2013-ban is napvilágot látott a Global Information Technology Report (GITR), amelyben Magyarország a 44. helyen, egy hellyel hátrébb foglal helyet, mint tavaly. A GITR a világ 144 országát rangsorolja (amelyek a világ GDP-jének 98%-át állítják elő) azok információs társadalmi felkészültsége alapján. A rangsort idén Finnország vezeti Szingapúr és Svédország előtt. A listában hagyományosan a skandináv államok, néhány ázsiai kistigris, az USA és Hollandia valamint az Egyesült Királyság szerepel az első tízben. A 22. Észtország az első a kelet-európai államok közül és a 75. Románia az utolsó (az EU tagállamai közül). 

Magyarország mondhatni, hogy megőrizte helyét, ugyanakkor olyan országok előznek meg minket, mint Kazahsztán (43.), Omán (40.), Barbados (39.) vagy Malajzia (30.). 

A részletes országprofil alapján a nagy-jövedelmű (high income) országcsoporton belül, ahová hazánk tartozik, alulteljesítünk a csoportátlagot tekintve, mind a 8 vizsgált területen.

A GITR nagy előnye ugyanakkor, hogy részletesen megmutatja mely részterületeken teljesítünk jobban és rosszabbul, mint "illene" (a számok a 144 ország közötti helyezésre utalnak):

Néhány sikeres terület:

  • Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges napok száma – helyezés: 10
  • A felnőtt lakosság írás- és olvasástudása – helyezés: 14
  • Egy vállalkozás bejegyzéséhez szükséges lépések száma – helyezés: 20
  • A digitális tartalom hozzáférhetősége – helyezés: 26
  • Illegális szoftverek aránya – helyezés: 28
  • Szélessávú internet előfizetések száma – helyezés: 28


Elmaradó területek:

  • A jogrendszer hatékonysága a kihívást jelentő területek kezelésében – helyezés: 135
  • A kormányzat sikere az IKT támogatásában – helyezés: 120
  • A jogrendszer hatékonysága a vitás ügyek kezelésében – helyezés: 117
  • Befektetői (venture) tőke hozzáférhetősége – helyezés: 115
  • Az adó teljes mértéke – helyezés: 114
  • A kormányzat közbeszerzése a fejlett technológiák terén – helyezés: 110

Magyarországról bővebben lásd a GITR 196. oldalán.

A 12 éve készülő GITR kiemeli, hogy évek óta először látszik javulni az üzleti környezet és beindulni látszik a gazdasági növekedés, ami jót tesz az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) is, ugyanakkor vitathatatlan, hogy ehhez az IKT-k is hozzájárultak. 

Pintér Robesz