Netidők Blogtársaság

Egy újabb technikai forradalom előtt állunk, hiszen a 3D nyomtatók koncepciói kezdenek megjelenni, és ha csak a fele igaz az lesz ezeknek az elképzeléseknek, akkor egészen más világban fogunk élni évek múlva. Lehet majd tárgyakat, alkatrészeket, sőt ételeket is előállítani ezzel a technikával. A technológiáról itt csak annyit, hogy az eszköz inkább hasonlít egy speciális tintasugaras nyomtatóra, amelynek a tartályaiban van az alapanyag (pl. az ételek alkotóelemei vagy műanyag alapanyag, esetleg fém alapanyag stb.), amit a fúvókák térbeli formává alakítanak.

Számomra viszont feltűnő, hogy vajon miért neveznek nyomtatónak egy olyan eszközt, amely térbeli tárgyakat állít elő folyékony, megszilárdulni képes anyagokból. Hol van itt a nyomtatás mögött álló nyomás, préselés művelete? Illetve hol van itt a szöveg- vagy képmegjelenítés? A nyomtatás, a nyomtató ugyanis hagyományosan szöveg-előállító művelet, később képmegjelenítő eljárás. Egyébként voltaképpen az összes mai, úgy nevezett nyomtatóból (tintasugaras, lézeres, ledes) hiányzik a szó szoros értelmében vett "nyomtatás" művelete. Tehát a probléma nem csak a 3D nyomtatókra érvényes. Mindössze eddig nem figyeltünk fel erre a jelentésváltozásra, mert a végeredmény ugyanaz volt, mint a régi, igazi nyomtatók esetében: papíron megjelent a szöveg. Az meg végképp újdonság, hogy nyomtatni már nem csak szöveget lehet, pedig Európában legalább 6-700 éve ismerős a nyomtatás művelete, ahol igazi nyomás, préselés járt együtt a szöveg-, illetve a kép-előállítással. Mellesleg tudva levő, hogy a nyomtatást nem Gutenberg találta föl, ő pusztán azt a forradalmi újítást hozta, hogy a nyomdaprésbe betűnként lehetett kiszedni a nyomtatandó szöveget, nem úgy, mint korábban, amikor a teljes szöveget vagy képet ki kellett faragni, metszeni.

A modern nyomtatók tehát azért hasonlítanak a hagyományos, régi nyomtatókra, mert a számítógép kijelzőjén megjelenő szöveget, képet állítják elő jellemzően papírra, valamilyen festék vagy tinta felhasználásával. Meg kell viszont jegyezni, hogy a hagyományos nyomdaprés, nyomdasajtó már nincs a műveletek között, a nyomtatás megnevezés viszont még mindig őrzi a művelet nevét.

A 3D nyomtató angol eredeti elnevezése a 3D printer, amelyet egyszerűen lefordítottunk magyarra. A print angolul hasonló jelentéskörben van, mint a magyar nyomat, lenyomat (’metszet, másolat, nyomat, nyom, lenyomat’), tehát eredetileg benne van a nyomás, sajtolás, préselés mozzanata.

A 3D nyomtatás pedig egy kicsit hasonlít a tintasugaras nyomatáshoz, csak itt nem tintát lövell ki a szerkezet, hanem másféle anyagokat, és nem szöveget vagy képet alkot meg, hanem térbeli, tehát 3 dimenziós tárgyakat, agyagokat. Ennek ellenére mégis megtartotta a nyomtató nevet a szerkezet. Tehát a nyomtató, a nyomtatás szavak jelentéséből manapság már sok alapvető jelentésmozzanat hiányzik. Ez ritka szép példája a jelentésváltozásnak.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A táblagépek nagy hódításának az idejét éljük, szinte nincs olyan felhasználó, aki valamire, valamikor ne tudna használni egy ilyen igazán sokoldalú eszközt. Ez egyben a gyártóktól, fejlesztőktől is megköveteli, hogy egyre újabb és újabb speciális modellekkel álljanak elő. Sokak számára életszerű, hogy az internetről szedik össze a recepteket, amikor főznek, illetve ha elkészül az étel, azon melegében megosztják remekművüket az ismerősükkel. Számos más helyzetben jön jól egy egyszerűen használható, strapabíró táblagép a konyhában. Ezt az igényt felismerve született meg a konyhai táblagép koncepciója, amit az Archos nevű gyártó ChefPadnek keresztelt el.

A strapabíró szilikontokba bújtatott táblagép Androiddal megy, és speciális konyhai alkalmazások is vannak rá telepítve, de természetesen minden egyéb célra is fel lehet használni (http://ipon.hu/hir/archos_chefpad___a_modern_konyha_kelleke/25325).

Kifejezetten érdekes a ChefPad névadása. Ennek az összetételnek az előtagja a mindenki számára jól ismert, francia eredetű chef, magyarul is használjuk séf alakban, jelentése ’konyhafőnök’. Az összetételi utótag a pad, ami az Apple által kifejlesztett táblagépnek, az iPadnek a nevéből rövidült. A sok jelentésű pad főnév releváns jelentése ’jegyzettömb’, ’blokk’, ebből alakult ki az Apple eszközének a neve, és ez elé helyezték el i előtagot, amely már a cég termékneveinek a védjegyévé vált. Az i előtag eredetileg az eszköz internetképességét, illetve az E/1. személyű angol személyes névmással való megegyezés miatt nyilván az eszköz személyes jellegét emelte ki. A ChefPad összetétel esetében viszont nyilvánvaló, hogy a Pad utótag nem az eszköz Apple céghez való kötődését jelenti, hanem az Apple által divatba hozott táblagépekre utal általában. Ez tehát azt jelenti, hogy itt egy újabb bizonyíték arra, hogy a legdivatosabb táblagép neve, az iPad már általános jelentésűvé vált, és az utótagja a táblagép kategóriáját is jelenti általánosságban.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Már azt gondolnám, hogy a tápegységekről nem tudok mit írni, miután alaposan végiggondoltam az az akkumulátor (http://netidok.postr.hu/akkumulator-es-elem/) a tápegység, a táp, az adapter és a töltő http://netidok.postr.hu/tapegyseg-adapter-es-tolto/ kifejezések jelentésszerkezetét, formáját. Ezek mind olyan egységek, amelyek az egyenáramú, kisfeszültségű eszközök (pl számítógépek, mobiltelefonok, táblagépek stb.) áramellátását biztosítják, illetve a hálózati, váltakozó áramot átalakítják. Ezek a kifejezések egyértelműek, világosak, közhasználatúak.

Fölmerül a kérdés, hogy miért jelenik meg a közérthető, bevált kifejezések helyett némely magyar nyelvű szaksajtóban új szóalak, mégpedig a PSU. Ez a mozaikszó az angol Power Supply Unit szerkezet rövidítéséből alakult ki, ami magyarul ’energiaellátó/áramellátó egység’. Miután már megfejtettük, egyértelmű és világos: ez egy összefoglaló értelmű szerkezet, amely miden áramellátó eszközt magában foglal. Ennek ellenére nem világos, hogy miért használják ezt az angol, a magyar szakmai és köznyelvi kontextusban szokatlan betűszót olyan szövegekben, cikkekben, amelyek a nagyközönségnek szólnak, miközben van rá régóta ismerős, közhasználatú alak (abban a cikkben, amelyben előfordult, a tápegység helyett használták a PSU-t). Erre csak az lehet a válasz, hogy az informatikai témájú írásokban igen gyakran szerepelnek angol kifejezések, ez nyelvi divattá vált, és elindult az a nyelvi változás, amely a már meglévő, meghonosodott szakkifejezéseket visszaidegeníti, és megőrzi az eredeti, mozaikszó formát. Magyar nyelvi környezetben a közszavak rövidítése hagyományosan szokatlan, ritka volt. Mindaddig igaz volt mindez, amíg a felhasználói szintű informatika és ezzel együtt a szakkifejezések is el nem terjedtek, meghonosítva az amerikai angol formákat.

Az csak hab a tortán, hogy a PSU kifejezésről a számítógépes játékok kedvelőinek könnyen eszébe jut a Play Station Universe (http://www.psu.com/) alak is, ami egy játékos weboldal címe.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A Retina kijelző név egyértelműen az Apple céghez kapcsolódik, és egy igen jó minőségű kijelző jut az eszünkbe róla, amely az emberi szemmel is kapcsolatban lehet. A forgalomban lévő kijelző típusoktól (LCD, LED, OLED, AMOLED, Super Amoled stb.) eltérő megnevezési stratégiával találkozunk.

Az iPhone 4-ben szembesültek a felhasználók először a Retina kijelzővel, és mint minden újdonság, ez is rögtön megosztotta a közönséget, a szakértőket, a bírálókat és a támogatókat. Azonban itt a nyelvi kérdésekről szeretnék gondolkodni, nem a technológiai részletekről és a fogadtatásról.

A szokásos kijelzőmegnevezések jellemzően leíró típusú nevek, amelyek a technológia lényegét nevezik meg, pl. LCD – Liquid Crystal Display: ’folyadékkristályos kijelző’, LED Light Emitting Diode: ’fénykibocsájtó dióda’ stb. A Retina kijelző fantázianév, tehát nem technológiát nevez meg. Ezzel a névadási stratégiával alkalmazkodtak ahhoz, hogy a fogyasztók, felhasználók jellemzően nem a technológiai részletekre kíváncsiak, hanem valamilyen új tulajdonságra, jellemzőre, amely megragadja a figyelmüket, elindítja fantáziájukat. A Retina kijelző ilyen. Másrészt az Apple ezzel a névadással elérte, hogy nem egy sokak által használt technológia nevét ismétli, nem egy a sok közül, hanem egyedi nevet adott, amivel azonosítja a céget is.

Azért szerepel a retina (a szemünk fényérzékeny része) szó ebben a megnevezésben, mert a tervezők szerint ennek a kijelzőnek a felbontása valamivel nagyobb, mint az emberi szem felbontása körülbelül abból a távolságból, amelyből az ilyen megjelenítővel ellátott eszközöket nézik, tehát tökéletes élességet és látványt produkál. Ez iskolapéldája a marketing szempontból jól kihasználható névadási módszernek.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

A számítógépes rendszerek szoftvereinek a biztonságával kapcsolatban merül fel a biztonsági rés szerkezet. Feltűnő, hogy az informatikai biztonságtechnika kifejezéskészlete összefüggő képi háttérrel rendelkezik, két nagy fogalmi terület van, az egyik a biológiai kórokozók területe, a másik a betöréssel, a fizikai behatolással kapcsolatos fogalmi terület.

A fizikai betörés, behatolás témakörébe tartozik például az adatlopás, a betörés, feltörés, behatolás, maga a hacker is ilyen, hisz a jelentése ’csákány’, a cracker ’feltör’, ’megtör’, a behatolás módjával kapcsolatban is felmerül egy kifejezés, a backdoor ’hátsó kapu’. Jól illeszkedik ebbe a fizikai sérülés, behatolás fogalmi képi környezetbe a biztonsági rés vagy egyszerűen rés, hisz szinte látunk magunk előtt egy összefüggő sík felületen lévő repedést, törést, amely áthatolhatóvá teszi a felületet. Ezzel azt az asszociációt kelti ez a kifejezés, hogy az informatikai rendszer egy zárt, egységes felület, amelyet például egy pajzs véd (gyakran szerepel védelmi szoftverek logójában a pajzs motívum), és a pajzson a repedés áthatolhatóvá teszi a felületet, ami így már nem véd eléggé. Ez a fogalmi metaforakör tehát az informatikai rendszert, a szoftvereket az elvont, virtuális, meg foghatatlan környezetből kiemeli és konkretizálja, megfoghatóvá teszi. Ennek a legjellemzőbb, legkönnyebben felfogható képi világa szerint az informatikai rendszer egy törékeny, elrepedni képes felület, amelyet meg kell védeni, és a réseket be kell foltozni, mint ahogy a folt (patch) kifejezést is használják, a réseket befoltozó, azaz a programhibákat, biztonsági kockázatokat kijavító programcsomag jelentésben.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség