Netidők Blogtársaság

Egy újabb technikai forradalom előtt állunk, hiszen a 3D nyomtatók koncepciói kezdenek megjelenni, és ha csak a fele igaz az lesz ezeknek az elképzeléseknek, akkor egészen más világban fogunk élni évek múlva. Lehet majd tárgyakat, alkatrészeket, sőt ételeket is előállítani ezzel a technikával. A technológiáról itt csak annyit, hogy az eszköz inkább hasonlít egy speciális tintasugaras nyomtatóra, amelynek a tartályaiban van az alapanyag (pl. az ételek alkotóelemei vagy műanyag alapanyag, esetleg fém alapanyag stb.), amit a fúvókák térbeli formává alakítanak.

Számomra viszont feltűnő, hogy vajon miért neveznek nyomtatónak egy olyan eszközt, amely térbeli tárgyakat állít elő folyékony, megszilárdulni képes anyagokból. Hol van itt a nyomtatás mögött álló nyomás, préselés művelete? Illetve hol van itt a szöveg- vagy képmegjelenítés? A nyomtatás, a nyomtató ugyanis hagyományosan szöveg-előállító művelet, később képmegjelenítő eljárás. Egyébként voltaképpen az összes mai, úgy nevezett nyomtatóból (tintasugaras, lézeres, ledes) hiányzik a szó szoros értelmében vett "nyomtatás" művelete. Tehát a probléma nem csak a 3D nyomtatókra érvényes. Mindössze eddig nem figyeltünk fel erre a jelentésváltozásra, mert a végeredmény ugyanaz volt, mint a régi, igazi nyomtatók esetében: papíron megjelent a szöveg. Az meg végképp újdonság, hogy nyomtatni már nem csak szöveget lehet, pedig Európában legalább 6-700 éve ismerős a nyomtatás művelete, ahol igazi nyomás, préselés járt együtt a szöveg-, illetve a kép-előállítással. Mellesleg tudva levő, hogy a nyomtatást nem Gutenberg találta föl, ő pusztán azt a forradalmi újítást hozta, hogy a nyomdaprésbe betűnként lehetett kiszedni a nyomtatandó szöveget, nem úgy, mint korábban, amikor a teljes szöveget vagy képet ki kellett faragni, metszeni.

A modern nyomtatók tehát azért hasonlítanak a hagyományos, régi nyomtatókra, mert a számítógép kijelzőjén megjelenő szöveget, képet állítják elő jellemzően papírra, valamilyen festék vagy tinta felhasználásával. Meg kell viszont jegyezni, hogy a hagyományos nyomdaprés, nyomdasajtó már nincs a műveletek között, a nyomtatás megnevezés viszont még mindig őrzi a művelet nevét.

A 3D nyomtató angol eredeti elnevezése a 3D printer, amelyet egyszerűen lefordítottunk magyarra. A print angolul hasonló jelentéskörben van, mint a magyar nyomat, lenyomat (’metszet, másolat, nyomat, nyom, lenyomat’), tehát eredetileg benne van a nyomás, sajtolás, préselés mozzanata.

A 3D nyomtatás pedig egy kicsit hasonlít a tintasugaras nyomatáshoz, csak itt nem tintát lövell ki a szerkezet, hanem másféle anyagokat, és nem szöveget vagy képet alkot meg, hanem térbeli, tehát 3 dimenziós tárgyakat, agyagokat. Ennek ellenére mégis megtartotta a nyomtató nevet a szerkezet. Tehát a nyomtató, a nyomtatás szavak jelentéséből manapság már sok alapvető jelentésmozzanat hiányzik. Ez ritka szép példája a jelentésváltozásnak.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

World of Warcraft témájú vidám és látványpark épült Kínában. A hírek szerint a tulajdonos egyetlen engedéllyel vagy licensszel sem rendelkezik a játék jogtulajdonosától.

Egyre több embernek van okostelefonja, amit az élet minden területén használni szeretne. A készülékek megjelentek a vásárlók kezében is, a boltokban is egyre-másra telefonjukba bújt emberekbe botlani. De nehogy azt higgyük, hogy mindannyian SMS-t írnak, játszanak vagy telefonálnak – sokan a vásárláshoz használják a készüléket, a bevásárló listát ellenőrzik, árakat hasonlítanak össze, fényképet készítenek vagy a vonalkódot olvassák le. Nem véletlen, hogy néhány helyen már tiltják az okostelefon használatot, biztonsági őrök és eladók figyelik, hogy ki veszi elő az okostelefonját a boltban. A készülékek ugyanis átalakítják a vásárlás élményét, többek között versenytárssá változtatják a hagyományos és az online üzleteket. A téma sokakat érint és még többeket érdekel.

A napokban rendezték meg a barcelonai Mobile World Congress „párját” a Nagy Víz túlsó partján. A CTIA idén 2013. május 21-23-a között zajlik Las Vegasban, szokás szerint a vezeték nélküli kommunikációs iparági szövetség szervezésében. Számos izgalmas előadás hangzott el az elmúlt napokban, ami azt mutatta meg, hogy hogyan hat a mobil az élet különböző területein, például a vásárlásra vagy az oktatásra. Most nézzük meg közelebbről a vásárlást.

A Walmart – a világ legnagyobb kiskereskedője – szerint a mobiltelefon által befolyásolt hagyományos (offline) kereskedelem volumene 2016-ra elérheti a 689 milliárd dollárt. A cég mobil területért felelős vezetője, Gibu Thomas szerint ez közel duplája(!) lesz az e-kereskedelem területén várt 345 milliárd dollárnak. Ha hinni lehet ezeknek a számoknak, akkor tehát az online kereskedelem okozta fejlődésnél sokkal nagyobb változások várnak ránk a következő három évben a hagyományos kereskedelemben a mobilnak köszönhetően.

Mit látni a mobil vásárlás terén? Az emberek magukkal viszik az okostelefont a boltokba, de aktívan használják azt már vásárlás előtt is. A Walmart szerint az olyan alkalmazásoké a jövő, amelyek segítenek a bevásárló lista összeállításában, a vásárlandó elemek bolton belüli megtalálásában, a speciális étkezési szokásokat követő vásárlók igényeinek a kiszolgálásában, az olyan termékek összeválogatásában, amelyek összértéke nem halad meg egy előre meghatározott összeget, vagy az olyan termékek megvásárlásában, amit egyébként is rendszeresen vesznek az emberek. A lényeg, hogy a vásárló legyen a középpontban, számukra kell egyszerűbbé és kényelmesebbé tenné a vásárlást. Nem valami extravagáns csilivili technológiára kell gondolni, hanem arra, ami egyszerűbbé teszi a dolgokat.

Kérdés persze – ami nem derült ki a Walmart előadásáról beszámoló cikkben –, hogy a Walmart hogyan készül fel például a vonalkód szkennelő alkalmazások keltette kihívásra, aminek révén az emberek már a boltban meg tudják nézni, hogy ugyanaz a termék mennyibe kerül online. Vagyis képessé válnak egyszerűen bemutatóteremként használni a boltokat, megnézni, kipróbálni a terméket, majd online rendelni meg ugyanazt, onnan ahol a legolcsóbb, vagy amelyik boltban megbíznak. Így még csak haza sem kell cipelniük a terméket, mivel házhoz szállítják nekik azt. Így lesznek az offline boltok egy csapásra versenytársai a teljes e-kereskedelemnek, minden online boltnak egyszerre.

Akit mélyebben érdekel a téma, annak ajánlom figyelmébe a Google közelmúltban megjelent tanulmányát, amely a mobil és a vásárlás kapcsolatáról készített átfogó kvalitatív és kvantitatív kutatásokon alapul. A „How Mobile Is Transforming the Shopping Experience in Stores” (Hogyan alakítja át a mobil a vásárlási élményt a boltokban) címet viselő jelentés szerint a mobil eszközök segítenek az embereknek a termékek felkutatásában, az összehasonlításában és megvásárlásában – nem csak online, hanem már a boltokban is. Ez nem a jövő sci-fibe illő tevékenysége, hanem mindennapos az okostelefon tulajdonosok esetében már ma is: az okostelefonos vásárlók 84%-a használja a hagyományos boltokban a készülékét. A tanulmány azokat tekinti okostelefonos vásárlóknak (shoppers), akik legalább havonta egyszer használják vásárlással kapcsolatban vagy azt támogatandó az okostelefonjukat. Ez alapján ötből négy (79%) okostelefonos tulajdonos beleesik ebbe a kategóriába és minden hatodik (17%) okostelefon tulajdonos gyakori mobilos shopper – legalább hetente használja vásárláskor a telefonját.

A kutatás legfontosabb megállapításai, hogy a mobil keresés a kiindulópont (innen nézve nagyon is érthető a Google érdeklődése a téma iránt – nem pusztán az android hajtotta kíváncsiságról van tehát szó). A mobilos vásárlók 82%-a nem alkalmazást vagy weboldalt nyit meg a telefonján, ha termék információra van szüksége egy boltban ácsorogva, hanem egy keresőt. Az is kiderült a kutatásból, hogy a mobilos vásárlók 25%-kal többet költenek a boltokban azoknál, akik nem használják erre az okostelefonjukat. Ugyanakkor nincs tipikus termék- vagy bolt kategória, ahol kevésbé vagy jobban elterjedt lenne a mobillal segített vásárlás, minden iparágban egyaránt felütötte a fejét a jelenség.

Mindebből úgy tűnik, hogy szakadásos fejlődés előtt állunk a vásárlás területén, a hagyományos boltoknak érdemes elgondolkodniuk, hogy hogyan tudják a saját malmukra hajtani a vizet az okostelefonok megjelenésével. A tiltás biztosan nem lesz hosszú távon kifizetődő megoldás, az első eredmények ugyanis azt mutatják, hogy az okostelefon terjedése nem megállítható, ráadásul az ilyen vevők többet is költenek…

Pintér Robesz

A táblagépek nagy hódításának az idejét éljük, szinte nincs olyan felhasználó, aki valamire, valamikor ne tudna használni egy ilyen igazán sokoldalú eszközt. Ez egyben a gyártóktól, fejlesztőktől is megköveteli, hogy egyre újabb és újabb speciális modellekkel álljanak elő. Sokak számára életszerű, hogy az internetről szedik össze a recepteket, amikor főznek, illetve ha elkészül az étel, azon melegében megosztják remekművüket az ismerősükkel. Számos más helyzetben jön jól egy egyszerűen használható, strapabíró táblagép a konyhában. Ezt az igényt felismerve született meg a konyhai táblagép koncepciója, amit az Archos nevű gyártó ChefPadnek keresztelt el.

A strapabíró szilikontokba bújtatott táblagép Androiddal megy, és speciális konyhai alkalmazások is vannak rá telepítve, de természetesen minden egyéb célra is fel lehet használni (http://ipon.hu/hir/archos_chefpad___a_modern_konyha_kelleke/25325).

Kifejezetten érdekes a ChefPad névadása. Ennek az összetételnek az előtagja a mindenki számára jól ismert, francia eredetű chef, magyarul is használjuk séf alakban, jelentése ’konyhafőnök’. Az összetételi utótag a pad, ami az Apple által kifejlesztett táblagépnek, az iPadnek a nevéből rövidült. A sok jelentésű pad főnév releváns jelentése ’jegyzettömb’, ’blokk’, ebből alakult ki az Apple eszközének a neve, és ez elé helyezték el i előtagot, amely már a cég termékneveinek a védjegyévé vált. Az i előtag eredetileg az eszköz internetképességét, illetve az E/1. személyű angol személyes névmással való megegyezés miatt nyilván az eszköz személyes jellegét emelte ki. A ChefPad összetétel esetében viszont nyilvánvaló, hogy a Pad utótag nem az eszköz Apple céghez való kötődését jelenti, hanem az Apple által divatba hozott táblagépekre utal általában. Ez tehát azt jelenti, hogy itt egy újabb bizonyíték arra, hogy a legdivatosabb táblagép neve, az iPad már általános jelentésűvé vált, és az utótagja a táblagép kategóriáját is jelenti általánosságban.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Most akkor háború folyik a hagyományos és az internet televíziózás között? - tehetjük fel a kérdést a 18. Media Hungary előadásainak meghallgatása után. Egyesek szerint a Netflix és az HBO között az utóbbi 1-2 évben kibontakozó harc mára háborúvá terebélyesedett, mások szerint inkább azt látni, hogy a két modell egybeér és a szereplők megpróbálják az ideális konstrukciót kikeverni a modellek elemeinek elegyítésével. Végül vannak, akik azt hangoztatják, hogy a hagyományos tévézés erejét továbbra sem kezdte ki érdemben az internet, az emberek a kanapén ülve egyfajta zombiként úgyis azt nézik, amit éppen adnak.

Peter Broderick szerint a hagyományos lineáris és az internetes tévézés közötti harc háborúvá vált. Ez jól látszik abból, hogy az HBO megpróbál Netflix-szé válni (lásd HBO Go, amivel bárhol nézhető a neten is a csatorna műsora - igaz, ehhez még hagyományos előfizetés is kell) - a Netflix pedig HBO-vá (saját tartalom gyártásával, például a House of Cards sorozat bemutatásával Kevin Spacey főszereplésével, amely 13 órában készült el, reklámok, rész eleji emlékeztetők vagy rész végi váratlan fordulatok nélkül. A sorozat részeit egyszerre tette közzé a Netflix, nem egymás után, így akár egyszerre is megnézhetőek).

A televízió megújulása tehát megindult, amiről azonban igazán senki sem beszélt, hogy az olyan pici piacokon, mint a magyar, ahol ráadásul nagy részben szinkronizáltak a külföldi tévés tartalmak, vajon ki fogja elhozni nekünk a streaming alapú internetes tévézést legális formában? Belép-e valamikor a magyar piacra a Netflix? Ki fogja például a jellemzően amerikai sorozatokat magyar piacon jogosítani, szinkronizált formában az interneten legális formában közzétenni? Amíg ez nem valósul meg, addig egyelőre a magyar nézőknek marad a sima tévénézés, a műsorok rögzítése (time shift) vagy a kényelmes, de illegális torrentezés. Mindez ráadásul nem egyedi probléma, minden olyan, magyarhoz hasonló piacon ez a helyzet, ami a tévés világ (fél)perifériáján fordul elő és nem elég nagy vagy izgalmas a nagy szereplők számára, hogy a belépéshez szükséges beruházásokat megtegyék.

Persze van a televíziózáson kívül is mozgóképes élet. Magyarországon havi kb. 3 millió ember néz videót a YouTube-on, évente 8 milliárd alkalommal(!) néznek meg videó tartalmat a magyarok a YouTube-on. Ugyanakkor tudjuk, hogy a YouTube által a napokban elindított fizetős csatornák sem érkeznek meg Magyarországra. Hiába a relatív fejlettség és például az EU tagság, meg kell várnunk, amíg a főbb piacokon lezajlik a televíziózás átalakulása, a nagy szereplők csak utána fognak az ilyen piacokra nyitni, mint a magyar. Addig tehát van ideje a helyi piacon érdekelt szereplőknek felkészülni a várható versenyre, hogy elébe menjenek a televíziózás megújulásának.

A tévézést tekintve jöhetne a változás a mobilok felől is. Ludanyi Arnold érdekes előadásában a mobil tévézésről beszélt. Tézise szerint a mobil szolgáltatók, műsorszórók, televíziós műsorszolgáltatók különböző metszeteiben más-más modellekkel láthatjuk a mobil tévézést vagy videózást. A mind a három szereplőt érintő közös metszetben lett volna a DVB-H (földfelszíni, digitális, mobilos műsorszórás), de mint tudjuk, ez nem váltotta be a hozza fűzött reményeket. 2007-ben 2015-re még 200 millió DVB-H műsornézőt vártak. A várt áttörés azonban elmaradt. De ez nem jelenti azt, hogy a mobilon tévézés, a mobil videózás ne lenne népszerű. A mobil szolgáltatók erősek lehetnek ezen a területen, illetve a műsorszórók is kísérleteznek a műsorok mobil hálózaton való továbbításával (lásd például az Antenna Hungária mobil alkalmazását, amelyet az elmúlt hetekben 80 ezerszer töltöttek le okostelefonokra mindenféle különösebb csinnadratta és kampány nélkül is.) A mobilok felé való nyitás teljesen logikus lépés: egy amerikai kutatás alapján a mobil videózás a harmadik legnépszerűbb okostelefon használati terület. Az emberek mobilon néznek zenei klipeket, filmelőzeteseket, vicces videókat, reklámvideókat, „hogyan csináljuk” videókat, stb. A mobil videózás szemben a hagyományos televíziózással inkább tekinthető közösségi tevékenységnek: a jó tartalmakat rögtön megosztják a neten, de előfordul az is, hogy közösen nézik meg a készüléken barátokkal a videót. Ugyanakkor egyértelműen kiegészítő tevékenység (tehát nem tesz ki napi 3-4 órát, mint a rendes tévézés), de bizonyos rész célcsoportokban egészen erős, a nap végére elég sokan néznek mobilon videót. Mindent összevetve tehát, amíg a mobil broadcasting (műsorszórás) nem igazán működik, a streaming (mobil neten nézhető műsor) vagy a mobil videózás viszont igen. De inkább kiegészítő, mint helyettesítő tevékenység. Nem véletlen, hogy a YouTube a mobilos forgalom 24%-ért felelős globálisan.

Végeredményben, hogy a kiinduló kérdésre válaszolják (újra szexi-e a tévézés) azt kell mondjam, hogy a mozgókép lett újra izgalmas. A médiumokat (nyomtatott sajtó, online sajtó, rádió, tévézés…) elnézve jelenleg a legforradalmibb változások ezen a területen zajlanak, a szemünk előtt újul meg a tévézés előző évtizedekben ismerős modellje, amiből remélhetőleg a tévénézők profitálnak majd a legtöbbet.

Pintér Robesz