Netidők Blogtársaság

Egyre több olyan hír lát napvilágot az informatikai sajtójában 2010 őszén, ami arról a laikus számára hihetetlennek tűnő hírről szól, hogy a PC-nkben jól megszokott BIOS nevű egységnek vége. Küszöbön áll a váltás. Rövidesen a BIOS helyett új rendszer, az UEFI lesz a PC-kben. No igen, de mi lesz akkor a jó öreg BIOS által ellátott funkciókkal? Anélkül, hogy a technikai részletekbe itt belemennék elég annyi, hogy az UEFI ellát minden olyan feladatot, amit a BIOS is, sőt.

Ennél jobban érdekel a jelenség nyelvhasználati oldala. A PC hardvere és operációs rendszere közötti kapcsolódást, a rendszer ellenőrzését és az operációs rendszer betöltését irányító eszköz neve a hagyományos BIOS betűszó, amely az angol Basic Input/Output System 'alapvető bemeneti, kimeneti rendszer' szerkezetből alakult ki. Jól megszoktuk, hisz volt erre 25-30 évünk. Ráadásul könnyen magyarítható is volt a kiejtése, hiszen a betűszó angol és magyar kiejtése viszonylag közel van egymáshoz [bájosz-biosz]. Ezt kezdi fölváltani 2010 végén a kereskedelmi forgalomban kapható PC-kben az UEFI betűszóval jelzett eszköz.

Az UEFI az angol Universal/Unified Extensible Firmware Interface ('univerzális, bővíthető firmware interfész') rövid formája, ám a kifejezés alapja az EFI (Extensible Firmware Interface), tehát az UEFI az EFI további fejlesztésének az eredménye (mind technológiailag, mind nyelvileg). Az új technológia megjelenése és a megnevezésének a majdani elterjedése fölvet egy nyelvhasználati problémát is, hiszen a BIOS-t már harminc éve használjuk, és minden PC alapvető része, még az egyszerű felhasználónak is néha be kell lépni a BIOS vezérlőfelületére, hogy kisebb-nagyobb beállításokat végezzen. Ezért a BIOS kifejezés annyira beleivódott a PC-vel kapcsolatos szaknyelvbe, hogy nehéz lesz fölváltani egy teljesen más szóval. Ebben a helyzetben az egyszerű nyelvhasználó értelmet adhat az új, még szokatlan kifejezésnek. Így alakulhat ki az a megoldás, hogy az eredeti kifejezésből és az újból egy jelzős szószerkezet jön létre, így: UEFI BIOS. Ez technológiailag ugyan teljesen indokolhatatlan, viszont az átlagfelhasználó számára az alapkifejezések közé tartozó BIOS-t felváltó UEFI így könnyen beilleszthető. Ennek analógiája az SSD, sőt az SSD merevlemez vagy SSD HDD, hisz jól tudjuk, hogy az SSD (Solid State Disk 'szilárd állapotú lemez') valójában nem tartalmaz a merevlemezhez hasonló lemezt. Az SSD merevlemez pedig végképp ellentmondás. De a nyelvhasználatban a szakszerűség és a praktikum egymást egészíti ki.

Érdemes elgondolkozni az új szerkezet kiejtésén, lehet angolosan [uifáj] formában, és magyarosan [uefi] is ejteni, erre nincs központi szabály mindkét módszer természetes, mindegyik mellett és ellen is szólnak érvek. Valójában a helyi szokások a meghatározók.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek:

Aki ezt a blogot olvassa, az is kinyilváníthatja tetszését vagy ellenszenvét, ám erre is van már egy divatszó, a lájkolás. Élesen megoszlanak a vélemények az idegen eredetű, hirtelen elterjedő divatszavakról. A divat megosztó jelenség, és ez nemcsak az öltözködésben, hanem a nyelvben is így van.

Főleg a Facebook nevű kapcsolatépítő oldalnak köszönhetően terjedt el ez kifejezés. A szóalak töve az angol like ’szeret’, ’kedvel’ ige, amelyen az –l igeképző található, így egy magyarított igét kaptunk. Ez a beillesztési folyamat teljesen szabályszerű, elfogadott a magyar nyelvben, hiszen ha az idegen eredetű kifejezések megmaradnak nyelvünkben, akkor jellemzően továbbképezzük őket, hogy beilleszkedjenek a magyar nyelv rendszerébe.

Azt viszont meg kell jegyezni, hogy bizonyos esetekben feltűnik ez az idegen eredetű beillesztés, bizonyos esetekben meg nem, mert már megszoktuk a szóalakot. Például a menedzsel, lemenedzsel szólak igen gyakori a gazdasági tematikájú szövegkörnyezetben, és nem feltűnő az idegen alakja, sőt már magyaros írásmódja is van. A format és a formatál 'megformáz' (pl. formatálom a merevlemezt) már határeset, sokan idegenszerűnek érzik, ám számítástechnikai szövegkörnyezetben könnyen érthető. A lájkol igealak angolosságát mindenki érzi, tudja, még azok is, akik esetleg nem tudnak angolul.

Ám ennek a szóalaknak a használata ellen – amint a fenti fejtegetésből ki is derül – leginkább esztétikai, esetleg stilisztikai kifogások emelhetők, és nem morfológiaiak, grammatikaiak. Gyakran emlegetett stilisztikai szempont, hogy olyan esetekben, amikor egy idegen eredetű kifejezésre már van meghonosodott magyar változat, akkor kerüljük az idegen formát. Ám rögtön meg kell említeni az ellenvéleményt is, hogy az idegen eredetű szavakat minél nagyobb számban kell beilleszteni anyanyelvünkbe, hogy ezzel is gazdagítsuk stílusunkat, kifejezőképességünket. Egyébként a lájkolhoz nagyon hasonlít az okéz, leokéz is, hisz amikor azt mondjuk, hogy Leokéztam a döntést!, voltaképpen a szoftverekben előfordukó OK jelű gomb megnyomásának az eredményét fejezzük ki.

A lájkol igealak jelentése hordoz egyfajta specialitást, eredetileg kizárólag a Facebook nevű portálon elvégzett egyik műveletnek a megjelölésére szolgált. Amikor az ismerőseink beírnak a közös, megosztott felületünkre valamilyen megjegyzést vagy beillesztenek egy képet, akkor ezeket a szövegeket megjelölhetjük aszerint, hogy tetszik nekünk vagy sem. A Facebook angol változatában ennek a funkciónak a neve Like, innen jön a lájkol alak. A magyar változatban a Like funkció neve Tetszik. Megjegyzem, hogy van Unlike, azaz mindennek az ellenkezője is, persze ez is magyarosodott: unlájkol, vagyis 'nemtetszését nyilvánítja ki'. A lájkolás jele az említett közösségi oldalon egy felfelé mutató hüvelykujjú ököl sematikus ábrája. Ez a régi jel jól tükrözi a Facebook szülőhazájának a kulturális szokásait is, és ennek a közösségi portálnak a nemzetközivé válásával ez a szimbolikus jel (mint ahogy a szó is) tovább globalizálódik. Hozzá kell tenni, hogy a tetszésnyilvánítást kifejező globális szimbólumok között a szív is legalább ennyire közismert. Megjegyzem, hogy a felfelé mutató hüvelykujjú ököl az autóstoppolásban is használatos jel.

Már találkoztam ettől eltérő helyzetben (tehát a Facebooktól függetlenül), általános jelentésben is ezzel a szóalakkal, amikor pusztán annyit jelentett, hogy 'szeret', 'kedvel', 'tetszik'. Tehát kimondhatjuk, hogy egy terjedőben lévő nyelvi újítást találtunk. És ennek a szóalaknak a legnagyobb újdonsága, hogy speciális területről indulva, alapszókészletbe tartozó magyar szóalak stilisztikai alternatíváját alakítja ki. Fölmerül az a kérdés is, hogy csupán csak divatjelenséggel állunk szemben? Nos, a lájkol igealak idegenszerűsége ellenére igen praktikus, hiszen egy szóalakban fejezi ki a tetszésnyilvánítás eredményét és magát a folyamatot. Műsorunk, a Netidők egyik hallgatója javasolta a lájkolom helyett a komálom formát, persze világos, hogy ez inkább vicces stílusárnyalatú. Persze, akinek nem tetszik a lájkol, az mondja csak egyszerűen, hogy: Tetszik ez az írás!

Bódi Zoltán

További elérhetőségek:

Pár napja új mobiltelefont vettem, mert a régi elromlott és el is avult. Nem vagyok az az early adopter (korai alkalmazó) típus, de nagyon szeretem a technikai újdonságokat, igyekszem minden új információt követni. Különösen akkor teszem ezt, amikor valamilyen új technikai eszköz beszerzésére készülök. Az elmúlt hetekben egyébként rengeteget olvastam a mobiltechnológiáról. Eközben találkoztam egy számomra új kifejezéssel, az SNS-sel.

Ez a betűszó az angol Social Network Service ’szociális hálózati szolgáltatás’ szerkezet rövidítése. Magyarul közösségi oldalnak, kapcsolatépítő oldalnak hívják leginkább, azonban egyre több helyen találkozni a rövidebb, SNS betűszóval. Ide tartozik például a hazánkban a három legnépszerűbb ilyen szolgáltatás, az iWiW, a Facebook és a Twitter. Az SNS betűszó 2010-ben leginkább a modern, 3G-s funkciókkal is rendelkező, internetezésre kiválóan alkalmas mobiltelefonok világában tejed, hisz itt egyre több készülékben van SNS funkciók elérését lehetővé tevő alkalmazás. Az SNS tehát ebben a szókincsrétegben már nem csak a közösségi szolgáltatás neve, hanem az ezeket a szolgáltatásokat elérhetővé tevő funkció neve is.

Az SNS elterjesztésére elsősorban a mobiltelefonokról szóló szakmai cikkekben, elemzésekben, tesztekben törekednek, illetve a modernebb mobiltelefonos operációs rendszerekben (pl. az Androidben) szerepel. A köznapi nyelvhasználatban egyelőre még nem terjedt el, hisz 2010 októberében alig tízezer Google találatot kaptam a kifejezésre. Népszerűségét gátolja, hogy leginkább a szolgáltatások saját nevét (Facebook, iWiW, Twitter stb.) használjuk, sőt ezekből már köznevesült, továbbképzett alakok is születtek (pl. facebookozik, twitterezik). Az sem mellékes, hogy az SNS nagyon közel áll a magyar mobiltelefonos szókincsben igen gyakori SMS kifejezéshez.

És hogy milyen telefont vettem? Samsung Galaxy 3-asat.

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: