Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Rajongó vagy vásárló?

Vajon a rajongóink fontosabbak vagy a vásárlóink? Vásárlóból rendszerint sokkal több van, rajongóból, aki egy közösségi oldalon (mondjuk a Facebookon) követ minket, már jóval kevesebb. Ráadásul a vásárlók bevételt hoznak, a rajongókkal viszont foglalkozni kell, ami viszi a pénzt.

A fentebbi gondolatmenet nem szimpla spekuláció, a nagy fogyasztói vagy vásárlói bázissal rendelkező cégeken belül ma ez az egyik legfontosabb kérdés, ha az online jelenlétről, az online marketingről, a közösségi oldalakról van szó. Ha egy cég már belépett a közösségi térbe (sokszor ez is egy nehezen meghozott döntés), akkor utána adódik a dilemma, hogy mennyit érnek a rajongók, mennyi energiát érdemes beleölni ebbe az egészbe, a számában sokkal több vásárló nem fontosabb-e, mint a néhány tucat, száz vagy ezer követő a közösségi oldalunkon?

Azt gondolom, hogy a kérdésfeltevés ilyetén módja nem segít megtalálni a jó válaszokat és megérteni az összefüggéseket. Arra gondolok, hogy nem jó szembeállítani a gondolkodásunkban a rajongókat és a vásárlókat, mind a két csoport fontos egy cég számára, miközben nem választhatók el egymástól. A vásárlók (és a potenciális vásárlók) egy részéből lesznek a rajongók. Egy részük jól felfogott érdekből, a várható kedvezmények, kuponok, akciók, előnyök érdekében csatlakozik a márkánkhoz. Egy másik részük lojalitását szeretné kifejezni. De lehetnek a szó szoros értelmében vett rajongóink is, akik szeretetüket szeretnék kifejezni a csatlakozásukkal. Végül akad egy kisebbség, akinek egy márka követése az önkifejezés eszköze, ez főleg a cool, trendi és nagy márkák követőinek egy részénél igaz, mint amilyen mondjuk az Apple, a Coca-Cola vagy a Nike.

Miért követik a márkákat az amerikai felhasználók a Facebookon

Ha jól végezzük a dolgunkat a közösségi térben (és persze a cég dolgos mindennapjaiban is), akkor a márkánk rajongóinak egy része úgynevezett márka „nagykövetté” tud válni, akik személyesen képviselnek minket ott, ahol mi nem tudunk jelen lenni, akár személyes beszélgetésekben is az online téren kívül. Ez különösen akkor lehet fontos, ha a rajongóink és vásárlóink támogatására van szükségünk egy nem várt helyzetben.

Persze különösen fontos észben tartani, hogy a közösségi tér az embereké, nem a márkáké, a márkáknak alkalmazkodniuk kell a helyi játékszabályokhoz, tulajdonképpen csak vendégek ebben a térben (mert nem értük van vagy róluk szól, hanem az emberekről – elsősorban emberek és nem vásárlók a közösségi oldalak tagjai).

A közösségi oldalak, ma leginkább a Facebook tömegeket mozgat meg, lehetővé teszi számukra, hogy folyamatosan (és ne csak a személyes találkozásokkor) kommunikáljanak egymással. Beszélgethetnek bármiről – néha ez márkákról szól vagy a vásárlói szerepről. Innen nézve a Facebook közel négy millió magyar tagja egyre inkább leképezi a társadalom aktív részét, amiben benne vannak a mi vásárlóink is és köztük a rajongóink. Ha tehát a számosságot nézzük ne csak a vásárlóinkat vagy a rajongóinkat lássuk, hanem a felhasználókat is – akik számára bármikor beszédtémává válhatunk és ilyenkor különösen jó, ha értjük mi mozgatja az ilyen kommunikációt, sőt, mi magunk is jelen vagyunk a közösségi térben és még követőink is vannak.

Pintér Robesz

0 Tovább

Végre - Youtube.hu

Hamarosan indul a Youtube.hu aminek a nyitólapjához az exkluzív tartalmakat a TV2 és az MTV fogja majd szolgáltatni. A TV2-t értem az MTV-t nem.

A Kreatív Online cikke megdöbbentő. Nem a cikk, hanem amiről ír.

Azzal kezdem, hogy a hagyományos televízió csatornáknak és a kábeltévé szolgáltatóknak befellegzett. Igen, jól olvastad, végük van. Ezeket is megeszi az internet. Nem azért, mert ez egy ilyen mindenhova beférkőző kisgömböc, hanem azért mert sokkal innovatívabb és gyorsabban reagál a fogyasztói igényekre mint bármi más. Elég megnézni az olyan sikersztorikat, mint a Netflix története, ami pár év alatt az amerikai piacon először megelőzte a HBO-t, majd mára több műsort szolgáltat, mint az összes többi streaming szolgáltató. Ha holnap bejönne a Netflix ide, akkor a kábeltévé szolgáltatók és a hagyományos tévécsatornák igen nagy bajban lennének. Képtelenek lennének felvenni a versenyt a kihívóval.

A kereskedelmi tévék csatája egymással (TV2 és RTL Klub), leginkább a homokozóban pisilőversenyt rendező óvodások versenyére hasonlít. Ezt ugyan az RTL megnyerte, de a győzelme semmit sem ér, hiszen a saját márkájú húzó brand-ek elkoptak. Fábry elment. A dumaszínház elment. A Heti-Hetes átmenetileg költségcsökkentést játszik, nem különben a Barátok közt, ahol a szereplők halnak meg. A TV2 egy ideje már nem számháborúzik hanem inkább új dolgokra koncentrál. Nevezzük ezt stratégia váltásnak, ami véleményem szerint az egyedüli helyes döntés.

Felismerték azt, hogy a televíziózás a technológiai fejlődéssel együtt át fog alakulni. Felértékelődnek a műsorok, mint brand-ek és egy műsorokkal foglalkozó cégnek középtávon a túlélést az jelenti, ha a tartalomelőállításra koncentrál és azt megpróbálja minél több csatornán keresztül eljuttatni a nézőhöz. A hirdetési torta ezzel együtt nem lesz nagyobb, de sokkal diverzifikáltabb lesz a mix. Egyre több jut majd belőle az internetes technológiákat használóknak, míg a rádiók és klasszikus tévék egyre kevesebbet hasítanak majd ki belőle. Az hamis kép. hogy ezeken az új csatornákon való megjelenés lényegesen javítana a gazdasági helyzetén egy-egy csatornának, de a szinten tartáshoz elengedhetetlen lesz. Közben a cégnek át kell strukturálnia működést, ami sokszor fájdalmas átalakítással jár, de szükséges a túlélés érdekében. A TV2 stratégiáját látva felismerte, hogy változtatni és újítani szükséges.

Az MTV-t egyelőre nem értem. Egyrészről látható, hogy a képernyőre egyre több nézőbarát műsort próbál behozni, de nem látszik az a stratégia, amit a TV2 megfogalmazott. Ha a közszolgálat meg akar jelenni tartalom előállítóként ezeken az új csatornákon, akkor nem az MTV-nek kellene ezt megtenni, hanem az MTVA, mint tartalom előállító kellene, hogy a műsorokkal megjelenjen. Vannak jó példák világban erre, a nálunk is sokszor hivatkozott BBC ilyen, de attól itthon fényévekre vagyunk mindenféle szempontból.

Az új technológiákat kihasználó független tartalomelőállítók lesznek még jó helyzetben, ugyanis vannak itthon olyan önálló tartalomgyártó műhelyek, amelyek már most is önálló brand-ként megélnek a piacon. Az egyik ilyen a Totalcar volt, amit annak idején nem értett meg a kereskedelmi televíziózás. Hol bevette a szájába, hol kiköpte, de nem értette, hogy ez egy brand, ami neki nézőt hoz. Egyfajta kegyként tűrték meg a műsort és ebből jó sok konfliktus adódott, amik látványos szakításokhoz vezettek. De említsünk egy olyan példát is ami nem kevésbé népszerű és megáll önálló produkcióként. Ez az On The Spot, amit a Spektrum televízió indított útjára és azóta díjak tömkelegét seperte be. Most a műsor az MTV-n megy rendszeres jelleggel, de ez egy önálló produkció, egy brand, ami jól eladható a hagyományos képernyőn és hasonlóan népszerű internetes tartalomként is.

Végezetül jöjjön a "Nézzetek a táblára!!!". Ha megnézzük, hogy a hazai online helyzetet, akkor elsőre az látszik, hogy a TV2 helyzete az online figyelemért folytatott küzdelemben a negyedik helyre elegendő, míg a rivális RTL Klub jócskán nagyobb online jelenléttel bír. Igaz legnagyobb visszeséseket is ez a csatorna szenvedte el, ami nyilván összefüggésben van az éppen futó műsorokkal és azzal, hogy ezek mennyi online látogatót vonzanak be.

Ebbe a kényelmes helyzetbe fog belépni a Youtube.hu kimondottan a hazai piacra készült tartalommal. A virális hatása nyilván a youtube-nak sokkal nagyobb, mint bármelyik hazai versenytársnak. A közösségi oldalakba történő tartalombeágyazás lehetősége sokkal jobb, ezáltal a tartalmak minél szélesebb rétegek felé történő eljuttatása is egyszerűbbé válik. Magyarország kedvenc online videócsatornája ugyanis a youtube. Ezzel kell majd a lemaradóknak versenyezniük:

0 Tovább

Diákok műve a MaSat-1

Néhány napja Föld körüli pályára állították az első magyar műholdat, a MaSat-1-et. A pályára állítást az Európai Űrügynökség VEGA hordozórakétája tette lehetővé. A MaSat-1 kockaműhold felépítését nagyjából négy évvel ezelőtt kezdte a csapat és mivel az eszköz össztömege mindössze 1 kg lehet, és a méretei is korlátozottak, ezért nagyon komoly kihívás volt patikai mérlegen minden alkatrészt pontosan összeválogatni. A Netidők vendége volt a műhold-építő csapat projektmenedzsere, Horváth Gyula, a BME adjunktusa, akivel arról kezdtünk el beszélgetni, hogy mekkora kihívás egy valóban működő műhold építése.

Horváth Gyula: Pont azért, mert a MaSat-1 alig nagyobb, mint egy Rubik-kocka, rendkívül sok elektronikát, és sok funkciót kell beleintegrálni ebbe a nagyon kicsi térfogatba és ennek köszönhetően, elég jól megizzasztottuk a mérnök hallgatókat, hiszen érdemes azért megjegyezni, hogy ez a fejlesztés mérnökhallgatók nevéhez fűződik.

MaSat-1

Nagyistók Tibor: De a történet eleje izgalmasabb volt, amikor egyszer csak bekopogtattak az ajtódon a hallgatók…

Horváth Gyula: Igen, a történet valahol 2007 derekán kezdődött, amikor Marosi Gábor hallgató – most már kollégám – szóval Gábor bejött egy lengyel-magyar konferencia után, és azt mondta, hogy „Ilyet szerintem mi is meg tudnánk építeni. Te mit gondolsz?” Mondom, fogalmam sincs, de aztán javasoltam, hogy keressük meg, hogy kik azok, akik a Műegyetemen régóta foglalkoznak ezzel a témakörrel.

Bódi Zoltán: És találtatok?!...

Horváth Gyula: Negyven éve van egy űrkutató csoport a BME-n, tehát ott nagy a szakmai múlt és komoly tudást köszönhetünk nekik. Tizenöt különböző műholdra fejlesztettek már részegységeket. Volt olyan műhold-projekt, ami katasztrófával végződött, viszont mindössze két egység működött már csak rajta, mégpedig a BME fejlesztésű kommunikációs és az energiaellátó-rendszer. Volt egy saját külön vészadója is, azt többször hallották egyébként az amúgy detonációval véget érő misszió után is, úgyhogy szerintem ez egy rendkívül jó referencia. Az elektronikus eszközök tanszékkel, és a szélessávú hírközlés tanszékkel együttműködésben végül összeállt a tanári gárda és toboroztunk ötven fő hallgatót… persze volt lemorzsolódás, így érkeztünk meg ahhoz a 12-15 főhöz, akikkel végül tényleg létrehoztuk Magyarország első műholdját. Tehát én is szeretem mindig hangsúlyozni, hogy az országunk első műholdját hallgatók építették. Szerintem ez zseniálisan hangzik és rendkívül büszke vagyok a csapatra.

Nagyistók Tibor: Sok egyetem-főiskola kísérletezik ezzel, de úgy tűnik nekem a statisztikákból, hogy kiemelkedő, amit csináltatok.

Horváth Gyula: Ez valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy jó magyaros virtusból a srácok beleadtak apait-anyait és nem elégedtek meg az átlagos, cubesatok (kockaműholdak) világában elterjedt hozzáállással, hogy „néhány alkatrészt megveszünk külföldről és egy-két olyan technológiát ráfejlesztünk, ami az egyetem kompetenciája”, hanem ahogy elneveztük MaSat-1-nek, ebben már benne volt az elején egy hosszabb távú koncepció. Tehát szeretnénk több generációt még a mi életünkben „kinevelni” ebből a műhold-családból és emiatt megpróbáltunk minden technológiát kézben tartani és minden technológiát – lehetőleg ez a gyártásra is vonatkozzon – hazai gyártókkal, hazai tervezőkkel megoldani.

Nagyistók Tibor: Ha valaki érdeklődik és szeretne belehallgatni, hogy mit csinál a műhold, akkor a http://cubesat.bme.hu címen tud ennek utánanézni és többen már ezt meg is tették…

Horváth Gyula: Pont emiatt, hogy minél több információt le akarunk hozni, egy plusz innovatív ötletet is bedobtunk a közösbe. Eleve a rádióamatőr sávba sugározunk és így a világban élő rádióamatőrök növelik a lefedettséget; köszönjük nekik a segítő munkájukat. Az első napon 800 adatcsomagot fogtunk mi és több mint 2000 csomag jött be az interneten keresztül. Ugyanis publikáltunk a weboldalunkon egy szoftvert, aminek segítségével lehet a műhold jeleit venni. És a szoftver folyamatosan tölti fel a szerverünkre a számunkra is fontos információkat.


0 Tovább

Webbook - egy új gépkategória vagy csak egy marketingfogás?

Új kategória jelent meg a hordozható gépek világában? A webbook névre keresztelt készüléktípus a tablet és a netbook keveréke, de felfogható hordozható tévéként is, amely kombinálva van egy böngészővel.

A kifejezés alakja szerint szóösszetételnek tűnik: a web (< world wide web) és a book ('könyv') tagokból. Ám ha jobban utánajárunk, akkor rájöhetünk, hogy az utótag valójában a netbook összetételből elvont book alakból származik. A hordozható számítógépek csoportjában a -book utótag a notebook 'jegyzetfüzet', 'feljegyzésre szolgáló könyv' szónak a metaforikus jelentésvátozású alakjából származik. Így jött létre a notebookból a netbook 'hordozható, ultrakönnyű, optikai meghajtó nélküli, kis méretű notebook', és a webbook pedig a notebook változata mind nyelvileg, mind technológiailag. A netbookkal való rokonságra utal, hogy a net és a web szóalak az egyszerű felhasználók számára szinonimaként funkcionál. Igaz, hogy technológiai értelemben a net (ami az internet alak rövidülése) és a web (ami a world wide web rövidülése) nem szinonima, mert a web az interneten érhető el, tehát a net a tágabb jelentéskörű fogalom.

A webbok alakról egyébként könnyen asszociálhatunk az egyre népszerűbb ebook olvasókra is, ebből a szempontból megtévesztő lehet a -book utótag.

A webbook főbb funkciói a következők: tévénézés, internetes rádiózás, podcastok hallgatása, zenehallgatás, emailezés, kép és videomegosztás, böngészés, általában internetezés, hírböngészés és minden olyan művelet, amelyhez internet kell, ám háttértároló nem szükséges. Ebben a géptípusban ugyanis nincs merevlemezes vagy SSD háttértároló. Kihajtható dizájnú készülék, amelynek a billentyűjét egészen ki lehet hajtani, hogy felállítható legyen a kényelmes tévénézéshez, tévéhez is lehet csatlakoztatni. A háttértár hiánya miatt minden alkalmazást a felhőben érhet el a felhasználó, mindent a weben tárol, mindent streamben lehet nézni, hallgatni rajta. Cserébe nagyon egyszerű a felépítése, mindent önműködően intéz (frissít, biztonságot felügyel, rendszert kezel).

Ebből a rövid technikai leírásból is kiderül, hogy sok a hasonlóság a jelentésében is egymáshoz igen közel álló webbook és netbook között, ám kétségtelenül vannak különbségek is. Ha akarjuk, felfoghatjuk marketingfogásnak is, esetleg valós kategóriamegnevezésnek. Majd az idő eldönti.

További részletek a Netidők Tumblr oldalán.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Super Mario a házfalon

Napjainkban népszerű utcai látványoggá vált a 3D fényfestészet. A házak falaira fénnyel festett jelenetek, filmek, animációk mindig óriási sikert aratnak a nézők között. Ennek egy érdekes alternatívája a látható a képen: Super Mario játékot lehet a ház falán játszani.

Toochee, a Galaktikus

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek