Netidők Blogtársaság

A szövegekhez elválasztatatlanul hozzákapcsolódik valamiféle osztályozás, csoportosítás. A köznapi kommunikáció során, ha valamit egy helyzetnek, elvárasnak megfelelő formában és stílusban akarunk közölni, akkor nem ötletszerűen állítjuk össze a szövegeinket, a mondanivalónkat, hanem valamiféle szabályrendszernek megfelelően. Anélkül, hogy belemerülnénk a túlzottan mély részletekbe, nevezzük ezeket a szabályrendszereket műfajnak. A műfajok tehát olyan követendő minták, amelyeknek az értékét, a formáját, a szabályszerűségeit, a stílusát a nyelvhasználói közösség ismeri, elismeri, és átörökíti. Persze, ha tudományos szempontokat vennénk figyelembe, akkor szövegtípusokról, szövegfajtákról is értekezni kellene, de most csak egy saját szempontot szeretnék kiemelni.

A weben szembesülhetünk teljesen új szövegműfajokkal, és nagyon látványosan, és felgyorsítva láthatjuk, hogyan változnak, alakulnak át a webes környezet elvárásainak megfelelően a hagyományos, offline műfajok. Egy elmélet szerint (Shepherd és Watters 2004) alapösszefüggés, hogy a weben két nagy csoportja van a műfajoknak: az egyik csoportot a weben kívül is létező műfajok alkotják, a másikat pedig a weben kialakult műfajok. És ezek a nagy csoportok is tovább finomodnak aszerint, hogy mennyire vehetjük észre bennük a hagyományos forrásokat. Tudniillik a modell másik alapösszefüggése, hogy alkalmazkodnak a szövegműfajok a webes környezethez., és ennek megfelelően folyamatosan átalakulnak. Minél tovább használunk egy szövegműfajt a weben, annál multimediálisabb, interaktívabb lesz, annál jobban alkalmazkodik az internetes befogadói elvárásokhoz.

Vegyük példának a hagyományos és a mai, modern hírportálok műfajait. 10-15 évvel ezelőtt még viszonylag általános, és természetes volt, hogy az online hírportálokon nagyjából ugyanazt és ugyanúgy olvashatjuk, mint ami a nyomtatott sajtóban is megjelent. A mai, modern hírportálokon multimediális, képgalériával megszerkesztett, erősen tagolt híreket, szöveget olvashatunk. Nem is beszélve arról, ahogy a hagyományos napló megjelent a weben, és weblog lett belőle, ami naplónak napló, csak nem személyes, hanem nyilvános, általában bárki által kommentálható, és manapság egyre több blog tartalmaz multimediális elemeket.

A szövegműfajok változása során tehát a webes környezethez való evolucionális alkalmazkodási folyamat figyelhető meg.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

USB-s eszközökkel tele van az asztal és a fiók, sokunknak nem elég a két kezünk, hogy megszámoljuk hány van a birtokunkban. Természetesen USB elosztónk is van, mert portból sosincs elég. Amikor azonban egy-egy külső merevlemezre, kártyaolvasóra (lámpára, csészemelegítőre, rakétakilövőre, stb.) vagy egyéb eszközre már nincs szükségünk, egyszerűen kihúzzuk a csatlakozóból. Ne legyen útban, ne fogyasszon feleslegesen, ne terhelje a procit, ráadásul a sok lemezmeghajtó betűjel is problémás.

Ez a ki-be dugdosás sokszor nem praktikus, a csatlakozó is előbb-utóbb kilazulhat. Erre kellene valamilyen megoldás. És lőn. Okos fejlesztők rájöttek, hogy a kapcsolható konnektorokhoz hasonlóan, kapcsolható USB portokra van szükség. A jelek szerint most teremtődött meg rá a fogyasztói igény, mert többfélét is kaphatunk már. Van olyan típus, amellyel az egészet lehet kikapcsolni de az igazán pofás daraboknál portokként kapcsolható.

Toochee, a Galaktikus

Itt az év vége, a számvetések és a jövőbenézés ideje. Ma foglalkozzunk az előbbivel és nézzük meg vajon mi foglalkoztatta az internetes társadalmat 2011-ben? Megjelent a Google Zeitgeist, a keresőóriás éves keresési trendeket összefoglaló jelentése, amiből kiderül, hogy mi érdekelte leginkább az embereket idén.

A top10 újonnan megjelenő kifejezés – amelyek vagy 2011-ben tűntek fel, vagy ebben az évben nőtt meg a leginkább utánuk az érdeklődés:

1. Rebecca Black
2. Google+
3. Ryan Dunn
4. Casey Anthony
5. Battlefield3
6. iPhone5
7. Adele
8. Tepco (a fukushimai erőművet üzemeltető társaság)
9. Steve Jobs
10. iPad2

Öt ember, egy új közösségi szolgáltatás, egy játék, két technológiai eszköz (mindkettő az Apple-től) és egy katasztrófa. A listát elnézve 2011 (is) az Apple éve volt, még ebben az évben is sikerült hatalmas érdeklődést generálni az újdonságai iránt, illetve Steve Jobs is folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt (visszavonulása, betegsége, majd halála okán).

Persze egy blogposzt nem elég a Zeitgeist aranybányájának bemutatására, megszokhattuk már, hogy a Google ilyenkor számtalan kategóriában publikál keresési listákat. A minket érdeklők közül először nézzük meg a hazaikat. Például vajon mik voltak a magyarokat leginkább érdeklő újonnan felbukkanó, felemelkedő dolgok?

1. Éden Hotel
2. Való Világ
3. Kapi Hospital
4. Csillag Születik
5. Nav
6. Összeesküvők
7. Ezel
8. Népszámlálás
9. Samsung Galaxy
10. Balaton Sound 2011

Két dolgot emelnék ki: 2011 egyértelműen a valóságshow-k éve volt Magyarországon. A másik egy meglepetés: az Apple vagy a termékei nem fértek fel ugyan erre a listára, ott van azonban a Samsung Galaxy termékcsaládja, amit nagy érdeklődés kísért idehaza. Magyarországra vonatkozóan egyébként összesen hat listát állított össze a Google, az előbb már bemutatott üstökös-kifejezéseken túl a további kategóriák és az egyes top3-ak:

• Hírek: az időjárás, a balesetek és Japán alkotja a képzeletbeli dobogót
• A magyarokat leginkább érdeklő mozik: The Secret Circle, Batman, Conan a Barbár
• Celebritások, akiknek 2011-ben a legtöbbet emelkedett a csillaga: Seherezádé, Adele, Alekosz
• Tévéműsorok: Odaát, Való Világ, Supernatural
• Utazási célpontok: Balatonkenese (egyetlen magyarként), Disneyland Párizs, Aruba

Végül nézzük meg röviden a technológiai trendek közül a 2011-ben kiemelkedő elektronikai kütyüket: meglepetésre az első a Kindle Fire, majd az iPhone 4S, a Sidekick 4G. A listára háromszor fért fel az Apple, de ott van a HP (Touchpad), a HTC (Sensation), a Samsung Nexus Prime) és a Sony (NGP) is.

Akinek nincs kedve a listákat bogarászni, annak is azt javaslom, hogy nézze meg a Google videóját, 3 percben összefoglalja, amit 2011-ről tudni érdemes. Egyszerre fantasztikus, borzasztó és felemelő látni, hogy mi minden történt velünk 2011-ben: az arab forradalmaktól kezdve az athéni tiltakozásokon keresztül, a japán földrengésen át, az űrsiklók utolsó útjáig, Steve Jobs elvesztéséig és Osama bin Laden megöléséig…

Pintér Robesz

Azt hiszem, hogy nem csak a Petőfi Rádióban bennünket hallgatók, hanem a netezők is leginkább a nyári zenei eseményekről és koncertekről ismerhetik a fesztiválkártyát – ez a bankkártyához hasonló eszköz, amivel lehetett a sörért és a hot dogért fizetni. A kártyában egy RFID chip van, ezért nem kell lehúzni, hanem elég egy kicsit hozzáérinteni a leolvasó eszközhöz. Lecserélhetjük-e több száz év után a készpénzünket elektronikus fizetőeszközökre – többek között erről beszélgettünk Lévai Gáborral, a Meta MPI Kft ügyvezetőjével, akik a Metapay rendszert is fejlesztették.

Nagyistók Tibor: Mindig tranzakcióról beszéltek – ez esetben milyen tranzakciók jöhetnek szóba?

Lévai Gábor: Praktikusan például egy beléptetés is tranzakció alapú…

Nagyistók Tibor: Mondjuk egy metrón vagy egy munkahelyi beléptetésnél…

Lévai Gábor: …de mondjuk egy törzsvásárlói kártya használatakor (kedvezmények igénybevételekor) is tranzakciók keletkeznek. A Metapay rendszer egyik nagyon fontos logikai alapja az, hogy magát a kártyát nem feltétlenül tekintjük egy értékhordozónak, tehát a chipen belül nagyon sokféle adatot is el tudunk tárolni, de nem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy a rendszerben egy adott kártyához – ami nem feltétlenül csak kártya lehet, hanem bármi, amibe ezt az RFID chipet bele lehet építeni – bármennyi egyenleget tudunk kezelni és azon az egyenlegen teljesen mindegy számunkra, hogy mi van. Forint, törzsvásárlói pont, egy beléptetés, hozzáférési adatok, vagy egészen más adatok.

Nagyistók Tibor: De hát innen egy lépés az, hogy a mobiltelefonba kerülő SIM kártya is tartalmazhat ilyen zsebeket…

Lévai Gábor: Így igaz, ez egy lépés. Egy olyan lépés, amit Magyarországon a Metapay tett meg először működő környezetben. És ez azért lényeges, mert többet tud, mint egy kártya. Pont azért, mert az eszköz egy mobiltelefon is egyben és például egy ilyen mobiltelefonba már lehet olyan alkalmazásokat fejleszteni, amik biztonságos módon ezzel a zsebbel képesek kommunikálni.

Nagyistók Tibor: Tudja-e ez a rendszer azt, amit az én pénztárcám tud, hogy megmutatja nekem, mennyi pénzem van?

Lévai Gábor: Az NFC-s (azaz a következő generációs, érintés nélküli komunikációs technológia – Near Field Communication) mobiltelefonoknál abszolút adott az a lehetőség, hogy a mobil kijelzőjén egy alkalmazáson belül lássuk az egyenlegünket, akármilyen egyenleg is az. Ugyanakkor azért mi nagyon figyeltünk arra, hogy a fesztiváljainkon a felhasználóink folyamatosan tudják, hogy mennyi pénz van a kártyájukon. Tehát az összes terminálon bármikor lekérdezhették az egyenlegüket. Illetve, hogy bármilyen tranzakciót csináltak, akkor rögtön meg is mutattuk nekik, hogy mennyi az egyenlegük.

Nagyistók Tibor: A technológiának azért van sok praktikuma, például nem kell sorba állni a pénztárnál.

Bódi Zoltán: Miért? Nem a pénztárnál kell vele fizetni?

Nagyistók Tibor: Maga a rádióhullám egyébként méteres távolságban is terjedhetne. A 15 termékemet már messziról leolvassa a kapu és mire odaérek, már észreveszi, hogy a zsebemben van. Ezután tulajdonképpen ki is sétálok úgy, hogy fizettem…

Lévai Gábor: Két szabvány létezik az RFID-val kapcsolatban. Az egyiket logisztikai feladatokra használják – ez a nagy hatótávolságú eszközök. A másik a kifejezetten rövid kis hatótávolságú eszközök, amelyek a fizetésre és más tranzakciókra használatos megoldások. Mindkettőre van működő példa. A másodikra vagyunk jó példa mi, az elsőre pedig valóban vannak már bizonyos országokban olyan áruházak, ahol elég egy kapun átmenni és rögtön meg tudja mondani a kapu, hogy mi van a kosaradban. Nagyon fontos dolog, hogy a két technológia olyan értelemben nem átjárható, hogy attól, hogy még hogy van egy Metapay fesztiválkártya a zsebemben és valaki odaáll egy nagy antennával, nem lesz képes leolvasni azt, mert ezt a technológia biztosítja. Tehát ezt kifejezetten nagyon közelre kell érinteni. Ami azt jelenti, hogy valóban szinte hozzá kell érinteni az olvasóhoz, tehát pár centi a hatótávolság.

A mai webes szövegvilágban már természetes, hogy a legtöbb szövegnek elválaszthatatlan része a multimédia: a kép, a videó és a hang. Alapjában véve nem újdonság mindez, hisz képpel ellátott szövegek mindig is voltak, elég, ha csak arra gondolunk, amikor a 19. század második felétől a nyomdatechnika volt már annyira fejlett, hogy igazán jó képeket lehetett az írott szövegek mellé nyomtatni. Innentől kezdve nem utolsósorban a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre inkább egyenrangú részévé válik az írott szövegnek a kép. Nagyjából ezt az időszakot nevezhetjük ikonikus fordulatnak. Ikonikus, azaz képi fordulat, ami azt jelenti, hogy az írott szöveg lassan elveszíti az egyeduralkodó szerepét az információközlésben, és a kép egyre több információt közvetít a nyomtatott szövegekben is. Gondoljunk csak a képregényekre, a könyvillusztrációkra.

A multimediális szöveg fogalma tehát nem újdonság, ám a weben mindez fölerősödik, szinte alapkövetelménnyé válik az írott szövegek multimedialitása. Mindez pedig visszavezethető a world wide webnek arra a technológiai lehetőségére, hogy írott, képi, mozgó, hangos állományokat is képes kezelni. Ilyenek például a képes weboldalak, vagy egy Facebook-profil.

Ám az az igazán érdekes, hogy vannak dominánsan multimediális szövegek is, amelyekben a szövegszerű, verbális elemek vannak kisebbségben, és inkább képi természetűek. Például egy híroldal képes tudósítása pont ilyen, sok-sok kép, képgaléria található a mind rövidebb írott szöveg mellett.

A legérdekesebbek azonban a tisztán multimediális szövegkonstrukciók, szövegszerkezetek, amelyekben nincs, vagy alig van írott szöveg. Ilyenek például a videoblogok, de vannak olyan cikkek, főként tematikus portálokon, amelyekben a videó dominál, és a szöveg olyan rövid, hogy csak annyi a szerepe, hogy fölhívja a figyelmet a képre.

Ezek a dominánsan képi, multimediális szövegek is szövegek, csak alapvetően nem írottak, mint a hagyományos szövegek, hanem a szöveg része, adott esetben domináns alkotóeleme a vizualitás, a multimédia. És mindennek az online médiában különös jelentősége van, hisz a médiának ez az ága, amit új médiának is neveznek, egyre inkább multimediális, alig találunk olyan médiaportált, amelynek ne lenne fontos része a videó és a képgaléria.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség