Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Frissítettem a 12.04-es Ubuntura

Megjelent a 12.04-es Ubuntu (LTS - hosszú támogatási ciklusú) egy sor újdonsággal, amiket én nagyon hasznosnak gondolok az előzetes béta verziók alapján. Így nem volt kérdés, hogy nekem rendszert kell frissíteni amint lehet.

Frisstés

A frissítést úgy kezdtem, mint bármikor máskor, azaz először ellenőriztem, hogy a jelenlegi 11.10-es Ubuntu minden porcikája a legutolsó frissítés szerinti állapotban van. Először a frissítések ellenőrzését végeztem el, majd a frissítések telepítését. Miután lezajlott minden a legnagyobb rendben, nekiugrottam az upgradenek 12.04-re.

A rendszer újabb verzióra cserélése előtt, mindenkinek javasolt biztonsági mentés készítése (vagy eleve külön partícióba kell telepíteni a felhasználói fiókoknak fenntartott /home könyvtárat). Viszont enélkül is mennie kell gond nélkül mindennek. A legtöbb felhasználó úgysem babrál ezekkel dolgokkal, így én sem tettem, hanem nyomtam a gombokat, mint a süket csengőt. Persze azért figyelmeztetést kapunk rendesen, hogy ha elindul a frissítés akkor az már nem megszakítható. Információt kaptam arról is, hogy sok csomag el lesz távolítva, néhány új is jön majd, és a süreje ki lesz cserélve. Ha továbbra is ragaszkodunk a frissítéshez, akkor elindul a csomagok letöltése. Ez az internetkapcsolatunktól függően néhány tíz perctől akár egy óráig is eltarthat. Ha a letöltések elindultak, akkor pár perc után a hátralévő idő becslése már elég pontos. A letöltés ideje alatt semmi dolgunk nem lesz a géppel, nyugodtan otthagyhatjuk, hadd töltögessen kedvére. Ebben a nagy melegben én meglocsoltam a növényeket. Legalább erre ne panaszkodjanak, ha már gyümölcs nem sok lesz a tavaszi fagyok miatt.

Pont jól időzítettem a locsolást, mert mire visszaértem éppen az utolsó csomagokat töltötte le. Utána megkezdődött a csomagok telepítése. Ez megint eltart egy ideig. Sőt igazából ez a legtöbb időt igénylő művelet. Néha kérdéseket is kapunk, attól függően, hogy milyen egyéb csomagok vannak még telepítve. Például megkérdezte, hogy meg akarom-e változtatni a MySQL szerver admin jelszavát vagy sem, utána azt, hogy a gép indulásakor induló szolgáltatások menjenek-e továbbra is (igen). Az a jó, hogy ezek a kérdések rögtön a telepítés elején vagy a végén jönnek, így elég csak néha rákukkantani a gépre, közben csinálhatunk valami finom kaját (konfitálásba ne fogjunk, annyi ideig nem tart szerencsére).

Ha eljutunk addig, amikor csak a feleslegessé vált csomagok eltávolításához kéri a rendszer a jóváhagyásunkat, akkor már a célegyenesben vagyunk. Még 1-2 perc és jön az utolsó része a telepítésnek: "A frissítés befejezéséhez a rendszer újraindítása szükséges.", indítsuk újra a gépet és nézzük mit kaptunk.

Használat

Elsőként azokat az alkalmazásokat néztem meg amelyekért pénzt adtam. Az egyik játék a Crayon Physics Deluxe kivételével mindegyik ment első szóra. A HUD (heads up display) elsőre nem volt valami túl intuitív. Azt tudtam, hogy az Alt gombbal lehet aktiválni, de igazából ez a videó segített megérteni a lényegét:

Ezzel a programok menüjében való matatást tudjuk kiváltani. Ha megszokjuk a használatát akkor nem azt kell megjegyezni, hogy melyik menüpont almenüjében van az a funkció amit éppen használni akarunk, elég ha emlékszünk a nevére. Ilyenkor csak megnyomjuk az Alt gombot és elkezdjük gépelni azt a parancsot, amit a menüben keresnénk meg. Attól függően, hogy éppen mit csináltunk, nagy valószínűséggel azt fogja felkínálni amit éppen keresünk. Itt-ott még lehetne finomítani rajta, de tényleg jó eszköz lesz ez (vigyázat én nagyon elfogult vagyok a ubiquitous computing-gal).

A Ubiquity felület is tartogat érdekességeket. Alul azok a kis ikonok lenses (lencsék) névre hallgatnak és most bekerült egy új, amivel videó tartalmak között válogathatunk. A zene lens-hez hasonlóan nem csak a gépünkön lévő fájlok között megy ezzel a kurkászás, hanem az interneten fellelhető tartalmak között is. Egészen szimpatikus csak kár, hogy a legnagyobb szabadon elérhető videómegosztónak a Youtubnak csak bizonyos részei között keres (Education, Shows). Szerencsére könnyen adhatunk új lencséket a Unity-hez. A Youtube lencsét így telepíthetjük:

sudo add-apt-repository ppa:atareao/lenses
sudo apt-get update && sudo apt-get install lens-video scope-youtube

Ki kell lépni, majd újra belépni a profilunkba, hogy aktiváljuk a lencsét. Aki még többet szeretne, annak érdemes erre körülnézni: http://askubuntu.com/questions/38772/what-lenses-for-unity-are-available

Konklúzió

Az új 12.04-es verzió tényleg kiforrottnak tűnik és korábbi verziókban bevezetett újdonságok is már integráns részei a rendszernek. Ha egy kicsit elemelkedünk és úgy vizsgáljuk, meg, hogy mit is kapunk, akkor hamar rájövünk, hogy itt bizony sokkal többről van szó, mint egy egyszerű operációs rendszerről. Ez ugyanis már most elmossa a határokat az internetes szolgáltatások, a felhőben lévő tartalmak és fájlok és a helyi gép között. A Google a Chrome OS-sel is ezt próbálja meg elérni, de az Ubuntu jelenleg fényévekkel előrébb jár ebben. Még azt is megkockáztatom, hogy talán mindenki előtt.

0 Tovább

A házi számítógépek kora

E hétfőn nem csak a Petőfi, hanem a Kossuth adón is hallható volt egy digitális világgal foglalkozó műsor, amihez a Netidők állandó résztvevőinek is sok-sok köze volt. Este 8 után pár perccel ugyanis az Aranyalap c. műsorsávban az asztaltársaságunk több tagja is szerepelt, a 45 perces összeállítás címe az volt, hogy „A házi számítógépek születése a 80-as években”, aki szeretné visszahallgatni, az még néhány hétig megteheti a Kossuth adó online hangtárában. Az adás 20:06-kor kezdődött, az időpontra kattintva megjelenik egy lejátszó gomb, itt tehát meg lehet hallgatni.

A műsorban szó volt arról, hogy mi az a házi számítógép, mi történt a házi számítógépesek klubjában, milyen zenét lehetett a 80-as években előcsalogatni a 8 bites gépekből, természetesen szó esett a Commodore 64 és Jack Tramiel jelentőségéről, a magyar háziszámítógépek egyikéről, a Videoton gyártotta TV Computerről és sok minden másról. A műsorban több archív műsorrészletet is mutattunk a Petőfi adó egykori Mikro-fon és Chipetnyi programok c. műsoraiból. Például az elején idéztük azt a pszichedelikus élményt is, ahogyan 26 évvel ezelőtt egy rádióműsorban leadtak egy programot – például úgy, hogy Földi Ottó rádiós bemondó szépen lassan felolvasta egy Jean Michel Jarre zenére… (Tessenek visszahallgatni a fentebbi linken, érdemes.)

Amikor e sorokat írom, még május elseje, a munka ünnepe van, úgyhogy igyekszem most nem sokat dolgozni ezen a bejegyzésen. De azért azt elmesélem, hogy a műsor után az asztaltársaságban volt egy kis vita, mégpedig az összeállításban idézett egyik 1986-os Mikro-fon adásban leadott interjú kapcsán, amelyben Ecsedi Csaba elmesélte, hogy mit csinál a HCC-ben, vagyis a házi számítógép klubban. A csapatunk egyik tagja ugyanis azt kifogásolta, hogy a HCC nem csupán a házi számítógépesek klubja volt, hanem kifejezetten a házi számítógépet építők klubja, minthogy az eredeti amerikai rövidítésnek ez a feloldása: Homebrew Computer Club.

Nos, rövid kutakodás után a következőket találtam a neten.

- Az angol nyelvű Wikipédia szócikkében valóban Homebrew Computer Club szerepel, ez a közösség a Szilícium völgyben jött létre 1975. március 5-én és 1986. decemberéig létezett. Ebből a társaságból „származik” Steve Jobs és Steve Wozniak is, de egy másik cikk szerint Bill Gates is ebben a klubban mutatta be első működő, négy kilobájtos BASIC-fordítóját. Ebben a HCC-ben a névből adódóan valóban domináns elem volt a házi számítógép építése.

- A magyar weboldalakon azonban meg lehet találni a legendás Mikrovilág c. újság archivált anyagait, így azt az 1989. január 4-i interjút is, amelyet a magyar HCC klub vezetőjével, Simonyi Endrével készített Horváth Annamária. Az interjúból érzékelhető, hogy ’89-ben már Magyarországon sem csak a gépépítést jelentette a klubélet, hiszen különféle márkák (Commodore, Sinclair, IBM, Atari, Apple, Primo, Enterprise és a magyar „szereld magad” gép, a Homelab) szerint alakultak meg a különféle klubok. Az interjú utolsó mondata adja meg a választ az iménti kérdésünkre, hogy mit jelentett Magyarországon a HCC rövidítés: „A HCC nevet (amelynek "H" betűjele nálunk homebrew-t, home-ot és hungarian-t egyaránt jelent) jelenleg a magyar klubhálózat használhatja egyedül a világon.”

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Periféria

A periférfia közismert, görög eredetű jövevényszó a magyar nyelvben. Eredeti jelentése 'valaminek a külső része, széle; külterület', a műszaki szaknyelvben 'külső berendezés, a számítógépnek a központi egységén kívüli, adatbevitelre, -kivitelre vagy tárolásra szolgáló része'. A perifériák közé tartozik a RAM, a merevlemez, de akár a billentyűzet is. A külső berendezés elnevezés tehát félrevezető lehet, mert nem minden periféria helyezkedik el a gép dobozán kívül. Szabatosan körülírja az eszköz funkcióját az adatkommunikációs egység kifejezés, csak kicsit hosszú. Ezzel viszont az a baj – ami a számítástechnikai szaknyelvi magyarításra jellemző –, hogy hiába találunk frappáns megfelelőt, ha az eredeti már közhasználatban van. Ezért leggyakrabban továbbra is a periféria kifejezést célszerű használni. Az otthoni számítástechnika hőskorában, az 1980-as évek elején-közepén a korabeli gépeken tipikus periféria volt például a kazettás magnó, amely háttértárolóként szolgált, manapság, a 21. század elején már olyan integrált számítógépeink vannak amelyekkel kapcsolatban minden adatkommunikációs funkciót kézenfekvőnek veszünk, így a perifériák sem tűnnek fel, azokat sem véljük kiegészítő eszköznek, Ezzel együtt a periféria kifejezés is kezd kiveszni a közhasználatból.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

A világ számokban – Worldometer

Imádom a statisztikákat – szakmai ártalom. Az infograrikákat, rangsorokat, adatsorokat, grafikonokat és a többit. A számok sokat elárulnak a világról, amiben élünk, feltéve, hogy tudjuk mit jelentenek és mik az összefüggések köztük. Ugyanakkor a bizonyos időszakokra, jellemzően hónapokra, negyedévekre, évekre és évtizedekre vonatkozó statisztikákból sokszor nem érzékelhető számunkra, hogy a számok mögött folyamatok vannak, folyamatos változás. Viszont a közismert számokat, mint a világ népessége, a világon található internet felhasználók száma vagy az eladott mobiltelefonok száma meg lehet jeleníteni folyamatként is – ezek a valós idejű számlálók, amik azt mutatják, hogy a pillanat múlásával számszerűsítve hogyan változik a világ. Erre vállalkozik a Worldometer nevű, magyarul is „beszélő” oldal, ahol számlálókon követhejük nyomon a minket körülvevő változásokat.

A minket érdeklő, információs társadalomhoz köthető számlálók közül legőrültebben a ma elküldött e-maileké pörög, de ott vannak szorosan a nyomábana twitter bejegyzések vagy a blogposztok – mint amilyen ez is. De megnézhetjük, hogy mennyi internet felhasználó van jelenleg a világon vagy hány számítógépet adtak el idén.

Worldometer: Az emberiség egy perce – csak tudományos fantasztikus gondolatkísérlet helyett valódi számokkal.

Pintér Robesz

0 Tovább

Jack Tramiel emlékére

Idén szeptemberben ünnepeljük a legendás otthoni számítógép, a Commodore 64 születésnapját, mégpedig a 30. szülinapot. A másik aktualitás ennél jóval szomorúbb: két hete hunyt el a Commodore cég alapítója, Jack Tramiel lengyel származású amerikai üzletember. A nekrológokban az olvasható, hogy „Jack Tramiel a Commodore révén kulcsszerepet játszott abban, hogy a számítógépek mindenki számára hozzáférhetővé váltak és bekerülhettek az otthonokba.” Képes Gábor múzeológus, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetőjétől először azt kérdeztük, hogy egyetért-e azzal a véleménnyel, hogy Jack Tramiel nagyobb hatású volt, mint Steve Jobs?

Képes Gábor: Én ezeket a méricskéléseket nagyon nem kedvelem és azt kell mondjam, hogy az én számomra Steve Jobs, Jack Tramiel, Gary Kildall, Adam Osborne, Ed Roberts és még sorolhatnék néhány ilyen nevet, ők mindannyian ikonok. És nélkülük a 70-es évek második felének és a 80-as évek elejének a számítástechnikája elképzelhetetlen lenne.

Jack Tramiel

Nagyistók Tibor: A Commodore 64-nek mekkora jelentősége volt, így harminc év távlatából?

Képes Gábor: Én úgy gondolom, hogy a Commodore 64 révén vált ő egy nemzedéki ikonná, ezért is van az, hogy azt hiszem, én is rosszul ejtem az ő nevét, mert mi úgy ismertük meg őt az akkori sajtóból, hogy találgattuk, hogy hogy ejthetik és „dzsek trémielnek” nevezzük, de megtudtam, hogy „tremel” vagy valahogy így kellene az ő nevét ejteni. De hát ez ugyanaz a korosztály, akik a „májkroszoftot” még „mikroszoftnak” hívtuk, meg az „ájbíemet” „íbéemnek”. Úgyhogy nekem „dzsek trémiel” marad, elnézést kérek érte.
A Commodore 64 egy rendkívül fontos számítógép, de Tramiel pályáján messze nem ez volt az első számítógép. Ő 1928-as születésű volt, tehát az egész Commodore sztori jóval korábban kezdődik. Tramiel írógépműszerész volt, így írógépekkel és számológépekkel kezdődik az ő története, tehát a számítástechnika világába is a 70-es évek közepén, második felében robbant be. Én tehát a Commodore 64-en kívül még két típust feltétlenül szeretnék megemlíteni: az egyik a PET (a Personal Electronic Transactor), vagyis a személyi elektronikus intéző. Ez az első, olyan igazán kompakt személyi számítógép és az első amerikai iskolaszámítógép volt. A másik pedig szintén a Commodore 64 előtt, a közvetlen előd, a VIC-20, amelyet az európai területen VolksComputerként, azaz népszámítógépként forgalmaztak és amely amellett, hogy teljes mértékben megelőzte és megelőlegezte a Commodore 64-et, de emellett nagy rokonságot mutat a Steve Jobs féle gondolattal, hiszen a Jack Tramiel legalább olyan zseniális marketinges volt és legalább olyan markáns ellenreklámozó volt, mint Steve Jobs, hiszen Jobs mester a Macintosh-t egy az egyben az IBM PC-vel szemben mutatta be, addig a VIC-20-at Tramiel kimondottan az Atari konzoljaival szemben pozicionálta. Az is volt a fő reklámszlogenje, hogy „Why buy just a video game?”, azaz miért vegyek csak egy videojátékot, amikor nagyjából annyi pénzért vehetnék egy teljes értékű számítógépet. Én ebben tartom zseniálisnak Jack Tramielt és ennek egy logikus folytatása a Commodore 64. És egyébként az Atari ST is, ami szintén a nevéhez fűződik.

Nagyistók Tibor: A múzeumba most már bevonult a C=64?

Képes Gábor: Igen, a DOStalgia kiállítás felújításában, tehát „A háziszámítógép hőskora” c. kiállításban bemutatjuk a Commodore 64-et. Igyekszünk minél teljesebb konfigurációra törekedni, tehát a plottertől a trackball-ig a legkülönbözőbb érdekes perifériáit is bemutatjuk.

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek