Netidők Blogtársaság

Már azt gondolnám, hogy a tápegységekről nem tudok mit írni, miután alaposan végiggondoltam az az akkumulátor (http://netidok.postr.hu/akkumulator-es-elem/) a tápegység, a táp, az adapter és a töltő http://netidok.postr.hu/tapegyseg-adapter-es-tolto/ kifejezések jelentésszerkezetét, formáját. Ezek mind olyan egységek, amelyek az egyenáramú, kisfeszültségű eszközök (pl számítógépek, mobiltelefonok, táblagépek stb.) áramellátását biztosítják, illetve a hálózati, váltakozó áramot átalakítják. Ezek a kifejezések egyértelműek, világosak, közhasználatúak.

Fölmerül a kérdés, hogy miért jelenik meg a közérthető, bevált kifejezések helyett némely magyar nyelvű szaksajtóban új szóalak, mégpedig a PSU. Ez a mozaikszó az angol Power Supply Unit szerkezet rövidítéséből alakult ki, ami magyarul ’energiaellátó/áramellátó egység’. Miután már megfejtettük, egyértelmű és világos: ez egy összefoglaló értelmű szerkezet, amely miden áramellátó eszközt magában foglal. Ennek ellenére nem világos, hogy miért használják ezt az angol, a magyar szakmai és köznyelvi kontextusban szokatlan betűszót olyan szövegekben, cikkekben, amelyek a nagyközönségnek szólnak, miközben van rá régóta ismerős, közhasználatú alak (abban a cikkben, amelyben előfordult, a tápegység helyett használták a PSU-t). Erre csak az lehet a válasz, hogy az informatikai témájú írásokban igen gyakran szerepelnek angol kifejezések, ez nyelvi divattá vált, és elindult az a nyelvi változás, amely a már meglévő, meghonosodott szakkifejezéseket visszaidegeníti, és megőrzi az eredeti, mozaikszó formát. Magyar nyelvi környezetben a közszavak rövidítése hagyományosan szokatlan, ritka volt. Mindaddig igaz volt mindez, amíg a felhasználói szintű informatika és ezzel együtt a szakkifejezések is el nem terjedtek, meghonosítva az amerikai angol formákat.

Az csak hab a tortán, hogy a PSU kifejezésről a számítógépes játékok kedvelőinek könnyen eszébe jut a Play Station Universe (http://www.psu.com/) alak is, ami egy játékos weboldal címe.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Ma és tegnap rendezik meg a Szövetség az Elektronikus Kereskedelem (SZEK.org) hagyományos konferenciáját, amely az e-kereskedelem témájával foglalkozik. Az idén tíz éves rendezvény ezúttal a SmartCommerce-t, azon belül is elsősorban a mobil kereskedelmet állította az esemény középpontjába.

Az eNet konferencián ismertetett kutatása szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2013 az m-kereskedelem előretörésének éve lesz idehaza is. Az e-kereskedők ugyanis túlnyomó többségben úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben előrukkolnak mobilos megoldással, ha még nem rendelkeznek azzal. Egyelőre még csak a kutatásban részt vett boltok 6%-ának van mobilos alkalmazása, leginkabb androidos és iOS megoldása. A konferencián az is kiderült, hogy elsősorban azoknak éri meg saját alkalmazást fejleszteni, akiknek rendszeresen visszatérő mobilos vásárlói vannak. A többieknek inkább mobilra optimalizált weboldalakkal érdemes készülni az okostelefonok terjedésére. Ez estben is egyszerűsíteni kell azonban a négy lépéses kosaras vásárlás modelljén, ami az asztali (laptopos) számítógépes környezetben jól működik, de a mobilon túl bonyolultnak bizonyul.

Kis Ervin Egon, a SZEK elnöke megnyitja a X. Elektronikus Kereskedelem konferenciát

Jómagam előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon divat vagy trend az m-kereskedelem. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőnél több, olyan jelenség, amely biztosan velünk marad, amíg lesznek hordozható infokommunikációs eszközök - tehát az okostelefonon túl, az okosórák, okos szemüvegek világában is meg fog jelenni a kereskedelem. A hordozható, internetre kötött eszközök, így az okostelefonok, ugyanis alapvetően változtatják meg az emberek szokásait több területen is, ezek közül az egyik a vásárlás. A vásárlás előtti keresgélésben egyre inkább több csatornán, több eszközzel előre tájékozódnak a vevők, utána olvasnak a terméknek az interneten, a hivatalos oldalakon túl a vásárlói véleményeket is megnézik, összehasonlítják az árakat... Terjed az a Nyugaton ismert jelenség is idehaza, hogy a boltokat pusztán bemutatótermeknek tekintik, ahol szabadon, megtapogatható, felpróbálható vagy kipróbálható a megvásárolni kívánt termék. A mobiltelefon elősegíti, hogy az offline vásárlás közben online is tájékozódjunk. Ez nem pusztán böngészést vagy internetes keresést jelenthet, már Magyarországon is létezik olyan alkalmazás, amely vonalkód alapján képes az árak összehasonlítására. Tehát beolvassuk a nekünk tetsző áru vonalkódját a telefonunkkal és az alkalmazás megkeresi a terméket, illetve, hogy hol mennyiért lehet kapni online vagy offline. Így lesz pillanatokon belül a teljes online kínálat annak a boltnak a versenytársa, ahol vagyunk. Nem véletlen, hogy számos boltban már idehaza is árgus szemekkel nézik a biztonsági őrök és az eladók, hogy ki használ okostelefont.

Az is kiderült a konferencián, hogy az okostelefonos vásárlók bár számban felülmúlják az e-boltokban a táblagéppel érkező látogatókat, a táblagépes vásárlókra mégis érdemes nagyon odafigyelni, mivel arányaiban többen vásárolnak közülük és rendszerint többet is költenek alkalmanként. Vagyis a néhány százezernyi tabletesből több bevétel származhat, mint a több millió okostelefonosból...

A konferencián ezeken kívül szó esett a mobil fizetési megoldásokról, a web és mobil ergonómiáról és a felhasználók mentális modelljeiről, a nagy technológiai cégek kudarcainak okairól, a mobilos becsekkolásokról (a SoLoMo területről: social, local, mobile – közösségi, lokális és mobil) valamint a várható jövőbeli technológiákról. Mindent összevetve izgalmas konferencián vehettek részt az érdeklődők – köszönet a szervezőknek.

Pintér Robesz

A Retina kijelző név egyértelműen az Apple céghez kapcsolódik, és egy igen jó minőségű kijelző jut az eszünkbe róla, amely az emberi szemmel is kapcsolatban lehet. A forgalomban lévő kijelző típusoktól (LCD, LED, OLED, AMOLED, Super Amoled stb.) eltérő megnevezési stratégiával találkozunk.

Az iPhone 4-ben szembesültek a felhasználók először a Retina kijelzővel, és mint minden újdonság, ez is rögtön megosztotta a közönséget, a szakértőket, a bírálókat és a támogatókat. Azonban itt a nyelvi kérdésekről szeretnék gondolkodni, nem a technológiai részletekről és a fogadtatásról.

A szokásos kijelzőmegnevezések jellemzően leíró típusú nevek, amelyek a technológia lényegét nevezik meg, pl. LCD – Liquid Crystal Display: ’folyadékkristályos kijelző’, LED Light Emitting Diode: ’fénykibocsájtó dióda’ stb. A Retina kijelző fantázianév, tehát nem technológiát nevez meg. Ezzel a névadási stratégiával alkalmazkodtak ahhoz, hogy a fogyasztók, felhasználók jellemzően nem a technológiai részletekre kíváncsiak, hanem valamilyen új tulajdonságra, jellemzőre, amely megragadja a figyelmüket, elindítja fantáziájukat. A Retina kijelző ilyen. Másrészt az Apple ezzel a névadással elérte, hogy nem egy sokak által használt technológia nevét ismétli, nem egy a sok közül, hanem egyedi nevet adott, amivel azonosítja a céget is.

Azért szerepel a retina (a szemünk fényérzékeny része) szó ebben a megnevezésben, mert a tervezők szerint ennek a kijelzőnek a felbontása valamivel nagyobb, mint az emberi szem felbontása körülbelül abból a távolságból, amelyből az ilyen megjelenítővel ellátott eszközöket nézik, tehát tökéletes élességet és látványt produkál. Ez iskolapéldája a marketing szempontból jól kihasználható névadási módszernek.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

2013-ban is napvilágot látott a Global Information Technology Report (GITR), amelyben Magyarország a 44. helyen, egy hellyel hátrébb foglal helyet, mint tavaly. A GITR a világ 144 országát rangsorolja (amelyek a világ GDP-jének 98%-át állítják elő) azok információs társadalmi felkészültsége alapján. A rangsort idén Finnország vezeti Szingapúr és Svédország előtt. A listában hagyományosan a skandináv államok, néhány ázsiai kistigris, az USA és Hollandia valamint az Egyesült Királyság szerepel az első tízben. A 22. Észtország az első a kelet-európai államok közül és a 75. Románia az utolsó (az EU tagállamai közül). 

Magyarország mondhatni, hogy megőrizte helyét, ugyanakkor olyan országok előznek meg minket, mint Kazahsztán (43.), Omán (40.), Barbados (39.) vagy Malajzia (30.). 

A részletes országprofil alapján a nagy-jövedelmű (high income) országcsoporton belül, ahová hazánk tartozik, alulteljesítünk a csoportátlagot tekintve, mind a 8 vizsgált területen.

A GITR nagy előnye ugyanakkor, hogy részletesen megmutatja mely részterületeken teljesítünk jobban és rosszabbul, mint "illene" (a számok a 144 ország közötti helyezésre utalnak):

Néhány sikeres terület:

• Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges napok száma – helyezés: 10
• A felnőtt lakosság írás- és olvasástudása – helyezés: 14
• Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges lépések száma – helyezés: 20
• A digitális tartalom hozzáférhetősége – helyezés: 26
• Illegális szoftverek aránya – helyezés: 28
• Szélessávú internet előfizetések száma – helyezés: 28

Elmaradó területek:

• A jogrendszer hatékonysága a kihívást jelentő területek kezelésében – helyezés: 135
• A kormányzat sikere az IKT támogatásában – helyezés: 120
• A jogrendszer hatékonysága a vitás ügyek kezelésében – helyezés: 117
• Befektetői (venture) tőke hozzáférhetősége – helyezés: 115
• Az adó teljes mértéke – helyezés: 114
• A kormányzat közbeszerzése a fejlett technológiák terén – helyezés: 110

Magyarországról bővebben lásd a GITR 196. oldalán.

A 12 éve készülő GITR kiemeli, hogy évek óta először látszik javulni az üzleti környezet és beindulni látszik a gazdasági növekedés, ami jót tesz az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) is, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ehhez az IKT-k is hozzájárultak. 

Pintér Robesz 

A számítógépes rendszerek szoftvereinek a biztonságával kapcsolatban merül fel a biztonsági rés szerkezet. Feltűnő, hogy az informatikai biztonságtechnika kifejezéskészlete összefüggő képi háttérrel rendelkezik, két nagy fogalmi terület van, az egyik a biológiai kórokozók területe, a másik a betöréssel, a fizikai behatolással kapcsolatos fogalmi terület.

A fizikai betörés, behatolás témakörébe tartozik például az adatlopás, a betörés, feltörés, behatolás, maga a hacker is ilyen, hisz a jelentése ’csákány’, a cracker ’feltör’, ’megtör’, a behatolás módjával kapcsolatban is felmerül egy kifejezés, a backdoor ’hátsó kapu’. Jól illeszkedik ebbe a fizikai sérülés, behatolás fogalmi képi környezetbe a biztonsági rés vagy egyszerűen rés, hisz szinte látunk magunk előtt egy összefüggő sík felületen lévő repedést, törést, amely áthatolhatóvá teszi a felületet. Ezzel azt az asszociációt kelti ez a kifejezés, hogy az informatikai rendszer egy zárt, egységes felület, amelyet például egy pajzs véd (gyakran szerepel védelmi szoftverek logójában a pajzs motívum), és a pajzson a repedés áthatolhatóvá teszi a felületet, ami így már nem véd eléggé. Ez a fogalmi metaforakör tehát az informatikai rendszert, a szoftvereket az elvont, virtuális, meg foghatatlan környezetből kiemeli és konkretizálja, megfoghatóvá teszi. Ennek a legjellemzőbb, legkönnyebben felfogható képi világa szerint az informatikai rendszer egy törékeny, elrepedni képes felület, amelyet meg kell védeni, és a réseket be kell foltozni, mint ahogy a folt (patch) kifejezést is használják, a réseket befoltozó, azaz a programhibákat, biztonsági kockázatokat kijavító programcsomag jelentésben.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség