A szövegekhez elválasztatatlanul hozzákapcsolódik valamiféle osztályozás, csoportosítás. A köznapi kommunikáció során, ha valamit egy helyzetnek, elvárasnak megfelelő formában és stílusban akarunk közölni, akkor nem ötletszerűen állítjuk össze a szövegeinket, a mondanivalónkat, hanem valamiféle szabályrendszernek megfelelően. Anélkül, hogy belemerülnénk a túlzottan mély részletekbe, nevezzük ezeket a szabályrendszereket műfajnak. A műfajok tehát olyan követendő minták, amelyeknek az értékét, a formáját, a szabályszerűségeit, a stílusát a nyelvhasználói közösség ismeri, elismeri, és átörökíti. Persze, ha tudományos szempontokat vennénk figyelembe, akkor szövegtípusokról, szövegfajtákról is értekezni kellene, de most csak egy saját szempontot szeretnék kiemelni.
A weben szembesülhetünk teljesen új szövegműfajokkal, és nagyon látványosan, és felgyorsítva láthatjuk, hogyan változnak, alakulnak át a webes környezet elvárásainak megfelelően a hagyományos, offline műfajok. Egy elmélet szerint (Shepherd és Watters 2004) alapösszefüggés, hogy a weben két nagy csoportja van a műfajoknak: az egyik csoportot a weben kívül is létező műfajok alkotják, a másikat pedig a weben kialakult műfajok. És ezek a nagy csoportok is tovább finomodnak aszerint, hogy mennyire vehetjük észre bennük a hagyományos forrásokat. Tudniillik a modell másik alapösszefüggése, hogy alkalmazkodnak a szövegműfajok a webes környezethez., és ennek megfelelően folyamatosan átalakulnak. Minél tovább használunk egy szövegműfajt a weben, annál multimediálisabb, interaktívabb lesz, annál jobban alkalmazkodik az internetes befogadói elvárásokhoz.
Vegyük példának a hagyományos és a mai, modern hírportálok műfajait. 10-15 évvel ezelőtt még viszonylag általános, és természetes volt, hogy az online hírportálokon nagyjából ugyanazt és ugyanúgy olvashatjuk, mint ami a nyomtatott sajtóban is megjelent. A mai, modern hírportálokon multimediális, képgalériával megszerkesztett, erősen tagolt híreket, szöveget olvashatunk. Nem is beszélve arról, ahogy a hagyományos napló megjelent a weben, és weblog lett belőle, ami naplónak napló, csak nem személyes, hanem nyilvános, általában bárki által kommentálható, és manapság egyre több blog tartalmaz multimediális elemeket.
A szövegműfajok változása során tehát a webes környezethez való evolucionális alkalmazkodási folyamat figyelhető meg.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek