Netidők Blogtársaság

Eddig is tudtuk, hogy az információ gyönyörű, de mint kiderült adat-szépségversenyt is rendeznek a világon. A legszebb adatvizualizációk, infografikák, interaktív ábrák, mozgó infografikák és eszközök versenyeztek egymással a Kantar versenyén, ahol pár napja hirdettek győzteseket.

A verseny oldalán megnézhetjük a formás adatokat, a csinos info-domborulatokat. Például, hogy melyik Nobel-díjas hány éves volt, vagy mely egyetemek adták a legtöbb díjazottat. A szervezők kedvence – a fődíjat ez vitte haza – a Bloomberg milliárdos chartja, amely minden nap frissen tartalmazza a leggazdagabb emberek listáját, gondosan megmutatva, hogy tegnap óta hány millióval lettek rövidebbek vagy gazdagabbak. November 27-én például a 77,4 milliárd dollárt érő Bill Gates a leggazdagabb, aki 186,5 millió dollárt „keresett” egyetlen nap leforgása alatt.

A bemutatott infografikáknak van magyar vonatkozása is: a közösség díjas alkotásból kiderül, hogy Magyarországon egy politikus mindössze kétszeresét keresi az egy főre jutó GDP-nek, amivel egészen jól teljesítünk az olyan országokhoz képest, mint USA (ötszörös különbség), Tunézia (hétszeres), Bolívia (tízszeres) vagy Kenya (ahol a legmagasabb, 97-szeres! az eltérés).

Számomra az egyik legmegdöbbentőbb élményt mégis az az infografika jelentette, amely 2013-ban az USA-ban lőfegyverrel lelőtt 10.357 embert mutatja meg és a 454.728 ellopott évüket, amelyeket az idő előtti erőszakos haláluk miatt már nem élhettek meg.

Személyes kedvencem viszont az Oscar-díjas infografika, amelyből kiderül, hogy milyen férfi-női főszereppel lehet megnyerni az említett díjat. Sportoló például csak akkor nyerhet, ha bokszoló; aki nem amerikai karakter, annak szinte alig van esélye és történelmi személyt formálva sokkal kisebb az esély, főleg, ha szex is van a filmben.

Tessék megnézni a világ legszebb infografikáit – megéri! 

Pintér Robesz

Már 2-3 éve lehet olyan kesztyűket kapni, amellyel tudjuk a tabletek és okostelefonok érintőképernyőjét használni. De ezek egyszerű kötött kesztyűk voltak, elegáns viseletre alkalmatlan. A Pengallan cég kijött egy olyan elegáns modellel, ami a legkényesebb ízlésnek is megfelel.

Ők egy egyszerű trükköt alkalmaztak, a gyerekkesztyűk mintájára visszahajtható a hüvelykujj és mutatóujj vége, így az ujjbegyek szabadon maradnak. A kesztyű 175 dollárért vásárolható meg.

Toochee, a Galaktikus

(via bookofjoe)

Az Oxford-szótárak szerkesztői a selfie-t kiáltották ki az év angol szavának – írja a Huffingtgos Post. A szó olyan fotót jelent, amelyet valaki magáról készít, jellemzően okostelefonnal vagy webkamerával, majd ezt feltölti valamelyik közösségi oldalra. A magyar nyelvhasználatban még nem terjedt el a kifejezés, ám ennek ellenére a tevékenység nagyon régóta ismerős, már a közösségi oldalakat messze megelőző fórumok világában is kifejezetten általános volt bizonyos topicokban (témacsoportokban).

A selfie, ami a self ’önmaga’ szóalakra vezethető vissza, vélhetően például azért lett ilyen népszerű az angol nyelvterületen, mert maga a tevékenység is egyre népszerűbb és egyszerűbb, hisz gyakorlatilag minden mobiltelefonban van fényképezőgép, és az egyre általánosabb okostelefonokkal az állandó internetkapcsolatnak köszönhetően könnyen fel is lehet bárhova tölteni ezeket az önfotókat. Ezt a lehetőséget használja ki egy új közösségi alkalmazás, a Shots of Me is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A HungaroCon találkozón jártam (http://hungarocon.hu/) vasárnap (2013. november 17-én), és a Netidők asztaltársaság nyilvános beszélgetésén olyan informatikai kifejezésekkel foglalkoztam, amelyeknek van valamiféle közük a sci-fihez. Íme egy kis válogatás.

Wi-Fi

Az audiotechnikából a már több évtizeddel ezelőtt közhasználatba került HIFI kifejezés mintájára épül fel ez a mozaikszó. A HIFI-hez pedig formailag a sci-fi hasonlít igazán. Ezekben a szerkezetekben az utótag és a hangtani felépítés a közös. A közös utótag a Fi: fidelity ’hűség, torzításmentesség’ (a sci-fi végén a fi pedig a fiction ’fikció’ rövidülése). A HIFI feloldása: high fidelity ’magas szintű (hang)hűség, torzításmentesség’. A Wi-Fi ugyanígy épül fel: a Wi előtag a wireless, azaz ’vezeték nélküli’ rövidítése, a Fi utótag pedig ’torzításmentesség, érzékenység’ jelentésű, ám az utótagnak nincs különösen fontos szerepe a kifejezésben. A Wi-Fi egyszerűen a ’vezeték nélküli internetkapcsolat’ jelentést hordozza, és a vezetékes internetkapcsolat alternatívájaként gyakran találkozunk vele. A Wi-Fi írásmódja ebben a változatban terjedt el a nemzetközi és a magyar írásbeliségben is.

robot

Ez a szó középkori szláv átvétel eredménye a magyar nyelvben. A töve a rabota ’munka’ jelentést hordozza. Maga a munka szó is szláv eredetű, valamikor a honfoglalás idején vettük át. A robot első jelentése: ’a jobbágyoknak kötelezően elvégzendő, ellenszolgáltatás nélküli munkája’, és csak a legutóbbi időtől jelenti az ’automata vezérlésű berendezést’.

A robot számítástechnikában használatos rövidebb alakja a bot, ami csonkolással jött létre az eredeti szóból. A botok az informatikában jellemzően önállóan, emberi beavatkozás nélkül működő szoftverek, ilyenek például a csevegőszobákban (chatroomokban) az új belépőknek köszönő botok, de vannak spambotok is, amelyek kéretlen reklámleveleket küldenek automatikusan az adatbázisban lévő e-mail címekre.

Android

Ez egy ógörög kifejezés, amely az androsz főnév (ami az anēr ’férfi’, főnév birtokos esete) és az –eidesz ’valami példánya’, ’valamihez hasonló’ utótag (ami az eidosz ’faj’ névszóból származik) kapcsolatából áll. Az android tehát eredetétől fogva nemhez kötött, hím nemre vonatkozik, ám a nemzetközi nyelvhasználatban nemtől függetlenül az ’emberhez hasonló’, ’emberalakú’ jelentést hordozza.

Kifejezetten gyakori az android kifejezés a kultúra, a tudomány számos területén. Maga az android szóalak már a 13. században belekerült az európai kultúrába, Albertus Magnus vagy más néven Nagy Szent Albert, a középkor egyik legnagyobb teológusa, filozófusa és univerzális polihisztora a legenda szerint alkotott egy androidot vagyis gépembert, amit aztán tanítványa, Aquinói Szent Tamás megsemmisített. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi lét, az intellektus lényege, az antropológia ’embertan’ Albertus Magnus gondolkodásának a középpontjában állt. Innentől kezdve időről-időre felbukkant az európai, illetve majd az amerikai kultúrában is az android ’emberhez hasonló’ kifejezés.

Sok területen használják az emberhez hasonló, emberformájú eszközök megnevezésére az android szót. Talán a legismertebb származéka a droid (ami csonkolással alakult ki) George Lucas Csillagok háborúja című filmjében jelent meg, és már nem csak az emberszabású, hanem mindenféle robot jelentésében is elkezdték használni.

Az informatikában az androidot olyan robotok vagy mesterséges organizmusok, rendszerek elnevezésére szokták használni, amelyek úgy néznek ki, mit egy ember, vagy emberi módon cselekednek. Ám filmcímként, különböző számítógépes és egyéb játékok neveként, zeneszámok címeként is előfordul. Tehát az emberkinézetű vagy ember módjára cselekvő mesterséges szerkezet gondolata megtermékenyítette a kulturális, a művészeti és a tudományos életet is.

Az informatikában, pontosabban a moblitelefónia világában az Android egy tulajdonnév, ami a Google által (illetve a Google által felvásárolt Android Inc. kezdeményezésével) 2007 novemberére mobiltelefonok részére kifejlesztett, nyílt forráskódú, Linux alapú operációs rendszer neve. A névadás motivációja tehát világos, az operációs rendszer a fejlesztő vállalat nevét vitte tovább, tehát itt egy névátvitellel találkoztunk. És az eredeti név, a vállalat nevének a jelentése jól átláthatóan kapcsolódik a technológiai környezet a jelentésvilágához.

Ám ennek a mobilos operációs rendszernek a népszerűsége hatására az android kifejezés hallatán a legtöbb ember elsősorban a mobiltelefonokra asszociál, és csak másodsorban jut eszébe az 'ember alakú' jelentés.

Lézer

Az angol laser szó magyarított formája a lézer, amely meglepő módon mozaikszó, tehát egy hosszabb szószerkezetből alkotott betűszó. A laser feloldása: Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, vagyis ’indukált emissziós sugárzással kibocsájtott fényerősség/összefüggő fénysugár’. A lézer tehát egy olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.

Az első lézert az amerikai Theodore H. Maiman fejlesztette ki 1960-ban.

Sokfelé használjuk: műtéteknél, vizsgálatoknál, navigációnál (felületek, pozíciók letapogatása), felületek összeolvasztására, kiégetésére, fémpolírozásra, rakétatechnikában a hőkövetés ellensúlyozására, még a villámvédelemben is. Emellett a sci-finek köszönhetően a fegyverek, a rombolás eszközeként emlegetik, és történt ezen a területen egy metonimikus jelentésváltozás is, mert a lézer voltaképpen a rombolást végző fénysugár, ám a sci-fiben az ezt kibocsájtó fegyver nevére is értik.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Egy üres stúdió, 5 darab 200 centiméter átlójú tévé, és a Grand turismo 5 játék. Az álom így válik valóra.

(via barnorama)