Netidők Blogtársaság

A natív kifejezéssel, főként a natív alkalmazás szószerkezetben gyakran találkozunk. A jelentés megfejtése előtt megvizsgáljuk, mit jelent a natív szó eredetileg. Ez egy latin eredetű szó, amely számos európai nyelvben megtalálható, hozzánk német közvetítéssel került, alapjelentése: ’természetes’, ’a természetben eredeti alakjában előforduló’, ’helyben keletkezett’ (Idegen szavak szótára). Az angolban a native speaker voltaképpen az anyanyelvi beszélő, tehát ha valakinek native speaker az angoltanára, annak anyanyelvi angol az oktatója, vagyis a nyelvet természetes, családi nyelvi környezetben sajátította el, és nem idegen nyelvként tanulta.

Informatikai környezetben a natív jelentése: ’a környezetben közvetlenül futó’, tehát a natív alkalmazás olyan, szoftver, amelyik az adott környezetben, operációs rendszeren, például a Windows alatt közvetlenül fut, a szoftvert kifejezetten a Windowsra írták, és nem weben érhető el vagy más, emulált módon fut. Az okostelefonok környezetében gyakran fordul elő a natív applikáció kifejezés, amely azt jelenti, hogy ez egy olyan applikáció, amely kimondottan az okostelefon operációs rendszerére készül, közvetlenül azon fut. Ezzel ellentétes például a webes applikáció vagy a keresztplatformos alkalmazás (lásd pl.: http://www.onlinemarketingszotar.hu/nativ-alkalmazas-native-application). Tehát a natív szó informatikai környezetben elsősorban az eredeti, alapjelentések közül a ’helyben keletkezett’ értelmet viszi tovább.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Újabb internetes őrültség indult útjára a britektől. Az elsősorban munkahelyeken hódító mánia neve Desk Safari. Ha megnézzük a képeket, a lényege egyből érhető lesz, nem érdemes lelőni a poént.

Érdekes kérdést vetett fel a What if a héten: vajon mikor lesz több holt emberhez tartozó profil a Facebookon, mint elő, vagyis mikor válik az a „Holtak könyvévé”?

A héten több hír is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy az amerikai fiatalok elfordulnak a Facebook-tól és a Twitter lett a körükben a legfontosabb közösségi oldal, illetve feljövőben vannak az alternatív közösségi szolgáltatások, mint amilyen például az Instagram. Ennek ellenére is igaz azonban, hogy a Facebook elsősorban a fiatalabbak körében népszerű szerte a világon, így az átlag életkor igen alacsony az oldalon. A What if becslése szerint jelenleg 10-20 millió közé tehető azoknak az embereknek a száma, akik profiljuk létrehozása óta már elhunytak.

Mivel a fiatalok - vagy egy jelentős részük - láthatóan elfordul az oldaltól, növekszik az átlagéletkor és ezzel párhuzamosan emelkedik a Facebook használók körében a halandósági ráta. Annak eldöntéséhez, hogy vajon mikor lesz több holt lélek a Facebook-on, mint élő, azonban azt is kellene tudni, hogy hogyan alakul a Facebook népszerűsége a jövőben a fiatalok körében. Ha ugyanis világszerte csatlakoznak a Facebook-hoz, akkor előfordulhat, hogy a világ népességének növekedésével – és az internet terjedésével (amit a Facebook is támogat újabban) – párhuzamosan nagyon sokáig növekedhet még a Facebook mérete. Persze az is kérdés, hogy vajon milyen policy-t határoz meg az oldal a holtakhoz tartozó profilokkal, ha azok mennyisége növekszik az oldalon.

A What if számítása szerint több szcenárió képzelhető el, az egyik szerint a 2060-as évek lehet a fordulópont, egy másik szerint csak a 2100-as években jöhet el a vizsgált „átfordulás”.

A lényeg azonban az, hogy ahhoz, hogy ez a kérdés még releváns lehessen 50 év (vagy akár csak 5 év) múlva, akkor még léteznie kell a Facebook-nak. A kérdés ugyanis azt feltételezi, hogy semmilyen innováció nem fogja zárójelbe tenni és meghaladni a közösségi média mostani üdvöskéjét – vagy másképpen fogalmazva, a Facebook folyamatosan képes lesz megújulni és velünk maradni. Meglátjuk – legalábbis reméljük megéljük.

Pintér Robesz

Az Index beszámolt egy friss fejlkesztésről:

„Új technológia válthatja Kínában a rádióhullám-alapú wifit: sikeres kísérletek alapján kínai tudósok a LED-lámpák által küldött jelekkel működő vezeték nélküli internetes hálózat, a LiFi kialakításán dolgoznak, amely olcsóbb és könnyebben hozzáférhető lehet az ázsiai ország felhasználói számára.

A mikrochipekkel felszerelt egywattos LED-izzókkal végrehajtott kísérletek alapján akár 150 megabit per másodperces sebességű internetkapcsolatot is el tudnak érni, ami jobb, mint a Kínában működő wifi-hálózatok átlagos adatátviteli sebessége – mondja a sanghaji Futan Egyetem kutatását vezető Csi Nan professzor.

A professzor szerint a Kínában is egyre elterjedtebb, szinte mindenütt jelen levő LED-lámpák adta lehetőséget korlátlanul ki tudják majd használni, ellentétben az alacsony hatékonyságú és drágán működtetett wifi-hálózatokkal.

A kiforratlan Li-Fi technológiát egyelőre tesztelik, széles körű alkalmazására még várni kell.     A november 5-én kezdődő sanghaji nemzetközi ipari vásáron az érdeklődők már kipróbálhatnak 10 LiFi-szettet.

A LiFi kifejezést eredetileg Harald Haas, az Edinburgh Egyetem kutatója alkotta meg, és ötletét az interneten túl egyéb, világítástechnikán alapuló kommunikációs megoldásokra is kiterjesztette már. (Index: http://index.hu/tech/2013/10/18/wifi_utan_johet_a_lifi/)”

*

A LiFi mozaikszó szerkezetében igen könnyű felfedezni a WiFi analógiáját, csak a wireless rövidítéséből származó Wi előtagot a Light ’fény’ szóalakot felidéző Li előtag váltja fel, utalva ezzel is a technológia lényegére, a fénnyel történő adatátvitelre.

Harald Haas professzor munkáját az alábbi linken lehet megismerni: http://www.nutshell-videos.ed.ac.uk/harald-haas-d-light/

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Két remek szervízes példa arra, hogy a használati környezettől függően kell a számítógépeket takarítani: