Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Netidők: múlt és jövő idő

A műsorunk 16. születésnapja alkalmából interjút készített velem a Médiapiac c. újság és a VIPcast podcast számára Szalay Dániel. A podcaston a beszélgetés jóval bővebb változatát lehet meghallgatni, de a lapban is elolvashatók a legfontosabbnak tartott részek.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Itt pedig elolvasni.

Az interjúban Dani sok mindent megkérdezett a Netidők múltjáról, bár ezek a részletek az igazán fanatikus hallgatóink számára ismertek, hiszen a könyvünkban, a Modemkori hőstörténetben sok mindent megírtam.

A múlthoz tartozik a weboldalunk hangarchívuma is, amiben jó ideje tudottan változásokra lehet számítani. Ezen a héten abban léptünk előre, hogy immár a jelentől visszafelé haladva, egészen 2010 első adásáig mindegyik műsor MP3 formában hallgatható újra.
(A korábbi RealAudio felvételek jelenleg nem elérhetők.) A szándékaim szerint folyamatosan haladunk majd az átalakítással, azaz következik a 2009-es esztendő hanganyaga.

Mindezt azért is fontosnak tartom, mert az utóbbi időkben több hallgatótól kaptam levelet, amiben arról tájékoztattak, hogy néhány adás után rászoktak a Netidők hallgatására, majd a jelen adásainál egyelőre nem lévén újabb, ezért elkezdték meghallgatni a korábbi műsorokat is. Van olyan hallgatónk is, aki a 2005-ben kiadott könyvünk lemezmellékletére feltett addigi összes műsorunkat meghallgatta és most szeretné, ha 2005 és napjaink közötti rész is meglenne MP3-ban.

Ha van valakinek kedves és ideje beszállni az archívumunk építgetésébe-szépítgetésébe, akkor jelentkezzen nálam bátran a weboldalunkon (Impresszum) megtalálható elérhetőségemen. (A 2008-2010 közötti műsorok összefoglalói például nem állnak rendelkezésre, nagy segítség lenne, ha valaki beszállna ezek készítésébe.)

A jelenről szólva: azt hiszem, hogy a közmédiában zajló átalakításokat sikerült az előnyünkre fordítani, hiszen az asztaltársaságba bevontuk Nagyistók Tibor tévés kollégánkat. A jövő egyik nagy ígérete pedig az, ami a poszt elején meghallgatható podcastból is kiderül. Mégpedig az, hogy talán már néhány hónap múlva újra élő műsorrá válhat a Netidők.

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Szimbolikus írásbeliség

Az internetes írásbeliség nem csak az írott beszélt nyelvből áll, hiszen a neten úgy egyszerűsítünk írásbeliségünkön, ahogy a kreativitásunk, a billentyűzet és a beszédhelyzet engedi. A webes írásbeliségben a billentyűzeten elérhető karakterkészletet alkalmazzuk olyan kombinációkban, ahogy tudjuk. Minden bizonnyal kialakult ez korábban is, a weben kívüli műfajokban is, csak a személyesség miatt nehezen lehetett kutatni. Például a hagyományosan, papíron zajló levelezést nagyon nehezen lehetett tudományosan kutatni, mert senki sem mutatta meg szívesen a nyelvészeknek a magán levelezését.

A webes írásbeliség változásának a lényege, hogy új, a helyesírásban, az íráshagyományunkban eddig szokatlan jeleket alkalmazunk. Ezeknek a jeleknek a forrása egyrészt az informatikára és a nyelvhasználatra általában jellemző angol, amerikai angol írásbeli divat, másrészt a mindenkori nyelvhasználó kreativitása.

Az internetes írásbeliség új szimbólumai több csoportba sorolhatók: az egyik eljárás lényege, hogy maga az íráskép is jelentést hordoz. Nem mindegy, hogy valamit csupa nagybetűvel, vagy végig egybeírva jelenítünk meg. Ez régi, bevett formája a jelentésátadásnak, amelyet eddig elsősorban az irodalomban használtunk, ám a web bizonyos műfajainak köszönhetően ez köznapi használatba került.

A másik eljárás, amikor hangjelölésre eddig még nem használatos, ám a billentyűzeten elérhető karaktereket alkalmazunk, elsősorban hangzásuk, illetve vizualitásuk alapján. Itt sok jel van, például a meg igekötő helyetti + jel, a -hat- hangsor (nem számnév!) helyetti 6-os számjegy, vagy a -két- hangsor helyetti 2-es szám, esetleg az -egy- hangsor helyetti 1-es szám (6ás, 2ség, m1ek).

Megjelentek olyan szimbólumok is a webes írásbeliségben, amelyek komplex jelentést hordoznak vizualitásuk, látványuk alapján. Ide tartozik a jól ismert mosolyszimbólum (smiley) vagy a @ jel.

Mindezek megerősítik írásbeliségünk szimbolikus jellegét, hisz folytonosan új írásbeli szimbólumokat alakítunk ki és alkalmazunk. Ennek oka az írás gyorsítása, a jelentésárnyalatok komplexebb, jobb átadása, illetve a stílusárnyalatok gazdagítása. Mindezek miatt az internetes írásbeliség az írott beszélt jellege mellett egy új elemet, a szimbolikusságot hozta írásgyakorlatunkba.

 

Bódi Zoltán

2 Tovább

Tablet és Sci-Fi

A Samsung vs. Apple dizájnper kapcsán már írtam arról,hogy bizonyítékként előkerült a 2001 Űrodüsszeia című film. Rövid kutakodás után kiderült, hogy magának a tablet gépnek koncepciója már többször megjelent az SF filmekben és tévésorozatokban.

Star Trek - Az Új Nemzedék (1989)

 

Egy másik típus Geordi LaForge kezében:

 

Star Trek - Deep Space 9

Az űrállomásról sem hiányozhat, és a nagy fehér főnök ajándékozza meg vele a bennszülötteket...

 

Az űrállomás parancsnokának egy exkluzívabb típus jár:

 

 

Strar Trek kapcsolatfelvétel: Ismét Giordi, és egy újabb típus (1996):

 

De ez fordítva is működik. Nagyon gyorsan megjelent a Csillagflotta alkalmazás Ipodra.

Toochee, a Galaktikus

 

0 Tovább

Kütyüt iskolakezdésre?

A héten érdekes kérdéssel keresett meg egy ismerősöm. Idén kezd egyetemre járni a fia, vegyen-e neki táblaPC-t, amit magával vihet az órákra. A kérdés nem egyedi. A következőképpen lehet általánosítani: érdemes-e, kell-e valamilyen infokommunikációs eszközt venni iskolakezdésre? Ha igen, mit: okostelefont, e-olvasót, táblaPC-t, netbookot, laptopot, PC-t? A kérdés nem egyszerű, mert attól függ, hogy hány éves és mit tanul a gyerek, mire szeretnénk, hogy használja az eszközt és maga az eszköz egyáltalán mit tesz lehetővé... Egyvalami biztos, egyedül üdvözítő megoldás nincs. Szigorúan szubjektív eszmefuttatás következik.

Induljunk ki abból, hogy a jelenlegi magyar iskolarendszert nem tudjuk egymagunk megreformálni, vagyis alkalmazkodnunk kell a fennálló helyzethez. Egyébként egy e-olvasó kötelező lenne, ha a tankönyvek hozzáférhetőek lennének elektronikus formában idehaza. De az e-olvasót jelenleg csak korlátozottan fogja tudni használni a gyerek, mivel nincs rá igazán oktatási tartalom.

Az eszköz kiválasztásánál a hazai oktatási rendszer lehetőségei mellett a másik legfontosabb szempont, hogy hány éves a gyermek, milyen iskolába jár. Ha általános iskolás korú, vagy középiskolás, akkor a képzés inkább tankönyv és tantárgy központú, az órákon nem igazán fogadják el a saját informatikai eszközzel dolgozó diákot. Ez esetben az eszközt az órák között vagy még inkább a tanítás után használja a nebuló. A felsőoktatásban közel fordított a helyzet, ott már az egyes előadáson, szemináriumon is elfogadott az eszközök bizonyos célú használata, jelen lehetnek a tanteremben és az oktatás után otthon is használni fogja (nem csak) tanulásra a kütyüt. Ha gyermek már nem otthon él a szüleivel (mert például másik városban tanul és ott is él), akkor olyan eszközre van szüksége, amin minden informatikai feladatot meg tud oldani (pl. dolgozatok megírása, iskolai elektronikus rendszerek használata, tanuláshoz szükséges információk keresése, kapcsolattartás a családdal és a többbi diákkal stb.). Ez esetben tehát egy saját netbook vagy laptop a kézenfekvő megoldás.

Mindezekből úgy tűnik, hogy egy teljes értékű számítógépnek valahol hozzáférhetővé kell lennie a diák számára – akár otthon egy PC vagy laptop formájában, akár egy hosszan nyitva tartó gépteremben. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy személyes, hordozható kommmunikációs eszközre is szükség van, tehát a mobiltelefon vagy az okostelefon használata szintén „kötelező” bizonyos életkor után. Tehát, ha ezek közül valamelyik nincs a diáknak, akkor először ezeket kell biztosítani a számára. Viszont, ha ezek a rendelkezésére állnak, akkor az igazi kérdés az, hogy a kettő – az otthoni PC (esetleg laptop) és a mobil – közé kell-e még valamilyen hordozható eszköz a diáknak. Ezzel viszont arra egyszerűsödik le a kérdés, hogy netbook vagy táblaPC (mivel az e-olvasót korábban kizártuk)?

Személyes tapasztalat alapján (tavaly december óta használok napi rendszerességgel egy androidos táblaPC-t) biztonsággal mondhatom, hogy táblaPC-be nem igazán fog tudni jegyzetelni a diák, mert elsősorban nem arra való – tehát tanulásra korlátozottan lesz alkalmas. A tablet alapvetően információ fogyasztásra és megosztásra jó, nehézkes rajta tartalmat létrehozni. Hogy feltehetően mire használhatná a diák? Levelezésre, közösségi oldalak elérésére, hírolvasásra, zenehallgatásra, játékra, videók-filmek nézegetésére, könyvek (PDF-ek, PPT-k olvasására). Ezek ugyanis azok a dolgok, amikre általában az emberek használják ezeket az eszközöket.

Véleményem szerint oktatási célra még mindig egy kicsi netbook a legjobb, abba tud gépelni az órán is a diák, könnyen magával viheti és akár képes a laptopot is kiváltani, és még az ára is megfelelő. Ha azonban a pénztárcánk vastagsága nem akadály egy billentyűzetre csatolható táblaPC öszvér megoldása lehet a kézenfekvő. Én például egy eeePad Transformert vennék – bár megvárnám a 3G-s mobil internetes verziót belőle.

Pintér Robesz

0 Tovább

Könyvolvasót minden diáknak!

Nem értem mi értelme van még a tankönyveknek nyomtatott, papírzabáló, táskanehezék formájában. Nem csak a táskát terheli, a diákot, de a pénztárcát is teljesen feleslegesen. Inkább könyvolvasót kéne venni, amivel az első osztálytól a doktori címig el volna mindenki, sőt az után is.

Mi az a könyvolvasó?

Ez egy olyan eszköz, ami a hagyományos táblagépekkel szemben elektronikus tintával működő kijelzővel vannak ellátva. Ez leginkább egy papírra nyomtatott könyv olvasási érzését nyújtja, ami napfényben is tökéletes olvasást biztosít és nem erőlteti meg a szemet, szemben az LCD kijelzőkel. Ezen felül csak a lapozáshoz használ energiát amivel több hetes üzemidőt is elérhető egyetlen feltöltéssel. Aki még nem látott ilyet, annak feltétlenül meg kell néznie egyet élőben, mielőtt azzal jönne, hogy elektronikus berendezésen nem lehet huzamosabb ideig olvasni.

Amazon Kindle

 

Amazon - KindleA könyvolvasók piacán az első sikeres szereplő az Amazon volt a Kindle névre keresztelt eszközzel. Ezzel a cég új trendet teremtett és Amerikában már a nyomtatott könyvekkel szemben ez a platform az amelyen a legtöbb könyvet értékesítik. Az első szériát már leváltotta a második, majd a harmadik verzió is. A megjelenés előtt már akkora volt az érdeklődés, hogy csak hónapos várakozási idő után lehetett a készülékhez hozzájutni. A újabb generációs készülék már rendelhető volt 3G-s verzióban is, amivel a világ szinte bármely pontján minden egyéb korlátozás és járulékos költség nélkül vásárolhatott elektronikus könyvet minden tulajdonos az Amazon kínálatából.



Barns & Noble Nook Simple Touch

 

Barns & Noble - Nook

A kihívója az Amazon készülékének a Barns & Noble kiadó és könyvkereskedő vállalat lett a Nook fantázianévre hallgató olvasójával. Ez a készülék is már a második generációs változatnál tart, de a Kindle-lel szemben érintőképernyős interfésszel van ellátva. Valamint ez a berendezés is rendelkezik azokkal tulajdonságokkal és szolgáltatásokkal, amivel a Kindle. Azaz lehet 3G-n keresztül vásárolni a B&N kínálatából és ez is több hetes üzemidőt biztosít egy feltöltéssel, az alkalmazott technológiának köszönhetően.

Mindkét készülék rendelhető csak WiFi-s verzióban, amivel szükség van egy vezeték nélküli internet elérésre, amin keresztül elérhetjük az elektronikus könyváruházakat. Vannak a piacon más független gyártók is, de ezeknek a készülékei mögött nem áll rendelkezésre olyan hatalmas könyvkínálat, mint az előző kettőnél.

Úri huncutság?

Röviden: egy frászt. Az igazi pénzpocsékolás, az a tankönyvek évről-évre történő megvásárlása. Minden évben 15-20 ezer forintot kidobálni olyan kiadványokra amelyeknek a szavatossága nem több 10 hónapnál, egyáltalán nem indokolható semmivel a XXI. századi technológiai fejlettség mellett. Hihetetlen elpocsékolása ez az erőforrásoknak mindenféle értelemben: szervezés, nyomtatás, raktározás, szállítás, finanszírozás csak, hogy pár dolgot említsek. Aztán itt van a minden évben menetrendszerűen megérkező politikai cirkusz is, hogy melyik önkormányzat nem fizetett még a terjesztőnek. Ez mind felesleges.

Egy könyvolvasó most olyan 25-30 ezer forintos nagyságrendű dollárért, euróért, angol fontért beszerezhető. Ez igaz, hogy magasabb összeg, mint egy éves tankönyvkészlet beszerzése, de a készülék nem egy évre szól, hanem sokra. Ha csak a tankönyvek árát vesszük az egész csomagból és a munkafüzeteket továbbra is hagyományos formában vásároljuk - ezt is ki lehetne váltani, de ezt most hanyagoljuk, erről majd jövő héten írok -, akkor is évente alsó hangon 7-10 ezer forintot költünk egy tanévben egy tanuló tankönyveire. Ha a készülék mondjuk 5 év alatt lestrapálódik annyira, hogy újat kéne venni, akkor is 35-40 ezer forintnyi könyv áll szemben a 25-30 ezer forintos eszközzel. Ha azt mondjuk, hogy ne finanszírozza meg az állam semmilyen módon ennek a könyvolvasónak a beszerzését és azt piaci alapokon, mondjuk pénzintézetek tennék meg haszonnal, akkor is ugyanott vagyunk anyagilag, mint amennyit most kidobunk az ablakon. Egyébként az elsők között piacra dobott Sony könyvolvasók immár 7 éve működnek tökéletesen, így az előbbi öt éves időt nyugodtan tekinthetjük annak az időnek, amikor egy banki finanszírozott eszköz, egálba kerül a hagyományos könyvekkel. Öt évet meghaladó élettartam esetén pedig egyértelműen olcsóbb az e-olvasó, mint a hagyományos könyv. Ha a kötelező olvasmányokat is bele vesszük a pakliba, akkor megkockáztatom, hogy a megtérülési idő valahol a 3 év körül van.

Ki ír majd e-tankönyvet?

Azt kell, hogy mondjam, hogy meg vannak írva, csak nem használjuk őket. Kezeket fel, hogy ki hallott az SDT-ről? Aki azt hiszi ez valami újfajta vírus, az látogasson el a Sulinet Digitális Tudásbázis oldalra és csemegézzen a tananyagokból. Persze az itt lévő tananyagok nem tekinthetők teljesnek, de jó kiindulópont, ahhoz, hogy az első párszáz e-tankönyvet kieresszük a palackból. A többi ma használatos tankönyv sem az Erika írógépen készült, így ezeknek az átültetése elektronikus könyv formátumba sem nagy ördöngösség, pár hónap leforgása alatt az összes tankönyvet át lehetne konvertálni. Ehhez a legjobb lenne a crowd-sourcing, amikor civilek a saját idejüket és erőforrásaikat felhasználva átültetnék ezeket a digitális anyagokat. Működik, tessék példát venni a nyílt forráskódú fejlesztésekről!

A tananyagok írásában később ugyanúgy lehetne építeni a közösségi hozzájárulásra, mint az előbb emlegetett nyílt forráskódú fejlesztések esetében, de említhetném a Wikipédiát is, mint remek példát. A minőségbiztosítás is megoldható, mint ahogy ez már más crowd-source projekt esetében is megoldott volt. A dög unalom ellen lehetne játékot is szervezni, pl. hiba vadászatot az elkészült anyagokban. A legjobb tananyagok a közösség által biztosított természetes szelekciónak köszönhetően nem csak szakmailag lennének jók, de a diákok is szívesen forgatnák. Figyeljetek a jövő héten, mert akkor folytatom a módszertannal és bemutatok néhány remek példát.

Mit nem helyettesít?

Az elektronikus könyvolvasó nem csodafegyver, így nem képes kiváltani a tollat, ceruzát és a papírt, ha a megtanult tananyag gyakorlásáról van szó. Erre szerintem még mindig a legjobb a hagyományos füzet, munkafüzet páros. A munkafüzetet esetleg át lehet költöztetni elektronikus formába, ami feladatok leírását és a megoldásokat illeti, de a gyakorláshoz nekünk magunknak kell felgyűrni az ingujjat és papíron megküzdeni a gyakorló példákkal. Az esszé típusú feladatok természetesen át kéne, hogy költözzenek a számítógépre és az írással egyidőben a gépírást is meg kéne tanítani már az általános iskolában. Én mai napig nem tudok rendesen gépírni, ami egyre jobban frusztrál, mert ez egyértelműen a termelékenységem rovására megy. Egy év alatt meg fogok tanulni rendesen gépírni ígérem.

Ha rajtam múlna én már a jövő héttől bevezetném az általános iskolától kezdődően ez elektronikus könyvolvasót és az elektronikus tankönyvet. Még csak pénzbe sem kerül, csak elhatározásba.

16 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek