a vele összetételben álló elem sokszorosát jelenti. A nyelvi ökonómiát követi, hogy a multinacionális alak helyett gyakran használjuk csak a multi formát. A divatot követve egyébként megjelennek már a mega- és a giga- fokozó, túlzó funkciójú előtagok is.

Az informatikai szaknyelvben a multi- gyakran fordul elő a multitask, a multimédia és a multitouch szerkezetekben.

A multitask egy angol szóösszetétel, amely azt jelenti, hogy 'sokfeladatú, többszörös feladatú'. Jellemzően operációs rendszerekkel kapcsolatos, mert ezek a műveleti rendszerek rendszerint egyszerre több feladatot is képesek végrehajtani. Nagyon kifejező a sokfeladatú vagy sokfeladatos alak a multitask mellett, ám mivel szűk szakmai körökben használatos a multitask kifejezés, és a nagyközönség igen ritkán találkozik vele, ezért nem közhasználatú egyetlen magyarosított forma sem.

A multimédia pedig két igen gyakori kifejezés összetétele, amelyek közismertek, a multi- előtag mellett a média, médium alakok is ismerősek. A multimédia 'többféle média (vagyis a látvány, a hangzás) kapcsolódása' egyes webes dokumentumokban. A world wide web lehetőséget ad a felhasználóknak arra, hogy multimédiás állományokat töltsenek fel éa webre és kapcsoljanak össze hiperlinkekkel.

A érintőképernyő az angol touch screen szerkezet egyszerű tükörfordítása, hiszen a touch jelentése 'érintés', a screen pedig a 'képernyő' jelentésű főnév. A multi-touch screen kifejezés többszörös összetétel, így jelentése csak körülírható: 'többujjas, többszörös, összetett érintésre reagáló képernyő'. Jól követhető itt is, hogy a multi- előtag megtöbbszörözi az utána álló szerkezet értelmét. A világ főként a 2007-ben bevezetett iPhone miatt figyelt fel erre a technológiára, hisz ebben az eszközben olyan multi-touch képernyő van, amelyen például két ujjunkat széthúzva lehet egy fényképet nagyítani.

A magyarban a multi-touch screen leginkább multi-touch képernyő alakban él, amit vegyes összetételnek nevezünk, tehát az igen összetett jelentéstartalmú multi-touch szerkezetet (egyelőre?) eredeti formájában használjuk, a képernyő utótagot pedig magyarul. Létezik a multi-input touch screen kifejezésforma is, ami szó szerint fordítva közelítőleg 'többszörös bemenetű érintőképernyő', ám a jelentése megegyezik a multi-touch screenével.

Bódi Zoltán

0 Tovább

Szerverek fűtik a székesegyházat

A szerverek hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak, amelynek java része a hűtésre megy el. Ez az energia szinte mindig veszendőbe megy. D e a világválság egyik áldásos hatása, hogy megtanítja az embereket takarékoskodni. Ma már kész módszerek állnak rendelkezésre, hogy az eddig hulladékhőként távozó energiát visszaforgassák.

Három éve már beszéltem a műsorban arról, hogy a svájci GIB-Services nevű cég úgy döntött, nem hagyják kárba veszni az általuk üzemeltetett számtalan PC által kibocsátott hőt, hanem azt egy speciális csövön keresztül elvezetik a pár tíz méterre található uszodába, és azzal melegítik fel a medencében lévő vizet, sőt a helyiséget is így fűtik. Az a számítógépközpont annyi hőt termel, hogy azzal akár 80 kisebb lakást lehetne fűteni.

Most a finnek követték a példát. Helsinki ékessége az Uszpenszkij-katedrális. A legtöbben azonban nem tudnak arról, hogy hét méter mélyen egy régi, sokáig használaton kívül álló  bunker található. Az a 300 négyzetméteres, igen biztonságos termet az egyik finn IT-cég szerverteremnek rendezte be. A dolog érdekessége, hogy a beruházást környezetvédelmi szempontok figyelembevételével végezték, ezért a szerverek hőjét a katedrális fűtésére használják fel. A technológia révén  a szerverek hőjének 70 százaléka újrahasznosítható.

A beruházás nem csak a szükséges hatósági engedélyeket szerezte be, de még klerikális jóváhagyással is bír: Helsinki püspöke megáldotta.

Toochee, a galaktikus

 

0 Tovább

Az okostelefon terjedése III: A mobiltelefon elterjedtsége nemzetközi összevetésben

Október elején készültem el az okostelefonok magyar terjedésével foglalkozó cikkemmel, ami az Információs Társadalom folyóiratban fog hamarosan megjelenni. A cikk alapján sorozatot indítottam a blog hasábjain, amiben röviden bemutatom az okostelefonok (mobiltelefónia) hazai elterjedtségét.

A mobiltelefon húsz év alatt – 1990-es bevezetése óta – szinte teljesen elterjedt Magyarországon. 2011 augusztusában 117 előfizetés jutott 100 lakosra (NMHH adat) és ténylegesen a lakosság körülbelül 80%-a rendelkezett mobiltelefonnal.

A közhiedelemmel ellentétben nincs mindenkinek mobiltelefonja hazánkban. A 117%-os „penetrációt” az adja, hogy sokaknak van kettő vagy esetleg három működő készülék a tulajdonában, az adat tehát a hívásfogadásra képes aktív SIM kártyák számát mutatja. Az igazság az, hogy minden ötödik magyarnak nincs mobiltelefonja. Nyilván ezek között sok a készülékhez a szülők szerint túl fiatal gyermek; a vonalas telefonnal rendelkező és legtöbbnyire otthon lévő idős ember; azok a kispénzű emberek, akik nem engedhetik meg maguknak még a mai árak mellett sem, hogy mobiltelefont tartsanak fent; végül azok, akik valamiért egyszerűen csak nem szeretnének mobiltelefont.

A mobiltelefon idehaza az egyik legelterjedtebb kommunikációs eszközzé vált. Az eszköz terjedése az elmúlt tíz évben (2000 és 2010 között) követte a kelet-európai trendet, viszonylag alacsony bázisról nagy lendülettel 2008 körül jutott a csúcsra és azóta nem változott érdemben (az utóbbi 2-3 évben nálunk stagnált, a két bemutatott visegrádi országban enyhén emelkedett a penetráció). Két további, ezen a téren igen fejlett európai állammal összevetve (Olaszország és Finnország), azt mondhatjuk, hogy a tíz év alatt jelentős hátrányt sikerült ledolgozni, de az olló nem zárult be, sőt Finnország esetében tovább nyílt 2008 óta:

Mobil előfizetések száma néhány európai országban (ITU)

Forrás: ITU, 2010

A hazai 117%-os adat európai összevetésben nem számít egyébként különösebben magasnak, megfelel a kontinens átlagának, világviszonylatban viszont hazánk a legfejlettebbek közé sorolható:

Mobil előfizetések világrégiónként (ITU)

Forrás: ITU, 2010

Európán belül viszont – ahogy az alábbi térképen is látható –, Magyarország nem tartozik a legmagasabb penetrációval rendelkező európai országok közé (a térkép a 2009-es állapotokat mutatja), hazánk a „középmezőnyben” foglal helyet:

Mobil penetráció Európában (Wikipédia)

Forrás: Wikipédia, 2010

Mindent összevetve elégedetlenségre semmi okunk sem lehet, a mobiltelefon elterjedése igazi sikertörténetnek tekinthető Magyarországon. De vajon mi a helyzet az okostelefonokat tekintve? Ezzel foglalkozok a következő részekben.

Pintér Robesz

A sorozat korábbi részei:

Az okostelefon terjedése I.: Nincs idő gondolkodni

A mobiltelefon terjedése Magyarországon: a kezdetek

 

 


0 Tovább

Egy éves a LibreOffice

Szeptemberben lett egy éves a LibreOfficeirodai alkalmazáscsomag, miután a fejlesztés szétvált tavaly az Oracle-höz került OpenOffice-tól. A válás oka az új tulajdonos és az fő fejlesztők közötti nézeteltérés volt, amit nem sikerült feloldani. A LibreOffice elmúlt 12 hónapja egyértelműen sikertörténet.

2010 szeptemberében az OpenOffice fejlesztők egy része megalakította a The Document Fundation csoportot, azzal a szándékkal, hogy folytassák az OpenOffice irodai szoftver fejlesztését más néven. Erre azért volt szükség, mert az Oracle-ben felmerült a lehetőség, hogy a projektet nem fogják folytatni, vagy hasonló korlátozásokat vezetnek be, mint előtte az OpenSolaris operációs rendszer esetében. Ez olyan feszültséget okozott, amit nem sikerül belátható időn belül rendezni, így fejlesztő egy része a válás mellett döntött.

A LibreOffice névet a fejlesztő eredetileg ideiglenes névnek szánták és meghagyták a lehetőséget mindenkinek, így az Oracle-nek is, hogy csatlakozzon a projekthez az OpenOffice.org névvel, de ezt a cég elutasította, sőt utasította az OpenOffice és a The Document Fundation vezetőségében is résztvevő tagokat, hogy mondjanak le az OpenOffice vezetőségi funkciókról összeférhetetlenség miatt.

A válás után aztán 2011 áprilisában az Oracle bedobta a törölközőt és beszüntette kereskedelmi fejlesztések támogatását az OpenOffice-nál, majd júniusban az Apache Fundation-nek adta át a projektet és az OpenOffice.org márkanevet, hogy ők inkubátorként támogassák tovább a közösségi fejlesztést.

Az elmúlt egy év nem csak a kenyértörésről szólt, de jelentős és fontos fejlesztések is napvilágot láttak a LibreOffice motorháztetője alatt. Csökkent a Java függőség, kikerültek olyan funkciók, melyek az Oracle licenceihez kötődtek, de bekerültek olyan plusz dolgok, amik korábban hiányoztak az OpenOffice-ból. Ilyenek az SVG kép formátum kezelés, a Lotus Word Pro és Microsoft Works import modul, MS Excel kompatibilitási fejlesztések (pl pivot tábla kezelés) és nem utolsó sorban rengeteg olyan fejlesztés ami pont a magyar nyelvi támogatás további erősítését szolgálja.

A legutolsó kiadással jön egy teljesen új TrueType betűkészlet, ami nem csak egy a sok közül, de kimondottan úgy lett megtervezve, hogy a magyar nyelvi sajátosságokat a lehető legteljesebben támogassa. Ilyenek a kettős mássalhangzók támogatása (ly, ny, sz, ty stb...) és a magyarban gyakran előforduló "gfi", "gj", "gj" együttállások támogatása. Ezeket az új fejlesztéseket, melyek az új betűtípushoz kötődnek, egyébként 5 oldalon keresztül sorolja a legutóbbi kiadáshoz tartozó dokumentum.

Egy év alatt több, mint 25 millió példányban telepítették a programcsomagot, melynek a fele Windows felhasználó. Újabb lökést adhat a felhasználói bázis növekedésének, hogy sok Linux disztribúció is lecserélte az alapértelmezett irodai programcsomagot az régi-új LibreOffice-ra. A felhasználók a váltás a korábbi csomagról teljesen zökkenőmentes, ami szintén hozzájárulhat a gyors növekedési ütem fenntartásához.

0 Tovább

Az első okostelefon

Pár napja olvastam a Figyelőben, hogy az első okostelefon az iPhone 2007-ben jelent meg. Persze tudom, hogy sokan úgy értelmezik az iPhone piacra dobását, hogy ez a lépés tette igazán divatossá az okostelefont. De az elsőség nem az iPhone-é. (A műsorban jómagam 2005 elején lelkendeztem, hogy végre szert tettem egy olyan mobilra, amely érintőképernyős és grafikus felületén elérhetők a személyi digitális asszisztens funkciói. És ez két évvel az iPhone megjelenése előtt volt.) Itt az idő tehát arra, hogy tisztázzunk pár dolgot az okostelefonnal kapcsolatban.

Kezdjük ott, hogy mit jelent az okostelefon kifejezés jelenleg. Hívjuk segítségül a Wikipédia szócikkelyét, amelynek első mondata ez: „A smartphone is a high-end mobile phone that combines the functions of a personal digital assistant (PDA) and a mobile phone.” Vagyis egy olyan csúcsminőségű (bár a „high-end” kifejezést szokás abban az értelemben is használni, hogy a „tehetősek által megfizethető”, azaz drága, speciális igényeket kielégítő) mobiltelefon, amely összekapcsolja a mobiltelefon funkciót és a PDA funkciókat. A PDA pedig azt jelenti, hogy egy olyan mobil eszköz, amely személyi információkezelőként (ún. PIM = personal information manager) működik, azaz elérhetőek benne a következő integrált funkciók: naptár időzíthető figyelmeztetésekkel, címjegyzék részletes adatokkal (nem csak telefonszám), e-mail (illetve más üzenetkezelő funkciók, például SMS, MMS, fax), jegyzetkészítési lehetőség, illetve most már nyugodtan az elvárt funkciók közé tehetjük a webböngészést és további programok telepíthetőségét is. (Az MP3-lejátszást, a fotókészítést és más multimédia képességet nem írja elő a definíció, de minden mai okostelefon tartalmazza ezeket is, tehát inkább jellemző többlet, mint elvárt funkcionalitás. Ugyanígy nem része a definíciónak az érintőképernyő sem.)

Tehát röviden: az okostelefon olyan készülék, amivel lehet mobiltelefonálni, webet böngészni, jegyzetelni, van benne a telefonnal összekapcsolt naptár, címjegyzék, e-mail program és más hasznos segédprogram.

Az első okostelefon

No és most jön a döbbenet. Az első olyan készüléket, ami megfelel ennek a definíciónak, még 1992-ben mutatta be az IBM és a BellSouth a COMDEX kiállításon Las Vegasban. A készülék neve az volt, hogy IBM Simon és még meglepőbb, hogy ennek a készüléknek már érintőképernyője volt! Az első okostelefon tehát jövőre már húszéves lesz. Azt írják a róla szóló cikkben, hogy némi késlekedés után 1994-ben kezdte árusítani az Egyesült Államok 190 városában a BellSouth potom 899 dolláros áron. Nyilván ezzel még nem lehetett böngészni (hiszen gondoljunk csak arra, hogy a World Wide Web megszületésének évében „fogant” maga a készülék), és értelemszerűen e-mailezni sem volt képes, viszont az akkoriban divatos személyi hívókra (pager-ekre) lehetett vele elektronikus üzenetet küldeni, és telefax küldésére is alkalmas volt.

A manapság sokak által lesajnált/leírt Nokia dobta piacra 1996-ban az első olyan okostelefont, amely teljes PDA funkcionalitást kínált textwebes böngészéssel, e-mailezéssel. A 9000-es sorozatszámú készülék a Nokia Communicator termékvonal első darabja lett. Ez a készülék már magán hordozta a későbbi utódjainak alapvonását, a szétnyitható palmtop megjelenést, teljes QWERTY billentyűzettel. (Emlékszem, úgy emlegettük akkoriban, hogy mobiltelefonba épített számítógép, és egy Intel 386-os processzor működött benne a GEOS 3.0 operációs rendszerrel.) A Nokia később átállt a Symbian nyílt forráskódú operációs rendszerre, majd idén év elején jelentették be, hogy az okostelefonjaikkal átállnak a Windows Phone 7-es rendszerre. Majd meglátjuk, hogy időben döntöttek vagy már elkéstek a váltással…

Az angol smartphone (azaz okostelefon) kifejezést pedig először az Ericsson használta a GS88-as telefon koncepciójára 1997-ben. A folytatás már csak címszavakban: 2000-ben jelent meg az Ericsson R380-as telefonja, amely első piacra dobott mobil volt „smartphone” kifejezéssel megnevezve és Symbian operációs rendszerrel. Az 1990-es évek végén pedig egy sor más gyártó is megjelent olyan készülékekkel, amelyek már teljesítették az okostelefonokkal szemben támasztott igényeket: Palm OS, Blackberry OS vagy éppen Windows CE operációs rendszerrel.

A piac alapozása tehát megtörtént, 1992-től 2007-ig, amikor is bemutatták az első Apple iPhone-t, amely abban hozott igazi újdonságot, hogy multi-touch képernyője van és persze hozza az Apple legendás designját. És a marketing révén a hisztériába hajló divatot is, amely - tévedés ne essék! - egy pozitív jelenség, hiszen sokakkal megismertette az akkor már 15 éve létező okostelefon koncepciót...

A kifejezetten okostelefonokhoz készített nyílt forráskódú Android operációs rendszer első változatát pedig 2008-ban adták ki.

Érdekesség, hogy a PDA kifejezés használatában valóban az Apple céget illeti az elsőség, hiszen 1992-ben az akkori vezérigazgató John Sculley használta a PDA kifejezést az akkor bemutatott Apple Newton készülékre. (Steve Jobs akkor éppen nem dolgozott az Apple-nél, hiszen 1985-ben rúgták ki onnan és 1996-ban tért oda vissza. Elhozván a cégnek azt a páratlan sikerszériát, amely tragikus halálával talán nem ér véget, hiszen a hírek szerint egy négyéves tervet hagyott hátra kollégáira.)

Szilágyi Árpád


0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek