Netidők Blogtársaság

Meglepő ez a szószerkezet, mert természetesen a szexre gondolunk, és szokatlan lehet az Infoszótár rendszeres olvasóinak ez a tematika. Másrészt pedig a szexuális kapcsolatra utaló óvszer szóalak jelentéstartalma nem illik össze az USB csatlakozóval. Természetesen itt egy technológiai védőeszközről van szó.

A PC Worldön olvastam, hogy az USB porton keresztül tölthető mobil eszközökre veszélyt jelenthetnek a manipulált USB-s töltők, a megbízhatatlan áramforrások. Ennek elkerülésére létrehoztak egy olyan eszközt, amely a töltő csatlakozója és az eszköz között van, és kizárólag az elektromos töltésre szolgáló csatlakozók vannak bekötve, az adatforgalmat biztosító érintkezők nem aktívak, így teszi lehetetlenné a készülék adatainak a sérülését.

Az eszköz angol megnevezése USB Condom, magyarul USB koton, illetve kicsit eufemisztikusabban fogalmazva USB óvszer. Az elnevezés funkcionális egyezésen alapuló metafora, a képi és az alapjelentés között a kapcsolatot a gumióvszer és a szóban forgó eszköz hasonló használati köre szolgáltatja. Mindkét eszköz véd, csak más-más kórokozók elől. Az már csak a jobb értelmezhetőséget szolgálja, és az emberi gondolkodás működését mutatja, hogy az informatikai veszélyforrások egyik csoportját szintén biológiai kórokozónak nevezzük (vírus, féreg). Ebbe a körbe szépen beleillik az USB koton/USB óvszer megnevezés is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Tepsifon

Folyton megújul az informatikai szaknyelv, hiszen néha a legváratlanabbul módosulnak korábban már elterjedt szóalakok. Nyilván azok a kifejezések alakulnak újjá, amelyek divatosak, tudniillik népszerű eszközt neveznek meg. Óriási divata van manapság a nagy méretű okostelefonoknak; az élethű, színgazdag, éles képet nyújtó, nagy kijelzők sok embert vonzanak. Phabletnek nevezik azokat az okostelefonokat, amelyeknek a kijelzője 5-7 hüvelykes, tehát nagyobbak a szokásos telefonoknál, ám némiképpen kisebbek a táblagépeknél. A kifejezés a phone és a tablet összevonásából áll, mint ahogy ezt korábban már megírtam az Infoszótárban (http://netidok.postr.hu/phablet-az-uj-keszulekosztaly/).

Mégis azért veszem elő újra a témát, mert a napokban találkoztam az egyik informatikai portálon a tepsifon szóalakkal, amely voltaképpen a phabletet jelöli. A kifejezés szemléletes, kissé komikus, humoros stílusárnyalatú, hiszen még mindig furcsának tűnik sokak számára, ha valaki egy 5-7 hüvelyk átmérőjű eszközzel telefonál, hisz ez sokkal nagyobb méret a szokásosnál. Az, hogy ezt némi túlzással éppen tepsinek nevezi az újságíró, nevetséges, lenéző minősítést kölcsönöz a kifejezésnek. Tipikus szleng, mivel túloz, szemléletes és szokatlan, ugyanakkor szabályszerű, ám kreatív.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Régóta tudjuk, hogy az informatikai eszközök technológiája a mobil, sőt az ultramobil irányba halad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre több olyan számítógépet használunk, amelyik nagyon jól, egyszerűen, könnyen hordozható, mert viszonylag kis méretű és könnyű.

Olyannyira ismerős az ultramobil kifejezés, hogy már 2006-ban, a hannoveri CeBit kiállításon bemutatták az első UMPC-t azaz ultramobil PC-t, amely kategóriát nyitott a hordozható gépek piacán, és lassan gyűjtőnévvé válva a laptopnál kisebb és a mobiltelefonnál nagyobb eszközöket foglalja magába (ahogy ez a nyomtatott Infoszótárban is olvasható).

Ezt tehát megtanultuk, ám az merőben új jelenség, hogy már az alapvető perifériák világában is megjelentek az ultramobil eszközök. 2013 szeptemberében olvastam, hogy már van ultramobil merevlemez (ultramobil HDD) is (http://pcworld.hu/hardver/500-gigabajt-tabletbe-5-millimeteren.html vagy http://www.seagate.com/internal-hard-drives/laptop-hard-drives/ultra-mobile-hdd/?cmpid=friendly-_-internal-mobilekit--us#specs). Ez tehát olyan merevlemez, amely ultramobil eszközbe (pl. táblagépbe) építhető, hisz csak 2,5 hüvelykes (majdnem 7 cm) és mindössze 5 milliméter vastag.

Érdekes jelentésváltozás tapasztalható tehát, hisz nem a merevlemez ultramobil, hanem ilyen eszközökhöz használható. Számomra nagyon érdekes, hogy a merevlemez kifejezetten olyan eszköz, amelyhez a nagy méret, masszív, stabil szerkezet képzete társul, ám azzal, hogy megjelent az ultramobil változata, már ez a kép is árnyaltabbá vált.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Oly gyakran találkozom ezzel az összetétellel, hogy éppen ideje volt elgondolkodnom azon, hogy mitől infra- az infrastruktúra. Nem tehetek róla, engem lázba tudnak hozni ezek a kérdések, amelyek másoknak talán föl sem tűnnek vagy éppenséggel nagyon is nyilvánvalóak.

A Magyar értelmező kéziszótár szerint az infrastruktúra a társadalmi, gazdasági tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények, szervezetek (pl. lakások, közművek, a kereskedelem, a távközlés, az oktatás, az egészségügy stb.) rendszere. Közvetlenül az angolból vettük át az összetételt, ám a tagjai latin eredetűek, és már régen meghonosodott elsősorban a természettudományok, a mérnöki tudományok, illetve a közigazgatás szaknyelvében.

Az infra- előtag jelentése az Idegen szavak szótára szerint ’valamilyen értéken vagy valamin aluli’. A struktúra közismert jövevényszó, jelentése ’szerkezet’. Az infra- előtag egyébként több köznapi használatban is előforduló szakkifejezésben is megtalálható, így pl.: infrahang ’az emberi fül hallóképességének alsó határát el nem érő hangrezgés’, infravörös ’olyan vörös sugárzás, amely a vörös fényen inneni, nem látható hullámhosszú sugárzás’.

Fölmerül a kérdés, hogy a közigazgatáson túl a köznyelvben, az informatikai tematikában is gyakran előforduló infrastruktúra (pl. hálózati infrastruktúra, internetes infrastruktúra, számítástechnikai infrastruktúra stb.) kifejezésben milyen jelentéstani szerepe van az infra- előtagak, ugyanis a struktúra mint ’szerkezet’ érthető. Egyszerűbben: mitől infra- azt infrastruktúra? A szóban forgó kifejezés pontos jelentése ’végső struktúra, finomstruktúra’, tehát olyan alrendszerek, amelyekre épülnek a nagy rendszerek, amelyek a végső, alapvető hátterét biztosítják a munkavégzésnek, a működésnek. Az informatikai infrastruktúra tehát azoknak a számítógépes eszközöknek, hálózatoknak a rendszerét jelenti, amely az alapvető működőképességet biztosítja. Az infrastruktúra tehát számomra leginkább alapstruktúra, alaprendszer, alrendszer.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Miután már sejtjük, sőt tudjuk, hogy mitől okos az okostelefon, egy újabb, zavarba ejtő újdonság jelent meg, mégpedig az okos fejhallgató. Egy cég kifejlesztett ugyanis egy olyan fejhallgatót, amely okos funkciókat tartalmaz, tehát nemcsak zenét lehet vele hallgatni, hanem más szolgáltatásokat is képes nyújtani.

Ezzel továbbra is felszínen marad az okos kifejezés, hisz a pár héttel ezelőtti „okos” címszóból megtudtuk, hogy egy infokommunikációs eszköz attól lesz okos, hogy saját operációs rendszere van, és a platformjára lehet fejleszteni különböző alkalmazásokat, applikációkat. Az egyszerűbb értelmezés szerint pedig az okos eszközök az alapfunkción túl sokféle szolgáltatást tudnak nyújtani a felhasználójuknak. Ez utóbbi magyarázat alapján érthetjük meg, mitől is lesz vagy lehet egy fejhallgató okos. Leginkább azért, mert az alapfunkción, a zenehallgatáson túl kiegészítő szolgáltatásokat is képes nyújtani. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan milyen kiegészítő szolgáltatást kellene nyújtania egy fejhallgatónak. Ennek a megválaszolásakor pedig az információs társadalom egyik törvényszerűségét, a digitális szakadék jelenségét kell megismerni. E sorok írója életkoránál fogva az információs társadalom azon polgárai közé tartozik, aki tanulja és követi az új infotechnológiai eszközöket. A huszonévesek és annál fiatalabbak generációja pedig beleszületett a modern, internet alapú és hálózati kommunikáció világába. Számukra természetes, hogy mindent megosztanak magukkal kapcsolatban, még a zenehallgatási szokásaikat, preferenciáikat, ízlésüket is a közösségi hálózatokon tudatják az ismerőseikkel, illetve bárkivel. Mellesleg 30-35 évvel ezelőtt mi is valami ilyesmit tettünk, csak nem az interneten, a Facebookon vagy a Twitteren osztottuk meg kedvenc zeneszámainkat, hanem a kétkazettás magnóval, illetve ráfirkáltuk kedvenc együtteseink nevét az iskolatáskánkra.

Ezek után már világos lehet, hogy mi kell egy igazán modern, jó minőségű, zenehallgatásra alkalmas, hordozható eszközbe, vagyis egy okos fejhallgatóba: a zenemegosztás képessége. A sajtóhírekből http://ipon.hu/hir/ujabb_orulet_kozossegi_funkciokkal_jon_az_okos_fejhallgato/26255 vagy http://gizmodo.com/muzik-these-smart-headphones-come-with-unlimited-pla-948217552) csak annyit lehet tudni, hogy 2013 év végén jelenik meg a piacon az eszköz, és alkalmas lesz például arra, hogy az éppen hallgatott zenét a tulajdonosa megossza a közösségi hálózatokon, illetve valószínűsíthető, hogy a web kettes hálózatokon megosztott zenéket is hallgatni lehet majd vele.

Ezután már csak a zenehallgató személynek kell elég okosnak lennie, hogy jól válasszon zenét, és a megfelelő személyekkel ossza meg ízlését.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség