Netidők Blogtársaság

Bekövetkezett az, amit régóta megjósoltak a szakértők: Ausztráliában olyan bűntény történt, ahol a tippet a Facebook adta.

Sydneyben két rabló hatolt be egy nő házába, és bunkósbottal és késsel felfegyverkezve követelték a tulajdonostól a házban található pénzt. Átkutatták a házat, de csak egy kisebb összeget találtak. A rablók többet követeltek, közölték a tulajdonossal, hogy tudják, ennél több van a házban. A tulajdonos csodálkozására elmondták, a lány feltett a Facebook oldalára egy olyan képet, amelyen nagyobb összeggel játszadozik. A nő közölte a rablókkal, hogy a lánya már rég nem lakik ott. A rablók a csekély zsákmánnyal távoztak.

A nyomozás során kiderült, a hölgy 17 éves lánya valóban egy nagy rakás pénzzel pózolt a posztolt képen. A lány a jelentős összeg megszámolásában segített 72 éves nagymamájának.  A kép 120 kilométerre arrébb Bundanoonban készült, ott is töltötte fel.

A rablókat nem sikerült elfogni, de a történet rávilágít két tényre. Egyrészt mennyire meg kell gondolni, milyen információkat teszünk fel magukról. A másik, hogy a rablók eljutottak a lány lakásához, habár a Facebook oldalán nem volt fenn a címe. De egy kis keresgéléssel az interneten sikerült összekapcsolni a két adatot. A lánynak pusztán szerencséje volt, hogy addigra már elköltözött, és nem keményebb kezű rablókkal akadt össze a családja.

Toochee, a Galaktikus

A napokban jelentette be a Microsoft a saját tábláját, a Surface-t. Vajon képes egy ilyen készüléket az integrált hardver+szoftver modellel sikerre vinni a Microsoft? Egyaránt találunk eszközöket az elmúlt évtizedből, amikor hasonló vagy közel hasonló modellel sikeres volt (XBox, netbookok) vagy félig-meddig kudarcot vallott a Microsoft (Zune, Windows Phone). Vajon a Surface-szel sikerül a felszínen maradni?

Először is szögezzük le, hogy a Surface nem teljesen ugyanabban a fogyasztói szegmensben versenyez, mint az iPad vagy az android táblák. Azok ugyanis mobiltelefonból kinövő táblák, ez meg egy laptopból / netbookból táblásított eszköz. Más a megközelítés, más a kiindulópont. A Surface sokkal agilisabb, az összes PC használót célbaveszi a világon.

Az iPad vagy egy androidos tábla azoknak jó, akiknek kicsi a mobil képernyője ahhoz, amit csinálni szeretnének. A Surface azoknak való, akiknek túl nagy és nehéz a laptop és ennél hordozhatóbb, kisebb eszközre van szükségük.

Az egyik fő különbség az adatbevitel. A táblákon nem jó gépelni, a Surface-en valószínűleg ez sokkal egyszerűbb és jobb lesz. A táblákon nem is feltétlenül baj, hogy nehézkes hosszú szövegeket gépelni, vagy dolgozni. A Surface-en viszont bár nem muszáj hosszú szövegeket gépelni, de akinek ehhez kell, valószínűleg nem fog csalódni benne (legalábbis ez az egyik fő cél).

A másik fő különbség a munkakörnyezet. Minden elismerésem az ikonografikus iOS-é és az azt pimaszul lemásoló androidé, de ezek a PC-s világhoz szokott emberek számára egyrészt idegenek másrészt egyszerűen pótmegoldások. A metrós Windows is új, de mégiscsak egy Windows, ami ismerős lehet a múltból (még, ha ez az ismeretség sokszor igen távoli is).

Kérdés hogyan tudja ezt a hibriditást kommunikálni a Microsoft (ez tábla is és kvázi netbook vagy ultrabook is) és hová, melyik kategóriába rakják a szakértők, a vásárlók a készüléket. Ha egyszerűen iPad kihívóként tekintenek rá, az nem igazán jó a Microsoftnak, mert ez nem csak arra való, amire az iPad (kényelmes tartalomfogyasztásra), hanem munkára is. Az eszköz hibriditása ebben a kettőségben rejlik.

A másik fő kérdés a készülékek árazása. A táblák terjedéséből is látni, hogy ez kardinális kérdés a globális piacon. Míg az USA-ban eladott táblák tízmillióiról beszélhetünk, mert az emberek javarészt megengedhetik maguknak harmadik eszköznek a laptop és az okostelefon mellé (ezeket ugyanis nem képes igazán kiváltani), addig például a közepesen fejlett Magyarországon az iPad egy kiváltságos kör játékszere, hasonlóan a világ túlnyomó részéhez. De még egy feleannyiba kerülő közép-felsőkategóriás androidos tábla is a hazai havi átlagbér több mint felébe kerül. Hasonló árazás mellett, ha a Surface nem képes (kis kompromisszumokkal) akár egy laptopot is kiváltani, akkor harmadik eszközként a laptop és a mobil mellett csak azok fognak beruházni rá, akik megengedhetik maguknak és nem akarnak harmadik kütyünek iPadet vagy androidos táblát venni.

A harmadik - egyben talán a legfontosabb kérdés - a felhasználói élmény, ami javarészt a metrósított Windowson múlik. Ha ez beválik, akkor venni fogják a készüléket. Venni fogják, mint táblát (a laptop és mobil mellé), mint netbookot (első vagy második gépnek) és, mint ultrabookot (laptop helyett). Persze a felhasználói élmény ma már nem egyszerűen a felhasználói felületen vagy az integrált megoldásokon múlik (de ezeket is kötelező kiválóra összerakni), hanem az ökoszisztémán (leegyszerűsítve az elérhető alkalmazásokon), amibe beleágyazódik az adott rendszer. Ebből a szempontból sem áll rosszul a Microsoft részben a PC-s múlt, részben a Windows Phone, mint harmadik mobil platform miatt. De a helyzet nem is túl rózsás. Ha nem sikerül meggyőzni a cégtől független fejlesztőket, hogy a megoldásaikat a Microsoft univerzum számára is tegyék elérhetővé vagy egyenesen ide fejlesszenek, akkor a Surface, csak a felszínt fogja karcolgatni.

Pár hónap múlva kiderül, amikor először kézbe vehetőek lesznek a Surface gépek és más Windows 8-as táblák, hogy sikerült-e jól összerakott eszközöket csinálni, milyen a platform, milyenek a hardverek. De újabb par hónap kell ahhoz, hogy látni lehessen be tud-e harmadik szereplőként lépni a Microsoft erre a piacra az Apple és az android platformok mellé. Nem elég ugyanis egy jó rendszert csinálni, ha az nem terjed el, amint azt láthattuk a Windows Phone esetében. A helyzet iróniája, hogy a Microsoft könnyen úgy járhat, mint az Apple a '80-as években a számítástechnika piacán, hiába volt ugyanis jó rendszere és eszközei, hosszú időre beragadt a versenytársai mögé.

Pintér Robesz

Az e heti műsorunk témái meghallgató formában.

Hírsziporkák - a foci EB digitális góljai és az önbeágyazó ágy (Dragon György):

Böngészőkutatás - az NRC kutatása a magyar netezők megkérdezésével (Kurucz Imre):

C=64 sorozat, a Crazy Comets játék zenéje (Spányik Balázs, DJ Chatman):

Hogyan működik a 3D hangzás? Kevin és a fejhallgatóval hallható demó:

Infoszótár - dokkoló (Bódi Zoltán):

A mai mobil és ultramobil eszközök világában is szükség lehet arra, hogy stabil tápellátással, különféle perifériákat csatlakoztatva tudjunk használni egy hordozható eszközt, például okostelefont, netbookot stb. Erre a célra vannak a dokkolók. Az angol eredetű kifejezésnek több változata is van, az egyszerű dock vagy szerkezetben a docking station 'dokkoló állomás'. Mindezt magyarul egyszerűen dokkolónak mondjuk, ami a dokkoló állomás szerkezetből rövidült. Ez a kifejezés már jövevényszó a magyarban, két k-val írjuk át a kiejtést követve.

A dokkoló egy hordozható infokommunikációs eszköz funkcionalitását bővíti, további csatlakozási lehetőségeket ad hozzá, illetve tölti az akkumulátorát.

A dokkoló egy jól kialakított, átlátható metafora, hisz az angol dock eredeti jelentése 'kikötő', de az igei jelentései között szerepel az 'összekapcsol' is. A dokk vagy dokkol a magyarban is használatos, gondoljunk csak arra, hogy amikor az űrállomással összekapcsolódik az űrhajó, akkor az dokkol. A metaforikus jelentés alapja tehát az összekapcsolódás, a stabil ponthoz kötés, illetve a további funkciókkal való ellátás, az eszközt ehhez kötjük ki, mint ahogy a hajót a dokkban.

A hétköznapi informatika elterjedésének korai időszakában az első PDA-k, illetve azok előzményeinek idején, az 1980-as évek második felétől a dokkolót bölcsőnek is magyarították, ám ez a 2010-es években már csak ritkán használatos.

A dokkolónak többféle funkcionális változata van, és ennek megfelelően további nevei is előfordulhatnak, például előfordul a port replicator 'port többszöröző' formával is, amikor a gép csatlakozóit megtöbbszörözi a dokkoló.

Jól átgondolt kognitív metaforacsopoprtba illeszkedik tehát a dokkoló, mert az egyik funkciója, hogy az eszközhöz további csatlakozási lehetőségeket vagyis portokat ad. A port jelentése jól kapcsolódik a dockhoz, hisz 'kapu', 'kikötő' az értelme.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

New York, Brooklyn. A helyi rendőrség több-kevesebb sikerrel küzd a bűnözéssel. Azonban egy banda nagyon csípi a szemüket. A Brower Boys – nevüket onnan kapták, hogy a Brower parkban tanyáztak rendszeresen – számláján több tucat bűncselekmény volt már, de a rendőröknek egyetlen bizonyíték sem volt a kezükben. A több hónapi hiábavaló nyomozást elégelte meg Michael Rodrigues nyomozó. Nem tudom eldönteni, hogy az ötlete zseniális volt vagy egyszerűen csak pofátlan: a banda ismert tagjait bejelölte a facebookon. Meglepő módon mindenki visszaigazolta az ismertséget.

Ebből már sejthető, hogy a banda nem a fehérgalléros bűnözés területén fejtették ki tevékenységüket, amelyet a további történések is bizonyítottak. A tagok ugyanis rendszeresen beszámoltak bűncselekményeikről a közösségi oldalon. Rodriguez nyomozónak nem volt más dolga, mint szorgalmasan jegyzetelni. A banda egyik tagja még figyelmeztette is a többieket, hogy nem okos dolog ilyen nyíltan beszélni a dologról, de erre a többiek csak t LOL (laughing out loud, hangosan nevetni) üzenettel válaszoltak.

Amikor elegendő bizonyíték gyűlt össze, egyszerre csaptak le a banda össze, jobbára 13-19 közötti tagjára. A bizonyítékok alapján az ügyészség 102 rendbeli bűncselekménnyel vádolja őket.

Toochee, a galaktikus