A műholdas navigáció borzasztóan drága, mégis egyre több szereplő jelenik meg a piacon. Ki politikai, ki gazdasági okokból. Japán, India, Kína, Oroszország: készülnek a saját rendszerek.

A piac legkisebb szereplője Japán. Nem akar saját rendszert kifejleszteni, de az ország speciális adottságai miatt szüksége van kiegészítő műholdakra. Az országban sok a magas hegy, a nagyvárosokban rengeteg a magas ház. Viszont a GPS rendszer műholdjai viszonylag alacsony horizont feletti magasságon repülnek. Ezért szükség lenne egy olyan műholdra, amely gyakorlatilag az ország felett repül. Ez a cél, ha nem is egy, de három műholddal megoldható, amelyeknek pályáját, a speciális igényeknek megfelelően alakították ki. A három műhold közül legalább egy, mindig az ország felett lesz. Az első műhold – amely a Michibiki, utat mutatni nevet kapta – szeptemberben áll pályára. A rendszer 2013-ra lesz kész, és Japán szinte minden pontján, a GPS-nek egy méternél nagyobb pontosságot garantál.

A legújabb szereplő India, a kormány januárban jelentette be, hogy saját navigációs rendszert állít üzembe 2014-től. Az IRNSS rendszer első lépcsőben 7 műholdból fog állni, amelyet később 11-re növelnek. Az alacsony műholdszám oka, hogy nem globális rendszert építenek ki, hanem csak az országot kívánják lefedni egy privát rendszerrel. India határain túl csak kb. kétezer kilométerrel fogható a navigációs jel, amely az ország politikai és katonai érdekeit szolgálja.

Az oroszok navigációs rendszere, a GLONASS egy hosszú történet. A fejlesztés még a nyolcvanas években kezdődött, és katonai rendszerként részlegesen működésbe is lépett. De a Szovjetunió összeomlása betett a programnak, pénz nem hogy a bővítésre nem volt, de a kieső régieket sem tudták pótolni, ezért a rendszer hamarosan összeomlott és leállt. A programot később lassacskán folytatták, komolyabban az utóbbi években pörgött fel. A Glonass működéséhez 24 műholdat kell közepes magasságú pályára állítani. Miután a megkapták a pénzügyi támogatást, rohamléptekben indult meg a fejlesztés. Tavaly már negyedévente indítottak újabb műholdakat, alkalmanként hármat-hármat. Sajnos a decemberi start rosszul sikerült, és elveszett mind a három műhold.  Ezzel a hárommal lett volna teljes a rendszer, így a program újabb késést szenved.

Az orosz kormány megnyitotta a rendszert a polgári felhasználás felé, és egyúttal erőteljesen támogatja is azt. Védővámokkal kívánja támogatni a Glonass illetve a Glonass/GPS készülékeket, egyúttal kötelezni akarja a külföldi gyártókat, hogy csak olyan eszközöket hozhatnak forgalomba, amelyek alkalmas a duális működésre.

A kínaiak is bőszen fejlesztik saját Beidou (Iránytű) nevű rendszerüket. 2012-re tervezik Kína és a környező országok teljes lefedését, 2020-ra van előirányozva a globális lefedés. Polgári célokra 20 méteres pontosság  lesz elérhető, a katonai pontosságról nincs hivatalos adat.

A tervek szerint 35 műholdból áll majd a rendszer, amelyből 5 geostacionárius pályán fog „állni”. Érdekesség, hogy a kínaiak is eredetileg a Galileo rendszerhez csatlakoztak volna, de az európai (politika) ellenállás miatt az önálló program mellett döntöttek.

Minden rendszer különbözik egymástól, mégis nagyon sok minden közös bennük. Már megkezdődtek a tapogatózó tárgyalások, a rendszerek esetleges összehangolására.  Ha egy vevőkészülék két, esetleg három rendszer jeleit foghatja, akár centiméteres pontosságot is el lehet érni. A technika adott, csak a politikai akarat, és a bizalom hiányzik hozzá.

 

Tücsi a Galaktikus