Netidők Blogtársaság

Megmondom őszintén, marhára bosszant, hogy csak az iPhone és iPad felhasználókat veszik emberszámba. Viszont van egy jó hírem: változás előtt áll a piac, aminek már érezhetők a jelei.

Miért gondolom, hogy a nem almás felhasználók másodrendűek? Például állok tegnap este a metró peronon – pont elment előttem a szerelvény, volt időm nézelődni – nézem a reklámokat: nagy közműszolgáltató cég buzdít QR-kódos reklámposzterrel, hogy töltsem le iPhone vagy iPad készülékemre az alkalmazásukat, amivel mérő-óraállást lehet diktálni, meg ügyet intézni. Keresem, hogy hol van az androidos verzió, sehol egy utalás…

Vagy a másik: tavasszal előfizettem digitálisan a kedvenc havi magazinomra, hogy majd milyen jó lesz a tableten olvasni (androidos ez is). Hülye voltam és nem gondoltam arra, hogy nincs is androidos olvasója a szolgáltatónak. Azóta is csak ígérgetik, miközben iPhone olvasójuk van, iPad olvasójuk is, sőt, már az iPad 2-re is kijött az alkalmazásuk nem sokkal annak megjelenése után. Én meg tépem a hajam, hogy a saccra két tucat iPad 2 használójuknak bezzeg fejlesztettek külön appot, miközben az androidos olvasókra nagy ívben tesznek hónapok óta.

De mondhatnék további példákat is, amikor csak az iOS lebeg a cégek szeme előtt. A dolog különösen azért bosszantó, mert már ahogy az Ipsosban tavasszal végzett felmérésünkből kiderült, kb. háromszor annyi androidos felhasználó van idehaza, mint iPhone-os, a tablet meg gyakorlatilag még egy nem létező piac idehaza. Persze tudom, hogy az iPhone felhasználók hajlamosabbak többet költeni (sőt, egyáltalán költeni), mint az androidosok, de ez egy kényelmi szolgáltatásnál – mint amilyen egy közmű szolgáltatás, vagy banki szolgáltatás – vajmi keveset kellene, hogy nyomjon a latban, hiszen a közmű szolgáltatónak biztosan több androidos ügyfele van, mint iOS-es. Azt gondolom a dolog mögött részben az alkalmazást fejlesztését megrendelők tájékozatlansága áll, vagyis még mindig abban a hiszemben vannak, hogy az iPhone a legelterjedtebb okostelefon operációs rendszer. Pedig nem, sőt, soha nem is volt az, de a lényeg, hogy az android átvette világszerte a vezetést, nálunk is. A másik indok érzésem szerint, hogy a marketingesek azt gondolják a legtöbb cégnél, hogy az iPhone és iPad nevek egy reklámban való említése a saját márkájukkal („Figyelj, nekünk van iPhone alkalmazásunk, mi menők vagyunk”) önmagában mágikus hatással bír a saját brandre. (Egyébként ugyanez az oka, hogy szinte minden piszlicsáré nyereményjátékon iPod-ot, iPhone-t, iPad-et vagy MacBook-ot lehet nyerni, mintha mindenki csak erre vágyna). Nem mondom, hogy a marketingesek teljesen tévúton járnak, de ha tényleg felhasználókat akarnak az ingyenes alkalmazásuknak, akkor jobban teszik, ha inkább androidra költik el ugyanazt a pénzt, vagy legalább mind a két platformot komolyan veszik.

De, hogy ne csak a saját véleményem álljon szemben megannyi marketinges hitbéli meggyőződésével, mutatok néhány számot a mintaként kezelt Egyesült Államokból az eMarketer friss cikke alapján:

• az amerikai piacon 2011 májusában 38% volt az okostelefonok részesedése (Nielsen adat)
• ezen belül 39% volt az android részesedése és 27% az iOS-é
• ez a tény lassacskán eljut az amerikai marketingesek tudatáig is: míg 2011 első negyedévében „csak” 46% mondta, hogy fontos hirdetési platform számára az android, addig a második negyedévben már 62% (STRATA adat)
• a teljes képhez persze hozzátartozik, hogy továbbra is az iPhone vezet, 76% tartotta fontos hirdetési platformnak az első negyedévben és 87% a másodikban.

Lassan érik azonban, hogy (f)elismerjék az android szerepét a hirdetési piacon és az alkalmazások fejlesztésekor. Úgyhogy tessék idehaza is követni a trendeket, aki menő, androidra (is) fejleszt!

Pintér Robesz

A két óriás csatája folytatódik és újabb nyulak kerülnek elő a cilinderből. A Google+ rajtja a soha nem látott növekedés ellenére nem volt mindenkinek fenékig tejfel. A csalódottakra pedig megpróbált a Facebook lecsapni.

Pár nappal a Google+ rajtja után elindult Facebook for Business, azaz az üzleti felhasználóknak szánt valami (ezt azért érdemes majd körbejárni, mert ez sem az aminek látszik). Ennek előzménye az volt, hogy a Google egy pár nap alatt kirakta az üzleti felhasználókat azzal, hogy jelenleg a szolgáltatást csak valós személyek vehetik igénybe. A cégeknek szánt verzió pedig hamarosan érkezik (az időpontról egyelőre nem tudni semmit). Akik pedig nem bírják kivárni a céges felhasználói funkciók indulását, azoknak egyetlen egy lehetőségük van, hogy valaki a cégtől a saját nevében regisztrál, mint az XY cég képviselője.

Ezek után a kezdeti lelkesedés némileg alább hagyott és a 3%-kal csökkent a napi látogatók száma, míg a szolgáltatással eltöltött idő is 10%-kal csökkent. Persze nem lehet tudni, hogy az üzleti felhasználók ideiglenes kitessékelése a szolgáltatásból, mennyire járult hozzá ehhez az adathoz, de hogy nem segítette a növekedést az szinte biztos.

Christian Oestlien a Google+ termékmenedzsere szerint a felhasználói élmény javítására fókuszálnak a fejlesztés és tesztelés jelenlegi szakaszában és folytatják a nem megfelelően regisztrált cégek törlését. Sok cég áldozatul esett a nagy tisztogatásnak, de néhány szerencsés megúszta a dolgot, sőt nem csak megúszta, de sikerült bekerülniük a nekik szánt verzió tesztelésébe. Akik nem voltak ilyen mázlisták, azok felháborodtak és nyílt leveleket írtak (jó sok +1-gyet begyűjtve).

A Google legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy amikor valamit elbénáznak akkor, nem próbálják elkenni a dolgot, hanem kimondják, hogy ezt bizony eltolták. Vic Gundotra a cég Google+-ért felelős fejlesztési alelnöke, reagált a felháborodott hangokra és elismerte, hogy "várható lett volna, hogy a cégek és személyek, akik a követőkre építenek, nagyon frusztráltak mert nincs még megfelelő profilunk a számukra. Ez az én hibám. Elsődlegesen a felhasználói élményre koncentráltunk. Egyik belső modellünk sem jelezte előre a növekedés ilyen mértékét, ami váratlanul ért minket.". A Google+ csapata mindeközben teljes erőbedobással dolgozik azon, hogy minél előbb megfelelő megoldást adjon a helyzet kezelésére.

A Facebook mindeközben bevitt egy ütést azzal, hogy elindította a Facebook for Business nevű "izéjét". Ami nem más egyébként, mint egy oktató anyag arra, hogyan használhatják a cégek a Facebook arzenálját saját oldal készítésére, reklámra és rajongói kör kiépítésére. Tegyük gyorsan hozzá, hogy ennek már korábban is lett volna értelme, mert korábban az erre vonatkozó összefoglaló jellegű anyag nem volt és sokaknak igen frusztráló volt, főleg a kisebb cégeknek, hogy milyen típusú oldalt is kell regisztrálni és mit lehet kezdeni azzal.

A menetnek ugyan vége, de mérkőzés még sokáig folytatódik. A Google olyan előnyöket tud kínálni később, ami után a Facebook kerülhet a keresőórás mögé. Az egyik ilyen terület talán a sokszor és joggal kritizált személyes adatok védelme lehet, ahol a Facebook nem büszkélkedhet túl jó eredményekkel, míg a Google a rosszul sikerült Buzz esetét kivéve nemigen volt a fókuszban ezen a téren. A körök segítenek abban, hogy megfelelően legyenek célozva az üzeneteink és ha nem akarjuk az illetéktelenek elől rejtve maradnak. Az adatainkkal pedig a Google esetében valóban magunk rendelkezünk és a Data Liberation Tool segítségével összecsomagolhatunk és továbbállhatunk, minden adatunkkal együtt. A Facebook ilyen lehetőséget nem kínál, sőt a rossz nyelvek szerint a profilunk örök életű. A Hangout/Társalgó funkció pedig rendesen odapörköl a Facebook hasonló szolgáltatásainak.

A céges profilok elindulása valóban fordulópont lehet, de emellett a másik komoly fegyver majd egy jó API megjelenése lesz ami a külső fejlesztők előtt nyitja meg a lehetőséget.

Bevallom, hogy most erőteljes időhiányban szenvedek - még mindig a múlt heti gépösszeomlás miatt. (Mint kiderült, alaplapot kellett cserélni, aminek következtében rá kell még szánnom egy kis időt a masinára.) Ezért aztán ez alkalommal épp csak arra van lehetőségem, hogy a blogunk olvasói számára idemásoljam azt a háttéranyagot, amelyet rádiós kollégámnak, Horváth Gergelynek állítottam össze Steve Jobs-ról. Talán van még a Netidők olvasók-hallgatók között is olyan, akinek ez újat jelent.

Steve Jobs

Azt az elcsépelt szót pont neki találták ki, hogy FENEGYEREK. 2011. februári a hír, miszerint az amerikai tinédzserek közel negyede tartja a legmenőbbnek Steve Jobs eredményeit. Olyan neveket előzött meg a felmérésben, mint a Facebook-alapító, Mark Zuckerberg, vagy a Harry Potter kötetek szerzője, J. K. Rowling.

Steve Jobsnak köszönhetjük, hogy a személyi számítógép szerethető, sőt rajongható divattá vált. Az ő zseniális üzleti taktikáinak eredménye, hogy a Pixar ma a legnagyobb animációs filmstúdiók egyike. Továbbá Jobs munkálkodásának eredménye, hogy a zene- és filmterjesztés üzlete nem süllyed el a kalózkodás és az MP3 miatt, hanem az iPod és az iTunes révén üzlet maradhat az internet-korszakban is. E három mondatban összesűrűsödnek Jobs legnagyobb eredményei, amelyhez hozzájárult elképesztően makacs jelleme és agresszív vezetői stílusa, akarnoksága.

1976 - Steve Jobs ekkor alapította meg harmadmagával az Apple Computert. S bár rögtön meglátta a digitális kütyükben a jövőt, de az életrajzi források szerint Steve egyáltalán nem a kövér, pattanásos, forrasztópákás srác volt a garázsból, képességei már ekkor is inkább a menedzseré, a kellő forrásokat megszerző és a víziókat megfelelően vetítő vezetőé. A vízió és a design olyan fontos volt számára már a kezdetekben, hogy el sem tudta képzelni ezek nélkül a sikert. Az első siker az Apple II volt, amelyet a 80-as évektől kezdve követtek a Macintosh számítógépek - ezek a masinák mind a mai napig "arisztokratikusak" az unalmas és szürke PC-hez képest: a Mac stílusos, könnyen használható, szép - és nagyon drága.

Steve Jobs kiállhatatlanul agresszív stílusát jellemzi, hogy 1985-ben saját cégéből, az Apple-ből kirúgták. Nem tudtak vele együtt dolgozni. Ám ez csak arra volt jó, hogy Steve Jobs zseniális lépéseket tehessen. Megalapította a NeXT nevű számítógépgyártó céget, majd felvásárolta a Pixar stúdiót. Ez utóbbi stúdió nevéhez Oscar-díjak és olyan filmcímek kapcsolódnak, mint a Toy Story vagy a Némó nyomában. A Pixar-részvényeit 2006-ban eladta a Walt Disney Company-nak, így a Disney legnagyobb egyéni részvényese Steve lett.

De a sikerek csak akkor kezdődtek igazán, amikor 1996-ban Steve Jobs visszatért az általa alapított Apple céghez és ismét ő lett a vezérigazgató. Fáradhatatlanul hajtotta az újításokat és a dizájnos, trendi dolgokat. A hangsúly fokozatosan áttevődött a Mac gépekről a szórakozás és a mobiltelefon világára: jött a döbbenetes világdivatot kirobbantó iPod nevű MP3 lejátszó (korunk walkmanja), majd a még nagyobb őrületet kiváltó érintőképernyős iPhone mobiltelefon, és mostanában tartunk a könyvolvasásra és netezésre is alkalmas táblagépek második változatánál az iPad 2-nél.

A jelek szerint az idén 56 éves Steve Jobs egyelőre nem pihen. Vajon mi minden van még a tarsolyában?...

Szilágyi Árpád

Amikor egy egyszerű, kicsit tapasztalatlan felhasználónak az exportálás, illetve az importálás funkciókat kell használnia, előfordulhat, hogy izzadó tenyérrel, megemelkedett pulzusszámmal hajtja végre ezeket a műveleteket. Ekkor ugyanis az adataink mozgatásáról van szó, és elég egy rossz értelmezés, egy félreértés, és máris fuccs a leveleinknek, dokumentumainknak, névjegykártyáinknak.

A köznyelvben közismert az exportálás és az importálás jelentése, közhasználatban vannak, ám a jelentésszerkezetük már nem mindenkinek világos, és megfigyelésem szerint gyakran keverik a két kifejezés jelentését. Az pedig sokaknak zavaros lehet, hogy vajon mit jelent az exportálás – importálás kifejezéspáros a szoftverek esetében.

Image: digitalart / FreeDigitalPhotos.net

Az export alak előtagja a latin ex- elöljáró, jelentése 'ki', 'kint', 'kívül'. Az utótag szintén latin eredetű, és könnyen felismerhető a portábilis 'hordozható', 'szállítható' alak, ez megtalálható az angol protable 'hordozható', illetve port 'kikötő' szavakban is. Az export jelentése tehát 'kivitel'.

Az import jelentése pont az export ellentéte, amire könnyen rájöhetünk, hisz csak az im- 'be', 'befelé' előtag különbözik, tehát 'behozatal'.

Ám mit jelenthet a kivitel és a behozatal a szoftverek világában? Az export és az import jellemzően a szoftver szempontjából értelmezendő. Tehát az exportálás a szoftver által létrehozott állományok átvitele egy másik, külső alkalmazásba. És miért éppen exportálásnak hívják ezt a funkciót? Mert a program által létrehozott állományt föl lehet fogni egy árucikknek, anyagnak vagy szállítmánynak, amit az exportálás során kiemelünk, és átviszünk egy másik felhasználási területre. Például vannak olyan szövegszerkesztők, amelyek a saját állományformátumukat át tudják alakítani .pdf (portable document format 'hordozható dokumentumformátum') állomány formátumba, és így ezeket az állományokat át lehet vinni egy ilyen állományokat kezelő szoftver környezetébe.

Az importálás ugyanez a folyamat, csak fordítva: egy másik, külső alkalmazásból átemelni egy állományt a célalkalmazásba.

Az exportálás-importálás folyamata a levelező kliens programokban is létezik, mert a beérkező üzeneteket exportálni lehet egy archívumba, ahol összetömörítve kisebb helyet foglalnak. De használják az exportálás-importálás kifejezéspárost a grafikai, képszerkesztő programokban is, ahol a külső állományformátumok, képformátumok értelmezése az exportálás, illetve a saját formátum más alkalmazások számára alkalmazható formába átalakítása az importálás.

Mindemellett azt is észre kell venni, hogy mivel az exportálás-importálás állománymozgatással jár, ezért gyakran kapcsolódik össze az adatmentés, archiválás folyamatával is, hiszen az archiváláskor voltaképpen az eszközünkön, például okostelefonunkon lévő adatokat kivisszük egy külső eszközbe, okostelefonok esetében adatkártyára vagy egy külső számítógépre.

Bódi Zoltán

A drótváz minden tervezés és modellezés alapja A drótváz élei és csomópontjai kiadják a tárgy térbeli képét. Minél részletesebb és finomabb egy rajz, annál részletesebb egy ilyen drótváz. Azonban van egy művész, a kínai Shi Jindian, aki a drótvázat a valóságba ültette át. Műveit vékony acéldrótból készíti, az ember úgy érzi, mintha a grafika életre kelt volna. Nem tudom, hogy van-e még olyan művész, aki ennyi munkát fektet alkotásaiba.

Tücsi, a galaktikus