Egér és húskonzerv

Az informatikai szakkifejezések nagy része közismert a laikus felhasználók körében, és gyakran kerül szóba ezeknek az amerikai angol kifejezéseknek a fordíthatósága. A közhelyes vélemények szerint az idegen kifejezések érthetetlenek, ezért le kell fordítani őket. Ám könnyen beláthatjuk ennek a véleménynek a megalapozatlanságát, ha végiggondoljuk, hogy nem egyértelmű, mi minősül idegen szónak, és nincs ok-okozati összefüggés az idegen eredet és az érthetetlenség közt.

 

Image: Jeroen van Oostrom / FreeDigitalPhotos.net

 

Az a mondat, hogy A paraszt szénát kaszál - az átlagember szerint csak ősi eredetű, igazi magyar szavakat tartalmaz. Ám kis nyelvtörténeti műveltséggel tudhatjuk, hogy a határozott névelőn kívül minden szava idegen (szláv) eredetű. Tehát a szavak idegenszerűségének megítélésében nagy szerepet játszik az egyéni nyelvi műveltség, az ízlés és az idő tényező: minél régebben fogadtunk be egy idegen szót, annál megszokottabb, annál inkább sajátnak tekintjük.

A szakkifejezések jelentése valamilyen új technológiai eljárást, eszközt, szakmai tartalmat hordoz, és a laikusnak majdnem mindegy, hogy ezeket a számára ismeretlen szakmai jelentéseket idegen eredetű vagy belső keletkezésű szóalak hordozza. Így van ez az informatikával is: voltaképpen mindegy, hogy installálásnak vagy telepítésnek hívjuk ezt az eljárást, az egyszerű felhasználó csak magyarázattal vagy a szövegkörnyezetből kikövetkeztetve fogja megérteni.

Az informatikai szakkifejezés-készlet ráadásul erősen globalizálódik, néhány kivételtől eltekintve csupa amerikai angol szóalakból épül fel, amelyeket a legtöbb nyelvben átvesznek, használnak. Így van ez nálunk is, ennek a szókincsnek a jó részében megőriztük az idegen eredetű alakokat.

Az informatikai szakkifejezések egyes területeinek viszont olyan kiforrott, összefüggő képi hátterű kifejezéskészlete van, amelynek a honosítása komoly feladat.

 

Image: renjith krishnan / FreeDigitalPhotos.net

 

Érdemes áttekinteni a legáltalánosabb honosítási eljárásokat. A legszembetűnőbbek talán a betűszók, amelyeket többnyire megtartunk eredeti formájukban, ám ha kifejtjük, akkor lefordítjuk, például az USB betűszót a universal serial bus kifejezésből alkották, amelyet ha kifejtünk, akkor általában univerzális soros busz formában használunk.

Más a helyzet a közszókkal, szerkezetekkel, kifejezésekkel. Itt két eljárás van, az egyik, hogy használjuk az eredeti, idegen eredetű kifejezést (pl. port, driver, file) vagy lefordítjuk őket, meghonosodott megfelelőt keresünk nekik (pl. kapu, meghajtó, állomány).

Érzékeny pont a metaforák világa, hisz ezeket a képi kifejezéseket nem mindig lehet egyszerűen lefordítani, stílusában, képi világában hasonló megfelelőt kell keresni helyettük. A legritkább esetben lehet jó, ha egy nagyon áttekinthetetlen, vagy a kultúránktól távol álló metaforát lefordítunk. Például a mouse 'egér' egy olyan szerencsés metafora, amelyet könnyen megért mindenki, tehát el is terjedt a magyar, egér forma. Míg a pendrive, amely a 'tollmeghajtó' jelentést hozdozó összetétel, a magyar nyelvterületen nem terjedt el, ezért leginkább maradt idegen formájában, esetleg elkerülő, körülírásos alakokat használunk (pendrive > memóriakulcs, USB-kulcs). Ilyen például a spam is, amelyet soha nem mondunk húskonzerv formában, hanem körülírjuk, pl. kéretlen reklámlevél, kéretlen levél, esetleg levélszemét formában.

Nagyon nehéz eldönteni, hogy melyek azok a kifejezések, metaforák, amelyek meghonosodott, magyar formában terjednek el, és melyek azok, amelyek idegen eredetű alakjukban épülnek be. Erre egyértelmű szabályt nem lehet fölállítani. Azt is nehéz befolyásolni, hogy megtartsuk egy kifejezés fordításánál a képi hátteret, vagy a leíró, definiáló jellegű honosított megfelelő terjedjen el. Itt a nyelvi lelemény, az iparági összefogás, a nyelvstratégiai kezdeményezés, a divat és a praktikusság az elsődleges befolyásoló tényező. Márpedig ezek a faktorok nem egyértelműek, kicsit homályosak és szubjektívek.

Bódi Zoltán