Netidők Blogtársaság

Vajon mit hozhat a jövő? Gyorsulni vagy lassulni fog a világ? Maradunk a Földön vagy meghódítjuk a világűrt? Szigetszerű marad a technológiai fejlődés vagy kezdetét veheti egy elképesztő technológiai integráció? És mi található mindezek metszeteiben?

A héten az információs társadalom és az IT jövőjéről beszélgettünk az egyetemi hallgatóimmal, aminek keretében készítettünk egy szcenárióelemzést. A futurológusok (jövőkutatók) által előszeretettel használt módszertan lényege, hogy a lehetséges jövőkből (amelyeknek végtelen számú fokozata lehet) néhány kulcs tengely mentén választanak ki néhányat és próbálják azon keresztül megragadni a várható jövő lényegét.

A szcenáriókészítés főbb lépései (röviden):

1. A főbb, a jövőt nézve meghatározó tényezők megtárgyalása, majd ezekből tengelyek meghatározása (a lehetséges ellentétes végpontok leírása). Érdemes olyan tengelyeket választani, amelyek egymástól függetlenek.
2. A tengely segítségével egy 3 dimenziós, 8 részből álló tér meghatározása, amely kiad 8 szcenáriót az egyes tengelyek megfelelő végpontjainak ötvözésével.
3. A 8 lehetséges jövő rövid jellemzése, lehetőleg beszédes nevekkel való elnevezése, hogy később könnyű legyen azonosítani őket és visszaemlékezni, hogy melyiknek mi állt a középpontjában.
4. Annak kiválasztása, hogy ezek közül melyik a legvalószínűbb (probable), melyik lehetséges (possible) és melyik a számunkra a legkedvezőbb (preferable) jövő.

Ezt követheti a szcenáriót készítők számára stratégia elkészítése a 3P számára (tehát a legvalószínűbb, a lehetséges és a legkedvezőbb forgatókönyvekkel számolva) – tulajdonképpen ez az értelme a szcenáriókészítésnek, hogy fel tudjunk készülni a jövőre. Komoly szcenáriókészítés rendszerint számba vesz még úgynevezett szélsőséges forgatókönyveket is (wild card), amelyeknek ugyan kicsi a valószínűsége, viszont, ha bekövetkeznek, azoknak óriási hatása van, így érdemes foglalkozni velük.

Az itt bemutatott szcenáriókat a Corvinus végzős gazdaságinformatikus hallgatóival készítettem információs társadalom órán. Először a három tengelyt választottuk ki 8-10 lehetséges tényező közül egy brainstorming keretben. Ezt követően szavazásos alapon végül a következő tengelyekre esett a választásunk, mint a 3 szerintünk legfontosabbra:

1. a technológia integrálódik, minden IT technológia összekapcsolódik egymással – a technológia fejlődése szigetszerű marad
2. maradunk a Földön – meghódítjuk a világűrt
3. a világ tovább gyorsul – a világ „lassul”, mivel egyre nagyobb értéket jelent, hogy ne rohanjunk, a lassulással az életminőség javítása a cél (hasonlóan a slow food mozgalomhoz)

A legvalószínűbb jövő szerint a technológia fejlődése továbbra is szigetszerű marad, maradunk a Földön és a világ tovább gyorsul („jelen” szcenárió). A lehetséges jövő szerint a technológia integrációja nő, sokkal jobban összekapcsolt lesz, maradunk a Földön és a világ tovább gyorsul („még több technológia” szcenárió). Végül a hallgatók számára preferált jövő az lenne, ha a technológiai integráció erősödne, maradnánk a Földön, de a világban megerősödne a slow mozgalom, tehát a technológia az életminőséget javítaná, nem a gazdasági verseny pörgését erősítené tovább („megfontolt élet” szcenárió).

A további öt szcenáriót is jellemeztük, amiben elképzelhető az „űr kolonizáció”, lassítással a „fenntartható fejlődés”, az „Űr-wellness” – ahol a világűr meghódítása az életminőséget szolgálja; a „Vissza a Holdra” és „Mars 2020”, utóbbi, mint a jelen egyfajta jövője, ahol pár éven belül űrhajósok mehetnek a Marsra (csak oda).

A stratégiakészítésről lemondtunk, viszont nagyon érdekes, hogy egy-másfél óra alatt mennyire elgondolkodtató képeket lehet felvázolni a jövőnkről. Azóta arra is rájöttünk, hogy egyes jövőképek nem csak a mi „radarunkon” tűntek fel, a Wall-e például az űr-wellness szcenárió disztópikus feldolgozásából indult ki és erre épített egy egész jó kis rajzfilmet. 

Pintér Robesz

Az internet hatására – vagy az azzal való kölcsönhatás révén – gyökeresen változik meg az emberek élete a világon mindenhol. Még azok életére is hatással van, akik saját maguk nem is használnak internetet. Annak révén, ahogy a gazdaságot, munkát, információfogyasztást… megváltoztatja, közvetve mindenki életére hatással van. Ma már nem lehet úgy médiát fogyasztani, hogy a háttérben ne lenne meghatározó szerepben az internet, például a hírek összeállításában, az eseményekről szóló tudósítások elkészítésében és terítésében. De boltban sem vásárolhatunk úgy, hogy a termékek logisztikájában, de akár előállításában valahol ne játszana fontos szerepet az internet és az új kommunikációs technológiák. Az élet szinte minden területén több-kevesebb szerepet játszik a háttérben vagy az előtérben.

Az elmúlt 20 évben, amióta a world wide web (www) létezik, egyre többen használják közvetlenül is az internetet: böngészésre, információkeresésre, vásárlásra, kikapcsolódásra, munkavégzésre, tanulás közben, bankoláshoz, kapcsolattartásra … és a sor igen hosszan folytatható lenne.

De vajon hogyan változtatja meg az internet az életünket, annak egyes részeit? A BBVA bank évről-évre készít egy-egy tematikus összeállítást, könyvet az adott év legfontosabb kérdéseiről. A legutóbb publikált könyvben az internet állt a kiadvány középpontjában, 19 tanulmánnyal, amelyek mindegyike valamilyen részterületen mutatja meg az internet hatását. Az első blokk azzal foglalkozik, hogy merre megy az internet, a második a „Társadalom, közösség, emberek” felől ragadja meg a változásokat, a harmadik a gazdaság világába kalauzol („Gazdaság, vállalat, munka”), a negyedik pedig a kommunikáció és a kultúra kérdéseit járja körbe. A tanulmányokat a résztémák szakértői jegyzik, mint például Paul DiMaggio a Princeton Egyetem neves internet kutató professzora, vagy Manuel Castells, az ezredforduló ünnepelt információs társadalom kutatója, vagy Mikko Hypponen az F-Secure számítógépes biztonságtechnológiával foglalkozó F-Secure fő kutatója.

A kiadvány ingyenes letölthető a BBVA oldaláról egyben (a könyv mintegy 470 oldalt tartalmaz) vagy tanulmányonként (angol nyelven).

Ch@nge: 19 Key Essays on How the Internet Is Changing Our Lives, OpenMind - BBVA

Pintér Robesz

Az e-könyves piac abban a helyzetben van ma, mint amiben az internet volt 15 éve: egyszerre igaz, hogy kevés a fizetőképes kereslet és kicsi a tartalomkínálat. Vajon előbb az e-könyves kínálatnak vagy a fogyasztók számának kellene-e nőnie a továbbfejlődéshez? Az eNET-nél végzett kutatásunkból (eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról”) az derült ki, hogy a kép ennél azért kicsit cizelláltabb, viszont az alapok már megvannak ahhoz, hogy idehaza is áttörést érjen el az e-könyv a közeljövőben.

Bár a felnőtt internetezők jelentős része (57%-a) kevesebbet olvas ma, mint öt éve, létezik egy kisebbség (15%), aki több könyvet olvas, mint régebben. Nekik saját bevallásuk szerint több az idejük, több érdekes könyvet találnak, kikapcsolja őket az olvasás és vannak köztük, akik a növekvő e-könyves kínálatnak tudják be, hogy többször „vesznek könyvet a kezükbe”. Az e-könyv innen nézve általában is jót tehet az olvasásnak.

Egyébként a felnőtt netezők közel négytizede (39%) olvasott már e-könyvet idehaza - derült ki a januárban végzett online kutatásunkból. De csak minden huszadik válaszadó mondta, hogy már fizetett is ilyen tartalomért! Van tehát hova fejlődni, de az is igaz, hogy az alapok is meg vannak hozzá.

Továbbra is erős azonban a papír könyvek iránti „romantikus” kötődés: 44% mondta, hogy az e-könyvnél hiányzik neki az igazi könyv illata, fogása... Megvizsgáltuk azt is, hogyha ártól függetlenül ugyanaz a könyv nyomtatott, elektronikus és hangzó formában is választható, akkor melyikre teszik a voksukat a hazai netezők. Ez mutatja ugyanis legjobban az affinitást. Így viszont az derült ki, hogy mindössze a felnőtt netezők hetede (13%) áll az e-könyv mellé és négyötöde (80%) továbbra is papírkönyv párti.

Gátja az elektronikus könyvek terjedésének az is, hogy a magyar internetezőknek csak ötöde (21%) olvas angolul is, 4% németül is, de az elsöprő többség csak magyarul. A magyar nyelvű e-könyv kínálat viszont meglehetősen szegényes a nemzetközi kínálattal összevetve.

Mindent összevetve az eredmények azt mutatják, hogy az e-könyves piac hazai fejlődéséhez növelni kell a magyar nyelvű kínálatot. A fejlődés viszont azon is múlik, hogy sikerül-e növelni azok bázisát, akik felismerték az e-könyv előnyeit, illetve többeket meggyőzni közülük arról, hogy érdemes pénzt adni az elektronikus könyvekért. Ugyanis csak így találhatnak egymásra a kiadók, a forgalmazók és az olvasók és alakulhat ki kölcsönösen előnyös helyzet. Egyelőre ugyanis a szűk magyar kínálat és a kicsi fizetőképes kereslet egyszerre gátolja az e-könyvek hazai áttörését.

Bővebben az eNET kutatásáról itt olvashat.

Pintér Robesz

Érdekes kutatás híre látott napvilágot pár napja a The Guardian hasábjain, amely szerint bár ugyan az Android részesedése toronymagas az okostelefonok között az Egyesült Királyságban is, a felhasználóik kevésbé hűségesek, mint az almás platform esetében. Sőt, a robotok „gravitálnak” az alma felé, vagyis sok androidos hűtlen lesz és idővel elhagyja a platformot az iPhone kedvéért.

A kutatást készítő Foolproof magyarázata szerint (a kutatási jelentés itt érhető el), míg az első készülék kiválasztásánál az elsődleges szempont az ár (ezért választanak sokan olcsó androidos készüléket), ahogy a felhasználók életében egyre fontosabb szerepet tölt be az eszköz, az ár szerepe csökken és a felhasználói élmény kerül a középpontba (így egy részük hajlandó beruházni egy iPhone-ba). Ezért, amikor a készüléket lecserélik, több androidos úgy dönt, hogy vált a platformról iOS-re.

Egy másik kutatás hasonló tendenciát mutatott az Egyesült Államokban is. De vajon mi lehet a helyzet idehaza? Egyelőre erre vonatkozó kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, azt viszont tudjuk, hogy 2013 szeptemberében a 18 évnél idősebb internetezők 47%-ának volt okostelefonja, amiből 77% volt Android, 9% Windows Phone, 8% Symbian és 5% Apple (eNET online kutatás, 18 évnél idősebb internetezők körében).

Érdemes volna megvizsgálni, hogy nálunk mi alapján választanak az emberek okostelefont (biztosan szerepet kap az ár, a szolgáltatói ajánlat, az ismerősök ajánlása, a korábbi tapasztalatok stb.). Az első készülék kiválasztásánál kiemelkedően fontos lehet az ár, később azonban ez csökkenhet, bár valószínűleg nálunk továbbra is meghatározó maradhat. Egy ilyen kutatásból idehaza is kiderülhet, hogy hogyan cserélnek készüléket a felhasználók, tényleg ellépnek az androidos júzerek a drágább, jobb készülékek felé és gravitálnak az iPhone-hoz? Vagy a Windows Phone magasabb részesedése azt mutatja, hogy inkább errefelé mennek tovább?

A válasz feltehetően összetett, érzésem szerint különböző fogyasztói szegmensek lehetnek, amelyek eltérően viselkedhetnek, nincs egyetlen útvonal a platformok között. Van, akit a jobb felhasználói élmény ígérete győz meg a váltásról; van, akit a kíváncsiság hajthat másik platform felé; van, aki helyett „házi rendszergazdája” dönt; van, akit kétévente a szolgáltató boltjában az eladó győz meg; van, aki „örökli” a telefont. És a sor korántsem teljes – arról nem is beszélve, hogy sokan hűségesek maradnak. Plusz eltérő lehet a helyzet a készülékkínálat alsó és felső végén. Míg alul az Apple nem kínál valódi alternatívát (leszámítva a levetett régi iPhone-okat), a drágább készülékek között már nagyobb dilemma, hogy melyik platformot és készüléket válasszuk.

Szóval, bár látszólag egyszerű kérdésről van szó, de ez egy meglehetősen több változós egyenlet, még, ha változók végül mind egy irányba mutatnak is, mint a Foolproof tanulmányában.

Pintér Robesz

Bár egyre több embernek van okostelefonja a világon és idehaza is, eddig úgy tűnt, hogy a többség inkább a WiFi használatára esküszik ezeken a készülékeken is, ha internetezésről van szó. Egy friss tanulmány szerint ez a trend a következő években csak tovább fog erősödni. Azonban egy másik, szintén napokban megjelent kutatás azt mutatja, hogy az LTE (a negyedik generációs mobil hálózat – 4G) esetleg képes lesz megtörni a WiFi hegemóniáját. Vajon mi lehet az igazság?

Először lássuk a WiFi uralmáról szóló tanulmányt: az Európai Bizottság megrendelésére készített átfogó riportot a WIK Consult és az Aegis Systems Limited jegyzi, ezek szerint 2012-ben az okostelefonokon és tableteken vezeték nélküli technológiával forgalmazott adatok 71%-át WiFi hálózaton (vagy ún. femto- és pikocellás mobilhálózaton) közvetítették. Magyarul az adatforgalom mindössze háromtizedét adta a mobilokon és a tableteken a makrocellás mobilhálózat. 2016-ra a WiFi további növekedését várják, 78%-os értékre. Ez azt is jelenti, hogy a WiFi hálózat használatával nagyjából 200 milliárd euró hálózati költség spórolható meg majd csupán 2016-ban! A költségek megspórolásán túl a WiFi hálózatok preferálásának igen prózai oka van, a legtöbb felhasználó otthon vagy a munkahelyén tölti ideje túlnyomó részét, ahol van elérhető WiFi hálózat, így felesleges a mobil hálózatot adatforgalomra használni.

Ehhez képest érdekes a szintén a napokban megjelent angol EE szolgáltató híre (EE says LTE is knocking public Wi-Fi usage), miszerint a 2012 októberében elindított LTE (4G) hálózatot használó ügyfeleik felhasználói szokásaikban látszólag teljesen szembemennek a fentebb ismertetett trenddel és egyre inkább a mobil hálózatot preferálják a WiFi-vel szemben (arról sajnos nem szól a sajtóhír, hogy a femto- és pikocellás mobilhálózati használatot hová számították, tehát WiFi vagy mobilhasználatnak). Az EE szerint a 4G felhasználóik 43%-a felhagyott vagy jelentősen csökkentette a nyilvános WiFi hálózatok használatát. Ugyanez az arány áprilisban még csak 37% volt – vagyis egyre többen a mobil hálózatot preferálják az elérhető nyilvános WiFi hotspotok használata helyett.

A részleteket megnézve úgy tűnik azonban, hogy a két kutatás csak látszólag mond ellent egymásnak, arról lehet ugyanis szó, hogy a 4G-t használó emberek otthon és a munkahelyen rácsatlakoznak a megbízható WiFi pontokra, de a máshol elérhető nyilvános WiFi hotspotok helyett egyre inkább a biztonságos és megbízható mobil adatszolgáltatást választják. Az ok, hogy a 4G hálózat gyors és megbízható, emiatt a felhasználói szokások is megváltoznak. Míg a 3G-n a leggyakoribb tevékenység a böngészés volt az EE szerint, addig a 4G esetén a tévénézést, videónézést vagy vásárlást is mobil hálózaton keresztül intézik a júzerek. A mobil szolgáltatók szempontjából fontos trendet mutat az is, hogy a 4G felhasználók negyede több mint 3 órát tölt naponta a mobil nettel. Végül, a mobil net szükségességét igazolja az is, hogy az olyan események, mint Margaret Thatcher egykori miniszterelnöknő temetése hatalmas adatforgalmat generált a közösségi oldalakon, miközben a mobil hálózat segítségével feltöltött adatmennyiség meghaladta a letöltöttét. Vagyis az emberek igénylik, hogy bárhol járjanak is, meg tudják osztani az élményeiket, fotókkal és videókkal, miközben nincsenek WiFi hotspotokra utalva vagy nem kell megvárniuk azt a pillanatot, amíg hazaérnek és internet közelbe kerülnek.

Pintér Robesz