Netidők Blogtársaság

Tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, röviden a MaNDA, amelynek legfontosabb feladata az, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse és egy központi felületen elérhetővé tegye. Akkor Lovas Lajos, a MaNDA projekt vezetője, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezetője azt mondta, hogy a következő félévben a meglévő kulturális digitális adatbázisokat, a múzeumok, könyvtárak, levéltárak digitalizált anyagát összekötik. Most itt vannak az első eredmények, amelyekről Lovas Lajos – immár főigazgatóként – számolt be a Netidők műsorban.

Lovas Lajos: A MaNDA TV, ha úgy tetszik, akkor a tudományos ismeretterjesztés részét képezi, mert archív anyagokat nem letölthetővé teszünk, hanem streamben, választható videók formájában tesszük elérhetővé. Adunk archív híradót, archív reklámot – most például Macskássy Gyulának a reklámjait találhatjuk meg 1936-ból és 1939-ből. Emellett pedig archív filmeket teszünk ingyenesen letölthetővé, ami csak látszólag ingyenes, mert ugye ingyen ebéd itt sincs. Tehát a jogdíjat mi fizetjük a letöltések után a feltett filmeknek. Most az első magyar science-fiction látható még néhány napon keresztül: ez a Szíriusz 1942-ből, Karády Katalinnal a főszerepben. Egy évvel Wells előtt az időgép történetét megírta Herczeg Ferenc és ezt dolgozta fel Hamza D. Ákos. Ezen kívül mi is állítunk elő tartalmakat. Nagyon sok önkéntes felajánlást kapunk, a kaposvári egyetem hallgatói készítettek számunkra filmeket. Azt fontos említeni, hogy ez gyakorlatilag nulla költségvetéssel készül.


Borek András: Ha megnézzük a Mandarchiv.hu felületét (vagy béta verzióját), mennyire összevethető a legnagyobb amerikai internetes filmadatbázissal, az IMDB szolgáltatással? Vagy egyáltalán összevethető?

Lovas Lajos: Összevethető, de a magyar tartalom tekintetében jobbak vagyunk. Pillanatnyilag 45 ezer tétel szerepel található a rendszerben – a tételek rendezőt és színészt jelentenek, ezen kívül pedig sok-sok adat található benne, ami most megnyílt.
Kritikáktól és ismertetőktől kezdve sok minden megtalálható. A különböző közgyűjteményi és magángyűjtői adatbázisunkból húzunk elő olyan érdekességeket, amelyhez nem feltétlenül jutna el az olvasó. Mondok két példát. Egyrészt készül a Cseh Tamás archívum a közreműködésünkkel. Ezt a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvánnyal van egy együttműködési megállapodásunk és a jogutód segítségével olyan anyagokat húzunk elő az archívumból, illetve mutatunk be a közeljövőben, amik nem voltak feltétlenül ismertek. De itt az eredeti plakátoktól kezdve, a kézírásos kottákon keresztül minden megtalálható.
És mondok még egyet: például a nagy gyöngyösi ördögűzésnek az emléke, amikor az atya kihúzta az idős asszonyból az ördögöt: az ördög átszáguldott a rózsaüveg ablakon és a cserepeit őrizték a gyöngyösi ferences könyvtárban és hát szerencsétlen módon egy kálvinista borbélyba költözött az 1700-ban keletkezett iratok szerint az ördög. Ilyen érdekességek is megtalálhatók, sok mindenre büszkék vagyunk.
Most mutattuk be a Mandarchiv.hu-n, hogy létrehoztuk a JaszaiMari.hu-t (az örökösök engedélyével szereztük meg ezt a domaint) – tavaly, tavalyelőtt vagy az azt megelőző évben a Duna TV akkor elnöke Amerikából hazaszállított néhány rozsdás vasdobozt, amiben egy mikrofilm volt vízben úszva. Ez volt A tolonc, Kertész Mihály, alias Michael Curtis, a Casablanca rendezőjének első munkája 1914-ből. Kolozsvárott a Dunki fivérek stúdiójában forgatták, ami Európának akkor egy szegény, de jeles stúdiója volt és a filmben Jászai Mari játszotta az egyik főszerepet! Ő már akkor 61 éves volt és ez az egyetlen teljes film, amiben Jászai Mari játszik. Ez egy némafilm, most ingyenesen letölthető egyébként a mandarchiv.hu oldalról.
És ha már itt tartunk egyébként van Facebook profilunk (http://www.facebook.com/mandarchiv) is a múlt héttől kezdve, úgyhogy tisztelettel kérek mindenkit, hogy lájkoljon minket, és nézze meg a Toloncot! A film angol felirattal került elő – mi pedig lecserétünk az angol feliratot magyarra; továbbá írattunk hozzá zenét, úgyhogy most egy teljes némafilmélményt lehet most a neten keresztül átélni – erre például nagyon büszkék vagyunk!

Ez egy RAM típus, amely vadonatúj fejlesztés eredménye, és rendelkezik a DRAM (Dynamic RAM) típus gyorsaságával, ám nem illékony (non-volatile) tulajdonsága van, azaz nem felejtő típusú RAM. És most következzék a magyarázata ezeknek az alapkifejezéseknek.

A RAM közkeletű, régi betűszó, amely már régi darabja az Infoszótárnak, ennek a betűszónak a feloldása: Random Access Memory, ami magyarul körülbelül annyit tesz, hogy azonnali vagy közvetlen hozzáférésű memória. Egyébként az angol random szó azt jelenti, hogy 'véletlen', 'vakátában', 'rendszetelenül', ám a random access szerkezet azt jelenti, hogy 'közvetlen hozzáférés'. A RAM eredetileg szűk, szakmai, mérnöki körökben előforduló, bűvös betűszó volt, ám a technológia fejlődésével a kétezres évektől folyamatosan egyre közismertebbé vált laikus, felhasználói körökben is. A RAM közkeletű, leegyszerűsített jelentése a 'memória'.

A DRAM vagyis a dinamikus RAM egy igen gyors írási-olvasási sebességgel rendelkező memória típus. A dinamikus jelző is a sebességre, a gyors mozgásra utal. A DRAM töltés nélkül egy idő után elveszíti a tárolt információt, így elillan belőle az adat, angolul a volatile jelzővel illetik, ami szószerinti fordításban azt jelenti, hogy 'illékony'. Ez a szép metafora jól mutatja, hogy gyorsan semmivé válik töltés hiányában az információ. A non-volatile pedig rendkívül egyszerűen, tagadó formájú kifejezés, tehát az elillanó (vagy illékony) párja nem a szilárd, hanem a nem elillanó. Hozzáteszem, hogy magyar szakmai körökben sokkal gyakoribb az illékony és nem illékony helyett a felejtő vagy nem felejtő jelzők használata.

A Resistance Memory RAM, rövidebb formában a ReRAM olyan kifejezés, amelyben előtagot kapcsoltak a már elterjedt betűszó alakú utótaghoz. A Re előtag ráadásul nagy kezdőbetűvel és kis második betűvel kapcsolódik a csupa nagybetűs utótaghoz. Ez a forma szokatlan a magyar helyesírás számára, ám az amerikai angol divatot szívesen követjük, másrészt pedig jól kiemeli az előtagot ez az írásforma.

A resistance jelentése 'ellenállás', tehát ennek a memóriatípusnak eszerint a jelző szerint a leglényegesebb tulajdonsága az ellenállás. Tudniillik az információt (nulla vagy egy) egy ellenállás reprezentálja. Ennek az ellenállásnak az értékét villamos jellel lehet megnövelni, vagy lecsökkenteni, amit megőriz kikapcsolt állapotban. Tehát így kerül a névbe az ellenállás. Ez is olyan metafora, amely könnyen átlátható, világos tartalmú.

A nem felejtő RAM-okat egyébként összefoglalóan NVRAM-oknak hívják, NV azaz Non-Volatile. Ez az új ReRAM is ebben a csoportba tartozik, hasonlóan a Flash-hez,a NANDFlash-hez, csak újdonságképpen a ReRAM nagyon gyorsan írható-olvasható.

Az Ipon portál ínformációja alapján: http://ipon.hu/hir/reram_prototipus_az_elpidatol/19140Resistance Memory RAM

Köszönöm Borek András barátom segítő információit.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Sajnos a cukiság-faktor menthetelenül utolérte a a számítógép-asztalokat is. Mivel a komputer körül a funkcionalitás a legtörbb tárgynál meghatározza a formát, a giccsgyártók az egyetlen szóbajöhető eszközre vetették rá magukat. Egy gyűjtemény a leggiccsesebb USB drive-okból.

Toochee, a galaktikus

Nemrégiben Spányik Balázs felvetette a műsorban, hogy nem tudja mire használni az újonnan kapott tabletjét. Kicsit meglepődtem, de aztán rájöttem, hogy igaza van. Egyrészt közel sem evidens, hogy mire jó egy tablet. Másrészt nem vagyunk egyformák, más-más módon használjuk az informatikai eszközeinket, emiatt könnyen lehet, hogy egyes felhasználók számára – mint amilyen Balázs is – nincs a tabletnek használati értéke.

Hogy segítsek Balázsnak – és másoknak, akik azon gondolkodnak vajon vásároljanak-e tabletet, kihasználnák-e azt – megpróbáltam összeszedni, hogy én mire használom az androidos tabletem. Persze ez nem általánosítható mindenkire, de talán segít közelebb hozni az eszköz megértését. Két körre bontottam a használatot, az első a gyakori, a második az eseti használat. Az első nélkül ma már nehezen lennék meg, ha nélkülöznöm kellene a tabletet, a második körről könnyebben lemondanék.

Mire használom a tabletet (gyakori tevékenységek):

• Naponta körülbelül 2x50 percet utazok a munkahelyemre, majd haza. A tablet segít, hogy közben menedzselhessem a privát levelezésem (leszámítva az igazán fontos dolgokat nem levelezek napközben a gmail-ről).
• Ugyancsak utazás közben olvasom el a híreket, ezeket el is mentem (rendszerint Read It Later-be dobálom napközben a laptopon, amire nincs időm, később pedig a tableten elolvasom, ha ráérek – aztán Evernote-ba rakom el tartósan).
• Ha teljesen „kész vagyok” és kikapcsolódni akarok, akkor Dimag Readerben Galaktikát olvasok vagy újabban (akár a buszon) videót nézek (éppen a Klónok háborúja 3. évad 2-ik részét néztem meg legutóbb hazafelé a buszon, elég szürrealisztikus élmény volt).

Mire használom még a tabletet (alkalmi tevékenységek) – nekem ez leginkább a „tömegközlekedésen” kívüli világ:

• A hétvégén mindenhová a párom vezet, úgyhogy a fentebbi dolgokat csinálom az autóban is, ha lehet (ha lehetek éppen antiszociális). De ha esetleg én vezetek és navigálni kell, akkor a tableten használom a Google Navigation-t (két hete pénteken így vezettem egyedül Inárcsra - oda se találtam volna Navigation nélkül)
• A gyerekeimmel szoktunk mesét nézni, zenét hallgatni, illetve van rajta 1-2 alkalmazás nekik (rajzolós, színezős, összekötős, számolós, nyelvtanulós, vicces…)
• Nagyon ritkán játszok (havonta-kéthavonta), de az én tabletemen is megtalálhatók az ebben a körben „kötelezőnek” számító alkalmazások, mint amilyen az Angry Birds (ebből több féle is van a rajta) vagy a Fruit Ninja…
• Meg szoktam nézni a busz menetrendet a metrón, hogy rohanjak-e a Kökin, elérem-e a következő buszt, erre jó például a Budapest menetrend.
• A munkahelyemen tárgyalásokra, meetingekre viszem a tabletet, elsősorban jegyzetelni, illetve a holt időkben megnézni a fontos leveleket. Erre a beépített jegyzetek programot szoktam használni vagy az Evernote-ot, ami a felhőben tárolja a jegyzeteket, így internet segítségével bárhol el tudom érni (ennek a posztnak a jegyzet verziója is ebben várta, hogy megírjam).
• Újabban, ha elmegyek valahová, akkor a Foursquare-ben be szoktam jelentkezni és megosztom a közösségi oldalakon, hogy éppen hol vagyok, mit csinálok.
• A tabletről szoktam többnyire twitterre megosztani a cikkeket, ami átmegy automatikusan a Facebook-ra is, mivel úgy van beállítva. A twittert egyébként három különböző programmal használom, hogy ne keverjem össze a twitter fiókjaimat (magán, oktatási, céges)…
• Tévézés közben néha meg szoktam nézni a tévéműsort a TV24 alkalmazásban (bár amióta digitális tévé előfizetésem van, elérhető az ERP a tévé képernyőjén is, szóval ez a funkció időközben részben feleslegessé vált).
• Újabban pénzügyekre is elkezdtem a tabletet használni, például DigiCsekkel fizetem be a szemét és egyéb közmű csekkjeimet (QR beolvasós, gyors, kényelmes – kényelmesebb és gyorsabb, mint az internet bankba belépni és utalni). Használom a Mastercard magyar alkalmazását is, bár a legutóbbi nagy bankkártya letiltási hullám óta nem sikerült beállítani az új kártyámat.
• Egyetemi dolgozatokat, tanulmányokat is ezen szoktam olvasni, illetve széljegyzetelni (vettem egy PDF olvasót, amibe jegyzetelni is lehet: ezPDF Reader)
• A Nokia Lumia előtt a tablettel fotóztam és videóztam , majd osztottam meg a képeket a fotóblogomon.
• Végül egy extrém példa: pár hete egy polc felfúrásánál ez volt a vízszint mérő (Bubble level).

Így összeírva nem is kevés. Napi 1-2 órát biztosan a kezemben van a tablet és nagyon megkönnyíti az életem, főleg, ami a levelezés kezelését illeti. Előtte hétvégére mindig jó 3-400 levél gyűlt fel, amivel kezdeni kellett valamit. Most nincs ilyen, maximum 50-60 olvasatlan levél lesz a hét végéig, azok java része is kevésbé fontos (például hírlevelek).

Ez a lista persze egyedi, leginkább engem jellemez és nem a tabletet. De ez alapján azt mondanám, hogyha valaki nem tud legalább 3-4 dolgot, amire biztosan rendszeresen (legalább heti gyakorisággal) használna egy tabletet (például szörfölés, levelezés, játék, kikapcsolódás), akkor nem igazán ajánlom, hogy beszerezzen egyet, mert felesleges lesz a számára. Egyébként viszont véleményem szerint jelenleg nem létezik jobb informatikai eszköz a menet közbeni („on the go”) tevékenységekre és a kanapészörfölésre.

Pintér Robesz

Eddig csak találgatások voltak arra vonatkozóan, hogy a Facebook mikor megy tőzsdére. Tegnap azonban benyújtották a SEC-nek az papírokat. A menetrend szerint május közepéig biztosan megjelennek majd a cég papírjai a tőzsdén.

A tőzsdére lépés első hivatalos aktusa az S-1 jelű nyomtatvány benyújtása tőzsdefelügyelet felé, amit a Facebook meg is tett. Ez a nyomtatvány nem csak a hatóságoknak szól, hanem a nyilvánosságnak is, hiszen aki részvényt akar venni az tudni szeretné mibe is fekteti a pénzét. Így most először auditált számokat láthatunk a FB működéséről, felhasználói számáról, bevételeiről, nyereségéről. A nyomtatvány benyújtása egyben azt is jelenti, hogy mostantól a részvények piacra dobásáig viszont teljes hírzárlat lesz a cégnél. Semmiféle új fejlesztésről, cégvásárlásról vagy bármi olyanról nem fogunk hallani egy mukkot sem ami a részvények majdani árára hatással lenne.

Jöjjenek a számok

Ezzel a részvénykibocsátással a cég 5 milliárd dollárnyi pénzt remél a majdani befektetőktől. Ezt hozzácsapva a már most meglévő 3.9 milliárd dollárhoz a cégnek 8.9 milliárd dollárnyi készpénz áll majd rendelkezésre, amit az üzlet fejlesztésére fordíthat. A kérdés csak az, hogy mi lesz ez a fejlesztési irány. Mely területeken lesz érdemes a cégnek nagyobb energiákat összpontosítani? A felhasználói oldalon a legnagyobb növekedést a mobil platformok használói érték el. A havi 845 millió felhasználónak a fele, 425 millió látogató mobil platformon keresztül érte el az oldal szolgáltatásait. Ezzel szemben a mobil platform nem generál annyi bevételt, mint a hagyományos, így feltétlenül szükséges lesz ennek e területnek a megerősítése, új szolgáltatások bevezetése.

Az is kiderül a benyújtott adatokból, hogy a bevételek 12%-a Zynga játékfejlesztő cégnek köszönhető. Ennek nagyobb része a játékokban értékesített virtuális javak értékesítéséből származik, de mint hirdető is komoly partner a cég. A FB és a Zynga egymásra utaltsága eddig is tudható volt, de a mértéke számomra meglepetés. Talán emlékszünk még pár éve majdnem kenyértörésre került a sor a két cég között. Ez egy olyan válás lett volna, amiből egyik fél sem tudott volna jól kijönni.

Zuckerberg viszonylag szerénynek mondható évi 500 ezer dolláros fizetésért dolgozik a cégben amellett, hogy övég a cég részvényeinek a 28%-a. Ehhez még hozzá jött 220 ezer dollár bónusz is. 2013-tól viszont mindössze 1 dollárért fog dolgozni. Emellett persze megmaradnak még a teljesítménytől függő ösztönzők, leginkább részvények formájában.