Netidők Blogtársaság

Egy webáruházban vettem észre, hogy Yagi Wi-Fi antennát is lehet vásárolni. Itt az Infoszótárban szokás szerint nem az eszköz technikai leírásával foglakozom, hanem a felmerülő nyelvi, nyelvhasználati jellemzőkkel.

A Yagi antenna egy antennafajta, és a nevét a feltalálójáról kapta. Az az érdekessége a névhasználatnak, hogy hivatalosan, eredetileg Yagi-Uda antennának hívták, ám a nyelvhasználat során egyszerűsödött a formája. Ezt az antennafajtát két japán mérnök Shintaro Uda és kollégája Hidetsugu Yagi találta fel 1926-ban. Igen elterjedt antenna, amelynek azóta is számos használati módja van. Az egyik legfrissebb alkalmazási területe a Wi-Fi jelek vételére alkalmas változata a Yagi Wi-Fi antenna. Ebben a névformában természetesen megtartjuk a tulajdonnévi előtag nagy kezdőbetűjét (Yagi), ám a középső tag, a Wi-Fi írásmódja kérdéses. A nemzetközi írásbeliségben a két nagybetűs, kötőjeles Wi-Fi alak terjedt el, ám a magyar írásbeliségben emellett rendszeresen előfordul a kisbetűs, kötőjeles wi-fi alak is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Ilyenkor, nyár közepén nem lep meg, hogy furcsábbnál furcsább hírek látnak napvilágot. Kicsit kételkedve olvastam azt a hírt, miszerint elérkezettnek látja az időt egy ausztrál étteremlánc-tulajdonos arra, hogy az angol ábécébe felvegyenek egy újabb betűt, ami a leggyakoribb angol szó, a the (’a/az’) határozott névelőt szimbolizálja. 

Több orgánumban is megjelent a hír, miszerint Paul Mathis vendéglős javasolja, hogy vezessék be az angol határozott névelő szimbolizálására a Ћ jelet. Ráadásul az illető már meg is kezdte a lobbi tevékenységét, non nem a tudományos fórumokon, hanem igen pragmatikus módon az Apple-nél akart egy alkalmazást elterjeszteni, ám az infokommunikációs óriáscég visszautasította a próbálkozást. Mindennek a forrását például itt találja a tisztelt olvasó: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/australiaandthepacific/australia/10168804/New-letter-for-The--invented.html. 

Mindehhez annyi kommentárt fűznék hozzá, hogy itt voltaképpen nem klasszikus hangjelölő betűről van szó, hanem egy szó szimbolizálásáról egy olyan karakterrel, amely egyszerűbbé teszi a leírást.  A The szóalak első és második betűjének az összevonása történik a Ћ szimbólumban. Számos példa van a nyelvtörténetben hasonló szimbólumra, ám ezek közül csak kevés maradt fenn a mai hangjelölő betűrendszerekben. Gyakori példa erre (amelyre a fent hivatkozott cikk is utal) az et ’és’ jelölésére az & jel. Az viszont megkérdőjelezi ennek a kezdeményezésnek a hatékonyságát, hogy ki és milyen módon akarja elterjeszteni ezt az újítást. Mivel itt a teljes angol nyelvterületet alapvetően érintő, igen erősen kodifikált rendszer, az ábécé módosításáról van szó, ezért teljes társadalmi, nyelvterületi összhangra, támogatásra van szükség. A mai világban az angol anyanyelvű beszélőközösség nagysága, földrajzi, területi, társadalmi széttagoltsága miatt egy magánkezdeményezés nagyon nehezen tud összeszedni akkora társadalmi támogatottságot, hogy a legerősebben kodifikált rendszer, az ábécé változzon. Ráadásul ennek a változásnak a rendszerbe foglalásához felülről jövő támogatottság is kell, vagyis a tudományos testületek, iskolák, hivatalos szervek nyelvpolitikai elismerésére is szükség van.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Szeretem az informatikai biztonságtechnológiát, mert szimpatikus maga a terület, illetve tetszik ennek a terminológiája, hisz sok esetben logikus, kognitív háttere egységes, igen innovatív, valamint gyakran személetes is. Ugyanakkor számos problémával is meg kell küzdenie annak, aki minden pontját meg akarja érteni ennek a témakörnek, hisz igen gyorsan szaporodnak a biztonsági kockázatok és ezzel együtt a védekezési eljárások is, és mindezeknek nevet is kell adni. A szakkifejezések a terület sajátosságai miatt angol nyelvűek, és nem mindent tudunk lefordítani, tehát sok alak idegen formájában terjed el, honosodik meg.

A terület tanulmányozása közben találtam egy – a szakemberek számára nyilván ismerős, és remélem még mindig aktuális – weboldalt (http://www.itb.hu/), amelynek az értelmező tárgymutatójában böngészve megragadta egy szerkezet a figyelmemet. Ez pedig a gyenge pont. Látszólag semmim különös nincs ebben a jelzős szerkezetben, ám az az érdekessége, hogy ha mellérakjuk a terület néhány kifejezését. pl. betörés, behatolás, biztonsági rés stb., akkor kirajzolódik egy egységes kognitív metaforikus háttér, mégpedig az informatikai rendszer mint fizikai szerkezet, leginkább építmény, építménylánc, láncolat, amelynek fala van, kapuja van, ahová be lehet lépni, de be is lehet hatolni, azaz be lehet törni, és ez az egész rendszer épp annyira erős, mint a leggyengébb pontja. Úgy kell elképzelni ezt a képi hátteret, mint egy erődöt, amelyen belül vannak az adatok, amelyeket meg kell védeni, kívül vannak a támadók (hacker, cracker stb.), akik az erődön belül lévő adatokat el akarják lopni vagy kárt akarnak bennük tenni. A védők (voltaképpen a felhasználók, illetve az azokat segítő biztonsági tanácsadók, szakértők) a teljes erődöt védik ugyan, ám az erőket nyilván arra kell koncentrálni, hogy felfedezzék és megerősítsék az erőd leggyengébb pontját (kockázatokat, biztonsági réseket stb.), mert az ostromlók (vagyis a hackerek, crackerek, behatolók, károkozók stb.) is előbb-utóbb valószínűleg felfedezik ezt.

A gyenge pont informatikai meghatározására a fent említett www.itb.hu weboldalon a következő meghatározást találtam: „Az informatikai rendszerelemek olyan tulajdonsága, amelyek révén a fenyegető tényezők hatásainak ki vannak téve.” A meghatározás világos és egyértelmű, a pontosítás és részletezés pedig a biztonsági szakértők illetve a mindenkori biztonságtudatos felhasználók dolga.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Manapság egyre többet olvashatunk arról, hogy az óvatlan felhasználó gépe fölött átvehetik az irányítást, és a behatoló távvezérelve irányítja a gép folyamatait, kémkedhet a felhasználó iránt, és akár adatokat is lophat a gépről. Ezt a folyamatot már különböző szoftveres eszközök is segítik. Ezek az összefoglaló névvel RAT (Remote Administration Tool) nevű programok, magyarul ’távvezérlő adminisztrációs eszköz’. Ezeknek az alkalmazásoknak a segítségével egy viszonylag képzetlen felhasználó, komolyabb hekker tudás nélkül is képes behatolni valakinek a gépébe (persze aktív internet kapcsolaton keresztül), és például beindíthatja a beépített webkamerát vagy mikrofont, és így megfigyelheti a felhasználót. Ezek a szoftverek súlyos biztonsági kockázatot jelentenek, a használatuk erkölcstelen, és nyilvánvalóan személyiségi jogokat is sért.

A RAT szoftvert használó személy a ratter, az angol RAT betűszóhoz kapcsolt -er képzővel alakul ki a ’használó, tevékenységet végző személy’ jelentésű szóalak.

A RAT betűszó egybeesik az angol rat ’patkány’ főnévvel, így ennek a szoftvereszköznek a jelentéstani kapcsolata is meglehetősen negatív.  A patkány és a gépünkbe észrevétlenül behatoló, ahhoz távoli hozzáférést adó, és kárt okozó szoftver jelentése még némiképpen kapcsolódik is, hisz a patkány is képes szinte bárhová beférkőzni és ott kárt okozni. A kifejezés szemléletes és kifejező, ennek ellenére nehéz elvonatkoztatni az igen kellemetlen jelentéstartalmától. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan vannak olyan ratterek, akik puszta szórakozásból veszik át az irányítást mások gépe fölött.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A múlt heti bejegyzésemben a clickjacking nevű átverésről írtam, amelyből kiderült, hogy ezzel a rafinált művelettel egy ártatlannak tűnő felületre való kattintással, nem kívánatos, kártevő folyamatok is elindulnak gépünkön, itt olvashatnak róla bővebben.

A keyjacking kicsit hasonló ehhez a jelenséghez, mert ez is átverés, tehát hivatalosan a scam (’átverés’) nevű kórokozó csoportba tartozik. A keyjacking lényege, hogy megjelenik a kijelző felületén egy látszólag captcha kódot bekérő felület (a captcha kifejezésről szóló bejegyzést lásd itt), ám ha begépeljük a kódot, akkor nem az általunk megkezdett folyamatra léphetünk tovább, hanem rögtön elindul egy állomány futtatása, amit mi nem láthatunk, mert bizonyos böngészőkben az állomány futtatására, mentésére vagy törlésére figyelmeztető párbeszédablakot letakarja a captcha kód ablaka. Az átverés lényege, hogy a feltűnő captcha ablak nem igazi, és valójában elég a megadott kód első betűkét beütni, és már fut is az elrejtet állomány. Mondanom sem kell, hogy számos módja van a védekezésnek: pl. csak azt töltsük le, csak oda kattintsunk, oda regisztráljunk, ahova tényleg muszáj, amit tényleg akarunk, és ne próbálkozzunk vagy kíváncsiskodjunk, mert könnyen pórul járunk, illetve érdemes figyelni a böngészők biztonsági figyelmeztetéseit, illetve hatékonyan tudnak védeni az akaratlan programfuttatástól a jobb fajta, frissen tartott internet biztonsági szoftverek.

A keyjacking összetétel szerkezete megegyezik a clickjackingével (hisz ennek a mintájára, analógiájára született), tehát az utótagja, a jacking az ’eltérítést’ jelenti, míg az előtagja a key alapjelentése a ’kulcs’, ’billentyű’, ám itt természetesen a ’kulcs’ metaforakörébe tartozik a ’kód’, ’valaminek a megoldása’. Közismert a key, magyarul kulcs kifejezés ebben a jelentésében a biztonságtechnikában a biztonsági kulcs vagy titkosítási kulcs szerkezetekben.

Bővebb információkat például az alábbi helyeken lehet olvasni

http://securitywatch.pcmag.com/security/313261-dial-r-for-a-keyjacking-running-malware-with-captcha

http://antivirus.blog.hu/2013/07/01/mai_szavunk_pedig_keyjacking

Bódi Zoltán