Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Shuttleworth lesz az új Steve Jobs?

By Martin Schmitt (cropped by Mary Gardiner) (http://www.flickr.com/photos/foobarbaz/141522112/) [CC-BY-2.0 (www.creativecommons.org/licenses/by/2.0)], via Wikimedia Commons

Vajon miért vagyok így belelkesedve szinte mindentől ami az Ubuntu körül történik? Elmesélem. Mark Shuttleworth, az Ubuntu projekt atyja különleges figura. Pontosan olyan, mint Steve Jobs. Van víziója arról, hogy egy általános operációs rendszernek milyennek kell lenni. Van olyan vezetői képessége, amivel a vízió mögé hadsereget tud állítani. Mániákus, a szó legjobb értelmében.

Két évvel ezelőtt, mikor először megfogalmazta a fejlesztői konferencián, hogy a cél a Apple lekőrözése a felhasználói élményben, akkor nagyon sokan mosolyogtak. Ma már aki megnéz egy modern Ubuntu disztribúciót, az látja, hogy ez többé-kevésbé sikerült. A fejlesztés ráadásul nem állt meg, a következő verziótól, már nem a felzárkózás a cél, hanem a saját innovatív ötletek beépítése, melyek egyszerre szolgálják a könnyebb használhatóságot és az új készülékek támogatását.

Amitől még inkább érdekes az Ubuntu fejlődése az az, hogy most már a szolgáltatások egész tárháza is kiépült a rendszer köré, amelyeknek az igénybevétele, nem feltétlenül kötődik szorosan az Ubuntu használatához. Nézzük meg, hogyan is épül fel ez a birodalom.

Ubuntu One

Ez a szolgáltatás leginkább, a sokak által kedvelt DropBox-ra hasonlít, de csak a felületes szemlélőnek. Itt is rendelkezésre áll ugyanis egy 2GB-os tárhely, a faék egyszerűségű szinkronizálással. Viszont itt még meg van fűszerezve azzal is, hogy nem csak a fájljainkat tudjuk kirakni a felhőbe, de a levelező, jegyzetelő alkalmazásaink és a böngészőnk elmentett könyvjelzői is mentésre kerülnek. Ha a 2GB-os hely kevésnek bizonyul, akkor havi előfizetési díj ellenében plusz tárhely vásárolható.

Ubuntu One Music Store

Rhythmbox

Az Ubuntu zeneáruháza, egy az egyben az iTunes megfelelője, melyet a Rhytmbox nevű médialejátszó segítségével vehetünk igénybe a legkönnyebben. Fontos tudni, hogy az itt megvásárolt zenék az Ubuntu One tárhelyre kerülnek mentésre. Így könnyen szinkronizálhatjuk azt minden olyan eszközzel, amelyik kapcsolódik az tárhelyhez. Azért sem kell aggódni, hogy a megvásárolt zenék, esetleg nem férnek bele rendelkezésre álló online tárhelybe. Ilyen esetben a zeneboltból letöltött zenék akkor is mentésre kerülnek, ha egyébként ezzel meghaladjuk a kvótánkat. Amíg nem mentettük, le addig nem tudunk új fájlt hozzáadni a tárhelyhez, de plusz költséget nem jelent nekünk.

Ubuntu One Mobile

Havi díj ellenében a mobil eszközeinket is használhatjuk. A legfontosabb szolgáltatás talán a tárolt névjegyek folyamatos szinkronizálása a felhőben lévő tárhellyel. Kényelmi szolgáltatásként a felhőben tárolt zenéinket, akár azok letöltése nélkül is folyamatosan hallgathatjuk a mobil eszközünkön. Hamarosan a mobil eszközökkel készült fényképek is egyből szinkronizálásra kerülnek a háttérben.

 

Ubuntu Szoftverközpont

Ennek a megfelelője az AppStore. Ezen keresztül egy gombnyomással installálható minden olyan program, amire szükségünk van, az operációs rendszer használatához. Itt nem csak a népszerű nyílt forráskódú és ingyenes programok telepítésére nyílik lehetőség, de a fejlesztők fizetős alkalmazások terjesztésére is lehetőséget kapnak. Ezen felül a nyílt forráskódú fejlesztések közvetlen támogatására is van mód.

Konklúzió

Ezekkel a szolgáltatásokkal válik teljessé az a rendszer, amit eddig csak az Apple volt képes kínálni, így az asztali operációs rendszerek területén az Apple kihívója lehet. A tablet készülékek piacán pedig, az Apple és az Android rendszerekre egyszerre kínál alternatívát. Mivel az Ubuntu One szolgáltatások minden operációs rendszeren elérhetőek, így azok várhatóan nem csak az Ubuntu felhasználók körében lesznek népszerűek.

 

További elérhetőségek:

1 Tovább

Elborít az információ!

Sokan érzünk bűntudatot, amikor megnyitva a böngészőt, az előző napokon elmentett, igen fontos, érdekes oldalak sorban töltődnek be, és a lelkünk mélyén sejtjük, de bevallani nem merjük, hogy ezeket a weboldalakat sosem fogjuk megnézni. Mégsem merjük egyszerűen kitörölni őket. Olyan ez, mint a Könyvjelző vagy a Kedvencek menü, látszólag oda mentjük a fontos oldalakat, ám ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor bevallhatjuk, hogy egy webhely örök elfelejtésének a legbiztosabb módja, ha elmentjük. Ennek az életérzésnek a kifejezésere született egy új a kifejezés.

 

 

Az infoguilt angol szóösszetétel, a tagjainak az együttes jelentése csak körülírással adható pontosan vissza. Az alakulat előtagja az info-, ami az information ('információ') szóból rövidült. Ez az alak ismerős, mert több magyar összetételben is előfordul (pl. infotechnológia, infokommunikáció), sőt önállóan is használatos: infó.

 

Az angol guilt főnév (itt utótagként) azt jelenti, hogy 'bűn'. Az infoguilt kifejezés az információval, annak a feldolgozásával szemben elkövetett „bűnt”, mulasztást jelenti. Az infogulit összetételt annak a tevékenységnek a megnevezésére használják, amikor a böngészőnkben több, vélhetően fontos ismeretet tartalmazó lapot nyitunk meg, ám időhiány miatt elhalasztjuk ezeknek a weboldalaknak az áttekintését, így a megnyitott lapokat (az arra alkalmas böngészőben) elmentve tároljuk későbbi feldolgozás céljából, ám egyre csak gyűlnek a feldolgozandó weboldalak, és a restanciánkat nem tudjuk ledolgozni. Az infogulit az információs társadalom polgárainak a jellemző problémája.

 

A kifejezés némiképpen túlzó stílusértékű, hisz az időhiány és az információsokaság miatti elmaradás azért nem bűn, legfeljebb kisebb-nagyobb mulasztás. Másrészt viszont némiképpen megszemélyesítő is a kifejezés, hiszen bűnt jellemzően emberek, élőlények ellen tudunk elkövetni, elvont fogalmak ellen nem, viszont ennek a szóösszetételnek a személeti háttere így is nyilvánvaló.

 

Bevallom, hogy nekem is tele van a Könyvjelző menü, a Kedvencek sávja, gyűlnek az olvasatlan levelek a postafiókomban, de már nem érzek bűntudatot, már túl vagyok rajta...

 

Bódi Zoltán

 

További elérhetőségek:

7 Tovább

Hívd meg egy sörre a fejlesztőket!

Bankjegyek - credit for the picture to 1suisse .ch on Picasa

 

Ugye neked is van kedvenc opensource alkalmazásod? Az új 11.04-es Ubuntu Szoftverközpontján keresztül nem csak telepítheted egy kattintással azokat, de a fejlesztőnek is lehet küldeni támogatást. Mark Shuttleworth, a Canonical elnöke annak a reményének adott hangot, hogy sikerül egy pezsgő és egészséges támogatási rendszert a fejlesztőknek biztosítani. Szerintem sok fejlesztő hasolóan reménykedik ebben. Az ötlet azért sem teljesen őrültség, mert már most is sokan fizetnek ezért a nyílt forráskódot fejlesztőknek, hogy egy-egy funkcionalitás, ami a felhasználónak égetően fontos, az minél előbb bekerüljön az alkalmazásba.

 

Érdekes látni, ahogy az Ubuntu fejlesztését végző Canonical mennyire építi ki azt a rendszert, amely már nem csak az operációs rendszerről szól, hanem azon keresztül a könnyen elérhető de jövedelmező szolgáltatásokról is. Szerintem egy második Apple épül, ahol csak az igénybe vett plusz szolgáltatásokért kell majd fizetni, mégpedig olyan árat, ami megfizethető lesz mindenkinek.

2 Tovább

Ütött a BIOS utolsó órája?

Egyre több olyan hír lát napvilágot az informatikai sajtójában 2010 őszén, ami arról a laikus számára hihetetlennek tűnő hírről szól, hogy a PC-nkben jól megszokott BIOS nevű egységnek vége. Küszöbön áll a váltás. Rövidesen a BIOS helyett új rendszer, az UEFI lesz a PC-kben. No igen, de mi lesz akkor a jó öreg BIOS által ellátott funkciókkal? Anélkül, hogy a technikai részletekbe itt belemennék elég annyi, hogy az UEFI ellát minden olyan feladatot, amit a BIOS is, sőt.

 

 

Ennél jobban érdekel a jelenség nyelvhasználati oldala. A PC hardvere és operációs rendszere közötti kapcsolódást, a rendszer ellenőrzését és az operációs rendszer betöltését irányító eszköz neve a hagyományos BIOS betűszó, amely az angol Basic Input/Output System 'alapvető bemeneti, kimeneti rendszer' szerkezetből alakult ki. Jól megszoktuk, hisz volt erre 25-30 évünk. Ráadásul könnyen magyarítható is volt a kiejtése, hiszen a betűszó angol és magyar kiejtése viszonylag közel van egymáshoz [bájosz-biosz]. Ezt kezdi fölváltani 2010 végén a kereskedelmi forgalomban kapható PC-kben az UEFI betűszóval jelzett eszköz.

 

 

Az UEFI az angol Universal/Unified Extensible Firmware Interface ('univerzális, bővíthető firmware interfész') rövid formája, ám a kifejezés alapja az EFI (Extensible Firmware Interface), tehát az UEFI az EFI további fejlesztésének az eredménye (mind technológiailag, mind nyelvileg). Az új technológia megjelenése és a megnevezésének a majdani elterjedése fölvet egy nyelvhasználati problémát is, hiszen a BIOS-t már harminc éve használjuk, és minden PC alapvető része, még az egyszerű felhasználónak is néha be kell lépni a BIOS vezérlőfelületére, hogy kisebb-nagyobb beállításokat végezzen. Ezért a BIOS kifejezés annyira beleivódott a PC-vel kapcsolatos szaknyelvbe, hogy nehéz lesz fölváltani egy teljesen más szóval. Ebben a helyzetben az egyszerű nyelvhasználó értelmet adhat az új, még szokatlan kifejezésnek. Így alakulhat ki az a megoldás, hogy az eredeti kifejezésből és az újból egy jelzős szószerkezet jön létre, így: UEFI BIOS. Ez technológiailag ugyan teljesen indokolhatatlan, viszont az átlagfelhasználó számára az alapkifejezések közé tartozó BIOS-t felváltó UEFI így könnyen beilleszthető. Ennek analógiája az SSD, sőt az SSD merevlemez vagy SSD HDD, hisz jól tudjuk, hogy az SSD (Solid State Disk 'szilárd állapotú lemez') valójában nem tartalmaz a merevlemezhez hasonló lemezt. Az SSD merevlemez pedig végképp ellentmondás. De a nyelvhasználatban a szakszerűség és a praktikum egymást egészíti ki.

 

Érdemes elgondolkozni az új szerkezet kiejtésén, lehet angolosan [uifáj] formában, és magyarosan [uefi] is ejteni, erre nincs központi szabály mindkét módszer természetes, mindegyik mellett és ellen is szólnak érvek. Valójában a helyi szokások a meghatározók.

 

Bódi Zoltán

 

További elérhetőségek:

3 Tovább

Láthatóvá tenni a láthatatlant

Nem mikroszkópról van szó, hanem a magyar számítógépes animációról, digitális filmtrükk készítésről és játékfejlesztésről. A november 5-én, pénteken megrendezendő Computer Art Forum főszervezője, Bakos Bernadett ugyanis nem tudja pontosan megmondani, hogy ma Magyarországon összesen hány olyan alkotóműhely működik, amely az említett területeken működik. Mert ennyire sok van…

 

Éppen azért szervezik a Computer Art Forum (CAF) c. rendezvényt, mert sokak számára láthatatlanok a hazai vizuális alkotások. Márpedig a néhány közismert példán kívül még sokkal több területen foglalkoznak számítógépes grafikával, a produktumok pedig soha nem látott mértékben vesznek körül minket a világban. Nem csak azt akarják láthatóvá tenni, ami itthon készül („természetesen” többnyire a fizetőképes külföldi piacokra), hanem azt is, hogy hogyan valósítják meg az egyes stúdiók a látványos megoldásokat, azaz bemutatják a láthatatlan módszereket.

A CAF-on a sok hazai stúdióból nyolc mutatkozik be, és a kerekasztalbeszélgetéseken részt vesz további két-három fejlesztő műhely is.

 

A "sztárvendég" a 2003-as Terminator 3 c. hollywoodi produkcióban is debütált Digic Pictures lesz, amely azóta a világ egyik legkeresettebb számítógépes animációs műhelyévé vált. (Akkori műsorunkban vendégünk voltak a Digic Pictures vezetői.) A 13 órakor kezdődő előadásuk címe: „Hogyan készítsünk digitális animációt hősökről, pápákról és kanárikról…” (FRISS hír velük kapcsolatban: kedden ismét nyertek egy díjat, az Animago Awards Legjobb utómunkáért járó díját.)

 

De hadd folytassam még az érdekes címeket és nagy neveket: a szintén hazai Digital Reality a Dzsinnek dinamikájáról tart előadást, az Invictus Games a játékfejlesztésről és játékgrafika tervezésről iPhone és iPad platformokra, vagy érdekes példaként itt van a Lichthof animációs stúdió is, amely a hagyományos és a digitális animáció ötvözésével fogja elkápráztatni a nézőket.

 

Technológiai bemutatók is lesznek, amelyek az aktuális trendnek felelnek meg. Például felállítják a Mesharray Mocap stúdióját a helyszínen, így meg lehet majd figyelni az élő mozgásrögzítés folyamatát. A programban szerepel a nagy sláger, az iPhone világ is, azon belül a játékfejlesztésről lesz majd szó. A kíváncsiak nézzék át a teljes programot.

 

Bakos Bernadett (aki egyúttal a Mesharray Digital Media School vezetője) elmondta a műsorunkban, hogy a számítógépes grafika Magyarország számára hatalmas lehetőség, mint exporttermék. Érdemes tehát komolyan venni ezt a területet, mert az országunk is láthatóvá tehető általa.

 

Mindez 2010. november 5-én, 9:45-től egészen estig, a Magyar Telekom székházában (1013 Budapest, Krisztina körút 55.)

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

 

További elérhetőségek:

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek