Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az új Híradó.hu portál

Néhány héttel ezelőtt írtam e blogban a BBC portálról, ami jó példa arra, hogy hogyan lehet korszerű és átgondolt közszolgálati portált építeni. Meggyőződésem, hogy ez a helyes irány és előbb-utóbb (jobb lenne előbb) ebbe az irányba kell haladnia a magyar közmédia portálnak is.

Most megújult a közmédia központi weboldala, ami ugyebár pár hónapja egy döntés nyomán a Magyar Televízió korábbi nyitó oldala, a hirado.hu lett. Hogy e névválasztásból mi következik, tartalomban és kommunikációban, azt most tegyük félre. Röviden a sok év óta hangoztatott véleményem: első lépésként elfogadható, hogy egy hírportál legyen a „faltörő kos” az első hónapokban, de biztos vagyok benne, hogy ezt a hírportál felfogást érdemes lendületesen kibővíteni (általános portállá, mint az Origo és az Index, vagy a BBC.co.uk) úgy, hogy ne csupán a hírfogyasztó netezők alkossák a célcsoportot, hanem valamennyi magyar netező.

Híradó.hu - a logó és a menü egy része

Itt az alkalom tehát, hogy az első vakuvillanások fényében elkapjak egy pillanatképet és rögzítsem első benyomásaimat. Le kell szögezzem, hogy jómagam is az egységesülő közmédia egyik munkatársa vagyok, ráadásul több múltbeli (közmédiás) internetes fejlesztés révén érintett vagyok a témában és van is némi rálátásom az elmúlt 15 évre úgy, hogy közvetlen közelről láttam bizonyos részeredményeket felmutató fejlesztéseket, de e másfél évtizedet úgy látom, hogy összességében (értsd: a jelentős hatású portál létrehozása szempontjából) jórészt kihagyott lehetőség maradt az online világ a magyar közmédia számára. Azt is jelzem, hogy ez alkalommal nem volt lehetőségem befolyásolni a közmédia portál átalakítását. E helyütt nem lehet elég részletesen végigvenni a portálépítés legfontosabb szempontjait és ez alapján alapos elemzést írni. Tényleg csak egy első benyomás, ami a későbbiekben módosul majd, ahogy a közmédia portálja remélhetőleg továbbfejlődik.

Elsőként érdemes elismerni (hiszen mindenki először a külcsínt nézi meg), hogy a portál a korábbi hirado.hu finoman szólva is eklektikus esztétikájához képest jóval nyugodtabb, letisztultabb és így vonzóbb képet mutat. Szintén fontos, bár nem különösebben érdem, hogy a nyitó oldalon van egy kiemelt anyag (címlapsztori), továbbá a logóra (?) kattintva a portálokon megszokott módon visszajutunk a nyitó oldalra. (Logónak tekintettem legalábbis azt a fura jelet, amire ráírták, hogy BETA, a logó helyén találjuk és az RSS logóra emlékeztet.) A kötelező körös rápillantáshoz tartozik még az is, hogy észleljük a menürendszert, ami e portálon vízszintesen kapott helyet. Rögtön hadd fűzzem hozzá ez utóbbihoz, hogy érdemes egymás mellé tenni a BBC menürendszerét illetve tartalomtérképét („Can’t find? Try A to Z”) valamint a Hirado.hu menüjét (nincs sitemap!) – rögtön látszik majd, mire gondolok… Nem tudom például, hogy ha a Netidőkben hírértékű információ van és mondjuk egy blogposztban megírjuk, akkor melyik menübe kerülhetne? A Netidők se nem kultúra, se nem tudomány, se nem gazdaság – illetve mindegyik kicsit, de csak érintőlegesen… Hopp: van egy HIGHTECH rovat! De sajnos nem kapott helyett a menüben, csak a nyitó oldal alján (ahova a netezők kis százaléka fog csak eljutni) egy dobozban.

A címoldal alapján az is ténynek látszik, hogy egyrészt a tartalom alapján egyértelmű, hogy a közmédia nyitó oldala jelenleg csupán hírportál és nem általános portál, másrészt egyértelmű, hogy a tervezés során valamilyen okból kifolyólag elbillent az arány a tévés felfogás felé.

Kezdjük ez utóbbival: a vízszintes menü rögtön egy VIDEO menüponttal kezdődik, rákattintva egy olyan gyűjtőoldalon találjuk magunkat, ahol az MTV és a Duna TV híranyagait találjuk meg. A közmédia rádiós tartalmai itt nincsenek, de hát miért is lennének a VIDEO alatt? Logikailag akkor kellene legyen egy AUDIO menüpont (vagy inkább: „Hangtár”, ahogy a rádiós weboldalakon évek óta működik), de se AUDIO, se hangtár. Aztán a címlapsztori mellett jobbra láthatjuk kiemelt helyen a LEGFRISSEBB VIDEÓK c. ablakot, ahol ismét a televíziós hírműsorokat látjuk. Ha pedig a nyitó oldal aljára tekintünk, ott még egy TV MŰSOR ajánló részt is találunk. (Rádiós hírműsorok meghallgatása sehol, rádiós műsorrend sehol.) E tévéműsort ajánló doboz felett (tehát nem túl értékes helyen) találunk egy rádiós dobozt, amibe mindössze a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió élő adásának linkje fért be.

Nézzünk még két szempontot: a hírportál jelleget támasztja alá az is, hogy az eddig felemlített felületeken kívül lényegében csak híranyagokat találunk, továbbá szintén a hír műfaj dominanciáját jelzi ezen a portálon az is, hogy az egyetlen közösségi szolgáltatást felhasználó tartalmi egységben, a Facebook dobozban a hírek megosztása látható.

Értékelésre e helyütt (értsd: nyilvánosan) nem vállalkozom, a fentiek inkább ténymegállapítások voltak az eddigi tapasztalataim alapján, érdemes átgondolni ezeket a szempontokat és továbbfejleszteni a közmédia portált, ha komolyak a szándékok vele kapcsolatban.

Szilágyi Árpád


0 Tovább

Digitális lábnyomok a virtuális térben

Az interneten nemcsak dokumentumok, adatok rendeződek hálózatba, hanem emberek is, jól példázzák ezt a közösségi hálózatok, amelyeken a valós életben már meglévő kapcsolatrendszerét szervezi, erősíti, tartja fenn a felhasználó, ezek közül a legnépszerűbb a Facebook, de van még számos ilyen szolgáltatás. A felhasználók ezeken a közösségi hálózatokon és általában a mai weben egyre több adatot osztanak meg magukról tudatosan vagy akaratlanul is, és ezzel a ténnyel nem mindenki szembesül. Amikor kitöltjük és megosztjuk a profiloldalunkat a Facebookon vagy a Google-ben, vagy vásárolunk a neten és megadjuk a kártyaszámunkat, vagy egyszerűen böngészünk, keresőszolgáltatásokat veszünk igénybe, nyilvánosan vagy zárt adatbázisban azonosító adatokat adunk magunkról (felhasználónév, IP-cím, személyes adatok, lokális adatok stb.), megadjuk a felhasználói szokásainkat is.

Image: Salvatore Vuono / FreeDigitalPhotos.net

 

Képletesen, metaforikusan fogalmazva úgy is érthetjük, hogy a world wide web virtuális terében barangolva digitális lábnyomot hagyunk magunk után. Hogy a képi világ teljes legyen, azzal, hogy egy webhely URL-jét elérjük a böngészőnkön keresztül, úgy is mondhatjuk, hogy felkeressük azt, és ha felkeressük, és ott járunk, akkor a metaforikus lábnyomunkat is otthagyjuk a virtuális térben. Legfeljebb nem látjuk, viszont tudni kell róla.

A metaforikus lábnyom kifejezés egyébként nem csak az interneten használatos, hanem más témakörökben is, például divatos manapság az ökológiai lábnyom kifejezés is.

Nem kell idegenkedni a metaforikus kifejezések elemei közötti látszólagos távolságtól, hisz a képi kifejezésekben pont ezek a képzettársítások az izgalmasak.

A téma folytatásában a digitális lábnyomok nyelvészeti vonatkozásait olvashatják vasárnap (május 22-én).

Bódi Zoltán

 

| Még több lehetőség

0 Tovább

A nyolc legrosszabb komputer reklámfilm

Sokáig azt hittem, hogy a nálunk bemutatott reklámok a legrosszabbak a világon. Sajnos tévedtem, léteznek ennél sokkal rosszabbak is. A legnagyobb meglepetés, hogy az IT ipar, ahol a legnagyobb koponyák jönnek össze, szóval ők produkálják a legrosszabb reklámokat. Íme, néhány elrettentő példa.

Kezdjük egy távol-keleti gyöngyszemmel. Nintendo - Zelda legendája:

 

A riasztóan gagyi. Microsoft Songsmith:

 

Te vettél volna Palm Pre készüléket?:

 

Ha már szóba került a Redmondi óriás, merüljünk el a böngészők világában. A böngésző kategóriában a Microsoft többször is tarolt.

Ez a szánalmas kategóriába tartozik. Internet Explorer 8:

 

Nagypapa és az Internet. Internet Explorer 8:

 

Már az ötlet is elmebeteg. Internet Explorer 8:

 

MS csoportunk végén legyen egy pocsék magyar is. Szintén Internet Exporer 8:

 

És végül a legelmebetegebb. Az MSI netbook filmje:

Ez természetesen nem tekinthető végleges listának, mindössze másfél órai keresgélés eredménye. Le merem fogadni, hogy pár óra alatt egy tucat rosszabbat is lehet találni. De elrémisztésnek ennyi is elég.

Tücsi, a galaktikus

 

 

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=fmR0d8MJ-74&feature=player_embedded
0 Tovább

Fogadj örökbe egy digitális írástudatlant!

Érdekes programmal rukkolt elő a brit kormányzat: a Government’s Race Online 2012 célja, hogy önkéntesek segítségével ismertessék meg az embereket az internettel. Máris 100.000 „digitális bajnok” jelentkezett, akik segítenek az internet elterjesztésében azzal, hogy megmutatják a hálót nem használók számára annak használatát és előnyeit.

A kezdeményezés az innovációk terjedésének azon tulajdonságát használja ki, hogy azok kommunikáció, párbeszéd, mutogatás, eltanulás révén ismertethetők meg leginkább egy másik emberrel. Az, hogy egymástól tanulunk, egymástól lessük el az újdonságok használatát, evolúciós jellegzetessége a közösségben élő embernek, csakhogy napjainkra sok ember él közvetlen közösségen kívül, így nincs lehetősége közvetlenül eltanulni ezeket a dolgokat.

Nagy Britanniában jelenleg 9 millió olyan ember él, aki eddig sohasem használta az internetet, ebből 7,3 millió 55 évnél idősebb és a fele olyan ember, aki társadalmilag a leghátrányosabb csoportokba tartozik. A projekt célja, hogy őket is bekapcsolják a digitális vérkeringésbe. A dolog ennek ellenére nem egyszerűen szociális lépés vagy pusztán jócselekedet, hanem a kormányzat jól felfogott érdeke is. A kormányzati szolgáltatások egyre inkább digitálisan elérhetőek, ahhoz azonban, hogy igazán kihasználják őket, ezeknek a társadalmi rétegeknek is igénybe kell tudni venni ezeket.

Egy ilyen program azonban a világ más részein is indokolt lehet. Magyarországon például jelenleg a 14 évnél idősebb lakosság közel fele, nagyjából 4 millió ember nem internetezik, nagy részük 60 évnél idősebb. Társadalmi elszigeteltségük oldásához idehaza is lehetne indítani egy „örökbefogadási” programot, amiben közvetlen környezetükből valaki (egy rokon, barát vagy szomszéd) önkéntes alapon bevezetné őket az internet világába. Ez nem egyszerűen csak a kormányzati szolgáltatások elérhetőségét javíthatná, hanem lehetővé tenné, hogy ezek az emberek tájékozottabbak legyenek, kapcsolatba léphessenek másokkal, javuljon az életminőségük. A program sikerét az jelenthetné, ha az önkéntesek kipróbált ötleteket kapnának arra, hogy hogyan lehet ezeket az embereket hatékonyan bevezetni a digitális világba, úgy hogy megismerjék annak előnyeit, ne féljenek tőle, de tisztában legyenek a veszélyekkel is. A cél az volna, hogy ezeknek az embereknek is a mindennapok részévé váljon az internet használata, hogy élhessenek annak előnyeivel. Hiszen ez pont a társadalmi elszigeteltségükön javíthatna.

Pintér Robesz

0 Tovább

Mi lesz a Skype-pal?

A Microsoft keddi bejelentése után vége a találgatásoknak, hogy ki veszi meg a Skype-ot. De kérdés, hogy a csillagászati ár amit a cégért fizettek megéri-e?

A Skype rövid története

A szoftvert Ahti Heinla, Priit Kasesalu és Jaan Tallinn észt programozók hozták létre, akik egyébként Niklas Zennström és Dane Janus Friis svéd vállalkozókkal korábban a Kazaa nevű fájlcserélőt is létrehozták. A céget magát aztán Zennström és Friis alapította 2003-ban. 2005-ben azután az e-Bay kb. 2.6 milliárd dollárt fizetett a cégért részvényekben és készpénzben. Az e-Bay éra alatt sok konfliktus volt a cég alapítói és a tulajdonosok között, így egészen egészen 2008 elejéig hihetetlen tempóban változtak az igazgatók a cégben. Ezen periódus alatt sok fejlesztés is történt, melyeknek nagy része ma már nem is létezik és a szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó szoftver sem volt tökéletes. Aztán 2008-ban érkezett a céghez Josh Silverman aki majdnem két és fél évig vezette a céget viszonylagos nyugalomban. Az olyan fejlesztéseket, melyek nem bizonyultak sikeresnek, leállította és jó stratégaként azokra a területekre fókuszált, melyek a hosszútávú növekedést tartották szem előtt. 2009-ben azután az e-Bay megvált a cég 70%-ától. Ekkor egyébként a céget 2.75 milliárd dollár értékre becsülték.

Mennyit is ér a Skype?

A jelenlegi vételár 8.5 milliárd dollár volt, melyet a Microsoft cash-ben fizetett ki a Silver Lake vezette befektetői csoportnak, amelyik a kommunikációs cég tulajdonosa volt. Ennek az árnak azonban valószínűleg köze sincs a cég értékékéhez. Annak idején az e-Bay vásárlásról is voltak olyan vélemények, hogy jelentősen túlárazva vették meg a céget. Ezt persze akkor mindenki hivatalosan cáfolta, aztán később mégis leírtak a cég értékéből 1.4 milliárdot, ami beismerése annak, hogy a cég mégsem ért annyit a vásárláskor, mint amennyit gondolt.

A jelenlegi vételár azért is érdekes, mert sokak szerint a cég valódi értéke valahol olyan 3 és 4 millárd közé eshet. Ehhez képest a Microsoft hajlandó volt ennek több, mint a dupláját kifizetni úgy mond mellényzsebből. A nagy kérdés, hogy miért volt ennyire

Alkalmi vétel a cég?

Leginkább azért volt sürgős a vásárlás, mert más kérők is ácsingóztak az arára. A jól értesült lapok szerint a Facebook és természetesen a Google is tett ajánlatot a cég felvásárlására. A két másik kérő közül a Microsoftra nézve inkább a Facebook a veszélyesebb. Ha ugyanis a Facebook megvásárolja a szolgáltatást, akkor a Microsoft csak másodhegedűs lehet a keresőjével a két cég közötti együttműködésben. Most viszont egy fontos szolgáltatást tudhat magáénak, amivel a Facebook finoman szólva is kicsit megzabolázható.

A másik nyomós érvként pedig az szólhat a vásárlás mellett, hogy a szolgáltatással nem csak a Facebook tartható kicsit féken, de a Google Voice szolgáltatása ellen is hatékony fegyver van a Microsoft kezében. Egyszerűen ilyen helyzetben a Microsoftnak nem maradt más, mint all-in-t mondani arra a szolgáltatásra, ami nélkül az online szolgáltatási portfóliója szűkös.

A MS pénztárcája felől nézve a cég még így is megérte. A teljes adósságállománya ugyanis majdnem ugyanannyi, mint amennyit a Microsoft egy negyedév alatt eltapsol az online üzletág veszteségeinek betömésére. Ráadásul, ha minden igaz, akkor idén már némi nyereséget is fog termelni. A legjobb dolog, amit a Skype-pal együtt megkapott a cég, az mégiscsak az a több, mint 660 millió regisztrált felhasználó. Ha máshogy számoljuk, akkor kb. 13 dollár felhasználónként a vételár.

Mitől rizikós mégis az egész?

Steve Balmer miatt. Gates távozása óta a Microsoft nem tud megújulni, a piaci kihívásoknak csak részben tud megfelelni. Nem temetni akarom őket, de azt látni kell, hogy nagy költséggel fejlesztenek/vesznek olyan technológiákat, ahol nem piacvezetők és a közeli jövőben esélytelenek is azzá válni.

A másik rizikó a jelenlegi üzletben, hogy mi lesz a többi támogatott platformmal? Mindenki aki nem Windows környezetben használja a Skype-ot, az megkapta az egy mondatot a bejelentésben: "Microsoft will continue to invest in and support Skype clients on non-Microsoft platforms." azaz a Microsoft továbbra is támogatja a Skype kliens használatát nem Microsoft környezetben is. Erre csak azt tudom mondani, hogy úgy legyen!

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek