Netidők Blogtársaság

A napokban interjút adtam egy elektronikus hírlevélnek annak kapcsán, hogy elnyertem az év mobilos véleményformálója díjat. Ritkán szoktam blogon újraközölni, de mivel egyrészt a MadHouse hírlevele nem jut el mindenkihez, másrészt jók voltak a kérdések (viszont minden nem fért be az első megjelenésbe), ezért most közreadnám a teljes beszélgetést.

Gratulálunk a Ringier Mobile Influencer díjhoz. Mesélsz nekünk kicsit a "mobil" oldaladról?

1998 óta foglalkozom az információs társadalom kutatásával. Akkoriban az internet volt az a forró téma, ami körül a legtöbb változás történt, így én is ezzel foglalkoztam a legtöbbet. A mobil csak akkor kezdett el igazán érdekelni, amikor megjelentek a legújabb érintésérzékeny okostelefonok és elkezdték gyökeresen felforgatni, amit a mobilokról gondoltunk, lassan pedig azt is, amit az internetről gondoltunk. 2-3 éve figyelem jobban a területet, elsősorban a híreket és statisztikákat és ebből próbálom folyamatosan összerakni a friss trendeket. Szerintem nagyon izgalmas, ami itt folyik, ráadásul úgy tűnik, hogy még csak a legelején tartunk az egész sztorinak.

Ha meg kellene fogalmazni egy markáns mondatban, kik azok, akik leginkább használják az okostelefonokat szerinted, hogyan lehetne őket jellemezni?

Az okostelefonoknak már nem csak egyfajta felhasználói típusa létezik, a szellem kiszabadult a palackból, így nehéz ezt egy mondatban vagy egy momentumban megragadni, mert csak részigazságot fogunk találni. Ha a power userekről van szó (akik leginkább használják a készülékeket), akkor szerintem két végletet találunk: a platform hívőket (akik térítenek is) és a „nem érdekel, csak működjön” felhasználókat.

Hogy áll az Ipsos a mobilhoz? Terveztek nagyobb ívű kutatásokat?

Most úgy fog tűnni, mintha összebeszéltünk volna, ugyanis éppen a napokban tervezzük indítani Magyarország eddigi legátfogóbb mobillal foglalkozó kutatását. Ebben több egymásra épülő módszertannal tervezzük megragadni a hazai fogyasztók lényegi vonásait, hogy a piac ne csak a külföldi adatokból láthassa a legfrissebb trendeket, hanem a magyar valóságból indulhasson ki. Mindez azért fontos szerintünk, mivel a hazai helyzet sokszor eltér a nemzetközitől, ami komoly fejfájásokat vagy akár fejreállásokat is eredményezhet az ügyfeleknél és ezt el lehet kerülni az adatokból megrajzolható pontos piacképpel.

Mit tapasztaltok, a külföldi kutatócégek mennyire naprakészek ebben a témában a nyugati piacokon?

Ez a terület mindenkinek nagyon érdekes most, mert a válság miatt sok részpiacon visszaesés tapasztalható, az okostelefónia azonban gőzerővel pörög, növekszik, ezért különösen fontos mindenkinek, tehát nagy a friss adatokra való éhség. Én személy szerint úgy érzem, hogy alapvetően kétféle cég foglalkozik hatékonyan a területtel, az igazán nagy multik (mint amilyen az Ipsos is), mivel nemzetközi adatsorokkal és az ügyeleket igazán érdeklő mélyfúrásokkal tudnak előállni, másrészt a pici, specializált cégek, amelyek egyedi, mobilra kitalált mérési megoldásokkal olyan adatokhoz segítik hozzá az ügyfeleiket, ami korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna (például a passzív eszközoldali mérés segítségével).

Szerinted, az ügyfelek fejében mi játszódik most le az okostelefonok kapcsán, ha mint hirdetési eszköz merül fel?

Azt gondolom, hogy a következők cikáznak át szinte egyszerre a legtöbb ügyfél fejében: „ez nagyon jön”, „kéne egy saját app... vagy nem is, inkább egy saját mobilos oldal... nem inkább több app ... több app és egy mobilos oldal ... vagy mégsem?”, „mit veszthetek, ha kimaradok?”, „használja már a konkurencia?”, „és mi van, ha nem is működik ez az egész?”, „egyáltalán kit érek el mobilon a hirdetésekkel, akit másképpen nem?”, „látják azon a kis képernyőn a reklámot?”, „ki fog rákattintani?”, „és, ha rákattint, hová fog érkezni – hogyan fogok én ebből profitálni”, „muszáj kipróbálni, mert ebből nem lehet kimaradni”.

Véleményed szerint mennyire változtatja meg a táblagép a fogyasztási- és hirdetési szokásokat?

A tábla őrület Magyarországon egyelőre egy nagyon szűk kisebbséget ér el, más piacokon valamivel többet, de mindenhol csak a fejlődés kezdetén áll. Meggyőződésem, hogy az emberek túlnyomó többségének továbbra sincs gőze sem, hogy mi is ez és mire való, ezért azt sem tudja eldönteni, hogy szüksége van-e rá. A táblának az okostelefon és a netbook/laptop/PC közé kellene valahogy beszuszakolnia magát, miközben sikeresen nem képes egyiket sem rendesen kiváltani. A fogyasztási és hirdetési szokások megváltozása ebben a kontextusban értelmezendő. Akik használják, azok bizonyos, korábban okostelefonnal vagy számítógéppel végzett tevékenységet váltanak fel vele, miközben új szokásokat is felvesznek. Mindez szerintem két dolog miatt különösen érdekes a hirdetők és az ügyfelek számára, egyrészt mert ez egy prémium közeg, másrészt pedig jövőalakító ereje van, nem tudni biztosan, de elképzelhető, hogy részben erre megy tovább a médiafogyasztás a következő években. Szóval lehet, hogy a táblák gyökeresen átalakítják szinte mindenki fogyasztási szokásait és emiatt a hirdetési piacot, de könnyen lehet – és én inkább erre szavaznék – hogy a táblák be fognak illeszkedni fognak a meglévő hirdetési csatornák mellé. Egyelőre azonban nagy a helykeresés.

Milyen mobilt használsz?

Jelenleg egy Nokia Lumia 800-asom van, de volt már androidos készülékem és iPhone-om is. Szakmai ártalom, hogy minden platform érdekel napi használati szinten is.

Esetleg táblagépet?

Két androidos táblagépem van, egy 7 colos és egy 10 colos Galaxy Tab, a kisebbiket csak én nyüstölöm, mert munkaeszköz, a nagyobbik viszont családi használatban van.

Pintér Robesz

Mi lesz ma a tévében? Kit érdekel! Mi lesz ma a Youtube-on! A legnagyobb videomegosztón ugyanis nemcsak agyonlinkelt, vicces videók vannak, hanem komoly műsorkészítés is folyik, sorozatok, évadok készülnek, főszerepben kedvenc számítógépes játékainkkal.

A Minecraftról valamikor 2010 őszén beszélgettünk a Netidőkben, amikor rákattantam az akkor még kezdeti stádiumban levő, de már nagyon népszerű, független fejlesztési játékra. Azóta sok víz és idő ment balra el; a Minecraft eredeti fejlesztője többszörös eurómilliomos lett, a játékot már nem is ő, hanem fejlesztőcége viszi tovább, és tavaly megjelent a véglegesnek mondható 1.0-s verzió. Kíváncsi voltam, mi változott, mi került bele a játékba azóta, hogy jó ideje felé sem néztem. Ám nem a weboldalára, vagy a kiterjedt Wikioldalára mentem el információért, hanem egyenesen a YouTube-ra.

A Minecraft sikere ugyanis innen, a világ legnagyobb videomegosztójáról indult. Az emberek rátaláltak erre a jópofa, ám némileg összetett játékra, és elkezdtek videókat készíteni arról, hogy hogyan is kell vele játszani. Az egyik ilyen híres videosorozat volt az X's Adventure in Minecraft, ezt meglátva és majdnem egyben végignézve szerettem bele én is a játékba.

Mára ez egészen általános jelenséggé vált a Youtube-on: emberek játszanak a kedvenc játékaikkal, ezt rögzítik (képpel és hanggal, valamint a saját kommentárjukkal), majd az így keletkezett videókat ügyesen megvágják, feliratozzák, főcímet csinálnak neki, és feltöltik a videomegosztóra. Ha az illető értelmesen, artikuláltan beszél, van stílusa, humora, hozzá tud tenni valamit a játékhoz, akkor ebből egy újfajta tévéélményt adó, szórakoztatási forma alakul ki, főleg, ha az adott játékra mi is kíváncsiak vagyunk. Ilyenkor könnyen a képernyő elé szegezhez egy ilyen sorozat, csak a képernyőt ebben az esetben a monitorunk jelenti.

Az egyik ilyen zseniális műsorkészítő Paul Soares Jr., akinek számtalan sorozata fut a Youtube-on a Minecraftról. A Survive & Thrive II egy inkább kezdőknek szóló, a játék lehetőségeit elmagyarázó oktatósorozat:

A Minecraft Adventure 1.2 a játék végigjátszása a legelső naptól egészen a sárkány legyőzéséig (most épp valahol félúton tart a kettő között):

A Man, Woman, Minecraft-ban ő és a játékban még kezdő felesége együtt kalandoznak a Minecraft végtelen világában:

A Minecraft Spellbound Caves-ben pedig egy irgalmatlan nehéz, mesterséges létrehozott Minecraft világon próbálja keresztül verekedni magát a játék legnehezebb fokozatán:

Természetesen a játékműsor-készítés nem korlátozódik csak a Minecraftra; a műsorkészítők játszanak másféle játékokkal is, és ezekből is ugyanúgy készülnek sorozatok. Paul például lelkes támogatója a független fejlesztésű játékoknak: nemcsak megveszi őket még készítés közben, de be is mutatja őket egy vagy több videóban, a jobbakból egész sorozatot készít. Ez például a még fejlesztés alatt levő Towns című játékról szól:

Emellett előfordul, hogy a gyerekeivel Civilization V-öt játszik, amit szintén több részben végigkövethetünk:

De már a tegnap megjelent Diablo III-at is elkezdte nyilvánosan végigjátszani, úgyhogy aki hozzám hasonlóan nem tervezi kipróbálni az aktuális Blizzard-slágert, osztozhat Paul játékélményében a Youtube-on keresztül.

Egy másik különös figura Kurt (kurtjmac), aki miközben vándorol a Minecraft beláthatatlan nagy, véletlenszerűen generált világában, mindenféle dologról mesél a nézőknek, a kommentekben feltett kérdésekre válaszol, és eközben pénzt gyűjt egy beteg gyerekeket támogató alapítványnak. Elképesztő, de a módszer működik: a Far Lands or Bust sorozat már a második „évadban” jár, azaz egyszer már összeszedett közel 12 ezer dollárt, és most 29 ezerre „gyúr”, amiből már megvan 6. De kedveli a Microsoft új repülőszimulátorát, a Flightot is, és a Driver című játékban már 40 rész óta száguldozik San Franciscóban.

Kettőjükön kívül is említhetnék még körülbelül egy tucat olyan műsorkészítőt, akik különböző játékokból készítenek izgalmas vagy "csak" érdekes, de abszolút nézhető sorozatot. S habár csak négy ember csatornáját figyelem folyamatosan, ők is annyi érdekes néznivalót készítenek és töltenek fel, vagy hívják a fel a figyelmet mások hasonló videóira, hogy néha egy este nem is elég az aznapi műsor végignézésére.

Magyar tévéadás? Muhaha! Amerikai sorozatok? Ugyan! Én Youtube-ot nézek.

Chatman

| Még több lehetőség

Az új melléknév ebben a szerkezetben összetett jelentéselemekkel rendelkezik. Elsősorban azért új az új média, mert viszonylag fiatal ága a médiának. Azonban az újdonságértéket érdemes jobban elemezni.

Az új média „a digitális hálózati kommunikáció révén létrejövő médiatípus átfogó neve. Az új média fogalma magába foglalja a multimédia és interakítv média jellegű tartalmakat, az újszerű egyéni és közösségi cselekvési formákat egyaránt" (Szakadát István: Új média, hálózati kommunikáció).

Tehát ez a médiaág attól lesz új, hogy új felületen jelenik meg, illetve új megoldásokkal él, valamint más a hozzá kapcsolódó befogadói szerep. Az új felület a web, ami a lehetőségei alapján digitális, hálózati, számítógépes felület, így a médiatartalmak előállításában (és fogyasztásában is) nagy szereppel bír az információtechnológia. Az új média az információs társadalom globális médiakultúrájának a része.

Az új média új megoldásai röviden összefoglalva a multimedialitásban, a hipertextualitásban, az interakcióban állnak.
A multimedialitás az online médiában már alapkövetelmény, és már nemcsak a képek, hanem a videók, sőt általában a multimédiás elemek is egyenértékű szereppel bírnak az írott szöveghez viszonyítva.
A hipertextualitás az információk hálózatosodásának és a szövegben ágyazott külső szövegnek a lehetősége. A hipertext kitágítja a hír, az újságírói tartalom határait, mert az előzményeket, a tematikus kapcsolatokat közvetlenül, interpretáció nélkül emeli be a szövegbe.
Az interakció pedig különböző szinteken valósulhat meg: az olvasók között, az olvasó és a szerző/szerkesztőség közötti párbeszéddel, illetve az olvasó és a tartalom szerkesztésének, befogadási sorrendjének, szerkezetének a szabad manipulációján keresztül.

(Folytatás következik május 22-én.)

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Kíváncsi szakembereknek felkeltette az érdeklődését, mit rejt egy olcsó USB drive belseje. Egy kis ügyeskedés, és a készülék felfedte a meglepő titkát. Ügyes, nem?

17. alkalommal rendezték meg a médiások kétnapos konferenciáját, a Média Hungary-t, amin idén a a hagyományos médiumok mellett a közösségi média és a mobil is kiemelt szerepet kapott. A rendezvény mottója a „Pénz beszól” volt – amit az előadásokat hallgatva úgy fordíthatnánk le, hogy minden szereplőnek a piacon alapvetően b(ele)szól a pénz az életébe, még akkor is, ha ez sokszor nincs az ínyünkre.

A válság kitörése óta a médiavállalkozások folyamatosan költséget optimalizálnak, karcsúsítanak, konszolidálnak és előremenekülnek. 4 év alatt azonban eljutottunk arra a pontra, hogy felismerjük, ez már nem egyszerűen egy válság, hanem ez most már a minket körülvevő valóság. Vagyis nem átmeneti jelenségről van szó, hanem egy új, tartósnak ígérkező üzleti környezetről. A válság válik valósággá és nem látszik, hogy valaha visszatérhetnénk a megelőző időszak – ma már tudjuk – prosperáló világába.

Ugyanakkor a válság nem írja felül a régi kihívásokat sem – így a hagyományos médiumok, elsősorban a nyomtatott sajtó számára továbbra is erős az internet jelentette konkurencia. Ahogy Bayer József (Axel Springer) előadásából kiderült, friss kutatások szerint minden printben elvesztett 10$ bevétel kiesése csupán 1$-nyi új bevételt jelent a digitális piacról. Az internet hatására olyan mértékben zsugorodnak tehát a lehetőségek, ami nem teszi lehetővé a kivárást, a cégeknek miközben megszorítanak és konszolidálnak, folyamatosan innoválniuk is kell.

Hogy mit jelenthet ez a folyamatos innoválás, arra a Blikk kapcsán Mihók Attilától (Ringier) kaphattunk érdekes példát. Mihók azt mutatta meg egy gondolatkísérletben, hogy a hazai nyomtatott lappiac egyik legerősebb márkáját, a Blikket, hogyan lehetne kiterjeszteni és más piacon is kiaknázni annak erejét. Ezt a fajta kiterjesztő logikát, új üzleti modellek és piacok keresését az is indokolja, hogy az utóbbi 4 évben 70-80 milliárd forint tűnt el a vonatkozó magyar médiapiacról és az nagyjából 150 milliárd forintosra zsugorodott. A Blikk kapcsán izgalmas képekben láthattuk, hogy egy agyvihar kapcsán mi minden merülhetne fel: Blikk energiaital, Blikk chips, Blikk szósz, tabloid tartalmú fogkrém, mosópor, és étolaj... Blikk mobiltelefon, benzinkút, bank vagy hitelkártya. A márkakiterjesztési játék célja annak felvillantása volt, hogy miközben a lehetőségek száma látszólag hatalmas, aközben fontos észben tartani, hogy nem lehet ész nélkül minden említett területre betörni, egyrészt annak üzleti kockázatai miatt, másrészt az adott márka ereje leginkább akkor transzformálható az új piacra, ha az elég közel áll a márkához és nem tolonganak már eleve hasonló ötletekkel más szereplők (lásd a mobiltelefon vagy hitelkártya piacot az utóbbi pár évben, hónapban).

Sajnos egy blogposztba nem fér bele, hogy mind a két nap izgalmas előadásairól beszámoljunk (vagy legalábbis azokról, ahová sikerült eljutni), így most legyen elég annyi, hogy a fentieken túl érdekes dolgokat lehetett megtudni a mobilokról vagy tabletekről (például a magyar mobil piac méretéről – ahol én is előadtam, vagy a mobil alkalmazásfejlesztés kínjairól); a kínai média globális terjeszkedéséről (Sükösd Miklóstól); a média és az újságírók presztizsének társadalmi megítéléséről (Závecz Tibortól); a közösségi média marketing lehetőségeiről (ennek külön termet és számtalan előadást szenteltek), vagy a politikai szekértáborokban meglévő médiavakságról (a Szabó Anett vezette kerekasztalból). Szóval nem csalódtunk a rendezvényben ezúttal is remek előadásokkal és kiváló network építési lehetőséggel élhettek a résztvevők.

Pintér Robesz