Amikor egy egyszerű, kicsit tapasztalatlan felhasználónak az exportálás, illetve az importálás funkciókat kell használnia, előfordulhat, hogy izzadó tenyérrel, megemelkedett pulzusszámmal hajtja végre ezeket a műveleteket. Ekkor ugyanis az adataink mozgatásáról van szó, és elég egy rossz értelmezés, egy félreértés, és máris fuccs a leveleinknek, dokumentumainknak, névjegykártyáinknak.

A köznyelvben közismert az exportálás és az importálás jelentése, közhasználatban vannak, ám a jelentésszerkezetük már nem mindenkinek világos, és megfigyelésem szerint gyakran keverik a két kifejezés jelentését. Az pedig sokaknak zavaros lehet, hogy vajon mit jelent az exportálás – importálás kifejezéspáros a szoftverek esetében.

Image: digitalart / FreeDigitalPhotos.net

 

Az export alak előtagja a latin ex- elöljáró, jelentése 'ki', 'kint', 'kívül'. Az utótag szintén latin eredetű, és könnyen felismerhető a portábilis 'hordozható', 'szállítható' alak, ez megtalálható az angol protable 'hordozható', illetve port 'kikötő' szavakban is. Az export jelentése tehát 'kivitel'.

Az import jelentése pont az export ellentéte, amire könnyen rájöhetünk, hisz csak az im- 'be', 'befelé' előtag különbözik, tehát 'behozatal'.

Ám mit jelenthet a kivitel és a behozatal a szoftverek világában? Az export és az import jellemzően a szoftver szempontjából értelmezendő. Tehát az exportálás a szoftver által létrehozott állományok átvitele egy másik, külső alkalmazásba. És miért éppen exportálásnak hívják ezt a funkciót? Mert a program által létrehozott állományt föl lehet fogni egy árucikknek, anyagnak vagy szállítmánynak, amit az exportálás során kiemelünk, és átviszünk egy másik felhasználási területre. Például vannak olyan szövegszerkesztők, amelyek a saját állományformátumukat át tudják alakítani .pdf (portable document format 'hordozható dokumentumformátum') állomány formátumba, és így ezeket az állományokat át lehet vinni egy ilyen állományokat kezelő szoftver környezetébe.

Az importálás ugyanez a folyamat, csak fordítva: egy másik, külső alkalmazásból átemelni egy állományt a célalkalmazásba.

Az exportálás-importálás folyamata a levelező kliens programokban is létezik, mert a beérkező üzeneteket exportálni lehet egy archívumba, ahol összetömörítve kisebb helyet foglalnak. De használják az exportálás-importálás kifejezéspárost a grafikai, képszerkesztő programokban is, ahol a külső állományformátumok, képformátumok értelmezése az exportálás, illetve a saját formátum más alkalmazások számára alkalmazható formába átalakítása az importálás.

Mindemellett azt is észre kell venni, hogy mivel az exportálás-importálás állománymozgatással jár, ezért gyakran kapcsolódik össze az adatmentés, archiválás folyamatával is, hiszen az archiváláskor voltaképpen az eszközünkön, például okostelefonunkon lévő adatokat kivisszük egy külső eszközbe, okostelefonok esetében adatkártyára vagy egy külső számítógépre.

Bódi Zoltán