Netidők Blogtársaság

Ma jár le az AppraMagyar alkalmazásfejlesztő verseny meghosszabbított nevezési határideje. Érdemes körbenézni a verseny oldalán, ha mg nem tettük meg, ahol száznál jóval több magyar alkalmazás várja nem csak a zsűrit, hanem az érdeklődőket is. Vannak itt közlekedési programok, játékok, üzleti appok, könyvolvasók, időjárási vagy szabadidős alkalmazások... mindenki válogathat kedvére.

Miért fontos egy ilyen verseny? A négy legnagyobb alkalmazásboltban (Android, iOS, Windows Phone, Blackberry) összesen 2 millió(!) alkalmazást tartanak számon a világon (persze átfedésekkel). Az alkalmazások a lelkét jelentik a mobiltelefonos univerzum jelenlegi működésének. Mégis, az okostelefon felhasználók 85%-a legfeljebb 10 alkalmazást használ telefonján idehaza havi rendszerességgel* és csak minden ötödik okostelefonos tölt le legalább hetente egyszer alkalmazást a készülékére. A három leggyakoribb tevékenység pedig továbbra is a telefonálás, SMS-küldés és ébresztőóra használat. Bár feljövőben van a közösségi alkalmazások használata, az e-mailezés vagy a böngészés, mégis azt mondhatjuk, hogy nem használjuk ki a készülékeinkben rejlő lehetőségeket.

Okostelefonunk egy igen sokrétű eszköz, amit saját igényeinknek megfelelően tölthetünk meg alkalmazásokkal. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a mi szükségleteinket elégítsék ki - várható, hogy ezeket az igényeket legjobban a hazai fejlesztők ismerhetik, ráadásul az így készülő programok magyarul érhetők el, ami fontos szempont lehet az emberek számára.

Pár hét múlva az is kiderül, hogy mely alkalmazások kerülnek a december elején lezajló döntőbe - ahol nekem is van szerencsém zsűrizni - illetve, hogy ezek körül kik nyernek díjakat. Addig is, ki lehet próbálni a programokat és eldönteni, hogy nekünk melyik a kedvencünk (a verseny keretén belül kiosztásra kerül közönségdíj is).

* Az eNET 18 évesnél idősebb, rendszeresen internetezőkre reprezentatív kutatása szerint (N=1000 fő, 2013 szeptemberi adatfelvétel). A posztban szereplő valamennyi hazai adat ebből a kutatásból származik.

Pintér Robesz

Jó hírünk van! Elkészült és indul a Petőfi Rádióban elindított Netidők c. műsor asztaltársaságának alternatív programja év végéig! A műsor jelenleg pihen a rádióadásban, de az asztaltársaságnak sok témája van. Négy alkalommal készülünk kerekasztal-beszélgetéssel az év végéig, az események többségére a hallgatók is odamehetnek és végighallgathatják a témákat. Jó hír, hogy a beszélgetésekről hangfelvétel készül, amelyet az interneten publikálunk, így a Netidők törzshallgatói ismét hallhatják majd az asztaltársaságot utólag is.

Négy alkalom - három helyszín.


1.) ÚJ! ITT LEHET MEGHALLGATNI

November 17. vasárnap, 13:45, Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház - HungaroCon sci-fi találkozó, az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a mozi emeleti kávézójában.

A program címe: "A megvalósuló jövő - sci-fi a digitális világban".

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője 
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője

A rendezvény teljes programja itt található: www.hungarocon.hu
A rendezvény szervezője a Port.hu és az Avana Egyesület, az SFportal közreműködésével.
A HungaroCon egy országos sci-fi találkozó, amelyet 1980 óta minden évben megrendeznek.


2.) November 29. péntek, 18:00, Túrkeve, Finta Múzeum – „A Kibernetika hőskora - avagy volt élet a PC előtt” c. kiállítás. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai napja keretében.

A program címe: „Átéltük a kibernetika hőskorát! Kedvenc digitális emlékeink”

A beszélgetés közben az asztaltársaság és közönsége megismerkedik az Otis King logarléccel, a MINIKATI nevű magyar gyártmányú állatmodell robottal és ott lesz az első magyar számítógép, az M-3 elektroncsöves modulja is.

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Képes Gábor a kiállítás rendezője, a Magyar Műszaki és Közlekedés Múzeum osztályvezetője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


3.) December 6. péntek, 18:00, Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének nyilvános felvétele, a főiskola hallgatóinak részvételével.

A program címe: „A digitális Mikulás, avagy légy te is rádiós!”

A főiskolások megnézhetik a kerekasztalbeszélgetést a rádióstúdióban, sőt az aktív és érdeklődő diákok bekapcsolódhatnak a beszélgetés bizonyos részeibe. Jelentkeznek a jól ismert témakörök, a Hírsziporka, az Infoszótár, a Biztonsági őr, a Nagy Testvér, a PC Tipp és hallhatóak lesznek pletykák a digitális világból…

Résztvevők:

Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Keleti Arthur IT biztonsági szakember, az ITBN főszervezője
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője


4.) VÁLTOZÁS! December 20. péntek, 18:00, December 19. csütörtök, 19:00 Budapest, a Kodolányi János Főiskola rádióstúdiója. Az asztaltársaság beszélgetésének felvétele – az állandó hallgatóink számára.

A program címe: „2013 a digitális világban – a Netidők online kiadása”

Résztvevők:
Dr. Bódi Zoltán nyelvész, főiskolai tanár, "netnyelvész"
Borek András mérnök-menedzser, „nyílt forrás” szakértő
Dragon György újságíró, zeneszerző, sci-fi író, „hírsziporka mester”
Kovács Tücsi Mihály újságíró, sci-fi író, a Galaktika szerkesztője, „Nagy Testvér” szakértő
Spányik Balázs programozó-újságíró, a Játéknet.hu fejlesztője, „Chatman”
Szilágyi Árpád, a Magyar Rádió nonprofit Zrt programszerkesztője
és az este különleges vendége:
Szokoli Kata, azaz Cati, onlány

Mind a négy beszélgetést – a terveink szerint – rögzítjük és elérhetővé tesszük a neten MP3 formátumban (a publikálásban a VIPcast oldal lesz a segítségünkre), majd a letöltés lehetőségére felhívjuk a hallgatóink figyelmét a létező online csatornáinkon: a Netidők Blogtársaság blogoldalon (netidok.postr.hu) és a Netidők asztaltársaságának Facebook oldalán.

 

A napokban találkoztam egy fantáziadús ábrával, amely az írásjelek szimbolikus jelentéséből kiindulva ábrázol néhány jellemző facebookos kommunikációs típust. Az írásjelek (pont, vessző, pontosvessző, gondolatjel, kötőjel, kettőspont stb.) szimbolikus jelentéssel bírnak, vagyis meg kell tanulni jelentésüket, általános kulturális örökség szabályozza őket, illetve a pontos értelmük kizárólag kontextusban, szövegkörnyezetben derül ki. Szövegkörnyezet nélkül csak általános jelentésük van.

Az alábbi ábra szerzője éppen ezeket az általános, szimbolikus jelentéstartalmakat használta ki, és kapcsolt az egyes írásjelekhez egy-egy jellegzetes facebookos párbeszéd-stratégiát, kommunikációs magatartástípust.

A pont lezár egy gondolatot, tehát világos a hozzá kapcsolt magatartás, a vessző elhatárol, rövid szünetet tart, a gondolatjel egy újabb gondolatot vezet be, különít el a többitől, a felkiáltójel és a kérdőjel értelme világos, a három pont elgondolkodtat, hezitál, továbbgondolásra késztet, a kettőspont szembesít két gondolatot, és az egyiket kifejti, és az összes többi jel nyilvánvalóan értelmezhető. Egyedül a pontosvessző értelmezése nehézkes egy kicsit, hisz ez az írásjel a vesszőnél erősebben határolja el a tételeket, ám ebben az ábrában mégis a „szereti összehozni a hasonló embereket” értelmezés szerepel. Ahogy mondani szokás, minden hasonlat sántít egy kicsit.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egy olyan világban, ahol mindig a legkisebb számít, kicsit fura valamiből a legnagyobbal kijönni. Íme a világ legnagyobb iPhone dokkolója, és az a pici izé a jobb felső sarokban az a telefon.

Akkor mégis mi van ebben a bazi nagy láda? A Wall of Sound 2.0 90x120 centiméteres, és csekély 44 darab hangszórót rejt, amelyeket bluetootth kapcsolaton keresztül ér el a telefon. Teljesítménye falrengető 8000watt.

"The Brothers Stockholm" nevű cég 6 900 dollárt kér érte. A Wall of Sound 2.0 megrendelhető jövő februártól.

Toochee, a Galaktikus

Leégett az Internet Archive San Franciscoban lévő egyik épülete november 6-ra virradó reggel. Az anyagi kár jelentős, szerencsére sem emberéletben, sem adatokban nem esett kár és a szolgáltatások (így például a méltán népszerű Wayback Machine) továbbra is üzemelnek. Aki nem ismerné, az Internet Archive non-profit szervezet, amelynek célja az interneten hozzáférhető anyagok megőrzése, illetve újabban kiterjesztette tevékenységét a kulturális anyagok digitalizálására és egy több millió kötetből álló könyvgyűjtemény felépítésére is.

A most leégett épület szkennelő központként működött, itt digitalizálták a begyűjtött könyveket. Mivel külön helyiségben, elzárva tárolták az anyagokat, ezért csak néhány, éppen digitalizálás alatt álló anyag semmisült meg, amelyek pótlása megoldható és már folyamatban is van. Az eszközök azonban tönkrementek és az épületben is jelentős kár keletkezett. Aki tud, segítsen újjáépíteni az épületet és beszerezni a tönkrement eszközök pótlására szükséges berendezéseket.

Az esemény kapcsán elgondolkodhatunk, hogy vajon mennyire sebezhetetlen az internet, illetve az interneten elérhető tartalom. Az Internet Archive messze a leghíresebb kezdeményezés, amely az interneten elérhető anyagok megőrzését célozza. Bármennyire is hálózatos azonban az internet mögötti rendszer felépítése és redundáns (számos, egymástól virtuálisan és fizikailag is eltérő helyen található) az interneten lévő tartalom, valójában ezek a tartalmak hihetetlenül tiszavirág életűek. Folyamatosan megújulnak az oldalak, megszűnnek vagy elköltöznek lapok és ezzel párhuzamosan tűnnek el tartalmak. Egy 5 vagy 10 évvel ezelőtti honlap lehet, hogy ma is fellelhető, de nem az akkori tartalmakkal, pláne nem az akkori dizájnnal és menüszerkezettel. Az Internet Archive Wayback Machine kezdeményezése egyfajta virtuális időgépként működik, ami képes visszavinni minket és megnézni milyen volt egy oldal évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Sokszor maguk az oldal kezelői is csak a Wayback Machine segítségével tudják felidézni, hogy milyen volt egykoron az oldaluk.

A leégett épület egyébként az 5 millió kötetet és egyéb elemet számláló Digitális Könyvgyűjteményhöz tartozott (Digital Books Collection). Az Internet Archive céljai közé tartozik egy hatalmas digitális könyvtár felépítése. Idővel az Internet Archive idővel legalább annyira fontossá válhat az emberiségnek, mint egykoron az Alexandriai Könyvtár az ókori világ számára. A mostani tűz azonban megmutatta, hogy ez sem sebezhetetlen, fontos, hogy vigyázzunk rá. 

Pintér Robesz