Netidők Blogtársaság

Hálózatkutatók szerint nagyon valószínű, hogy Homérosz Odüsszeia-ja legalább részben valós alapokon nyughat és nem kitalált történet. A kutatók érvelése szerint a szereplők számossága és a köztük lévő kapcsolatrendszer összetettsége igazi, valóságos hálózatokat feltételez.

A kutatók (Pedro J. Miranda, Murilo S. Baptista és Sandro E. de S. Pinto a brazíliai Paraná Szövetségi Technológiai Egyetemről) 342 karaktert azonosítottak az Odüsszeia-ban és 1700 kapcsolatot találtak köztük (amikor a szereplők találkoztak, egymásra tettek utalást vagy egyéb módon derült ki, hogy ismerik egymást). Az így kialakult rendszer erősen hasonlít a mai közösségi oldalakon található hálózatokra is, a hálózatkutatási elmélet szakértői szerint kijelenthető, hogy valódi kapcsolatrendszer állhat Homérosz szövegének a hátterében.

A hősköltemények, eposzok és mitológiai szövegek elemzése egyébként több kutatót is foglalkoztat, így például vizsgálták már Homérosz Iliászát is, a Beowulf-ot, illetve az ír Tain Bo Cuailnge eposz szövegét. Előbbi kettőben valóságosnak tűnnek a szereplők között lévő kapcsolatrendszerek, az ír eposz viszont életszerűtlen kapcsolati struktúrát tartalmaz.

Engem egyébként akkor tudnának meggyőzni a kutatók, ha módszerüket más szövegeken is tesztelnék, olyanokon, amelyekről nagy bizonyossággal tudjuk, hogy kitaláltak vagy igaz történeten alapulnak. Nagyon érdekelne például, hogy a Harry Potter könyvek világáról, a Mátrixról, a Gyűrűk Uráról vagy Asimov Alapítvány regényeiről mit tudnának megállapítani a hálózatkutatók. Az a hipotézisem, hogy az igazán jó írók ki tudnak találni olyan világokat és szereplőket, amelyeket kapcsolataik alapján a hálózatelmélet is valóságosnak találna. Persze komoly vizsgálat nélkül ez csak egy hipotézis…

Pintér Robesz

Egyre több embernek van okostelefonja, amit az élet minden területén használni szeretne. A készülékek megjelentek a vásárlók kezében is, a boltokban is egyre-másra telefonjukba bújt emberekbe botlani. De nehogy azt higgyük, hogy mindannyian SMS-t írnak, játszanak vagy telefonálnak – sokan a vásárláshoz használják a készüléket, a bevásárló listát ellenőrzik, árakat hasonlítanak össze, fényképet készítenek vagy a vonalkódot olvassák le. Nem véletlen, hogy néhány helyen már tiltják az okostelefon használatot, biztonsági őrök és eladók figyelik, hogy ki veszi elő az okostelefonját a boltban. A készülékek ugyanis átalakítják a vásárlás élményét, többek között versenytárssá változtatják a hagyományos és az online üzleteket. A téma sokakat érint és még többeket érdekel.

A napokban rendezték meg a barcelonai Mobile World Congress „párját” a Nagy Víz túlsó partján. A CTIA idén 2013. május 21-23-a között zajlik Las Vegasban, szokás szerint a vezeték nélküli kommunikációs iparági szövetség szervezésében. Számos izgalmas előadás hangzott el az elmúlt napokban, ami azt mutatta meg, hogy hogyan hat a mobil az élet különböző területein, például a vásárlásra vagy az oktatásra. Most nézzük meg közelebbről a vásárlást.

A Walmart – a világ legnagyobb kiskereskedője – szerint a mobiltelefon által befolyásolt hagyományos (offline) kereskedelem volumene 2016-ra elérheti a 689 milliárd dollárt. A cég mobil területért felelős vezetője, Gibu Thomas szerint ez közel duplája(!) lesz az e-kereskedelem területén várt 345 milliárd dollárnak. Ha hinni lehet ezeknek a számoknak, akkor tehát az online kereskedelem okozta fejlődésnél sokkal nagyobb változások várnak ránk a következő három évben a hagyományos kereskedelemben a mobilnak köszönhetően.

Mit látni a mobil vásárlás terén? Az emberek magukkal viszik az okostelefont a boltokba, de aktívan használják azt már vásárlás előtt is. A Walmart szerint az olyan alkalmazásoké a jövő, amelyek segítenek a bevásárló lista összeállításában, a vásárlandó elemek bolton belüli megtalálásában, a speciális étkezési szokásokat követő vásárlók igényeinek a kiszolgálásában, az olyan termékek összeválogatásában, amelyek összértéke nem halad meg egy előre meghatározott összeget, vagy az olyan termékek megvásárlásában, amit egyébként is rendszeresen vesznek az emberek. A lényeg, hogy a vásárló legyen a középpontban, számukra kell egyszerűbbé és kényelmesebbé tenné a vásárlást. Nem valami extravagáns csilivili technológiára kell gondolni, hanem arra, ami egyszerűbbé teszi a dolgokat.

Kérdés persze – ami nem derült ki a Walmart előadásáról beszámoló cikkben –, hogy a Walmart hogyan készül fel például a vonalkód szkennelő alkalmazások keltette kihívásra, aminek révén az emberek már a boltban meg tudják nézni, hogy ugyanaz a termék mennyibe kerül online. Vagyis képessé válnak egyszerűen bemutatóteremként használni a boltokat, megnézni, kipróbálni a terméket, majd online rendelni meg ugyanazt, onnan ahol a legolcsóbb, vagy amelyik boltban megbíznak. Így még csak haza sem kell cipelniük a terméket, mivel házhoz szállítják nekik azt. Így lesznek az offline boltok egy csapásra versenytársai a teljes e-kereskedelemnek, minden online boltnak egyszerre.

Akit mélyebben érdekel a téma, annak ajánlom figyelmébe a Google közelmúltban megjelent tanulmányát, amely a mobil és a vásárlás kapcsolatáról készített átfogó kvalitatív és kvantitatív kutatásokon alapul. A „How Mobile Is Transforming the Shopping Experience in Stores” (Hogyan alakítja át a mobil a vásárlási élményt a boltokban) címet viselő jelentés szerint a mobil eszközök segítenek az embereknek a termékek felkutatásában, az összehasonlításában és megvásárlásában – nem csak online, hanem már a boltokban is. Ez nem a jövő sci-fibe illő tevékenysége, hanem mindennapos az okostelefon tulajdonosok esetében már ma is: az okostelefonos vásárlók 84%-a használja a hagyományos boltokban a készülékét. A tanulmány azokat tekinti okostelefonos vásárlóknak (shoppers), akik legalább havonta egyszer használják vásárlással kapcsolatban vagy azt támogatandó az okostelefonjukat. Ez alapján ötből négy (79%) okostelefonos tulajdonos beleesik ebbe a kategóriába és minden hatodik (17%) okostelefon tulajdonos gyakori mobilos shopper – legalább hetente használja vásárláskor a telefonját.

A kutatás legfontosabb megállapításai, hogy a mobil keresés a kiindulópont (innen nézve nagyon is érthető a Google érdeklődése a téma iránt – nem pusztán az android hajtotta kíváncsiságról van tehát szó). A mobilos vásárlók 82%-a nem alkalmazást vagy weboldalt nyit meg a telefonján, ha termék információra van szüksége egy boltban ácsorogva, hanem egy keresőt. Az is kiderült a kutatásból, hogy a mobilos vásárlók 25%-kal többet költenek a boltokban azoknál, akik nem használják erre az okostelefonjukat. Ugyanakkor nincs tipikus termék- vagy bolt kategória, ahol kevésbé vagy jobban elterjedt lenne a mobillal segített vásárlás, minden iparágban egyaránt felütötte a fejét a jelenség.

Mindebből úgy tűnik, hogy szakadásos fejlődés előtt állunk a vásárlás területén, a hagyományos boltoknak érdemes elgondolkodniuk, hogy hogyan tudják a saját malmukra hajtani a vizet az okostelefonok megjelenésével. A tiltás biztosan nem lesz hosszú távon kifizetődő megoldás, az első eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az okostelefon terjedése nem megállítható, ráadásul az ilyen vevők többet is költenek…

Pintér Robesz

Ma és tegnap rendezik meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelem (SZEK.org) hagyományos konferenciáját, amely az e-kereskedelem témájával foglalkozik. Az idén tíz éves rendezvény ezúttal a SmartCommerce-t, azon belül is elsősorban a mobil kereskedelmet állította az esemény középpontjába.

Az eNet konferencián ismertetett kutatása szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2013 az m-kereskedelem előretörésének éve lesz idehaza is. Az e-kereskedők ugyanis túlnyomó többségben úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben előrukkolnak mobilos megoldással, ha még nem rendelkeznek azzal. Egyelőre még csak a kutatásban részt vett boltok 6%-ának van mobilos alkalmazása, leginkabb androidos és iOS megoldása. A konferencián az is kiderült, hogy elsősorban azoknak éri meg saját alkalmazást fejleszteni, akiknek rendszeresen visszatérő mobilos vásárlói vannak. A többieknek inkább mobilra optimalizált weboldalakkal érdemes készülni az okostelefonok terjedésére. Ez estben is egyszerűsíteni kell azonban a négy lépéses kosaras vásárlás modelljén, ami az asztali (laptopos) számítógépes környezetben jól működik, de a mobilon túl bonyolultnak bizonyul.

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Jómagam előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon divat vagy trend az m-kereskedelem. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőnél több, olyan jelenség, amely biztosan velünk marad, amíg lesznek hordozható infokommunikációs eszközök - tehát az okostelefonon túl, az okosórák, okos szemüvegek világában is meg fog jelenni a kereskedelem. A hordozható, internetre kötött eszközök, így az okostelefonok, ugyanis alapvetően változtatják meg az emberek szokásait több területen is, ezek közül az egyik a vásárlás. A vásárlás előtti keresgélésben egyre inkább több csatornán, több eszközzel előre tájékozódnak a vevők, utána olvasnak a terméknek az interneten, a hivatalos oldalakon túl a vásárlói véleményeket is megnézik, összehasonlítják az árakat... Terjed az a Nyugaton ismert jelenség is idehaza, hogy a boltokat pusztán bemutatótermeknek tekintik, ahol szabadon, megtapogatható, felpróbálható vagy kipróbálható a megvásárolni kívánt termék. A mobiltelefon elősegíti, hogy az offline vásárlás közben online is tájékozódjunk. Ez nem pusztán böngészést vagy internetes keresést jelenthet, már Magyarországon is létezik olyan alkalmazás, amely vonalkód alapján képes az árak összehasonlítására. Tehát beolvassuk a nekünk tetsző áru vonalkódját a telefonunkkal és az alkalmazás megkeresi a terméket, illetve, hogy hol mennyiért lehet kapni online vagy offline. Így lesz pillanatokon belül a teljes online kínálat annak a boltnak a versenytársa, ahol vagyunk. Nem véletlen, hogy számos boltban már idehaza is árgus szemekkel nézik a biztonsági őrök és az eladók, hogy ki használ okostelefont.

Az is kiderült a konferencián, hogy az okostelefonos vásárlók bár számban felülmúlják az e-boltokban a táblagéppel érkező látogatókat, a táblagépes vásárlókra mégis érdemes nagyon odafigyelni, mivel arányaiban többen vásárolnak közülük és rendszerint többet is költenek alkalmanként. Vagyis a néhány százezernyi tabletesből több bevétel származhat, mint a több millió okostelefonosból...

A konferencián ezeken kívül szó esett a mobil fizetési megoldásokról, a web és mobil ergonómiáról és a felhasználók mentális modelljeiről, a nagy technológiai cégek kudarcainak okairól, a mobilos becsekkolásokról (a SoLoMo területről: social, local, mobile – közösségi, lokális és mobil) valamint a várható jövőbeli technológiákról. Mindent összevetve izgalmas konferencián vehettek részt az érdeklődők – köszönet a szervezőknek.

Pintér Robesz

...avagy élünk-e az óránkénti 10 perces pihenés lehetőségével?

Egy kormányrendelet szerint a számítógép előtt dolgozókat óránként 10 perc szünet illeti meg. Tudnak-e erről az érintett munkavállalók, és ha igen, élnek-e a lehetőséggel? Milyen gyakran és mivel szakítják meg munkájukat azok, akik számítógép előtt dolgoznak? Az NRC legutóbbi felmérése erre kereste a választ.

A számítógéppel dolgozók 79 százaléka tud az óránkénti tízperces szünetekről, azzal azonban csak egynegyedük van tisztában, hogy a szabályozás nem általában véve az ülőmunkára vonatkozik, hanem kifejezetten a képernyő előtt történő munkavégzés káros hatásaitól próbálja óvni a munkavállalókat, akik a 10 perces szünetekben más munkát – akár ülőmunkát is – végezhetnek.

Annak ellenére ugyanakkor, hogy a többség tudja, hogy jár neki óránként tíz perc távollét a képernyőtől, mindössze 27 százalék igyekszik élni a lehetőséggel, és további 11 százalék azok aránya, akik rendszeresen – ha nem is óránként – szünetet tartanak munkájukban. A többség inkább ad-hoc jelleggel, egy-egy új feladat megkezdése előtt, vagy akkor tart szünetet, ha már nem tud megfelelően koncentrálni; ötből négyen azonban még ilyen esetben sem szakítják meg a munkát abból a célból, hogy egy kicsit pihenjenek, lazítsanak.

És hogy mivel töltik a munkaközi szüneteket? Legtöbben sétával, illetve némi testmozgással, vagy –  kevésbé egészséges – kávézással, nassolással ütik el az időt: előbbi 45, utóbbi 43 százalékra jellemző. Az sem ritka, hogy valaki a pihenőidőt is az íróasztalánál tölti, ugyanis minden második munkavállalóra jellemző, hogy ülve próbálja kipihenni az ülőmunka káros hatásait: asztalánál relaxál, telefonál, vagy – ami még ellentmondásosabb – internetezik, esetleg játszik a számítógépén. Utóbbi egyébként inkább jellemző azokra, akik csak esetenként szakítják meg a munkájukat – a „kimozdulás”, legyen annak a célja a testmozgás, a büfé meglátogatása vagy akár a dohányzás, ezzel szemben azok körében jellemzőbb, akik rendszeresen tartanak pihenőt.

A számítógépes ülőmunka káros hatásai egyébként meglehetősen sokakat érintenek. Négyből hárman szenvednek valamilyen komolyabb, rendszeres problémától: minden második embernek romlott a testtartása, minden harmadiknak a látása, minden negyediknek rendszeresen vannak nyak-, hát- vagy derékfájásai (főleg a nőknek), minden nyolcadik szenved rendszeresen szemfáradtságtól, szemgyulladástól, könnyezéstől, minden tizedik fejfájástól.

Bár igen gyakoriak a mozgásszervi problémák, mégis csupán 4 százalék figyel oda maximálisan munka közben a testtartására (beleértve a monitor és a billentyűzet pozícióját is), és további 37 százalék azok aránya, akik általában ügyelnek arra, hogyan ülnek a gép előtt. A többség tehát vagy egyáltalán nem törődik a dologgal, vagy csak akkor, ha épp eszébe jut.

Az ülőmunka negatív hatásainak enyhítésére számos megoldás kínálkozik, mégis csak kevesen vesznek igénybe ilyeneket. Mindössze 10 százalék állította be magának az íróasztal magasságát; gerinckímélő gumilabdát, fitballt pedig csupán 4 százalék használ. Irodai játékokat, sporteszközöket (csocsóasztalt, bokszzsákot) a számítógép előtt dolgozók egytizedének lenne lehetősége használni, de kevesebb, mint felük él a lehetőséggel; az egyre divatosabb irodai masszázst pedig még kevésbé használják ki: 5 százaléknak biztosít ilyet a munkahelye, de csak 1 százalék lazíttatja ki beállt izmait masszőr segítségével.

Persze az ülőmunka negatív hatásainak enyhítésére, de a stressz levezetésére is a rendszeres sport a legjobb megoldás. Ennek ellenére csak 42 százalék sportol legalább heti rendszerességgel, 17 százalék ugyanakkor soha. A testmozgásban, edzésben a harminc évnél fiatalabb férfiak járnak élen, de közülük is csak minden második mozog rendszeresen – a másik végletet a negyven feletti nők jelentik, akiknek mindössze egynegyede sportol legalább heti rendszerességgel. Úgy tűnik, az sem segít, ha a cégek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak dolgozóiknak: 15 százaléknak van erre lehetősége, de azok aránya, akik ezt igénybe is veszik, csupán 7 százalék.

Kurucz Imre

A felmérést az NRC 2013. március 25-29. között végezte 400 fő online megkérdezésével. Az adatbázis reprezentatív a számítógépes munkát végző munkavállalók csoportjára nézve.

| Még több lehetőség

Az írás első részéből kiderült, hogy az okostelefont használók kétharmada szokott játszani készülékén, és többségük nem érzi úgy, hogy túl sokat tölt mobilos játékkal. Ugyanakkor minden negyedik játékossal előfordult már, hogy elhanyagolt valamilyen más – adott esetben fontosabb – tevékenységet a játék miatt: elmaradt munkájával, elkésett valahonnan vagy egyszerűen csak kevesebbet aludt. Jellemzően azonban a mobilos játékok akkor kerülnek elő, ha amúgy sincs jobb dolgunk: utazás vagy várakozás közben.

Ebből következően a játékosok háromnegyede egyetért azzal, hogy a mobilos játék jó időtöltés, azt viszont már csak egyharmaduk gondolja, hogy társadalmilag elfogadott dolog az, ha valaki sokat játszik a telefonján. Az agresszió-átvitelt illetően erősen megoszlanak a vélemények: nagyjából ugyanannyian értenek egyet azzal, hogy az erőszakos játékok agressziót váltanak ki a játékosból, mint ahányan az ellenkező véleményen vannak.

Persze a többség nem is agresszív játékokat játszik: a férfiak 10, a nők 4 százaléka szórakozik telefonján lövöldözős vagy valamilyen más akciójátékkal. Legnagyobb tábora az ügyességi és a logikai játékoknak van – mindkét játéktípusnak nagyjából a játékosok fele hódol. Népszerűek emellett a mobilos kártyajátékok, a szójátékok és a kvízek is – utóbbiakat inkább a hölgyek kedvelik, míg az autó-motor és sport tematikájú játékokat, vagy a kártyát és a kaszinót elsősorban a férfiak preferálják. Az alkalmi játékosok jellemzően egy vagy legfeljebb két játékkal szoktak játszani, a rendszeres játékosok több mint fele ugyanakkor legalább három-négy játékot is űz – és természetesen ők többféle játékot is próbálnak ki, mint azok, akik csak ritkábban játszanak.

Bár a digitális boltok számtalan játékot kínálnak, a játékosok közel negyede még sosem töltött le játékot innen; ők azzal játszanak, ami már gyárilag vagy a szolgáltató jóvoltából elérhető volt a készülékükön. Mindez persze inkább az alkalmi játékosokra igaz, a rendszeresen játszók döntő többsége használta már a digitális boltot, sőt 13 százalékuk fizetett is már játékért. Az összes játékoson belül viszont még nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik pénzt adtak valamilyen mobilos játékért – és akik fizettek, azok is többségükben legfeljebb 1000 forintot áldoztak erre a célra az elmúlt év folyamán. Ráadásul a jelek szerint a közeljövőben sem fog jelentősen változni a fizetési hajlandóság, hiszen az eddig csak ingyenes játékokkal játszók 90 százaléka a lehetőségét is kizárja annak, hogy a jövőben fizetni fog mobilos játékért.

Az ingyenesség tehát fontos szempont akkor, amikor játékot keresünk az okostelefonunkra, emellett azonban más tényezők is szerepet játszanak a választásban. Leginkább ismerőseink, barátaink véleményére adunk: a játékosok 56 százalékát ez komolyan befolyásolja, míg a játékhoz tartozó, a digitális boltban olvasható felhasználói értékelések 43 százalék döntésére vannak komoly hatással. A boltok ajánlásait, vagy a különböző szakportálokon, magazinokban olvasható teszteket, véleményeket ugyanakkor már jóval kevesebben veszik figyelembe.

Ahogy a cikk elején is felhívtam rá a figyelmet, a mobilos játék nem újkeletű dolog, hiszen gyakorlatilag már a kezdetektől játszhatunk mobilunkon. Nem vitás azonban, hogy az okostelefonok hozták el azt a felhasználói élményt, amely már vetekszik a PC-s játékokéval. Innen nézve tehát adódik a kérdés, hogy mennyire váltja ki okostelefonunk e tekintetben is a számítógépet. Nyilvánvaló, hogy mobilitásának, méretének köszönhetően sok szituációban a telefon már most egyeduralkodó, azzal azonban, hogy a mobilos játékok teljes egészében ki tudják váltani a PC-s játékokat, a játékosoknak is csupán egynegyede ért egyet. Mindenesetre azért sokatmondó adat, hogy azok körében, akik szoktak játszani a mobiljukon, 15 százalék ma már kevesebbszer ül le a számítógép elé játszani, mint korábban, további 16 százalékuk pedig teljesen leszokott a számítógépes játékokról.

Az írásban szereplő adatok az NRC 1000 fős, a legalább hetente internetező 18-69 évesekre reprezentatív Omnibusz kutatásából származnak – az okostelefon-használók száma a mintában 450, az okostelefonon játszóké 300 fő volt.

Kurucz Imre

| Még több lehetőség