Netidők Blogtársaság

Minden második asztali számítógépet használó embernél akad otthon 1-2 használaton kívüli CD/DVD olvasó vagy író. Már rég nem kell, de kidobni nincs szívünk, hiszen működik. Vagy csak éppen a polcon maradt a rossz drive. De mire lehet használni még ezeket. Akiben van egy kis barkácsszellem, az átalakíthatja rejtett széffé. Az átalakítás egyszerűbb, mint hinnénk.

Toochee, a Galaktikus

A héten részt vettem a HWSW App! konferenciáján, ahol két mozira való (közel 400) kockának adhattam elő egyszerre, hogy szerintem mi az az 5+1 dolog, ami megbizsergeti őket az alkalmazások fejlesztése kapcsán. Engem persze leginkább az hoz lázba, hogy ezekben a kérdéskörökben mit lehet tudni, mik a trendek, vagyis: Is there a stat for that? (Hogy megmutassam, koránt sincs mindenre jó kutatási adat és még van mit tenni ezen a téren, a lentebbi összefoglaló helyenként felvállaltan „lukacsos”. De így is látszik, hogy a verseny óriási, a felhasználók pedig inkább megfontoltak, ha az alkalmazásokról van szó.)

Az előadás a nemzetközi trendekkel foglalkozott – kollégám, Kovács Marci beszélt a hazai adatokról, így most ebben a posztban sem foglalkozom a hazai helyzettel. Lássuk tehát akkor, hogy milyen témákkal és adatokkal lehet felcsigázni egy alkalmazásfejlesztőt:

1. okostelefont választanak az emberek vagy nem?

Mivel egy mobil fejlesztőnek a célcsoportját elsősorban az okostelefon felhasználók jelentik, az a legérdekesebb számára, hogy vajon mennyi ilyen készülék van a világon és milyenek ezek a készülékek. Az IHS szerint 2011-ben várhatóan 478 millió okostelefont fognak eladni a világon, ami az összes készülék közel egyharmada.

A legfrissebb – 2011 harmadik negyedéves – Gartner adatok szerint most már minden második értékesített okostelefon androidos, csökken az Apple készülékeinek részaránya és nagyon visszaestek a Symbian-os készülékek. A Windows saját mobil operációs rendszerrel szerelt készülékei pedig még a Samsung házi oprendszerét, a Bada-t sem előzték meg (bár csak most indult a Phone 7-es Nokiák értékesítése – jómagam is a Lumia800-ra várok).

Az egyes országok lakosait tekintve viszont igen változatos okostelefon penetrációs adatokat láthatunk. A Google-Ipsos-MMA 30 országra kiterjedő vizsgálata szerint – amelynek adatai bárki számára szabadon „gyúrhatók” az OurMobilePlanet oldalon – régiónkban 20 és 30% közötti adatot láthatunk.

2. Alkalmazás vagy böngésző?

A fejlesztő számára az alkalmazás a nagyobb kihívás és a nagyobb pénz – böngészőre optimalizálni egy tartalmat sokkal kevésbé érdekes (gondolom én). Ezért nem mindegy, hogy hogyan, mire használják az emberek az okostelfonjukat: vajon böngészőből vagy alkalmazásból használják-e az adott szolgáltatást? A válasz: attól függ mire. A Yahoo-Ipsos amerikai kutatása szerint „bizonyos aktivitásokról, mint a vásárlásról vagy a keresésről azt gondolják, hogy a böngésző alkalmasabb rá, míg a közösségi médiát, a térképet és az információkat gyakorta inkább alkalmazásból érik el”. Nincs tehát egyetlen arany középút, amit követni lehetne.

3. Megtalálja az alkalmazást vagy nem?

Az nem elég, hogy a fejlesztő egy remek alkalmazást tesz le az asztalra, a felhasználónak meg is kell találnia azt. A sok mobilra írt program és a különböző boltok kavalkádjában könnyen elveszhet az alkalmazás. Százezerszámra találni ugyanis konkurenciát az AppStore-okban. A GfK MRI 2011-es amerikai kutatása szerint azonban mégis az alkalmazásboltok az elsődleges tájékozódási források: „a tablet alkalmazások 80%-át az alkalmazásboltokon keresztül fedezik fel”.

Feltehető azonban, hogy az egyszeri felhasználókra jellemző kezdeti „letöltési láz” után már az ismerősi ajánlások, a médiában olvasható hírverés is hozzájárulhat egy alkalmazás kipróbálásához.

4. Letölti vagy nem?

Az persze nem elég, hogy a felhasználó megtalálja az alkalmazást, le is kellene töltenie… Szintén a GfK MRI amerikai kutatásából úgy tűnik, hogy ez kategóriafüggő: „az általános hírek a leggyakrabban letöltött alkalmazás-kategória, amit a közösségi média követ. A játék, IT hírek és az azonnali üzenetküldés szinten nagyon népszerű tablet alkalmazások.”

A Google-Ipsos-MMA vizsgálatából általam kiválasztott hat országra (Ausztria, Csehország, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Egyesült Államok) pedig az derül ki, hogy egy átlagos okostelefon felhasználó országtól függően 15-27 alkalmazást töltött már le a telefonjára – a több százezerből. Nem valami biztató… 

5. Használja vagy nem?

A letöltés akkor ér valamit, ha a felhasználó – mint a neve is mutatja – használja az alkalmazást. Az IDG Global Solutions 2011-es felmérése szerint a bűvös választóvonal a hetes: „a mobiltelefon tulajdonosok többsége kevesebb, mint 7 alkalmazást használ rendszeresen. Mindössze a válaszadók 17%-a állította, hogy több mint 10 alkalmazást használ rendszeresen”. A Google-Ipsos-MMA szerint a kiválasztott hat országban az átlag felhasználó 6-10 alkalmazást használt az elmúlt 30 napban. Nem valami sok…

A Zokem Mobile Life smartphone panel adatai szerint a leggyakrabban használt mobil alkalmazások az e-mail, üzenetküldés, telefonálás, böngészés és közösségi oldalak. Minden mást ritkábban használnak.

5+1: Fizet érte vagy nem?

Végül nézzük meg azt, hogy vajon fizetnek-e a felhasználók az alkalmazásért! A Google-Ipsos-MMA felmérése szerint a hat kiválasztott országunkban átlagosan 6-21 alkalmazásért fizettek rendszerint az okostelefon tulajdonosok. Lengyelországban és Csehországban mindössze 6-6 alkalmazásért, Amerikában 8-ért, Nagy-Britanniában 10-ért és Németországban 15-ért, Ausztriában 21-ért. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kelet-európai piacnak még van hová fejlődnie, német nyelvterületre érdemes fejleszteni, és bár fajlagosan az angol nyelvű piac a legnagyobb, de ott inkább az ingyenes alkalmazások vannak túlsúlyban az átlag felhasználó készülékén.

*    *     *

Mindebből nekem úgy tűnik, hogy miközben óriási verseny van az alkalmazások fejlesztői között, a közben az egyszeri felhasználó inkább „konzervatívnak” mondható, viszonylag kevés alkalmazást tölt le, annak csupán egy részéért hajlandó fizetni és ennél is kevesebbet használ rendszeresen.

A jó hír viszont az, hogy a felhasználók nem egyformák: bár darabra kevés alkalmazást használ egy-egy okostelefon tulajdonos, de bizonyos alkalmazásokat (pl. e-mail, közösségi média stb.) leszámítva jellemzően más-más alkalmazásokat, így lehet végül sikeres olyan sok fejlesztő cég.

Pintér Robesz

Annyi könyv és egyéb olvasnivaló érhető el a könyvolvasókhoz magyarul, hogy életed végéig sem olvasod el őket. Használati tanácsok friss bibliofileknek.

Személy szerint nagyon örülök, hogy a hazai kereskedelem töketlensége ellenére egyre jobban terjednek a könyvolvasók itthon is. A friss tulajdonosok azonban egyből szembesülnek azzal, hogy a hazai kínálat és szolgáltatás finoman szólva is mérsékelten kiváló. Pedig kínálat van, mégpedig legális formában, csak egy kicsit csuklózni kell hozzá, hogy a napi szellemi táplálékot magához vegye az ember a frissen szerzett kütyüjével. Van ugyan néhány internetes könyvkereskedés és legalább egy hazai kiadó, ahol a friss műveket legálisan meg lehet vásárolni, ezeket mindenki megtalálja.

Az magyarul elérhető olvasnivalók nagy része azonban nem ott található, hanem a könyvtárainkban, ahonnan teljesen legálisan letölthetjük a már nem védett műveket. Van belőlük szép számmal. Majd 10.000 kötet áll rendelkezésre elektronikus formátumban a Magyar Elektronikus Könyvtárban, ahonnan néhány már könyvolvasóra átalakított formátumban is elérhető, köszönhetően annak a munkának amit a könyvtár dolgozói végeznek.

Talán sokan nem tudják, de a kortárs magyar irodalom nagyjainak művei is elérhetőek az interneten mégpedig a Digitális Irodalmi Akadémián. Igaz itt egyik mű sem áll rendelkezésre olyan formátumban, amit könnyen magáévá tenne az ember.

Egyszóval olvasnivaló van, csak valamit kellene kezdeni a bitekkel, hogy a könyvolvasó is megegye és aztán olyan formában adja vissza nekünk, hogy a legjobb olvasási élményben legyen részünk. Ennek a menetét mutatom be.

Először is szükségünk lesz egy svájci bicskára ami (szinte) bármilyen formátumot benyel az egyik végén és a másik végén kijön egy könyvolvasóra való dokumentum. Ez az eszköz a Calibre. Nyílt forráskódú, megy minden fontosabb platformon. A program persze sok minden másra is képes arra is kitérek majd.

Ha esetleg Kindle olvasóval rendelkezünk akkor érdemes még néhány beállítást megtenni, mielőtt nekiesünk a könyvvadászatnak, mert ezzel még több szolgáltatását tudunk majd igénybe venni. Ehhez meg kell adni az Amazon által biztosított email címet, amire ha elküldünk egy dokumentumot, akkor azt szinkronizálni tudjuk az olvasónkkal. Fontos azt is megadni, hogy az Amazon melyik email címünkről fogja fogadni a küldött dokumentumokat. A formátumot állítsuk MOBI-ra.

A könyvvadászatot kezdjük azzal, hogy találjunk egy könyvet a MEK-en. Ehhez menjünk el az oldalra és első körben keressünk magunknak valami szimpatikus olvasnivalót.

Ha megtaláltuk és nincs meg könyvolvasóra való formátumban, akkor két módon járhatunk el. Először nézzük azt, hogy a Calibre segítségével mit tehetünk. Töltsük le a kiválasztott könyvet mondjuk RTF formátumban. Ezek után a Calibre-ben adjuk hozzá friss szerzeményt a könyvtárunkhoz.

Miután hozzáadtuk a könyvet, alakítsuk át MOBI formátumra.

Ha ezzel végeztünk, akkor eltávolíthatjuk az RTF formátumot, hogy már csak a MOBI maradjon meg, úgy hogy csak bizonyos a bizonyos formátumok eltávolítását választjuk ki.

Voilá! Megvan a könyv. Át lehet másolni a könyvolvasóra és leülhetünk egy csendes sarokba olvasni.

A jövő héten megmutatom, hogyan lehet a kortárs szerzők elérhető műveit a könyvolvasónkra feltölteni.

November 25-én kezdődik – a most következő hosszú hétvégén – a mobilfejlesztők első komolyabb összejövetele itt, Magyarországon, Mobil Weekend címmel, a VAM Design Centerben. A programban szerepel mobilalkalmazások versenye, kiállítás, workshop és helyszínbejáró-pontszerző játék is. Előzetes kedvcsinálót kértünk és kaptunk Turcsán Tamás Pétertől, az egyik szervezőtől.

Turcsán Tamás Péter: Mi azt gondoljuk, hogy nem csak a mobil alkalmazás-fejlesztőknek érdemes összejönni ezen a hétvégén – őket mi összegereblyézzük egy verseny erejéig – a mobilkedvelőket szeretnénk ott látni, azokat is, akik csak a technológia iránt érdeklődnek, de azokat is, akik a játékok és a lazább dolgok iránt is érdeklődnek, hiszen ezen a területen is rengeteg érdekesség és újdonság várja őket. Egy mini expón mutogatjuk be a legnagyobb újdonságokat, valamint folyamatosan előadások workshop-ok lesznek.

Nagyistók Tibor: Hetvenkét órán zajlik majd egy fejlesztői verseny – mi fog történni?

Turcsán Tamás Péter: Nyúzni fogjuk a fejlesztőket azokkal a feladatokkal, amiket mi adunk nekik. 51 ötletet gyűjtöttünk be a Facebook-on, ezt mostanra sikerült 11-12 darabra redukálnunk – nagyon jó applikációs ötletek jelentek meg. Fejlesztők, grafikusok és marketingesek állnak majd neki annak, hogy ez alatt a három nap alatt ebből valamiféle végeredményt is produkáljanak.

Nagyistók Tibor: A mobil expón gátlástalanul lehet nyomkodni az új fejlesztésű alkalmazásokat a mobilokon?

Turcsán Tamás Péter: Azt reméljük, hogy egy csomó újdonságot tudunk bemutatni. Egészen bizonyos, hogy az új alkalmazásokat is mindenki szeretné megismerni. Legjobb tudomásom szerint Magyarországra érkeznek most már egyre többen azok a játékcégek is, akik a mobilalkalmazásokat tartják szem előtt leginkább.

Nagyistók Tibor: Mik most a mobilalkalmazások trendjei?

Turcsán Tamás Péter: Én azt látom, hogy két nagyon érdekes trend van a magyar alkalmazásokon belül is: a szórakoztató alkalmazások, tehát a játékok, a másik pedig hogy valami olyan használható eszközt adjanak a kezünkbe, amivel könnyebben tudunk pl. tankolni, megtalálni a környezetünkben levő éttermeket, vagy bármiféle hasznos segédeszközt a mobilhoz.

Nagyistók Tibor: A Mashable nevű közösségi oldalon folyamatosan vitatkoznak a különféle közösségi szolgáltatásokról. Most erős vita bontakozott ki az augmented reality, tehát a kiterjesztett valóság mobiltelefonos alkalmazások témakörében. Tehát megyek az utcán és a Parlamentnél járva az infókat látom a épületről a kijelzőn. …

Turcsán Tamás Péter: Nálunk is van most egy ötlet, ami egészen érdekes. Ez is egy augmented reality-t próbál megvalósítani: egy virtuális lakberendező programot álmodott meg a fiatalember, nekem nagyon tetszik az ötlet.

Folytatás a hétvégén a VAM Design Centerben.

Ez a kifejezés egy olyan eszközt jelöl, amely a Synaptics egyik 2010-ben bemutatott technikai fejlesztésének eredménye. Ez egy olyan, főként hordozható gépekre (notebook, laptop, netbook stb.) szánt pozicionáló eszköz, amely nagyon hasonló a hagyományos touchpadhez (érintőpad, érintőfelület, tapipad stb.), csak annál lényegesen nagyobb, és képes akár tízujjas, összetett mozdulatokat is értelmezni.

Az eszköz neve clickpad, ami némiképpen félrevezető, mert ennek az összetételnek az előtagja, a click azt jelenti, hogy 'kattintás', a pad, pedig az informatikai környezetben már megszokott módon 'felület', egyébként eredetileg sokjelentésű szó, pl. 'írótömb', 'írófelület', 'betét' stb. Tehát a szóösszetétel jelentése alapján úgy gondolnánk, hogy ezzel a pozicionáló felülettel kattintani lehet. Valójában viszont nem, mert a clickpadnek nincsenek gombjai – mint ahogyan a hagyományos touchpadnek van két gombja, amely az egér jobb és bal gombját helyettesíti. Egyébként mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy az érintőfelületek, érintőképernyők korában átértelmeződik a kattintás (a klikkelés), mert ezekhez az eszközökhöz egyre ritkábban kapcsolunk hagyományos egeret, amelynek a gombjaival kattintani lehet, helyette az érintőfelületekre koppintunk, tapintunk.

A clickpad kifejezéshez formailag hasonlít a touchpad, funkciójában is nagyon hasonlít egymáshoz a két eszköz, csak az a különbség, hogy a clickpad sokkal összetettebb ujjmozdulatokat is tud értelmezni. Ez voltaképpen inkább a touchpad továbbfejlesztett változata, mint egy vadonatúj eszköz.

A funkcióját tekintve a clickpad hasonlít továbbá a multitouchscreenhez, tehát az olyan érintőképernyőhöz, amelyen összetett, több ujjas mozdulatokkal is lehet navigálni. És innen jön egy újabb, kapcsolódó kifejezés, a gesztus. Főként a különböző multitouch felületeken történő pozicionálás környezetében szeretik használni gesztus kifejezést, ami azonban a kommunikációs folyamat nonverbális, és nem akusztikus elemei közé tartozik, és jellemzően a kézmozdulatokat jelenti. A mutitouch felületeken előforduló gesztusok viszont nem kézzel történnek, hanem az ujjainkkal, és nem a térben, hanem egy érintőfelületen. Tehát a gesztus ilyen formájú értelmezése bővíti egy hagyományos szakkifejezés jelentéskörét.

Ezen a linken van a leírás: http://www.synaptics.com/solutions/products/clickpad

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség