Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

3-3 érv a Google+ ellen és mellette

A napokban regisztráltam a Google+ oldalra. Első benyomások következnek, amikből kiderül kinek (nem) érdemes regisztrálnia a szolgáltatásra – avagy három érv a Google+ mellett és három ellene.

Először nézzük meg, hogy miért érdemes regisztrálni az újonnan indult közösségi szolgáltatásra:

  1. Nem kölcsönösségi alapon működik az oldal: ellentétben a Facebook-kal vagy az iWiW-vel, de a Twitterhez hasonlóan a Google+-on nem kell minden kapcsolatnak kétoldalúnak lennie. Követhetek (vagyis bejelölhetek) másokat anélkül, hogy elvárnám, hogy ők is kövessenek. És nem muszáj „visszaigazolnom” azokat, akik bejelölnek (tehát egyszerűen csak követnek). Így eltűnik az a kényszer, hogy ismeretlen ismerősökkel kelljen „barátokká” válnunk.
  2. Letisztult felület, egyszerű beállítási lehetőségek: a napokban látott napvilágot a hír, hogy a Facebook annak ellenére az egyik legutáltabb oldal (felhasználói élmény szempontjából), hogy nagyon népszerű. A Google+ viszont hozza azt a letisztultságot és egyszerűséget, ami miatt alapból szeretjük a Google szolgáltatásait. Különösen az android alkalmazásban érezhető ez.
  3. Körök az ismerőseink rendezésére: azzal, hogy a Google+ segítségével az ismerősöket megadott körökbe rendezhetjük, akikkel külön kommunikálhatunk, lehetővé teszi, hogy az offline identitásainkat online is menedzselhessük a közösségi térben. Mások lehetünk a család, a kollégák, az egykori iskolai osztálytársak, a barátok számára. Úgy ahogy a való életben sem ugyanazt látják és kapják belőlünk. Ezzel a Facebook egyik sokat kritizált tulajdonságán képes túllépni a Google+.

Persze a Google+ (jelenlegi formájában) biztosan nem alkalmas mindenki számára. Mikor nem érdemes átváltani a Google+-ra?

  1. Játékok és egyéb alkalmazások rendszeres használata a közösségi oldalon: ha mi elsősorban kikapcsolódni, játszani, vagy 1-2 kedvenc alkalmazást használni járunk a közösségi oldalunkra, akkor (egyelőre) ne váltsunk, mivel ezeket nem találjuk meg a Google+ induló szolgáltatásai között. Talán idővel változik a helyzet.
  2. Ha nem szeretünk mindent elölről kezdeni: aki egyszer már felépítette magát az iWiW-en, Facebook-on, MySpace-en – hogy csak az (egykoron) legnépszerűbb közösségi oldalakat mondjam az elmúlt évekből – az esetleg már belefáradhatott az egészbe. A Google+ az újrakezdőknek való.
  3. Félelem a Kis Nővértől (a Nagy Testvértől): a Google szolgáltatásai révén rengeteget tudhat rólunk, aki nem szereti ezt, annak nem javasolom, hogy a személyes kapcsolatrendszerét is kiteregesse a cég előtt.

Persze ez csak az én véleményem. Ha Te szeretnél saját magad véleményt alkotni, de még nem vagy fent a Google+ oldalon, írd meg az e-mail címedet privátban a Facebook-on és szívesen küldök meghívót.

Probesz

2 Tovább

Mit tanít a Microsoft a politikusainknak?

Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened és végül nyersz (M. Ghandi). A redmondi szoftveróriás hozzáállása a nyílt platformokhoz, szépen bejárta ezeket a stációkat. Viszont most olyat mutattak, ami itthon elképzelhetetlen lenne, kiváltképp ha politikusokról lenne szó.

Több eseménnyel is készül a Linux Alapítvány idén, hogy méltó módon ünnepelje meg az operációs rendszer születésének a 20. évfordulóját. Az egyik ilyen, hogy videókat várnak, amelyek kiemelik ennek az elmúlt két évtizednek a legfontosabb eseményeit vagy csak egyszerűen boldog születésnapot kívánnak az ünnepeltnek.

Pár napja egy olyan feladótól kaptak egy videóüzenetet, amit senki sem várt igazán. Az animációs film küldője a Microsoft volt és gratulált a kis pingvinnek. A film a két világ közötti kutya-macska szerelemről szól. A rövid kis film végén aztán kicserélődik a "Microsoft vs. Linux" a "Microsoft and Linux?" feliratra. Ha nagy egymás nyakába borulás nem is volt, de a "Happy Birthday!" őszinte volt.

0 Tovább

Demokratikus zenehallgatás

A szoftverfejlesztés melléktermékeként jött létre az a projekt, amelyet immár Mixgar néven népszerűsítenek a Digital Natives munkatársai, akik szerint éppen a közösségi webszolgáltatások segítségével lehet demokratikusabbá tenni a közösségi terekben a zenehallgatást. Ha a „zenegép” ugyanis tudja, hogy ki van jelen az adott étteremben, házibuliban vagy éppen munkahelyen, és a jelenlevők már megosztották a kedvenc előadóik listáját, akkor ebből könnyűszerrel összeállíthatja a jelenlevők igényeinek megfelelő zenét. Bárdos Kristóf, a Digital Natives üzletfejlesztési menedzserével beszélgettem.

Bárdos Kristóf: Öten-hatan dolgoztunk együtt egy szobában és hamar nagyon harmonikussá vált a munkavégzés, egyetlen dolgot leszámítva, mégpedig azt, hogy egy drum ’n bass kedvelő kollégáig ért csak el az erősítő vezetéke… Ezen szerettünk volna javítani, és ebből az ötletből született meg a Mixgar, amit termékké fejlesztettünk.

Szilágyi Árpád: Mindenkinek változik az ízlése, változnak a kedvencei, jönnek újabb előadók, akik megtetszenek. A kedvenceket folyamatosan be kell gépelni?

Mixgar
Bárdos Kristóf: Az internetet hívtuk segítségül. A lényeg tehát, hogy amilyen zenét lájkoltam a Facebook oldalamon, vagy amilyen zenét hallgattam a Last FM-en, vagy később, amilyen zenéket én tároltam a telefonomon, ebből kiválóan össze lehet rakni a listámat. Sőt, folyamatosan aktualizálni lehet, mindenféle hozzányúlás és más bonyodalom nélkül.

Szilágyi Árpád: Ha továbbgondoljuk ezt az elképzelést, illetve magát az alkalmazást, mondjuk egy étteremben is elképzelhető lesz mindez, vagy mondjuk egy kávézóban. És ha ez a hely „felismeri” az én telefonom alapján, hogy ott vagyok, akkor ettől kezdve a helyi rendszer tudni fogja, hogy megérkeztem és nem is kell szólnom sem, hanem egyszercsak meghallom a saját kedvenc zenéimet?

Bárdos Kristóf: Valamilyen szintű közbeavatkozásra szükség lesz! Előveszem a telefonomat, felmegyek a Mixgar.com oldalára, le tudjuk kérdezni, hogy hol tartózkodik az adott felhasználónk és onnantól kezdve a felhasználón múlik, hogy szeretné-e hozzáadni a saját zenei profilját ehhez a helyhez. Érzékeljük az összes oda belépett felhasználót egy időben. Mondjuk legyen ott tíz ember, és megnézzük, hogy ők vajon milyen számokat szeretnek a legjobban, van-e közös zene, amit szeretnek hallgatni…

Szilágyi Árpád: Hogyan lesz ebből üzlet?

Bárdos Kristóf: Első körben azt szeretnénk, hogy kiderüljön, hogy ez a hipotézis, amit mi felvetettünk és egy 1.0-s nyitott béta verzióban elérhetővé tettünk, ez tényleg úgy működik-e és azt az élményt nyújtja-e az embereknek, amit szeretnek. Most azt szeretnénk, hogy házibulikban, irodákban kezdjék el használni a Mixgart, ahol egyébként is hallgatnak zenét és egyelőre ezt ingyenesen meg tudják tenni. És ha igazolva látjuk azt, hogy ezt tényleg szeretik az emberek és szeretik használni, akkor a közösségi helyek üzemeltetői fognak egy szerény, de nem sértő összeget befizetni nekünk havonta. Nem az a célunk, hogy egy sok tízezer-százezer forintos számlát tudjunk benyújtani havonta ezeknek a helyeknek. Egy nagyon jól skálázható szolgáltatást csinálunk, tehát ha mondjuk valakinek egy házibulija van, akkor egyszeri alkalomra, 24 órára mondjuk néhány sör áráért igénybe tudja venni. Ha pedig mondjuk egy vendéglátóhely kipróbálja ingyenesen, és azt tapasztalja, hogy az ő vendégei emiatt nagyon jól érzik magukat és ennek terjed a híre, illetve látják, hogy a vendégek előveszik a telefonjukat és látják, hogy mondjuk nyolc szám múlva jön a kedvencük, akkor esetleg még ott marad és iszik egy sört, vagy csupán tényleg jobban érzi magát, akkor azt a néhány eurót nem fogja sajnálni ettől a szolgáltatástól. Ha megnézzük, hogy például a Facebook, az Amazon, vagy az Apple milyen hasonló invesztíciókat hajt végre, biztos, hogy egy nagyon forró terület lesz ez a következő években.

Mixgar egy bárban
Spányik Balázs: Mit szól ehhez az Artisjus?

Bárdos Kristóf: Nem tudom fejből a szerződés számát, amit megkötöttünk az Artisjussal, de már megvan, úgyhogy támogat minket és örül ennek a kezdeményezésnek.

Szilágyi Árpád: Hol lehet kipróbálni a Mixgar rendszert?

Bárdos Kristóf: A Mixgar.com oldalon. Most a következő hetekben bárki csatlakozhat és létrehozhatja a saját helyét, ahova meghívhatja az ismerőseit. Fontos, hogy ez egy helyhez kötött szolgáltatás, tehát egy embernek a gépéről szólhat a zene, a többiek oda tudnak belépni egy weboldalon keresztül és ott tudják megszavazni, hogy milyen számok szóljanak. Próbáljátok ki minél többen! Nagyon jól bírjuk, sőt kérjük a kritikákat, írjátok meg, hogy mit tapasztaltatok.

Szilágyi Árpád

1 Tovább

Kishalak és nagyhalak

Az identitással és a személyes adatokkal való visszaélés napi probléma az internethasználók körében. Szerintem kétféle felhasználó van, az egyik már valamilyen csalás áldozatává vált, míg a másik ezután lesz áldozat. Annyi mindenesetre igaz, hogy érdemes tudatosítani a közvéleményben az internetes csalások létét, és hogy illik felkészülni rájuk. Talán segít ebben, ha áttekintjük a legalapvetőbb informatikai csalásokról szóló kifejezéseket, így kiderülhet, hogy ezeknek milyen a képi világa, milyen összefüggések vannak köztük és milyen a személetmódjuk.

 

Image: Chris Sharp / FreeDigitalPhotos.net

 

Az egyik legalapvetőbb eljárás, és legáltalánosabb kifejezés a scam, amely angolul azt jelenti, hogy 'csalás', 'szélhámosság'. A kifejezés konkrét tevékenységet is jelöl, másrészt egyre inkább használják az internetes csalások összefoglaló jelentésében. A scam tevékenység közel áll a phishing nevű csaláshoz, csak az a különbség, hogy míg a scam valamilyen előnnyel kecsegteti a személyes adatait megadó személyt, addig a phishing inkább meg akarja téveszteni a kiszemelt áldozatokat. A scam és a phishing nyelvi szemlélete azt mutatja, hogy míg a scam konkrét személyt vagy személyeket akar átverni, becsapni, addig a phishing arctalan, szürke tömegnek képzeli az áldozatokat, hisz a phishing eredeti jelentése 'halászat'.

A scam és a phishing magyarítása kényes kérdés. Először is azt kell mérlegelni, hogy szükséges-e a magyar sztenderdben megszokottabb alakokkal helyettesíteni ezeket az új kifejezéseket vagy sem. Szerintem a minden áron való magyarításra nincs szükség, ezek az új kifejezések követik az informatikai szaknyelv angol mintáját. Értelmezés, magyarázat céljából viszont hasznos lehet a magyarítás. A scam jelentését jól lefedi a csalás, internetes csalás. A phishing helyett mondhatjuk az adathalászat kifejezést, ám tegyük hozzá, hogy az idegen eredetű metaforikus kifejezéseket tükörfordítással átültetni nem mindig szerencsés. Jelen esetben az adathalászat szóalak a magyar nyelvszemléletben is átlátható, befogadható.

A scam személyre szabott változata a spear phishing, ami olyan identitáslopást célzó tevékenység, amely kiszemeli a konkrét áldozatot, és személyre szabott, a megtévesztésig hihető körülmények között próbálja az áldozata személyes adatait kicsalni. Jól mutatja ezt a személyes jelleget a kifejezés elsődleges jelentése 'lándzsás halászat', tehát amikor a bennszülöttek a vízben lándzsával szúrják le egyenként a halakat.

Amikor a phishing tevékenységet VoIP telefonálás segítségével végzik, akkor a kifejezésben formailag is megjelenik a VoIP szóalakot szimbolizáló v betű, így alkották meg a vishing szóalakot. Ez tehát inkább szimbolikus, mint metaforikus kifejezésmód, a vishing a nyelvhasználók asszociációs készségére alapoz, és csak az értheti meg, aki már ismeri az alapkifejezést, a phishinget.

A phishing típusú tevékenységek célja az identitáslopás, amely angolul is ugyanígy van: indentity theft. Ez egy pontos, leíró típusú szerkezet, amely nélkülöz mindenféle képiséget, szimbolikusságot, nem kapcsolódik más jelentéskörökkel. Ám arra hívja fel a figyelmünket, hogy a személyes adatok megszerzése ugyanolyan lopás, mint ha valakinek a pénzét lopja el egy zsebtolvaj. Azért jó szembesülni ebben a szerkezetben a lopás szóalakkal, mert így tudatosíthatjuk, hogy az identitásunk adatai lophatóak, vagyis értékesek.

 

Image: Patchareeya99 / FreeDigitalPhotos.net

 

Az internetes csalások egy másik csoportja a spam köré épül. A spam típusú tevékenység jellemzően nem a megcélzott személy vagy csoport identitását akarja ellopni, hanem már ezeknek az adatoknak a birtokában végez kéretlen (célzott vagy vaktában végzett) reklámtevékenységet, és a hirdetéseken keresztül készteti valamilyen aktivitásra a felhasználót. A spam eredeti jelentése legendás és ismerős, a híres Moty Python-féle húskonzerves jelenetből származik, és a már-már unalmas, tömeges, mindenhol jelenlévő jellegre utal. A spam tehát szemléletmódjában közel áll a phishinghez, hisz mindkét tevékenység tömeges, arctalan, a nagy számú áldozati csoport alapján működik.

A spam és a scam szóalak hasonlósága sem véletlen, hisz a két tevékenység is igen hasonló. A scam voltaképpen egy spamféle, csak identitáslopásra van specializálva, míg a spam egy sima kéretlen reklámlevél.

A spam bonyolult, áttételes képi háttere miatt nehezen magyarítható, hisz a metaforikus kifejezés lefordításával a magyar kultúrkör számára ismeretlen kifejezést kapnánk, ha a spam helyett húskonzervet mondanánk, senki nem értené meg. A körülíró formákkal (pl. kéretlen reklámlevél, levélszemét stb.) pont az a képi háttér és intellektuális környezet vész el, ami a kifejezés stilisztikai értékét adja. Itt ütközünk olyan problémába, hogy az idegen metaforák átültetése mennyire bonyolult kérdés.

Jól megfigyelhető összefüggés, hogy az alapkifejezések (spam, phishing) tömeges, általános műveleti köre után jelennek meg később az egyre inkább célzott, egyre szofisztikáltabb, egyre inkább személyre szabott jelentésű, kisebb alaki változtatással megalkotott kifejezések (phishing, spear phishing, vishing). Ugyanezt a folyamatot megfigyelhetjük a spam esetében is, a spim az IM-eken vagyis az instant messengereken keresztül érkező spam, a spit pedig az internetes telefont veszi igénybe, a splog pedig a spam blog.

Van egy igen érdekes kifejezés is, amely a spam szóalak jelentéskörébe tartozik, ez a bacn vagyis a bacon 'szalonna' jelentésű szó írásbeli módosulása. A húskonzerv és a szalonna ugyanabba jelentéskörbe tartozik, és a kifejezések által jelzett két tevékenység is hasonló, a bacn is e-mailek egy csoportja, amely lehet akár tömeges is, ám jellemzően nem kéretlenül jöttek, hanem a tudtunkkal, de nem olvassuk el őket vagy csak átfutjuk, ám nem töröljük, csak gyűlnek a postafiókunkban, hasonlóan, mint a spamek. A bacn és a spam közös jelentésmozzanata a tömegesség.

Bódi Zoltán

0 Tovább

STOP! A GPS téved!

Csehországban már jelzőtábla figyelmeztetheti az autósokat azokon a helyeken, ahol a GPS információkkal gond lehet.

Szaporodik a GPS használók száma, és egyre több olyan baleset fordul elő, ahol az autósok a GPS készülékek hibás adatait okolták. Behajtott a folyóba, mert a GPS szerint ott komp volt, lehajtott az útról, mert ott a készülék utat jelzett. Hasonló esetekből egyre több van. Egyre több vezető magyarázza balesetét azzal, hogy a navigációs rendszer mást mutatott, mint az útjelző táblák.

Csehországban mostantól piros háromszögben áthúzott GPS-jel táblákkal figyelmeztetik az autósokat arra, hogy az adott helyen megváltoztak a közlekedési körülmények.

Bevallom, én soha nem értettem azokat az autósokat, akik vakon hittek a navigációs rendszerük utasításainak, pedig a sofőrnek csak néznie kellene kifelé az ablakon. Vagyis arról van szó, hogy a sofőrök annyira bíznak a készülékben, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a közlekedési táblákat, figyelmeztetéseket, előrejelzéseket.

Ennek fényében viszont teljesen értelmetlen az anti-GPS tábla, mivel a sofőrök ezt sem fogják figyelembe venni, sőt észre sem fogják venni. Vagyis pusztán pénzkidobás az egész projekt.

Javasolnék viszont egy olyan projektet, ami ennek a töredékébe kerül. Például ahol kiderül, hogy a GPS téved, annak a néhány cégnek, akik a térképadatbázisokat készítik, küldjék el egy e-mailben a hiba jegyzőkönyvét. Nem kerül semmibe, és a leghamarabb így lesz a hiba korrigálva.

Ezt már olvasta:

GPS helyett GNSS (I.)

GPS helyett GNSS (II.) – Galileo

GPS a kesztyűben

GPS nyakörv

Toochee, a galaktikus

 

 | Még több lehetőség

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek