Netidők Blogtársaság

Az ember legalább 15 évet tanul, amíg az első diplomáját megkaphatja és további éveket, ha egy másikat is szeretne. Mi lenne, ha diploma helyett online kitűzőket (badge) szerezhetnének az emberek néhány nap, hét vagy hónap leforgása alatt? Lehet, hogy elsőre nem világos miről van szó, úgyhogy megpróbálom elmagyarázni.

Egy nagyon izgalmas cikkre bukkantam a minap, ami azt taglalta, hogy új jelenség ütötte fel a fejét az Egyesült Államok oktatási piacán: diploma helyett (mellett vagy után) egyre többen úgynevezett online kitűzőket gyűjtenek. Vagyis olyan „jelvényeket”, amelyek igazolják, hogy ehhez vagy ahhoz értenek, jártasak benne, vagy az adott téma szakértői. A diplomák alapján ugyanis vajmi keveset tudni arról, hogy pontosan mihez is ért a tulajdonosuk, miket tanult, miben ügyes igazán.

Mondok egy példát, én szociológus vagyok, ilyen diplomám van, de nem ugyanahhoz értek, amihez egy ugyanilyen diplomával rendelkező másik szociológus. Már feltehetően az egyetemen is másfajta tárgyakat hallgattunk, más volt az érdeklődési körünk. Az életrajzunkban azonban mégis ugyanaz szerepel az oktatásnál. Mennyivel jobb lenne viszont, ha olyan hitelesített igazolásokkal rendelkeznénk, hogy például értünk a kérdőívszerkesztéshez vagy teszem azt a tanításhoz – az alapján, amilyen tárgyakat tanultunk, vagy ahol később dolgoztunk, amilyen tudásra életünk közben szert tettünk. Így sokkal gyorsabban átlátható lenne, hogy valaki milyen készségekkel rendelkezik, a helyett, hogy csak annyit tudunk, mi a végzettsége.

Kicsit olyan ez, mint a LinkedIn szakmai közösségi oldal újítása, ahol készségeket, úgynevezett skilleket adhatunk hozzá a profilunkhoz. Azzal a különbséggel, hogy a LinkedIn esetében ezt senki sem hitelesíti, míg a badge-rendszerben tőlünk független szereplő igazolhatja, hogy az adott terület jeles képviselői vagyunk. Ezzel ugyanis elkerülhető, hogy a Mekk Elekek visszaéljenek a rendszer nyújtotta lehetőséggel.

Látszólag ennek semmi köze az információs társadalomhoz. Valójában ez az információs társadalom szülte élethossziglani tanulás szerves következménye. Szerteágazó tudásra, ennek folyamatos frissítésére és ehhez kapcsolódóan gyorsan megszerezhető igazolásokra van szükségünk, hogy tényleg rendelkezünk az adott tudással. Ezt a hagyományos oktatási rendszer bizonyítványon és diplomán alapuló struktúrája már nem tudja biztosítani. Az egyik megoldás tehát a badge-rendszer lehet, hogy a munkaerőpiacon igazolni tudjuk sokrétű tudásunkat és készségeinket.

Pintér Robesz

Vajon mi vár ránk 2012-ben? Nem, most nem a maja világ végéről, a „fokozódó nemzetközi helyzetről”, vagy az olimpiáról lesz szó, hanem „csak” a 2012-es technológiai trendekről. A múlt héthez hasonlóan most is a Google-t hívtam segítségül a friss anyagok felkutatásában.

A népszerű téma találati listáját átnézve három anyag tűnik igazán érdekesnek, a PCWorld előrejelzése (Megan Geuss december 29 cikke), a Mashable 5 trendje (Lance Ulanoff-tól) és a Deloitte már ismerős listája, amely kétszer öt technológiát emelt ki ezúttal is. Lássuk először a 25 trendet dióhéjban, aztán nézzük össze, hogy vajon milyen irányba mutatnak.

A PCWorld várakozásai a jövő évre vonatkozóan:

1. szinte minden okostelefonba legalább kétmagos processzor kerül
2. az optikai meghajtó el fog tűnni az új laptopokból
3. széles körben elterjednek az olyan mobiltelefon csomagok, amelyekben nem a lebeszélhető percek, hanem az adatforgalom a meghatározó
4. Facebook hozzáférés nélkül egy sor szolgáltatás nem lesz használható
5. tovább terjednek az NFC chipek: mobil fizetés és egyszerű adatcsere
6. a számítási erő a felhőbe költözik
7. a HTML5 kezd szélesebb körben is elterjedni és egyre több weboldal úgy működik majd, mintha „alkalmazás” volna
8. az IPv6 még inkább elterjed
9. a felhasználók egyre több könyvet, filmet és zenét kölcsönöznek
10. kevesebb (de annál jobb) tablet érkezik

Mire érdemes 2012-ben figyelni a Mashable szerint?

1. kibővített valóság (augmented reality)
2. mikro-fizetéses gazdaság
3. az ultrabook felemelkedése
4. a közösségi / digitális „kimerülése”
5. mobil chip háború

Végül a Deloitte kétszer ötös listája:

(Re)emerging enablers” (olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket):

1. geo-lokatív vizualizáció
2. digitális identitások
3. felértékelődő komplex adatok
4. mérhető innovációk
5. rugalmasabb üzleti modellek és struktúrák

„Disruptive deployment” (azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben):

1. közösségi üzlet
2. hyper-hibrid felhők
3. mobiltelefónia az üzleti alkalmazásban
4. játékosodás (gamification)
5. a felhasználók megerősödése

Azt tudni kell a három listáról, hogy míg az első kettő a fogyasztói felhasználásról szól, addig a Deloitte listája a vállalati informatikai trendekből szemezget – ennyiben tehát nem ugyanarról szólnak, bár kiegészíthetik egymást.

Nem meglepő, hogy az idei év után 2012 is az okostelefónia, a hordozható eszközök és a közösségi oldalak (elsősorban a Facebook) éve lesz. Továbbra is fókuszban van ugyanakkor a számítási felhő, itt vannak évek óta kedvenc hívószavaink (amelyek még mindig csak az ígéret szintjén működnek): a kibővített valóság, a lokatív média és a játékosodás. Végül az internet is feliratkozik a HTML5 és az IPv6 révén a listára.

A három listát átnézve számomra egyetlen izgalmas új trend látszik, amely nem szakállas ígéret vagy 2-3 éve ismert technológiai trend folytatása, hanem valami tényleg új: a digitális anyagok kölcsönzése, azok értékesítése helyett. Érdekes, hogy ez sem technológiafüggő, hanem a gyökeresen új üzleti szemléletmódnak köszönhető. Persze ez is „ráül” a mobil és tablet eszközök elterjedésére, amivel ezt még inkább ki tudnánk használni. Mondjuk ez sem teljesen új, hanem már 2011-ben elkezdődött gyakorlat. Reméljük ilyen újdonságokat 2012 is fog szülni és nem csak a már ismert dolgok kiteljesedését fogjuk látni.

Boldog Új Évet Kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében, olvassanak és hallgassanak minket jövőre is!

Pintér Robesz

Az ünnepek között jobban esik némileg könnyedebb témákkal foglalkozni, így egy igen népszerű közösségi tevékenységgel, a népi honosítással foglalkozom. Hogy miért népi? Mert közösségi, alulról (tehát a felhasználói tömegek felől jövő), spontán és laikus foglalatosság, amely abból a közkeletű sztereotípiából indul ki, hogy az idegen szavak károsak, rontják a nyelvünket, ezért magyar elemeket kell használnunk helyettük. Ám létezik ennél kevésbé radikális motiváció is, az, hogy az idegen szavakat a stílus gazdagítására, a közérthetőség céljából, esetleg esztétikai célok miatt miatt célszerű magyar, illetve már megszokott megfelelőkkel helyettesíteni. És ez a közösségi „sport" egyre népszerűbb, amelynek a közösségi webhelyek igen jó környezetet nyújtanak. Ezeken a webhelyeken ugyanis a felhasználói csoportok a maguk kezdeményezésére, a maguk érdeklődésére, a közös tudásuk vagy éppen ügyetlenségük alapján tartalmat produkálnak, és közösségeket alkotnak. Számos honosító, magyarító közösséget találunk a weben, az ő ötleteikből, néha megmosolyogtató, néhol figyelemre méltó produkcióiból szemezgetek ezúttal.

A honosítás jellemzően olyan téma, amihez mindenki ért, legalábbis sokan gondolják így. Valójában azonban a honosítás egy bonyolult, jelentős szakmai, technológiai és tudományos felkészültséget igénylő tevékenység. A laikus csoportok tehát gyakran követnek el hibákat. Az első jellemző hiba, hogy minden áron, mindent magyarítani akarnak, még azt is, amit már megszoktunk, és ami már bevált. Például manapság nincs értelme már az e-mailt, a monitort magyarítani.

További jelentős probléma, hogy miként magyarítjuk a kiválasztott kifejezést. Sokszor előfordul, hogy érthetetlen, zavaros, továbbra is idegen eredetű az állítólagos magyarítási javaslat. Például ki találják-e minek a magyarítási javaslata a hangzol, a tetszjelez, a cejiz vagy a kedvjelez? Hát persze, hogy a lájkolásé. De a pendrive magyarítási javaslatai között is vannak érdekes kezdeményezések, például a tokoska, az adattyú, a böktár, a pender, a penderítő vagy a pöndi.

És hogy honnan veszem mindezeket? Nem őrültem meg teljesen, hanem a weben, némi keresgélés után találtam olyan közösségeket, weboldalakat, ahol mozgalomszerű honosítási csoportok álltak össze. A spontán, laikus magyarítási kísérletek igen érdekesek, nagyon tanulságosak. Lehet vitatkozni arról, hogy ez hasznos-e vagy káros, és persze a nyelvész körökben meg is indult ez a vita, de szerintem fölösleges, mert a web kettes közösségek elé nem lehet tudományos gátat állítani, ha máshol nem, hát a közösségi oldalakon (pl. a Facebookon) megtalálják a helyüket. A spontán magyarítás mindenesetre természetes jelenség, lám lehet vitatni is a hasznát.

És most lássunk néhány további, figyelemre méltó népi magyarítási javaslatot: pendrive: tolltár, adatkulcs, USB-kulcs, memóriakulcs. E-book: e-könyv, szoftver: lágymű, lágyék. Hardware: kemély, géptest, vas, hardver, csontmű.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Minden év végén számos technológiai előrejelzés lát napvilágot, hogy miről fog szólni a következő év. Ennél sokkal ritkább azonban, hogy számot vetünk ezek helytállóságával. Múltba révedő jövőnézés következik, avagy vissza a jövőbe.

A Google a „2011 technology trends” kifejezésre számos neves cég tavalyi anyagát adja ki, amelyben a mögöttünk álló évre tettek előrejelzéseket, még 2010-ből. Emeljünk most ki ebből csak kettőt, a Deloitte és a Gartner előrejelzéseit.

A Deloitte 10-es listáját kétfelé osztotta: „(re)emerging enablers” – olyan, 2011-ben „újonnan” megjelenő technológiák, amelyek kiterjesztik a lehetőségeinket:

• vizualizáció,
• majdnem vállalkozás alkalmazások,
• cyber intelligencia,
• CIO-k (az információval foglalkozó vezetők), mint forradalmárok,
• az ERP halálának vége.

A másik ötös a „disruptive deployment” – azok a dolgok, amelyek szakadást okoznak az eddigi, berögzült, megszokott üzletmenetben:

• valódi analitika,
• social computing,
• felhasználók elköteleződése (engagement),
• alkalmazott (applied) mobilitás,
• képesség-felhők, kapacitás felhők helyett.

A Gartner még 2010 októberében tette közzé előrejelzését, hogy mik lesznek 2011 stratégiailag meghatározó technológiái, amelyekről a cégeknek el kell dönteni, hogy mit kezdjenek vele a következő 2-3 évben:

• felhő számítástechnika,
• mobil alkalmazások és média tabletek,
• közösségi (social) kommunikáció és együttműködés,
• videó,
• következő generációs elemzések
• közösségi elemzések
• kontextus-tudatos számítástechnika
• flash memória 
• ubiquitous computing (mindenütt jelen lévő számítástechnika)
• moduláris infrastruktúra és számítógépek

A fenti két előrejelzésen túl tavaly év végén jómagam is írtam ezeken a virtuális hasábokon a 2011-re várható mobilos trendekről a Juniper Research jelentése alapján. Ebben többek között a megnövekvő adatforgalomra, augmented reality („kibővített valóság”) mobilos játékokra és felhőkre számítottunk…

Érdekes így visszanézni a technológiai előrejelzésekre. Őszintén, arra számítottam, hogy megmosolyogtató nagyotmondással és döbbenetesen pontos látlelettel egyaránt fogunk találkozni, miközben a legtöbb megjósolt trend tulajdonképpen elfogadhatónak fog látszani. Ehhez képest olyasmire ébresztett rá ez a három lista, amit tulajdonképpen mindig is tudtam, de furcsa volt így szembesülni vele: a trendek nem egyetlen évig tartanak, ráadásul mesterkélt ezekben két naptári év között határvonalat húzni (de milyen szórakoztató elfoglaltság). Még a gyorsan változó technológiai világban is 2-3 évre van szükség ahhoz, hogy valami elinduljon és gyökeresen felforgassa a valóságunkat. Egy év után nem igazán lehet megítélni sem a nagy „mellényúlásokat”, sem a nagy „megérzéseket” – ehhez hosszabb időtávra lenne szükség, csakhogy ezek az előrejelzések egyetlen évről szólnak.

Persze visszanézve szinte majdnem biztos, hogy nem ezeket a technológiai változásokat emelnénk ki az elmúlt évből, mint a legfontosabbakat. Számomra a három legfontosabb technológiai trend-jelenség 2011-ben: az android szinte mindent elsöprő diadala, a Facebook és a Google közötti háború új szintre lépése (és a Google+ megjelenése), végül a Siri és a hangalapú vezérlés valósággá válása. Ezeket részben lehetett látni 2010 végén is (az android sikerét leginkább, bár a Google+-t kevésbé), mert már akkor ismert folyamatok eredői, a Siri azonban olyan újdonságot jelent, amiről tudtuk, hogy lehetséges, mégis 2011 egyik nagy meglepetése lehetett, amikor egyszer csak beköltözött a hétköznapok világába.

Vajon jövőre milyen hasonló „kiteljesedésekkel” és meglepetésekkel fogunk találkozni? Jövő héten ezt fogom körbejárni, amikor a 2012-es előrejelzésekről írok, de addig is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok a Netidők Asztaltársaság nevében is!

Pintér Robesz

Itt az év vége, a számvetések és a jövőbenézés ideje. Ma foglalkozzunk az előbbivel és nézzük meg vajon mi foglalkoztatta az internetes társadalmat 2011-ben? Megjelent a Google Zeitgeist, a keresőóriás éves keresési trendeket összefoglaló jelentése, amiből kiderül, hogy mi érdekelte leginkább az embereket idén.

A top10 újonnan megjelenő kifejezés – amelyek vagy 2011-ben tűntek fel, vagy ebben az évben nőtt meg a leginkább utánuk az érdeklődés:

1. Rebecca Black
2. Google+
3. Ryan Dunn
4. Casey Anthony
5. Battlefield3
6. iPhone5
7. Adele
8. Tepco (a fukushimai erőművet üzemeltető társaság)
9. Steve Jobs
10. iPad2

Öt ember, egy új közösségi szolgáltatás, egy játék, két technológiai eszköz (mindkettő az Apple-től) és egy katasztrófa. A listát elnézve 2011 (is) az Apple éve volt, még ebben az évben is sikerült hatalmas érdeklődést generálni az újdonságai iránt, illetve Steve Jobs is folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt (visszavonulása, betegsége, majd halála okán).

Persze egy blogposzt nem elég a Zeitgeist aranybányájának bemutatására, megszokhattuk már, hogy a Google ilyenkor számtalan kategóriában publikál keresési listákat. A minket érdeklők közül először nézzük meg a hazaikat. Például vajon mik voltak a magyarokat leginkább érdeklő újonnan felbukkanó, felemelkedő dolgok?

1. Éden Hotel
2. Való Világ
3. Kapi Hospital
4. Csillag Születik
5. Nav
6. Összeesküvők
7. Ezel
8. Népszámlálás
9. Samsung Galaxy
10. Balaton Sound 2011

Két dolgot emelnék ki: 2011 egyértelműen a valóságshow-k éve volt Magyarországon. A másik egy meglepetés: az Apple vagy a termékei nem fértek fel ugyan erre a listára, ott van azonban a Samsung Galaxy termékcsaládja, amit nagy érdeklődés kísért idehaza. Magyarországra vonatkozóan egyébként összesen hat listát állított össze a Google, az előbb már bemutatott üstökös-kifejezéseken túl a további kategóriák és az egyes top3-ak:

• Hírek: az időjárás, a balesetek és Japán alkotja a képzeletbeli dobogót
• A magyarokat leginkább érdeklő mozik: The Secret Circle, Batman, Conan a Barbár
• Celebritások, akiknek 2011-ben a legtöbbet emelkedett a csillaga: Seherezádé, Adele, Alekosz
• Tévéműsorok: Odaát, Való Világ, Supernatural
• Utazási célpontok: Balatonkenese (egyetlen magyarként), Disneyland Párizs, Aruba

Végül nézzük meg röviden a technológiai trendek közül a 2011-ben kiemelkedő elektronikai kütyüket: meglepetésre az első a Kindle Fire, majd az iPhone 4S, a Sidekick 4G. A listára háromszor fért fel az Apple, de ott van a HP (Touchpad), a HTC (Sensation), a Samsung Nexus Prime) és a Sony (NGP) is.

Akinek nincs kedve a listákat bogarászni, annak is azt javaslom, hogy nézze meg a Google videóját, 3 percben összefoglalja, amit 2011-ről tudni érdemes. Egyszerre fantasztikus, borzasztó és felemelő látni, hogy mi minden történt velünk 2011-ben: az arab forradalmaktól kezdve az athéni tiltakozásokon keresztül, a japán földrengésen át, az űrsiklók utolsó útjáig, Steve Jobs elvesztéséig és Osama bin Laden megöléséig…

Pintér Robesz