Netidők Blogtársaság

Az új esztendőt gyakran kezdjük előrejelzéssel. Ezúttal úgy jövendölök, hogy egy 2011 tavaszán született bejegyzésemre térek vissza. Az ellentmondást azzal oldom fel, hogy 2011 márciusában elemeztem a Thunderbolt kifejezést, és már akkor megírtam erről a technológiáról, hogy még nem terjedt igazán, és az idő dönti majd el, hogy mennyire lesz népszerű, de újdonságértéke nyelvileg jelentős. Az óesztendő utolsó napjaiban ezt a technológiát kifejlesztő Intel bejelentette, hogy itt az idő, idén már egyre több gyártó tervezi a Thunderbolt bevezetését. Tehát a jövendölés beteljesedni látszik, a technológia elterjedésével egy újabb tulajdonnevet kell megtanulnunk.

Az Ipon.hu portál híradása szerint az ipari források arról számoltak be, hogy az Intel 2012 tavaszán dobja majd piacra harmadik generációs Core i sorozatú processzorait, valamint a hozzájuk tartozó, hetes sorozatú lapkakészletekkel ellátott alaplapjait, amelyek többségén már jelen lehet a Thunderbolt port is, így a csatlakozószabvány végre megkezdheti érdemi térhódítását.

A Thunderbolt port elterjedését eddig az akadályozta, hogy ez a technológia drágább, mint a jó ideje rendelkezésre álló USB 3.0-s szabvány (amely ugyan lassabb adatátviteli sebességet kínál, de ez is nagyobb sebességű, mint az USB 2.0), és az USB 3.0 ráadásul visszafelé kompatibilis a korábbi USB szabványokkal. Emellett, és talán éppen ezért, eddig csak az Apple termékein volt elérhető a Thunderbolt technológia. Azonban ez a technológia – éppen a tervezett tömeges bevezetés miatt – idén olcsóbbá válik. Annyi bizonyos, hogy nincs az a hatalmas sávszélesség, amelyet előbb-utóbb ne használnánk ki.

Az Ipon.hu híre szerint a Sony már biztos, hogy több termékcsaládjában is alkalmazni kívánja a Thunderbolt technológiát, csak úgy, mint az ASUS és a Gigabyte.

(Az Ipon.hu híre itt olvasható: http://www.ipon.hu/hir/2012_ben_betor_a_pc_piacra_a_thunderbolt_port/18767)

És most tekintsünk vissza a 2011. március 8-i bejegyzésre.

"Még el sem terjedt igazán az új, a korábbinál gyorsabb adatátvitelt biztosító USB 3.0 kódnévre hallgató adatátviteli technológia, de az Intel már 2011 elején bejelentette, hogy kifejlesztette az ennél is kétszer gyorsabb adatátviteli sebességű, Thunderbolt névre keresztelt technológiát. Egyes elemzők ebben látják a jövőt, mások pedig halva született ötletnek tartják ennek az új platformnak a bevezetését. Az idő eldönti, kinek lesz igaza, az viszont tény, hogy 2011 tavaszán az az aktualitása ennek a fejlesztésnek, hogy az új MacBook Pro notebookokon már a Thunderbolt csatlakozó is megtalálható. Mindenesetre a Thunderbolt névről már most érdemes elgondolkodni.

A Thunderbolt fantázianév, és mint ilyen, az informatikai szakkifejezések sajátos csoportjába tartozik, hisz sok IT terminus metaforikus (képi), illetve kódok, szám-betű kombinációk formájában terjedt el. A Thunderbolt kifejezés jelentése 'villámcsapás', 'mennykőcsapás', ehhez hasonló névadási logikára vezethető vissza a – szintén adatátviteli technológiát jelölő – FireWire 'tűzvezeték' név. A Thunderbolt fantázianév mögött jól érthető a névválasztás oka, ez a név azt sugallja, hogy ez az adatátviteli technológia olyan gyorsan akkora adatmennyiséget tud átadni, mint egy igazi villámcsapás, illetve annak az energiája. Akár ok-okozati szinten is folytathatjuk a logikát, mert – legalábbis a tervezők és az elemzők egy része szerint – a Thunderbolt úgy jelenik meg a hasonló technológiák között, mint ahogy beüt a mennykő. Érdekes párhuzamosság tapasztalható a Thunderbolt és a FireWire technológia neve és elterjedése között is, hiszen mindkét névtípus fantázianév, és mindkét technológiát az Apple gépein vezették be először.

Megjegyzem, hogy a technológiát nem ismerő, egyszerű felhasználók számára kicsit zavaró lehet, hogy a thunder- előtag már foglalt az IT világban, mert a szoftverek között igen népszerű a Mozilla Thunderbird ('viharmadár') nevű levelező kliens szoftvere."

Eddig a tavalyi bejegyzés, amely nyelvileg időtállló, ám technológiai érvényessége már nem rajtam múlik.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A bestyoutubevideos.tv összeállította a 2011-es év legnépszerűbb videóinak TOP tizes listáját. A filmeket összefoglalták egyetlen klipben:

Vajon mi vár ránk 2012-ben? Nem, most nem a maja világ végéről, a „fokozódó nemzetközi helyzetről”, vagy az olimpiáról lesz szó, hanem „csak” a 2012-es technológiai trendekről. A múlt héthez hasonlóan most is a Google-t hívtam segítségül a friss anyagok felkutatásában.

A népszerű téma találati listáját átnézve három anyag tűnik igazán érdekesnek, a PCWorld előrejelzése (Megan Geuss december 29 cikke), a Mashable 5 trendje (Lance Ulanoff-tól) és a Deloitte már ismerős listája, amely kétszer öt technológiát emelt ki ezúttal is. Lássuk először a 25 trendet dióhéjban, aztán nézzük össze, hogy vajon milyen irányba mutatnak.

A PCWorld várakozásai a jövő évre vonatkozóan:

1. szinte minden okostelefonba legalább kétmagos processzor kerül
2. az optikai meghajtó el fog tűnni az új laptopokból
3. széles körben elterjednek az olyan mobiltelefon csomagok, amelyekben nem a lebeszélhető percek, hanem az adatforgalom a meghatározó
4. Facebook hozzáférés nélkül egy sor szolgáltatás nem lesz használható
5. tovább terjednek az NFC chipek: mobil fizetés és egyszerű adatcsere
6. a számítási erő a felhőbe költözik
7. a HTML5 kezd szélesebb körben is elterjedni és egyre több weboldal úgy működik majd, mintha „alkalmazás” volna
8. az IPv6 még inkább elterjed
9. a felhasználók egyre több könyvet, filmet és zenét kölcsönöznek
10. kevesebb (de annál jobb) tablet érkezik

Mire érdemes 2012-ben figyelni a Mashable szerint?

1. kibővített valóság (augmented reality)
2. mikro-fizetéses gazdaság
3. az ultrabook felemelkedése
4. a közösségi / digitális „kimerülése”
5. mobil chip háború

Végül a Deloitte kétszer ötös listája:

(Re)emerging enablers” (olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket):

1. geo-lokatív vizualizáció
2. digitális identitások
3. felértékelődő komplex adatok
4. mérhető innovációk
5. rugalmasabb üzleti modellek és struktúrák

„Disruptive deployment” (azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben):

1. közösségi üzlet
2. hyper-hibrid felhők
3. mobiltelefónia az üzleti alkalmazásban
4. játékosodás (gamification)
5. a felhasználók megerősödése

Azt tudni kell a három listáról, hogy míg az első kettő a fogyasztói felhasználásról szól, addig a Deloitte listája a vállalati informatikai trendekből szemezget – ennyiben tehát nem ugyanarról szólnak, bár kiegészíthetik egymást.

Nem meglepő, hogy az idei év után 2012 is az okostelefónia, a hordozható eszközök és a közösségi oldalak (elsősorban a Facebook) éve lesz. Továbbra is fókuszban van ugyanakkor a számítási felhő, itt vannak évek óta kedvenc hívószavaink (amelyek még mindig csak az ígéret szintjén működnek): a kibővített valóság, a lokatív média és a játékosodás. Végül az internet is feliratkozik a HTML5 és az IPv6 révén a listára.

A három listát átnézve számomra egyetlen izgalmas új trend látszik, amely nem szakállas ígéret vagy 2-3 éve ismert technológiai trend folytatása, hanem valami tényleg új: a digitális anyagok kölcsönzése, azok értékesítése helyett. Érdekes, hogy ez sem technológiafüggő, hanem a gyökeresen új üzleti szemléletmódnak köszönhető. Persze ez is „ráül” a mobil és tablet eszközök elterjedésére, amivel ezt még inkább ki tudnánk használni. Mondjuk ez sem teljesen új, hanem már 2011-ben elkezdődött gyakorlat. Reméljük ilyen újdonságokat 2012 is fog szülni és nem csak a már ismert dolgok kiteljesedését fogjuk látni.

Boldog Új Évet Kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében, olvassanak és hallgassanak minket jövőre is!

Pintér Robesz

A Dropbox legújabb fejlesztése az iCloud PhotoStream szolgálatásához hasonló funkciókat vezet be. Ezzel egy menetben tudjuk a felhőbe menteni a kameránkról a fényképeket.

December 23-án jelent meg az új kísérleti Dropbox kliens, ami néhány hibajavítást tartalmaz és egy új funkciót, amivel a géphez csatlakoztatott SD kártyáról automatikusan tudjuk a felhőbe menteni a fényképeinket és videóinkat egy menetben. A kártya csatlakoztatása után a következő képernyő fogad minket:

A jelölőnégyzettel megadhatjuk, hogy a kártyán található fotókat és videókat egy menetben feltöltsük a tárhelyünkre. A "Start Import" gomb megnyomásával automatikusan létrejön egy "Camera Uploads" könyvtár a Dropbox könyvtárunkon belül és ide másolódnak fel a képek és videók. Ezt követően a Dropbox a hagyományos szinkronizálás során feltölti a könyvtár tartalmát a Dropbox tárterületünkre.

A szolgáltatás egyelőre béta módban van és még számos funkció hiányzik belőle, amit a fórumozók már jeleztek. Ilyen például az, hogy ki lehessen választani azokat a képeket amelyeket ilyen módon kívánunk feltölteni. Ezeket a javaslatokat a Dropbox fejlesztői meghallották és már dolgoznak a következő verzión ami majd orvosolja ezeket a hiányosságokat.

Ezzel együtt az új szolgáltatás kedvező fogadtatásban részesült, mert nagyban megkönnyíti a technikailag abszolút kezdő felhasználók dolgát. Érdemes kipróbálni az új béta szoftvert és a tapasztalatokat megosztani a fejlesztőkkel.

Szilveszter előtt nincs is aktuálisabb annál, minthogy az ivással foglalkozzunk, de ráadásul úgy, hogy összekötjük a piálást a netezéssel. Karácsony környékén a britek közel felével fordul elő az, hogy részegen ülnek le internetezni és vásárolnak is az online boltokban – ezt az eredményt hozta ki a Kelkoo nevű ár-összehasonlító oldal a szigetországban. Kurucz Imrét (NRC Piackutató) kértük arra, hogy értelmezze az adatokat.

Nagyistók Tibor: A vásárlás egyfajta megrészegülést jelent arrafelé?

Kurucz Imre: Nagy-Britanniában az internetes vásárlás sokkal jobban beépült a napi rutinokba, mint mondjuk nálunk, Magyarországon. Meg talán az italozás terén is magasabb fokon állnak, mint mi. Mindenesetre ez a hír engem megihletett és mivel lehetőségem volt arra, hogy néhány kérdést betegyek egy éppen induló kutatásunkba, így megvizsgáltuk, hogy nálunk mi a helyzet. Azt tapasztaltuk, hogy bizony azért nálunk sem ritka az, hogy valaki részegen ül le az internet elé, a felnőtt internetezők 20 százalékával fordult elő ilyen az elmúlt egy évben. Azaz úgy érezte, hogy túl sokat ivott és így ült le az internet elé. Az internetes vásárlás viszont nem igazán jellemző…

Nagyistók Tibor: Felelősségteljesebbek vagyunk?

Kurucz Imre: Sokkal inkább! Ami pénztárcához, pénzügyekhez kapcsolódik, azt mi részegen nem annyira intézzük az interneten. Azt gondolom, hogy ez amiatt is van, hogy a magyar internetezőknek még azért nem annyira épült be a mindennapjaiba, hogy interneten vásárol és interneten intézi a bankügyeit. Szokták egyre többen, de azért ezt még óvatosabban kezeljük. Úgyhogy azt lehet mondani, hogy akik leültek részegen az internet mellé, annak 2,5-3 százalékával fordult elő, hogy vásárolt, rendelt valamit, a bankügyek intézése pedig tényleg elenyésző arányban. Ami inkább jellemző a magyar internetezőkre ilyen helyzetben, hogy kommunikálnak. Nekiállnak e-maileket írni, a Facebook-on posztolgatnak, csetelgetnek. Sokan szoktak ilyen helyzetben kommentelni is egyébként – talán azt azért tapasztaljuk is, hogy azért a hozzászólások néha nem feltétlenül a józanságot tükrözik…

Bódi Zoltán: A gátlások ugye felszabadulnak és „na most akkor jól belemondom az arcába!”

Pintér Róbert: Azt tudjátok, hogy a Google-nek van a Gmailben egy kifejezetten olyan szolgáltatása, hogy hogyan kerüljük el, hogy később megbánjuk, hogy részegen kommunikáltunk? Be lehet kapcsolni ezt a szolgáltatást. A lényege: matematikai kérdéseket tesz fel a levél elküldése előtt és ha azt helyesen meg tudjuk oldani, akkor elküldi a levelet, egyébként pedig nem…

Kurucz Imre: Akik részegen ülnek le internetezni, azoknak az egyötöde ilyen helyzetben akár még ismerkedik is az interneten – ez megint csak a gátlások felszabadulása. De valóban nálunk nem annyira a vásárlásban ölt ez testet. Számomra érdekes tény, hiszen bevallom, velem is elő szokott fordulni, hogy olykor-olykor kapatos állapotban térek haza éjszaka és ilyenkor előveszem a laptopot és felmegyek az internetre.

Nagyistók Tibor: Olyankor mit csinálsz?

Kurucz Imre: Én online pókerezni szoktam: nagyon jól megy ilyenkor a játék! Vagy ha nem megy jól, nem érdekel.

Bódi Zoltán: Ez szép coming out volt, viszont engem kifejezetten érdekelne, hogy hogyan lehet ezt mérni? Megkérdezitek, hogy „voltál már részeg, miközben interneteztél?”

Kurucz Imre: Nyilván ez egy szubjektív dolog, hogy az ember ezt hogy ítéli meg. Én azért szoktam érezni, hogy most esetleg gátlások nélkül vagy lazábban ülök le az internet elé az alkohol hatására. És ugye szóba jött az, hogy megbánják-e ezeket a cselekedeteiket, amiket az interneten italos állapotban tesznek. Azt láttuk, hogy a kétharmada ezeknek az embereknek saját meglátása szerint másképpen internetezik ilyen helyzetben, sőt tíz százalékuk azt mondja, hogy gyökeresen más az internethasználatuk, tehát akár radikálisan megváltozhatnak a szokásaik. Ennek hatására az sem meglepő azért, hogy minden ötödik internetezővel, aki részeg ült le az internet elé, előfordult vele, hogy valami olyat tett (a kommunikáció során), amit egyébként nem tett volna meg és esetleg meg is bánta volna. De azt gondolom, hogy ez azért ha az ember iszik, nem feltétlenül csak az interneten tud testet ölteni, tehát akár már a kocsmában, pub-ban, étteremben is elhangozhat olyan, amit másnap talán megbán. És erre egyébként Hemingwaynek van egy kitűnő mondása: azt mondta, hogy „mindig tedd meg józanul azt, amiről részegen fogadkoztál, hogy megteszed – ez majd megtanít arra, hogy befogd a szád.”