Netidők Blogtársaság

Minden harmadik magyar internet-felhasználónak van okostelefonja vagy okostelefon-funkciókkal bővített hagyományos mobilja és 28 százalék tervezi, hogy még fél éven belül beszerez egyet – többek között ez derült ki a KutatóCentrum által 2011 augusztusa során első alkalommal végzett E-Tech Report kutatásból. Sütő Anna kutatási projekt menedzser volt a műsorunk vendége.

Sütő Anna: A jövőben bizonyos technikai eszközök használata várhatóan kevésbé lesz elterjedt – elsősorban a hagyományos eszközökre gondolok, mint például a csak telefonálásra használható mobiltelefonok vagy az asztali számítógépek, és ezzel szemben az olyan eszközök, mint a notebook, a netbook illetve az okostelefonok elterjedése várhatóan hatványozódni fog a közeljövőben.

Nagyistók Tibor: Az is kiderült a kutatásból, hogy a tábla PC-knek nagyon kicsi Magyarországon az elterjedtsége…

Sütő Anna: Van a technikai eszközöknek egy másik csoportja, például ide tartoznak a tábla PC-k és az e-readerek, azaz e-könyvolvasók, amelyeknek jelenleg még nagyon kicsit a penetrációja. Azt látjuk, hogy a tableteknek nincs meg még az a kihasználtsága a felhasználói körében, amelyekre alkalmasak lennének, és nagyon sokan idegenkednek az e-könyvek használatától. A kutatásban résztvevők négyötöde mondta azt, hogy inkább a hagyományos könyveket részesíti előnyben és nem szeretne elektronikus eszközökre váltani.

Borek András: Arra kitért a kutatás, hogy aki esetleg azt mondta, hogy nem szeretne elektronikus könyvet olvasni, az látott már ilyet az életben?

Sütő Anna: Nem, erre nem tér ki a kutatás. Akik ilyen választ adtak, azok nem rendelkeznek e-könyvolvasóval és általában kevesebb modern technikai eszközük van.

Bódi Zoltán: Az derül ebből ki, hogy a mítoszok roppant erősek: nem tudják, nem ismerik, nem használták még, de jól elzárkózunk tőle, hogy „ilyet semmiféleképpen sem”. Fogalma sincsen róla, hogy mi az, amit elutasít…

Sütő Anna: Viszont érdekes módon az okostelefonok esetében nem nagyon élnek ezek a mítoszok. Itt a válaszadóknak a kétharmada mondta azt, hogy hasznos eszköznek találja, illetve több mint 80% mondta azt, hogy azért is hasznos, mert más eszközöket helyettesít, illetve kivált.

Bódi Zoltán: De a válaszadóknak hány százaléka birtokol okostelefont?

Sütő Anna: 35%

Bódi Zoltán: És nyilván lényegesen kevesebben birtokolnak e-könyvolvasót, amivel kapcsolatban nagyobbak is a mítoszok…

Sütő Anna: Ez így van. Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert nem minden egyes modern technikai eszköz iránt van ekkora idegenkedés.

Dragon György: Azért azt tegyük hozzá, hogy a marketing tevékenység, amelyet hétköznap tapasztal a kedves felhasználó, mondjuk egy televízióadás megtekintése közben okostelefon-reklám 8-10 darab van minimum, e-book reklámot egy darabot se láttam.

Nagyistók Tibor: Azt megvizsgáltátok-e, hogy milyen a magyarok technológiai érettsége?

Sütő Anna: A kutatásban résztvevőknek közel fele mondta azt, hogy jártasnak érzi magát a technikai eszközök világában, ugyebár itt internetezőkről van szó. Nagy részük internetes fórumokon tájékozódik. Érdekes, hogy főleg a férfiak teszik ezt és a nők elsősorban családtagok, ismerősök véleményére hallgatnak, tehát a férfiak inkább utánanéznek és a nők pedig utánakérdeznek. Az okostelefonokkal kapcsolatban a napokban megjelent másik kutatásból kiderül az, hogy ez az eszköz inkább egy trendi státusz-szimbólum jelenleg, tehát nem feltétlenül a funkciói miatt választják. A kutatás a telefonon végzett tevékenységeket vizsgálta és ebből kiderült, hogy sokan azért veszik a telefont, hogy különböző közösségi oldalakon és fórumokon láthatóvá tegyék magukat az eszköz segítségével. Nagyon fontos tendenciának látszik, hogy az eszközök és a funkciók egyre inkább integrálódnak: úgy néz ki, hogy az okostelefon veszi át ennek az univerzális eszköznek a szerepét. Például a hordozható zenelejátszók esetében látszik az, hogy egyre csökken a használatuk, viszont egyre többen hallgatnak a telefonjukról zenét.

Egyre szaporodnak a hordozható számítógéptípusok, így egyre nehezebb átlátni ennek a géptípusnak a technológiai csoportjait és a terminológiáját. Az mindenesetre bizonyos, hogy a 2007. végén debütált ASUS EeePC megjelenése óta egyre erősödik az a trend, hogy a számítógépek mind mobilabbak és mind okosabbak lesznek (technológiai értelemben). Ennek a trendnek egy újabb állomása – talán – az ultrabook kategóriája.

Az igazán komolyan vehető valóban különösen mobil számítógépek kategóriája a kétezres évek közepén jelent meg, ez pedig az UMPC (ultramobil PC). Ennek a kategóriának a nevében benne van, hogy a hagyományos notebookokhoz képest ezek a gépek sokkal könnyebbek, sokkal alkalmasabbak a hordozásra, és út közben is sokoldalúan hadra foghatóak. Ezért is nevezik ultramobilnak.

Az már csak a fantázia kérdése, hogy milyen konkrét kategóriákat, típusokat veszünk bele ebbe a csoportba, de szerintem a netbookok mindenképpen idetartoznak, és én a táblagépeket is ebbe a kategóriába sorolom.

A hagyományos notebookok a kezdeti mobil jellegüket pedig kezdték elveszíteni, hisz mégis csak könnyebb egy kb. 1 kg-os ultramobil eszközt magunkkal hordozni, mint egy minimum 3 kg-os notebookot. Ezt a helyzetet ismerte föl néhány gyártó, és megszületett a fából vaskarika, vagyis az ultrabook kategóriája. Az elnevezést kicsit erőltetetten marketing ízűnek érzem, hisz ez voltaképpen nem más, mint a már jól ismert ultramobil eszközök egy újabb generációja. Az viszont biztos, hogy ennek a névnek megvan az újdonságereje is és a hagyományossága is. Hiszen az ultrabook egy új összetétel, ám az ultra (latin, 'valamin túl') előtagból könnyen asszociálhatunk a már ismert ultramobil összetételre. Az ultra- előtag egyébként nemcsak az UMPC-re asszociál, hanem az ide tartozó eszközök technológiai megoldásaira is, ugyanis ezek a megoldások túlmutatnak a hagyományos notebookok megoldásain, hisz az ultra- előtag alapjelentése a 'túlmutatás', 'a túlzás', sőt akár a 'szélsőségesség'. Van olyan magyarázat is, mely szerint az ultrabook az ultraportable notebook vagyis az ultrahordozható notebook szerkezetből kialakított összetétel.

Kép: Wikimedia Commons

Az ultrabook kategóriát egyébként idén (2011 első félévében) jelentette be az Intel (korábban a netbook kategóriájához hasonlóan). Az ultrabook osztály főbb jellemzői az ultravékony (sic!) felépítés, a jó minőségű (sokszor alumíniumból vagy egyéb könnyű fémből készült, strapabíró) ház, a könnyű hordozhatóság, a jellemzően 13,3 collos képátló, az SSD meghajtó, a hosszú akkumulátor idő. Engem egyébként ezek a technológiai jellemzők erősen emlékeztetnek az Apple MacBook Air jellemzőire, ami megint jól mutatja a technológiai innováció és a konvergencia jelenlegi trendjeit.

Bódi Zoltán

Ps: Alapelvem, hogy csak jogtiszta képet közlök a blogomban. Sajnos az ultrabookokról nem találtam jogtiszta képet a tartalom illusztrálásához.

Sokért nem adnám, ha ezeket most a tárcámból pakolnám ki.

 Toochee, a Galaktikus

Mára az egyik legfontosabb kérdés a mobil (tartalom)szolgáltatások piacára belépni szándékozó cégek számára, hogy vajon saját alkalmazással vagy inkább mobilra optimalizált weboldallal érhetnek-e el nagyobb sikert. Az Ipsos kutatócég Yahoo-nak végzett amerikai kutatása szerint tevékenységi területtől függ, hogy melyik lehet a jobb megoldás.

A kutatás feltárta, hogy alapvetően hét tevékenységi terület különböztethető meg, amire az okostelefonjukat használják az emberek: kapcsolattartás, navigáció, tájékozódás, ügyintézés, szórakozás, keresés, vásárlás. Az első négy terület esetében inkább az okostelefonon futó alkalmazásokat részesítik előnyben a kutatásban részt vevő 13-54 éves amerikai felhasználók. A másik három esetében pedig gyakrabban használják a böngészőt (eMarketer ábra):

Ugyanakkor az is érdekes, hogy a számítógéphez képest milyen eltéréseket találni. Itt nem az alkalmazások vagy böngésző viszonyát vizsgálták a kutatók, hanem ugyanezen hét tevékenységre az adott eszközön fordított napi átlagos idő arányait hasonlították össze. Azt látni, hogy mindkét esetben a kapcsolattartás a legfontosabb, viszont míg a mobillal eltöltött idő 38%-át teszi ki ez, addig PC-nél ez kevesebb, 32%. Viszont a számítógépen második szórakozás (zenehallgatás, játék, szórakoztató videók megnézése) a mobilon meglepő módon közel feleannyira fontos a rá szánt idő arányát figyelembe véve. A további tevékenységek a Yahoo ábrája alapján:

Mindent összevetve nincs tehát általánosan mindenkire érvényes recept, hogy hogyan érdemes az okostelefon felhasználókat megszólítani a szolgáltatásunkkal vagy tartalmunkkal.

Pintér Robesz

A könyvolvasó nem az egyedüli keléke a XXI. századi iskolának. Kell hozzá tananyag is.

Komolyan gondolom, hogy a könyvolvasónak ott a helye a modern oktatás eszköztárában. Szerencsére akad azért már olyan tartalom, ami itthon is elérhető. Két helyet helyet érdemes kiemelni, ahonnan legálisan lehet beszerezni elektronikus könyveket PRC formátumban. Az egyik ilyen a Magyar Elektronikus Könyvtár, a másik a Kindle Varázs tékája. Ezeken a helyeken a nagy klasszikusokat találjuk, melyek közül jó néhány kötelező olvasmány is egyben. Ahogy ezek a könyvek át lettek ültetve könyvolvasóra, úgy a szintén szabadon elérhető tananyag is konvertálható lenne.

A kor technológiai színvonalán viszont van lehetőség arra, hogy interaktív tananyagot állítsunk elő. Sőt megváltoztassuk a tanulás egész folyamatát, amihez csak elhatározásra és kitartó munkára van szükség. Erre az egyik legjobb példa amit Salman Khan hozott létre a Khan Akadémiával. Sal pézügyi elemző munkája mellett, 2004-ben kezdett el rövid videókat készíteni unokahúgának, hogy segítsen neki a tanulásban. Ezeket azután feltöltötte a Youtube-ra, és óriási nézettsége lett a diákok között. Nem véletlenül, hiszen remek előadó, akit aztán elhalmoztak köszönő kommentekkel amiért segített elmagyarázni olyan dolgokat, amiket a saját tanáruk képtelen volt. 2009-re aztán már több ezer ilyen videó volt az Youtube-on, egyenként is több tízezres nézettséggel. Ebben az évben elnyerte a Microsoft Tech Award-ot, és a Google is támogatta 2 milló dollárral, hogy a videók több nyelvre is elkészülhessenek. Sal otthagyta az elemzői állását és kizárólag a Khan Akadémia non-profit alapítvánnyal foglalkozik, továbbra is készíti a videókat.

Az Akadémia kapott egy szájtot is, ahol nem csak a videók nézhetők meg, de már a videókhoz kapcsolódó feladatokkal is gyakorolhatunk. A sorozatos jó válaszokkal és a videók megtekintésével pontokat és kitűzőket gyűjthetünk. Ezen felül segítségünkre van egy tudástérkép is, ezzel a különböző feladatokat olyan sorrendben tudjuk megoldani, ahogy az egymásra épülő tudásunk gyarapszik. Az egész nagyon jól van felépítve a diákok számára. Kellően motivál a jutalomrendszerrel, de nem enged tovább, amíg nem biztos a tudásunk. Tényleg játék a tanulás.

Az igazán jó ötlet, hogy az oldal használói tanárok lehetnek egyben és segíthetik más diákok tanulását. Ehhez minden eszköz a rendelkezésre áll. Látható, hogy melyik tanuló mennyi időt töltött el a videókkal és mennyit a feladatok megoldásával. Ezekből az adatokból kiderül, hogyha valaki megakadt valamelyik téma elsajátításával és ilyenkor a tanárnak lehetősége van személyes segítséget nyújtani.

Amerikában kísérleti jelleggel két ötödikes és két hetedikes osztályban kezdték használni az oldalon található tananyagokat, mégpedig úgy, hogy a tanuló otthon készülnek fel az órára a videókkal és a feladatok megoldásával, míg az iskolában a tanár azokkal tud foglalkozni akiknek nehézséget okoz az adott tananyag elsajátítása. Ez merőben új módszer, ami lehetővé teszi a tanár-diák közvetlen kapcsolat maximalizálását.

Persze mondhatnánk, hogy könnyű ezt ott megvalósítani, ahol a kerítés kolbászból van. De még nem beszéltem arról, hogy a Khan Akadémia videói nem csak az angolul jól beszélőknek lehetnek hasznosak. Azokat ugyanis el lehet látni idegennyelvű felirattal bárkinek, aki regisztrált az oldalon. Ezt egy webes felületen tudjuk megtenni és egy-egy videó feliratozása nem kerül több időbe, mint 30-40 perc. El is kezdtem ezt a munkát, hogy a gyerekeimnek és mindenkinek aki szeretne tanulni, ezzel is segíthessek. Jó lenne, ha lenne több önkéntes is rajtam kívül. Ha te is beszállnál a fordításba, akkor csatlakozz a fordítók közösségéhez a Facebookon és kezdd el a munkát. Alig száz ember, egy hónap alatt elkészíthetné az összes videó fordítását, ami a legnagyobb közösség által létrehozott tananyag lenne Magyarországon. Az első két feliratozott videót a helyiértékekről megtalálod a fordítói Facebook oldalon.