Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Moddol vagy átépít?

Örvendetes hírt olvastam: egy magyar tervező, pontosabban modder megnyert egy nemzetközi versenyt. A Kingston írt ki egy versenyt az egyik RAM családja hűtőbordájának az áttervezésére, azaz moddolására, és ezt nyerte meg Böszörményi Szilárd, gratulálok (Bővebben: http://www.ipon.hu/hir/magyar_modder_nyerte_a_kingston_versenyet/20037).

Ezen a pontonon kell utánanézni, mi is az a moddolás, kit is nevezhetünk moddernek. Azt a folyamatot nevezzül moddolásnak, amely során az eredeti hardver, szoftvear környezetet megváltoztatják, hogy az eredetileg betervezett funkciókon túl mást is tudjon a rendszer. Tehát a moddolás újabb funkciók hozzáadását vagy a teljesítmény növelését jelenti. Mint ilyen, a moddolás közel van a tuningolás jelentéséhez, csak ez utóbbit leginkább az autótechnikában használják.

Fontos tehát, hogy a moddolás az eredeti funkciókhoz újabbak hozzáadását vagy a teljesítmény növelésével új, nagyobb funkcionalitású rendszer létrehozását jeleni, és nem az eredeti rendszer funkcióinak a csökkentését, egyszerű átalakítását. A moddereket tisztelni, kedvelni szokták a gyártók, míg a krekkereket, akik forráskódot törnek, eltulajdonítanak, illegálisan terjesztenek eszközöket, azokat érthetően nem kedvelik a gyártók. A moddolásnak tehát vannak jogi vonatkozásai is: mit lehet és mit tilos tenni az eredeti jogtulajdonos engedélyével vagy anélkül. Előfordul, hogy modderversenyeket írnak ki egyes gyártók saját termékeik moddolására, és a megoldásokat hasznosítják, illetve a tehetséges moddereket alkalmazzák tervezőnek, dizájnernek.

És most itt álljon néhány példa a moddolásra, köszönöm Dragon György és Spányik Balázs ötleteit. Szoktak játékokat is moddolni, amely során újabb funkciókat, szinteket adnak a játékhoz. Játékokat lehet úgy moddolni, hogy újabb szinteket, szereplőket adnak a játékhoz, de lehet úgy is, hogy a játék tervezője eredetileg beletervezi a játékba a moddolás lehetőségét, hogy a játék még változatosabb legyen, és a közösség kollaborációjának eredményeképpen tovább használatban legyen.

A házmoddingnak fontos eleme lehet újabb, hatékonyabb hűtőrendszer, esetleg vízhűtés beépítése, illetve áttetsző oldallap, neon-világítás beszerelése, a megszokott ventilátorok lecserélése világítóra, vagy zajszűrő felületek beépítése, aminek az esztétikumon túl gyakorlati haszna is van.

Lehet még moddolni processzort: például ha tudjuk, hogy a 2 magos processzorok úgy készülnek, hogy a 4 magos CPU-t a gyártó "visszabutítja", akkor egy moddolással levehetjük róla ezt a korlátozást, és 4 magasként fog működni.

Az operációs rendszer moddolásának eredményeképpen például a Windows XP-ben használhatunk más színsémákat az alap kék/szürke/zöld helyett, vagy megváltoztathatjuk a kinézetét olyanra, mint a Windows 7, vagy újabban már a Windows 8.

A szoftveres moddolásra jó példák lehetnek a Photoshop plug inok is: a szabványos felületen keresztül kapcsolódó új modulokkal okosabbá tehetjük a grafikus programot.

A driverek moddolása kifejezetten jellemző, például a grafikus kártyák drivereit gyakran módosítják, hogy még szebb képet, még nagyobb teljesítményt csikarjanak ki belőlük, illetve bekapcsolnak bennük olyan funkciókat, amelyeket a driver készítője egy adott típusú kártya esetén letilt.

A modding az angol to modify 'módosítani' igéből elvont szóalak, amely szlenges szóalkotás (nem produktív, egyéni, kreatív, divatszerű megoldás), a modder a moddingból képzett főnév 'az a személy, aki a moddolást végzi'. A magyar szakmai nyelvben a modding az -ing utótag elvonásával és az -l igeképző hozzáadásával honosodott meg: moddol.

Kérdés, hogy miért alakult ki erre a jelentésre egy új szóalak, és nem a módosítás vagy az átépítés alakokat használjuk, hisz ez a jelentés nem különöse speciális. Erre nehéz pontos választ adni, vélhetően szerepet játszik a divat, illetve a tevékenység mögött álló kreativitás, ami a szlengnek is fontos eleme.

Forrás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Modding
http://www.ipon.hu/hir/magyar_modder_nyerte_a_kingston_versenyet/20037

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

1 Tovább

Visszavágnak a tabletek?

Nem régen látott napvilágot, hogy az USA-ban az eladott tabletek 90%-ában nincs mobil internet, csak wifi. Ugyanakkor elkezdődött a negyedik generációs (LTE) hálózatok kiépítése az országban, amelyre a készülékgyártók is készülnek. A GSA (Global mobile Suppliers Association – a mobil Szolgáltatók Nemzetközi Szövetsége) friss jelentése szerint meglepő módon a tabletek vezetik ezt a folyamatot, tehát olyan modelleket jelentetnek meg a cégek, amelyek mobil interneten is működ(né)nek. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon képesek lesznek-e megfordítani a gyártók és a mobil szolgáltatók a jelenlegi fogyasztói trendet és rábírni az embereket arra, hogy ne pusztán a wifis tablet modelleket keressék? Véleményem szerint csak akkor, ha összefognak és átgondolják, hogy mit is kínálnak.

Mi szól a pusztán wifis tabletek mellett? Több minden is. A legtöbb ember, aki tabletet vásárol, már rendelkezik okostelefonnal, amihez rendszerint vásárolt már mobil internet hozzáférést. Mivel a legelterjedtebb okostelefon platformok (az iOS és az android) támogatja a mobil internet megosztását, a felhasználók képesek a saját tabletjük számára mobil internetből wifi internetet „varázsolni” abban az esetben, ha erre szükségük lenne.

Gyakran a tableteket máskor, máshol és máshogy használják a felhasználók, mint az okostelefont, ami szintén a wifi mellett szól. A tableteket nem egyszerűen „előkapkodják” pár percre, mint legtöbb esetben a mobilt, hanem huzamosabb időt, egyszerre 30-60 percet töltenek vele a júzerek. Ezek jellemzően otthoni, munkahelyi vagy egyéb helyhez kötött használatok, ahol rendszerint wifi hálózat is hozzáférhető (vagy, ha kivételesen mégsem, akkor ott van ugye a mobil internet megosztása).

Véleményem szerint azonban a fentiek ellenére is rá lehetne bírni az embereket arra, hogy mobil internetet használjanak a tableten, ehhez azonban nem elég, hogy a gyártók integrálják a 3G vagy 4G lehetőségét a készülékekbe, hanem a mobil szolgáltatóknak is végig kellene gondolni az üzleti lehetőséget. A mobil internet megosztása persze reális „veszély”, de aki csinált már ilyet, az tudja, hogy erősen igénybe veszi az okostelefon akkumulátorát – az amúgy is legfeljebb egy töltéssel egy napot kibíró készülékeket egy-egy ilyen akció már nap közben töltésre ítéli. Mindeközben a tabletek akkumulátor fronton sokkal jobban állnak, akár napokon keresztül képesek rendelkezésre állni és intenzív használattal is hosszú órákat kibírnak, tehát ebből a szempontból pont a nem helyhez kötött használatra tervezték őket.

Érzésem szerint többeket az riaszt a mobil internet képes tablet beszerzésében, hogy nem akarnak egy harmadik internet előfizetést. Először ugye otthonra szereztek be internetet az emberek, aztán vásároltak az okostelefonjukhoz (mobil csomagban) is egyet, végül most a tablethez is kellene egy újabb szerződés. Ez túl sok. Ha ezeket valamilyen formában össze lehetne vonni, de legalábbis a második kettőt (mobil és tábla), máris kedvezőbb lehetne a kép. A másik probléma az előfizetésekhez kötődő hűség, amiben rendszerint 24 hónapot kell vállalni a mobil internethez. Ez olyan hosszú időre jelent elköteleződést (fix díjakkal), amire kevesebben hajlandóak egy tabletnél, mint egy okostelefonnál.

A tablet használati szokásokból fakad, hogy ritkán van szükség mobil internetre, de akkor nagyon jól jönne. Érzésem szerint ahhoz, hogy ilyenkor ne automatikusan a mobiltelefon internetjének a megosztása legyen az átmeneti megoldás, SIM kártya és előfizetés szintjén kellene az okostelefont és a tabletet összekötni. Tehát egy előfizetéshez két SIM kapcsolódhatna, egy okostelefonos és egy tabletes. Így többet lenne hajlandó ugyanazon előfizető fizetni, mintha csak a mobilján volna internet – bár feltehetően nem két előfizetésnyit. Szóval kialakulhatna egy kölcsönös win-win helyzet, ami jó lenne a tablet gyártónak (mert eladhatná a drágább modelleket), a szolgáltatónak (mert többet fizetne a felhasználó a szolgáltatásokért) és a felhasználónak is (mert mindkét eszközét jobban kihasználhatná megfizethetőbb áron).

Persze lehet, hogy tévedek és így sem terjedne el jobban a mobil internetes tablet. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jelenlegi kondíciók mellett nincs esélye, hogy a 3- vagy 4G-s tabletek érdemben „visszavágjanak”.

Pintér Robesz

1 Tovább

Singularity University – verseny az életminőség javításáért

Most aztán tényleg nagy dolgokban érdemes gondolkodni, hiszen legalább egymillió ember életminőségét javító ötletekkel és megoldásokkal lehet jelentkezni a NASA és a Google által alapított Singularity University versenyén. Ez egy technológiai-innovációs verseny, amely kifejezetten fiataloknak szól. A verseny fődíja: részvétel az egyetem, vagyis a Singularity University 2012-es nyári képzési programján, a NASA Kutatási Központban. Kezdjük rögtön azzal, hogy a beküldési határidővel mi a helyzet? Szabó Csaba, az egyetem magyarországi nagykövete, a verseny főszervezője volt a Netidők vendége.

Szabó Csaba: Rengeteg kérés érkezett a weblapunkon keresztül, illetve a Facebook oldalunkra, ezért kitoljuk a jelentkezési határidőt 2012. április 9-re, tehát aznap éjfélig várjuk a jelentkezéseket.

Nagyistók Tibor: Magyarországon egy embert tudok – az te vagy – aki már felvételt nyert erre az egyetemre, talán azóta már vagytok ketten-hárman? Te mivel nyertél?

Szabó Csaba: Szerencsére most már ketten vagyunk. Árvay Péter, a Prezi vezérigazgatója a másik, ő most márciusban vett részt az egyetem vezetői képzésén. Az én projektem a 3D nyomtatással volt kapcsolatos, de végül nem ezt a projektet követtem: ugyanúgy, ahogy a többi résztvevőt, új ötletek fertőztek meg és egy olyan játékot kezdtünk el fejleszteni, ami által lehet növelni az emberek energia hatékonyságát, ezáltal sokkal inkább környezettudatos életmódra nevel és amennyiben ez a játék sikeres, akkor pl. 2045-ig nem lesz szükség új erőműveket építeni Amerikában.

Singularity University

Nagyistók: Itt tényleg a „megfertőzés” a lényeg, nem? Tehát egy olyan szellemi közegbe kerülsz, hogy elkezdtek együtt gondolkodni.

Szabó Csaba: Abszolút ez a lényeg. Az egyetemen részt vesz Larry Page, Steve Wozniak… Wozniakkal együt tanultam egy héten keresztül; lehetett vele beszélgetni az ő ötleteiről…

Nagyistók: Ő egyfajta mentorod volt?

Szabó Csaba: Nem, ő ugyanúgy diák volt. Azt tudni kell, hogy a diákok közt az átlagéletkor 33 év, a legidősebb csoporttársam 54 éves volt (ő volt korábban a chilei energetikai miniszter), a legfiatalabb pedig 22 éves volt Oroszországból, aki éppen akkor fejezte be a nanotechnológiai PhD-jét. Hadd említsek még egy példát: volt egy olyan brainstorming session (ötletelés), amin a Cisco vezérhelyettese vett részt, majd egy félóra múlva felhívta az Autodesk vezérhelyettest, hogy annyira izgalmas ez a téma, hogy jöjjön már át és dolgozzunk együtt.

Nagyistók: Itt egy egész más világ nyílik meg, mert mi azt gondoljuk, hogy iszonyatos verseny van és titkos minden projekt…

Szabó Csaba: A Szilícium-völgy teljes mértékben a kooperációra alapszik, itt az a jelmondat, hogy az ötlet ingyen van, itt csak a munka számít és mindig az nyer, aki gyakorlatban a leggyorsabban tudja végrehajtani az ötletnek a megvalósítását. Az egyik kedvenc példám a Dropbox esete. A rendszer fejlesztőjét megkereste a Steve Jobs, hogy szeretné megvenni az ötletét és szeretné, hogyha nekik dolgozna. Miután visszautasította az ajánlatot, Steve Jobs elmondta, hogy ő is ugyanezen a fejlesztésen dolgozik, aminek a neve iCloud lesz és az egyetlen különbség közte meg a Dropbox fejlesztője között, hogy neki 200 millió eszköze van kint jelenleg a piacon, amire azonnal egy frissítés által fel tud kerülni az iCloud. A srác miután kijött erről a teázásról, azt mondta, hogy akkor van egy félévem, hogy befejezzem a fejlesztést és 200 millió felhasználót találjak. A Dropbox jelenleg 4 milliárd dollárral szerepel a NASDAQ-on.

Nagyistók: A magyar fiatalok nincsenek hátrányban ebben a mezőnyben?

Szabó Csaba: Én nem érzem, hogy hátrányban lennének, sőt, rengeteg innovatív ötlet születik itt a régióban, ugyanakkor itt azt is tudni kell, hogy a versenyen való részvételnek nem feltétele, hogy kitaláljunk egy teljesen új megoldást. Itt nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e a következő hullámot teremteni, hanem hogy megtaláljuk-e azt a szörfdeszkát, amivel meg tudjuk ezt a hullámot lovagolni.

A versenyre a www.sucee.eu honlapon jelentkezni, ahol részletes útmutatást és egy nyertes pályázatot is találnak az érdeklődők. A jelentkezési határidő tehát 2012. április 9.


0 Tovább

TTYLXOX

Bármilyen furcsa, ez egy értelmes kifejezés rövidítése, és egy angol nyelvű dal címe. Megjelent néhány internetes rövidítés egy dalszövegben, ami első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak, de valójában jelentős fejleménye a mai nyelvi változásoknak. Ez egy újabb dokumentációja annak, hogy a netes írásbeliség kilép az eredeti közegéből, és már a beszélt nyelvre is hat. A mindössze 14 éves Bella Thorne dalának a címe TTYLXOX, amely a Disney csatorna Shake It Up című sorozatának betétdala. Itt lehet meghallgatni. 

Itt a dal teljes szövege, amelyben kiemeltem a szóban forgó betűszavakat:

Watch this!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Come on!
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Show up in the same dress
We don't know who wore it best
Not make a big deal
Act like it's a new trend
Look good when we go 'round here
Try on these boots
I found this boy who said you're sweet
He's got a best friend
(You'll always be my)
ROTF
Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

I'm a better me when
You're here next to me
LJK can't you tell we're ROTF-eh-L
Who needs words when we got hearts, smile
T-t-t-time goes by so fast
But we are meant to last
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

TTYLXOX
Come on!
(You'll always be my)

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll LMHO with the rest
So TTYLXOX

Be be be my BFF
'Cause IDK what's coming next
And I'll be LMHO with the rest
So TTYLXOX

A dal címe tehát: TTYLXOX, ami voltaképpen két betűszó, az egyik a TTYL, a Talk To You Later szerkezet szabályos rövidítéséből alkotott betűszó, amely magyarul azt jelenti, hogy 'később beszéljünk'. Ez a betűszó formailag egyáltalán nem különleges, hiszen klasszikus rövidítés (mint pl. OM = Oktatási Minisztérium, HM = Honvédelmi Minisztérium, BM = Belügyminisztérium), ám a furcsaság abban áll, hogy egyszerű közszavakból (tehát nem tulajdonnevekből álló) szerkezet rövidítése. Ezek a fajta rövidítések szokatlanok a magyar nyelvhasználatban, ám az amerikai angolban és elsősorban a netes, az SMS-ekre jellemző nyelvhasználatban kifejezetten általános.

A címben szereplő kifejezés másik eleme az XOX, ami egészen más szerkezetű, mint a TTYL, hisz nem rövidítés, hanem az íráskép vizuális szimbolikájára alapuló jelzés. Az X az ölelkező, összekulcsolódó karokra emlékeztet, míg az O a csókra nyíló szájra, így az XOX az 'ölelés, csók, ölelés' kifejezés szimbolikus jelzése. Itt vehetjük észre, hogy mennyire kreatívan használjuk az írásbeliségünket a webes környezetben, hisz az íráskép vizuális szimbolikája jelentéshordozó erővel rendelkezik. A netes betűszavak megfejtésének nehézsége abban áll, hogy nem mindig egyszerű eldönteni, hogy ezek a betűszavak a hagyományos betűk hangértékéből kiindulva fejthetők meg, vagy az íráskép vizuális szimbolikájából kiindulva magyarázhatóak.

Az internetes csetes nyelv, az SMS nyelv a rövidítésekre és az egyszerűsítésekre kifejezetten hajlamos, hisz ez egy igen gyors kommunikációs helyzet, ahol nincs lehetőség túlzottan hosszú kifejezésre. Éppen emiatt ez az írásbeliség hajlamos a gyors beszéd kiejtésének az írásbeliségben való jelölésére. Tehát ezekben a műfajokban egyre inkább úgy írunk, ahogy beszélünk: ezért hívom ezt írott beszélt nyelvnek. Az viszont kifejezetten érdekes, hogy ebből a dalból kiderül, hogy ezek az eredetileg írásbeli jelölések beszivárognak a beszélt nyelvbe. Tehát a folyamat visszafordult: az írásbeli szimbólumok bekerülnek a gyors, beszélt nyelvbe. Tehát elkezdünk úgy beszélni, ahogy írunk.

A dalszövegben előforduló további betűszavak:
BFF = Best Friends Forever 'örökké a legjobb barárok'
IDK = I Don't Know ' nem tudom'
LMHO = Laughing my head off 'szétröhögöm a fejem'
LJK = Let's Just Kidding 'Hülyéskedjünk'
ROTF = Rolling On The Floor 'fetrengek a röhögéstől'

Források:
http://youtu.be/Ol74ihSvd4w
http://en.wikipedia.org/wiki/Ttyl
http://www.acronymfinder.comHugs-and-Kisses-%28XOX%29.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Best_friends_forever
http://en.wiktionary.org/wiki/IDK
http://en.wiktionary.org/wiki/LMHO
http://wiki.answers.com/Q/What_does_ljk_mean_when_you_text
http://www.acronymfinder.com/ROTF.html

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

0 Tovább

Én kérek elnézést...

Toochee, a Galaktikus

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek