Netidők Blogtársaság

Spanyolországban az egyik egyetemen valósították meg azt a projektet, amelynek keretében a különböző szakokon tanuló hallgatók megterveztek és kiviteleztek egy olyan házat, amely napelemekből és napcellákból nyeri a hő és villamos energiát. Az egész projekt igen érdekes és minta értékű, ám a Netidők blogtársaságban az informatikai vonatkozások a legfontosabbak. Mivel az egyetemnek vannak informatikus hallgatói is, terveztek hozzá egy internetes kapcsolaton keresztül működő távvezérlő alkalmazást. A ház minden villamos energiával működő rendszere irányítható egy okostelefonos platformra írt alkalmazással. A felhasználó távolról is, illetve nyilván a házból is bekapcsolhat, kikapcsolhat bármit. Mire hazaér, befűtheti vagy nyáron lehűtheti a lakást, bekapcsolhatja a sütőt, a tévét, a számítógépet, elindíthatja a filmfelvételt, bekapcsolhatja vagy éppen kikapcsolhatja a világítást. Meglepő volt látni, hogy a bemutatón egy iPaddel vezérelték a televíziót, amelyen meglehetett nézni az építkezésről szóló filmet.

Mindezzel azért találkoztam, mert éppen Spanyolországban, Valenciában, az Universidad Cardenal Herrera egyetemen vagyok egy Erasmus programon, amelynek keretében a nemzetközi hallgatói csoport közös projektmunka keretében fenntartható energiával működtethető autók marketing- és kommunikációs kampányát dolgozza ki. Ennek a munkának az egyik háttérbemutatója volt, hogy minként lehet egy 100%-ban fenntartható, napelemes és napcellás energiaforrásokkal működtetett házat megtervezni, kivitelezni, hogyan építették fel a kommunikációs kampányt és milyen maga a ház. A legérdekesebb az volt, hogy miként tudott együttműködni az építész, a marketinges, a kommunikációs és az informatikus hallgató egy közös projekten. És lám, egy ilyen munkában is aktív része van az informatikának.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Húsz év First Person Shooter történelem hét percben elmesélve: Wolfenstein 3D-től a Battlefield 3-ig.

1, Wolfenstein 3D (1992)
2, Doom (1993)
3, Dark Forces (1995)
4, Quake (1996)
5, Quake 2 (1997)
6, Half-Life (1998)
7, Quake 3 (1999)
8, Project IGI (2000)
9, Return to Castle Wolfenstein (2001)
10, Battlefield 1942 (2002)
11,  Deus Ex: Invisible War (2003)
12,  Doom 3 (2004)
13,  Battlefield 2 (2005)
14,  Crysis (2007)
15,  Arma 2 (2009)
16,  Metro 2033 4A (2010)
 17, Battlefield 3 (2011)

(via dvice)

Van-e még innováció a mobil iparban? – tették fel a kérdést a csütörtöki első szekcióban, a választ többek között a Jolla, a Deezer és a Foursquare vezetői próbálták megtalálni. Aztán a standokon járva megnéztem, hogy ténylegesen mit innováltak azok a gyártók, akik a keddi sétámon kimaradtak: én egyetlen készülékre mondtam azt, hogy instant get, vagyis azonnal akarom – a díjnyertes Samsung Galaxy kamera tényleg fantasztikus. Végül az iparági elemzők megerősítettek benne: a kütyügyártók közötti ádáz harcban eljött a vérfrissítés ideje, új operációs rendszerekre és új szereplőkre is számíthatunk, miközben a hordozható számítástechnika még inkább kiszabadul a mobilokból.

Innoválni, innoválni, innoválni

Nem hálás dolog manapság a mobil iparban dolgozni, a fejlődés a kilencvenes vagy a kétezres években sem volt lassú, de ami az utóbbi 2-3 évben történik, az még ezekre is rátesz egy lapáttal. Csak az tud tartósan sikeres maradni, aki innoválni tud. A Samsung öt darab Mobile Awards díja megerősíti, hogy a sikerhez innováció kell, ugyanakkor az, hogy valaki innovál, még nem garancia a sikerre. Nézzük meg például az LG törekvését a 3D fényképezés mobilokban való meghonosítására, a rengeteg, fejlesztésbe ölt pénz sohasem fog megtérülni, mert az embereknek nem kellettek az ilyen eszközök – nem is lehetett látni már az LG standján sem őket.

Ha a jelenlegi mobil iparágat megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a mobilos ökoszisztémák arany korszaka. Ez azonban nem igazán jó sem az eszközgyártóknak, sem a telefontársaságoknak, akiket kizsigerel ez a duopolista világ, ahol egyik oldalon az Apple zárt rendszere, másik oldalon az Android uniformizált világa áll. Mindenki belefáradt abba, hogy az Androidon iszonyatosan nehéz valami különlegeset, sajátot, megkülönböztethetőt alkotni, ami képes megszólítani is a vevőket. Így a legtöbb gyártó a megahatertzekkel, magokkal, megapixelekkel, colokkal és centiméterekkel versenyzik. Ehhez képest az új nyílt platformok, mint amilyen a Jolla vagy a Firefox OS, alternatívát kínálnak. A Jolla segítségével saját szolgáltatások építhetők a rendszerbe, de akár saját hardver is készíthető, például a Deezer képes lehetne olyan hordozható zenelejátszót készíteni, ami sohasem létezett korábban és egyedi felhasználói élményt nyújt.

A Foursquare és a Deezer előadásaiból az is kiderült, hogy az innováció a mobilra épülő szolgáltatások (OTT – over the top) világában is fontos. A Foursquare segítségével – ami jelenleg a legismertebb helyalapú szolgáltatás – jelezni tudjuk a mobiltelefonunkkal, hogy fizikailag hol tartózkodunk). Most azon dolgoznak, hogy elérjék, mindenkinek olyan térképe lehessen, mint Harry Potternek, amin jól látszik nem csak az, hogy te hol állsz, hanem az is, hogy a barátaid, ismerőseid hol vannak, és hogyan mozognak. A Foursquare közösségivé teszi a térképet, egyedivé, kereshetővé, felfedezhetővé. Már most is elmondható, hogyha a korábbi bejelentkezései alapján a Foursquare javasol valakinek egy helyet (éttermet, bárt, mozit…) felfedezésre, akkor az esetek 20%-ában azt tényleg meglátogatják a felhasználók. A szolgáltatásban keletkező bejelentkezési adatok pedig aranybányát jelenthetnek a helyeknek – amelyek, ha bizonyítják, hogy ténylegesen ők üzemeltetik az adott helyet, akkor hozzáférhetnek az összesített bejelentkezési adatokhoz. Képzeljük el a Google Analytics-et, csak itt nem weboldalak látogatóiról, hanem létező helyek látogatókról van szó…

A nemrégiben Magyarországon is elindult Deezer egy zenei szolgáltatás, aminek segítségével 20 millió dal közül választhatunk. A Deezer vezetője szerint a zenei szolgáltatásokban rejlő potenciálokhoz képest egyelőre még kőkorszakiak a megoldások, rengeteget fejlődhet a piac. Ők jelenleg három módon innoválnak:

1. házon belül: minél jobb szolgáltatás, minél több eszközön (mobil, tablet, tévé stb.)
2. a felhasználók bevonásával, hogy azok minél több zenét tudjanak felfedezni és ezzel kiteljesítsék az identitásukat. Ehhez viselkedés alapú adatelemzésre és ajánlásokra van szükség.
3. az előadók bevonásával, akik a Deezer segítségével még közelebb kerülhetnek a rajongókhoz.

Az innovációról szóló előadásokat szokás szerint panelbeszélgetés zárta, amiből itt egyetlen dolgot emelnék ki: a sikerhez elengedhetetlen, hogy szívvel-lélekkel dolgozzunk az ötleteinken, ezt ugyanis megérzik a felhasználók vagy a vásárlók.

Okoskamera, NFC-s kólaautomata és tablet japán ovisoknak

Kedden már jártam a Samsung standja mellett – nehéz is lett volna kikerülni, az egyik legnagyobb volt az egész rendezvényen. Akkor megfelelő mennyiségű idő híján úgy döntöttem, hogy ide még külön visszajövök. Megérte. A Samsung szinte minden termékvonalat elhozott Barcelonába, nem csak a telefonjait. A díjnyertes Galaxy Camera tényleg lenyűgöző – nem mellesleg a szemfüles Samsung már rá is írta a terméket bemutató leírásra, hogy a készülék a kedden elnyert Global Mobile Awards 2013 díjazottja.

Okoskamera: az új hibrid eszköz a Samsungtól

A Galaxy Camera szinte egy teljes értékű okostelefon (csak hagyományosan nem lehet vele telefonálni), amibe SIM kártyát is lehet tenni, de van rajta egy kompakt kamera képességeivel rendelkező optika, 21 szeres zoommal. Úgy éreztem, hogy muszáj egy ilyen készüléket szereznem – az egész 4 nap alatt egyetlen másik kütyünél sem fogott el ez az érzés.

A másik, ami nagyon tetszett a Samsungtól a home sync és az otthoni saját cloud megoldásuk. Ezek segítségével nem kell másolgatni és mentegetni az egyszeri embernek, ez megtörténik a megfelelően beállított eszközökkel magától, amikor otthon vannak. De a Samsung nem csak a mezei felhasználókat célozta meg, hanem az oktatási, egészségügyi, üzleti megrendelőket is. Ami még érdekes MWC turista csalogató látványosság volt, az az NFC-s kóla automata – az NFC csippel rendelkező készülékek birtoklói egyetlen érintés nélkül vehetnek maguknak a jövőben szénsavas üdítőt.

A HTC standjára is bekukkantottam és megnéztem az új telefont (HTC One), az egyik legjobb készülék, amit a kezembe fogtam az elmúlt napokban. Az új kezelőfelület elsőre kicsit zavarba ejtő (kis dobozok a nyitó képernyőn, friss hírekkel – direkt nem mondok csempét). De pár pillanat után nagyon hasznos, hogy rögtön tartalom van a kijelzőn.

A Sony standján az új telefon (Xperia Z) vezeték nélküli zenehallgatási képességet próbáltam ki, nagyon tetszett, bár nem sikerült megtalálnom, hogy az alkalmazásban hová van integrálva a zenevásárlás lehetősége. Az új készülék nagyon szexi, jó kézbe fogni, nagyon tetszett, viszont ami igen furcsa volt, hogy a kijelzőn bizonyos szögben tartva kb. egymástól 3-4 milliméteres távolságra lévő pontok rácsát lehetett látni, ami elég zavaró.

Az LG széles termékportfóliót mutatott be a belépő kategóriától (lassú, kicsi, pixeles kijelzős mobilok) az Optimus G Pro-ig, ami most a legjobb készülékük. Különböző szolgáltatásokat is demóztak, amikor ott jártam, amik érdekesek, például a kamerával videózás közben zoomolni lehet egy bizonyos részre, amit a mikrofon is követ és kiemeli az abból a részből jövő hangot. De lehet mind a két kamerával (hátoldali és front oldali) egyszerre videót felvenni, a front oldali kicsiben belekerül a videóba. De videó nézés közben kicsi képbe ki lehet rakni a videót, átlátszóvá tenni és közben levelezni. Szóval az LG is próbál elmozdulni a hardver felől a felé, hogy a szoftveres megoldásokkal is megkülönböztesse magát.

Végül a japán Docomo standján megnézhettem, hogy a 10-15 éveseknek milyen androidos telefont fognak piacra dobni hamarosan Japánban – ez elsősorban, mint gyakorló szülőt érdekelt. Mindent kontrollálhat, beállíthat a szülő a Sharp által készített modellben. Van rajta pánik gomb, ami 3-5 másodperces nyomva tartás után bekapcsol, visítani kezd és értesíti a szülőt, aki belehallgathat, hogy mi történik éppen, illetve arról is információt kap, hogy éppen hol van a telefon. Az egyetlen furcsaság, hogy nincs Wifi a készülékben – szándékosan, mert úgy megkerülhetőek lennének bizonyos szülői korlátozások. Végül megnéztem a 3-6 éveseknek készült tabletet, játékos programokkal, amik például megtanítják, hogy a hal a tengerből kerül a tányérodra vagy a más országokból jövő barátokról lehet képet csinálni és megismerkedni a kultúrájukkal.

A Docomo gondol a legkisebbekre is: tablet a világ felfedezéséhez

Mi lesz, ha telefont fejleszt az Amazon?

A nap és a hét egyik legérdekesebb programjával zárult számomra a Mobile World Congress, iparági elemzők valamint az ARM és a Qualcomm képviselői szedték össze a konferencia résztvevőinek, hogy milyen újdonságokról maradtak le, ha nem jártak a kiállítók standján, illetve mi várhat ránk a közeljövőben. Azt is végigbeszélték, hogy a távolmaradó szereplőkkel kapcsolatban mi a jelenlegi helyzet.

Ebből kiderült, hogy az iPhone technológiai értelemben már lemaradt, amiért azonban ez is belefér az almás gyártónál, hogy olyan felhasználói élményt ad, aminek a készülék csak egy része. Viszont az iOS-t újra kellene tervezni, akárcsak a Blackberry tette a saját rendszerével. Az Apple egyébként túlságosan is a saját ökoszisztémájától függ, ha ez valamiért meggyengül, az magával ránthatja az egész céget, ezért nem állhatnak le az innovációval sem. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy ugyan az Apple standdal nem volt jelen, de a résztvevők tetemes része iPhone-nal vagy iPaddel dolgozott a kongresszus alatt, így bújtatva mégis képviseltette magát a gyártó.

A Nokia szintén le van maradva, egyrészt, mert a Windows Phone nem tud labdába rúgni. Számos alkalmazást és fizikai eszközt vagy csak iOS-re vagy iOS-re és Androidra gyártanak. Másrészt a Lumia 920 a képalkotást leszámítva nem veszi fel a versenyt a többi gyártó csúcskészülékeivel – ez az egyszerű felhasználóknak nem fontos, viszont a véleményvezérnek számító okostelefon felhasználóknak, akik befolyásolják a többiek döntéseit, az. Viszont a Nokia nagy esélye, hogy az Android erős hardverigénye miatt nem gyártanak 40 dollár alatti áron elérhető, elfogadhatóan működő Androidos eszközt – ebben a Nokia Asha termékvonala egyelőre verhetetlen. Így a stratégia az lehet számukra, hogy a fejlődő világ tömegei számára adnak belépő szintű okostelefont, majd ezeket az embereket a Lumia vonalra csábítják át. A gond csak az, hogy az elég nagy a szakadék az Asha és a Lumia között egyelőre, amit nem biztos, hogy át tudnak hidalni.

A HTC mondhatni ugyanaz a történet, mint a Nokia, csak kicsit másképp. A legnagyobb problémájuk azonban, hogy pusztán telefonkészülékeket gyártanak. Az új csúcskészülék felülete végre egy jó próbálkozás, hogy valami egyedit nyújtsanak, ami képes megkülönböztetni őket a vásárlók szemében. A hardver és a dizájn is elsőrangú. A gond az, hogy elkésett a termék, nem az első negyedévben kell új csúcskészülékekkel megjelenni, hanem a harmadik vagy negyedik negyedévben. A fő kérdés, hogy elég erős-e a HTC, hogy eljusson az üzenetével a felhasználókhoz és megmutassa, ismét tud jót alkotni.

A Samsung és a Google kölcsönösen egymásra vannak utalva, nem is tudni melyikük az erősebb. A Samsung végezte a legjobb munkát az Androiddal, mert képes a rendszer jellemzői előnyként eladni a vásárlóknak, míg erre a konkurensek nem képesek, pedig ugyanazt a rendszert találni az ő készülékeiken is.

Ami a jövőt illeti, az új operációs rendszerekkel (mint, amilyen a Tizen vagy Firefox) újra a web lehet az a platform, ami felé a fejlődés fordul. De ez csak a gyártóknak fontos, a felhasználókat nem érdekli. Ők egyszerűen tökéletes felhasználói élményre vágynak, nem érdekli őket, hogy ez egy Android vagy Apple alkalmazás vagy web.

Végül, elhangzottak a beszélgetésen elemzői előrejelzések a következő évre:

• még több márkától várható, hogy telefont adjon ki. Ilyen lehet az eBay vagy a Firefox, de az Amazon is előállhat egy piacot átrendező készülékkel, ahogy tette a tabletek között. Az is elképzelhető, hogy a Lenovo lesz az előttünk álló év meglepetés gyártója, ha végre kilép a kínai piacról az okos készülékeivel.
• egy Lumia tablet remekül szolgálná a Nokia üzleti megrendelőkkel kapcsolatos terveit. Talán a Windows Phone rendszernek is jó éve lesz végre és képes lesz a kétpólusú mobilos világot három pólusúvá alakítani.
• az előttünk álló évben tovább fog erősödni a viselhető mobil eszközök trendje. Bár az eszközök nem fognak tömegekhez eljutni, de a geekek és a véleményvezérek már a kezükbe kaparinthatják őket (Google Glass vagy okosóra)

Mindent összevetve a jövő már nem csupán az okostelefonokról szól, hanem további új eszközökről és azok összekapcsolásáról.

És ezzel búcsúzik Barcelona és a Mobile World Congress. Ha minden szerencsésen alakul, talán jövőre újra itt lehetek…

Pintér Robesz

Tudják, hogyan lehet párbeszédbe keveredni egy kecsupos flakonnal? A mai napon ez is kiderült, az esemény eddigi legjobb konferencia szekciójából, ami a mobilos (be)vásárlással foglalkozott – de a Mobile World Congress harmadik napja mégis elsősorban a helyhez kötött szolgáltatások (location based services) körül forgott számomra, ami biztos, hogy a mobilos világ egyik következő nagy dobása lesz. Arra is jutott idő, hogy kicsit bekukkanthassak a jövőbe, vagyis kiderült, hogy mi vár ránk 2023-ig a mobil szektorban.

Honnan tudtad, hogy itt vagyok?

Ismerik a szőke nős viccet a mobiltelefonnal? A szőke nő felveszi a mobilját és a legnagyobb ártatlansággal megkérdezi: honnan tudtad, hogy itt vagyok? A vonalas telefonok világához szokott célközönségnek igen humoros volt ez a poén pár éve, az új generációk viszont szerintem egyszerűen nem értik. Még pár év és a vicc teljesen értelmét veszti, ugyanis a mobil segítségével azt is meg lehet majd tudni, hogy valaki pontosan hol van.

Az elmúlt két hónapot egy helyhez kötött mobilos kutatási rendszer felépítésének előkészítésével töltöttem, így érthető, ha leginkább ez a téma érdekelt az egész Mobile World Congressen. Ezért örültem különösen, hogy a szerdai napon egy egész délelőttöt szántak a Mobile Loco – a mobil, a hely (lokalitás) és a közösség témájának. Bár fárasztó három és fél órát egy helyben végig ülni, pláne figyelni, nagyon érdekes volt első kézből hallani a témáról azoktól, akik a dolog sűrűjében vannak.

Shelly Palmer, bestseller könyvszerző az új könyve kapcsán arról beszélt nekünk, hogy el sem tudjuk képzelni milyen változásokat fog hozni az új technológia. Az egyre gyorsabb eszközök, a virtuális hálózatokba szerveződő emberiség összekapcsoltsága és az újabb eszközök, mint amilyen a Google Glass, átalakítják a gondolkodásmódunkat és, hogy mit hogyan csinálunk – például egy internethez csatlakozó okostelefon feleslegessé teszi a tények felett folyó vitákat, nanoszekundumok alatt férhetünk ugyanis hozzá ilyen információkhoz. Ha nem tudjuk, ki, mikor és hogyan fedezte fel azt a kontinenst, aminek nem jut eszünkbe a neve sem, még gépelési hibákkal is meg fogja érteni a Google, hogy Kolumbuszra, 1492-re és Amerikára gondoltunk. A mobil hatalommal ruház fel bennünket és képessé tesz korábban nem látott dolgokra. Ugyanez a mobil, a helyhez kötöttség és közösség vonatkozásában is számos lehetőséget jelent, itt azonban a kontextus és a relevancia a kulcsszó. Csak annak az üzenetnek, tartalomnak van értelme lokalitáshoz kötődni (tehát arra célozni, hogy éppen otthon vagyunk, úton vagy egy boltban stb.), ami abban az időpillanatban releváns és illeszkedik a helyi kontextusba. Minden más kizökkent és értetlenséget kelt. Ahogy az egyik panel beszélgetés címe fogalmazott: „A kontextusra figyelj, marha! Megfelelő időben és helyen nyújtott megfelelő szolgáltatás.” Erről szól a helyhez kötött mobil világ jelenleg.

Persze vannak kihívások a kontextuson és a relevancián kívül is. Az egyik a jelenleg elérhető technológiából fakadó alku a pontos helymeghatározás és az akkumulátor kímélő megoldások között: ha a felhasználó azt látja, hogy bár méterre pontosan tudják a helyzetét, de ettől 3 óra alatt lemerül a telefonja, akkor nem kér inkább az egészből. A másik kihívás az arányosság: a felhasználó nem fogja felfedni a helyzetét, ha nem kap cserébe valamit – 50 dollárcent kedvezmény egy kávézóban édeskevés a tömegeknek, hogy elárulják, hol vannak – a geekek persze ugranak a lehetőségre, de ők amúgy ingyen is megosztják a Foursquare-en, hogy aktuálisan hol találhatók. A harmadik kihívás az adatvédelem: a területen robbantani kívánó kis- és középvállalkozásoknak el kell gondolkodniuk azon, hogy mire kérik meg a felhasználóikat. Egyszerű gyakorlat, képzeljék magukat a potenciális felhasználók helyébe és tegyék fel a kérdést, vajon saját magukat elriasztaná-e, amire a felhasználóikat kérik. Még jobb, ha arra gondolnak, hogy örülnének-e, ha a saját gyerekeik a megadott adatvédelmi feltételekkel használnák a szolgáltatásukat.

Bár óriási lehetőségek vannak a helyhez kötött mobilos szolgáltatásokban, a helyzet az, hogy nagyon könnyű elrontani ezt az egészet, például a helyhez kötött mobilos marketingben. Ahogy az online marketing kezdetben egy az egyben átemelte a nyomtatott világ reklámjait és emiatt megutálták az emberek, ugyanígy, ha összenyomorítják a reklámokat icipici méretűre és beleszuszakolják egy mobilba, ami ráadásul még azt is tudja, hogy hol van az illető – na, azt biztosan nem fogják ebben a formában szeretni az emberek.

Sikeres próbálkozások persze így is vannak, ahogy Damien Batton-tól, a Ban.jo vezetőjétől megtudhattuk, emberek milliói használják a szolgáltatásukat arra, hogy helyhez kötött közösségi tartalomhoz jussanak hozzá és megtudják mi folyik a világban. A kedden zajló Barcelona – Real Madrid meccset például 96 ezren követték náluk – ez viszont már olyan célközönség, aminek releváns lehet a focihoz köthető reklámokat adni például a meccs szünetében vagy közvetlenül utána…

Mit hoz a jövő?

A nap, de talán a konferencia csalódása nekem a jövővel foglalkozó szekció volt, ami sokkal harmatosabbra sikeredett, mint amire számítottam. Egy-egy előadás a Qualcomm-tól és a Telefonica-tól, majd egy startup konferenciákhoz hasonló kaleidoszkóp hat céggel, verseny a pénzért és elismerésért: (nem is olyan) kis cég bemutatkozik– befektetők kérdeznek. Csak éppen az nem derült ki az egészből, hogy merre tart a mobilos ipar a következő 10 évben…

Azért valamit így is kaptunk. Kiderült például, hogy a mobil gyökeresen alakíthatja át a tanulást és az egészségügyet világszerte. Hogy a mobil fogja bekapcsolni a következő egy milliárd felhasználót (de ezt már autentikusabb forrásból megtudhattuk kedden). A GSMA szerint 50 milliárd(!) eszköz fog csatlakozni mobil hálózatokhoz 2020-ra, a sokszorosa a Föld akkori népességének, ez előrevetíti a gépek kommunikációját (machine to machine - M2M, internet of things). Ez azonban egy olyan trend, amiből kevés kézzelfoghatót látunk még csak, viszont a következő években meghatározó lesz. Ehhez szorosan kapcsolódik az autók hálózatba szervezése, ami az intelligens közlekedés elterjedését fogja hozni és az autózás teljes átalakulását. A felhasználói informatikában vékony, hajlítható kijelzőkre számíthatunk, ami a viselhető eszközök trendjét vetíti elő. Végül a robotok és a drónok korszaka vár ránk, ami a hadiiparban, tömeggyártásban és a fogyasztói elektronikában (például elektromos porszívók, szórakoztatóipar) már most is jelen van, de ez még sokkal tovább fog erősödni.

Vásárlás mobilon

A nap, sőt a konferencia legnagyobb meglepetése számomra a kiskereskedelmi vásárlással foglalkozó szekció volt. Nem rajongok különösebben a témáért, de mivel ez is helyhez kötött szolgáltatásokon alapul, kíváncsi voltam, hogy hol tart ebben a világ. Nagyon pozitívan csalódtam, mert első kézből kaphattam izgalmas megoldásokat, esettanulmányokat, adatokat arról, hogy például min dolgozik az Groupon, sőt, az is kiderült, hogy innovatív megoldásokkal akár még egy kecsupos dobozzal is párbeszédbe keveredhet az ezt igénylő lojális vásárló. Eddig messze ez volt a legjobb esemény a rendezvényen.

Az Egyesült Államokban a Nielsen adatai szerint már most is elmondható, hogy az emberek 30%-a vásárol mobilon és 78% használja a telefonját boltban, információt keres, árakat hasonlít össze vele stb. De nem csak a fejlett világ számára jelenthet ez megoldást: a fejlődő világban például a mobil nagyot segíthet a pénzügyek digitális rendszerekbe terelésében, lehetővé téve az elektronikus fizetést.

Az előadások során megtudhattuk például, hogy a Groupon hogyan integrálja a mobilt a saját rendszerébe. Ne gondoljuk, hogy a dolog a jövő zenéje, a cégnél már most is a tranzakciók 1/3-a mobilon zajlik. Több mint 40 millió alkalmazásletöltést regisztráltak eddig – és ami jó hír a mobil kereskedőknek (a Groupon-nak biztosan), hogy a mobilos vásárlók 50%-kal többet fizetnek. Ennek több oka is van: lehetséges számukra a közelben elérhető ajánlatok felfedezése; mindenféle, a szolgáltatásokhoz kötődő tevékenységet megcsinálhatnak mobilon, végül pedig a mobilon vásárlás élmény a számukra. Utóbbi különösen fontos – ha a mobilon vásárlás felhasználói szempontból nehézkes, nem fog sikerre vezetni. A mobilon vásárlás nem csak a felhasználónak jó, a kereskedő is extra információkhoz juthat így hozzá a Groupon rendszerén keresztül, sőt, menedzselheti az ajánlatait és a pénzmozgást. A Groupon elég sikeres ezen a téren, az utolsó Black Friday alkalmával 140%-kal növekedett a mobilos értékesítés az előző évhez képest, az összes tranzakció 40%-a volt mobilhoz köthető és egy átlagos péntekhez képest négyszer több mobilos tranzakciót bonyolítottak. A Groupon üzenete: a nagy lehetőség a mobil és nem valami más, jövőbeni dolog.

Amit kiemelnék még így a végére, az a blippAR alkalmazás, amit a fejlesztő élőben demózott is a színpadon. A blipping kifejezés tulajdonképpen azt a folyamatot jelöli, amikor a telefonunk fényképezőjét ráirányítjuk egy csomagolásra, termékre, reklámra, újságra, katalógusra és az felismerve a képet, speciális tartalmat szolgáltat a blippelőnek. Lehet ez egy videó, extra tartalom, interaktív felület, részvétel egy nyereményjátékban, kupon akcióban való részvétel felkínálása, felmérés, helyhez kötött dinamikus tartalom... Mindez érdekes a kíváncsi vagy lojális felhasználónak (akik átlagosan 2,5 percet töltenek egy blippelés egyszerre), mert extra dolgokhoz juthat hozzá könnyedén, de jó a gyártóknak is, mert adatot kaphatnak a kulcs vevőikkel kapcsolatban (mikor látták a képet, hol történt a beolvasás, mi történt a blipping során). Mindez segítheti az eladásokat és a márkához hű vásárlókkal való kapcsolattartást. Láthattunk példát is, a Heinz kecsup kampánya során 475 ezerszer(!) blippelték be a híres kecsupos flakont. Ez már a szép új világ, ahol a felhasználók még egy kecsupos dobozzal is szóba elegyednek.

Pintér Robesz 

Vajon ki válik vezetővé a mobil internet fejlődő világban való elterjesztésében? Ugyanis az előttünk álló évtized nagy üzlete egészen biztosan ez lesz. De én egyelőre mégis a fejlett világnak szánt csúcskészülékeket tapogattam meg. A nap nyertese a Samsung: öt Mobile Awards díjat zsebeltek be. Végül: a nyitottság és a sokszínűség már önmagában is érték, derült ki az egymással (hivatalosan nem) versenyző új mobilos oprendszerek vezetőinek esti előadásából. Sűrű volt a mai nap.

A második nap még korábban indult, mint a tegnapi, így már fél kilenc előtt a Firában voltam – mint kiderült túl korán, kilenc előtt ugyanis nem engedik be az embereket a kiállítócsarnokokba, csak a közlekedésre fenntartott folyosón lehet jönni-menni, illetve a konferencia helyszínéül szolgáló négyes csarnok előterében lehet megnézni azt a kevés kiállítót, aki ott van. Sebaj, kihasználtam az időt, hogy átnézzem a hátralévő programot, amire kiváló alkalmazást fejlesztett a GSMA (az MWC-t szervező nemzetközi mobiltelefonos szövetség). A mai program: hogyan csatlakoztatjuk be a következő 1 milliárd felhasználót, kik nyerik idén a (rekord számban kiosztott) Mobile Awards Ceremony-n a díjakat, végül, ki lesz méltó kihívója az androidnak és az iOS-nek a mobil okostelefon rendszerek új üdvöskéi közül (színpadon a Firofox OS, az Ubuntu és a Jolla). Érdekes napnak ígérkezett és úgy tűnt még arra is lesz idő, hogy kicsit kiszabaduljak a standok közé és végre kezembe kaparintsam az új csodákat (engem a Nokia, a Huawei és a ZTE érdekelt leginkább, a Samsungos készülékekhez külön látogatást tervezek).

A következő egy milliárd

A nap első plenáris konferencia eseménye a fejlődő világról és a mobil internetről szólt. Négy éven belül ez hatalmasabb üzlet lesz, mint a fejlődő világ, nem véletlenül figyelnek annyira erre a piacra a gyártók, de az első helyen kétségkívül a Nokia áll, elsősorban az Asha termékvonallal, illetve az igen olcsó telefonkészülékeikkel. De a mobil szolgáltatók – mint amilyen a Qtel csoport (hétfőtől Ooredoo) is érintettek a folyamatban, ugyanis ez a leggyorsabban növekvő mobilos régió a világon. Persze, hangsúlyozták, ez nem csak üzleti kérdés, hanem társadalmi és politikai is – elég csak a mobiltelefonok arab forradalmakban betöltött szerepére gondolni.

Az arab világban mindössze 13%-os az internet penetráció, amin csak mobil internettel lehet javítani. Ez nem öncél, mint kiderült 10% növekedés a mobil szélessáv penetrációban 1,38%-kal növeli a GDP-t – hangsúlyozta Nasser Marafih, az Ooredoo vezetője. A korlátok: a megfizethető készülékek és szolgáltatások, a szolgáltatókat terhelő magas beruházási költség (nehezebb lesz mobil szélessávot adni mindenkinek, mint alap mobil szolgáltatást biztosítani), technikai és kulturális sajátosságok (a MENA régióban 23%-os az analfabéták aránya). Végül helyi tartalomra és alkalmazásokra is szükség van.

Manoj Kohli, a Bharti Airtel vezetőjének előadásából az is kiderült, hogy az afrikai kontinens is kér a mobil internetből, sőt ez a folyamat már elkezdődött, a Facebook top 10 mobilos országa közül (ahonnan a legtöbben csatlakoznak a Facebook-ra mobilon) 7 afrikai(!). Fontos lenne azonban az is, hogy a helyiek megtudhassák, nem csupán Facebookból áll az internet.

Végül Stephen Elop, a Nokia vezetője izgalmas előadása végén levonta a konklúziót: a legnagyobb kihívás, hogy megfizethető áron, felhasználókra szabott, magas minőségű mobil internetes szolgáltatásokat nyújtsanak a felhasználóknak. Nehogy azt higgyük ugyanis, hogy az itt élő emberek kevesebbel is beérik – ráadásul nekik szinte csak mobilon lehetséges elérni a netet, ezért kiemelten fontos a helyi alkalmazások, tartalmak nyújtása is.

A Samsung ötször

A Mobile Awards Ceremony sajnos számomra csalódást keltő volt. Lehet, hogy naiv voltam, de arra számítottam, hogy legalább a shortlistre került döntősöket bemutatják pár másodpercben, de ha ezt nem is, a nyertesekről láthatunk valami videó ismertetőt. Sajnos gyakorlatilag ledarálták az egész eseményt, a kategória ismertetése után elmondták a jelöltek nevét, végül színpadra szólították a győztest, akivel fénykép készült és megköszönhette a kollégáinak és édesanyjának a támogatást. (Öröm az ürömben, hogy pendrive-on megkaptam az összes induló bemutatkozó anyagát.)

Azért a díjakból akadt néhány érdekes. A nap nyertese egyértelműen a Samsung lett, amely a 36 trófeából 5-öt vihetett haza. Egyet a kompakt fényképezőgép kategória megújításáért, egyet a Galaxy S3-ért, ami többek között az Apple iPhone 5 és a Nokia Lumia 920 előtt nyerte el a legjobb okostelefon címet 2013-ban. Mint legjobb gyártó is őket díjazta a zsűri. Végül két díjat kaptak az LTE hálózathoz köthető Smart LTE megoldásukért, ami elvitte a „szuperdíjat” is, a nagy cégek vezetőitől kapott elismerést (ők egyetlen céget, terméket, szolgáltatást díjazhattak az egész mezőnyből).

Egy díjat kapott a Nokia is, a feature telefon kategóriában (amiben a négy induló közül három a saját készüléke volt) – a díjat éppen akkor rakták a standon a dicsőségfalra, amikor ott jártam. A díjazott a Nokia Asha 305 lett.

A Nokia 2013-as Mobila Awards díja éppen kikerül a dicsőségfalra

Díjat nyert a Google és az Asus a Nexus 7-tel, mint 2013 legjobb tabletje. A mobil alkalmazások közül felhasználói kategóriában a Facebook nyert, üzletiben pedig az Evernote. A legérdekesebb díjazott kétségkívül a Coca Cola Chok Chok Chok kampánya volt, ezt inkább látni kell, úgyhogy mindenféle szószaporítás helyett ezt a videót ajánlanám.

Egy kis műanyag

Üssenek agyon egy féltégla méretű bunkofonnal, de nekem a Nokia standja tetszett a legjobban a gyártók közül. Meg is tudom indokolni, hogy miért: itt volt élet. A Nokia nagyon ügyesen, tematikusan szervezte meg a készülékei bemutatását, külön a fejlődő világnak szánt egyáltalán nem buta okostelefonok (Asha készülékek sora), külön a navigációnak, a játékoknak, a fényképkészítésnek, a zenehallgatásnak és a harmadik felektől származó programoknak. A kis tematikus szigetek 2-3 szimpatikus szakértőt kaptak (direkt nem írok hostesst, a cél nem a szexuális bevonzáson alapult – nem úgy, mint a ZTE standján, ahol lengén öltözött lányok tucatjai csalogatták az öltönyös látogató urakat). A Nokia csalafintán arra is figyelt, hogy fiúk és lányok, valamint a különböző rasszok is vegyesen legyenek képviselve a szakértők között.

Megnéztem egy Asha-t, ez a buta okostelefon, (szinte) mindent meg lehet vele csinálni, amit egy okostelefonnal. A 10 évvel ezelőtti Nokia 3650-esemhez hasonló érzés volt használni. Az 520 és a 720 is meggyőző, különösen az utóbbi. Erősen elgondolkodtam, hogy miért érdemes 920-at venni, ha a 720 feleannyiért közel ugyanannyit tud.

A Huawei standján is jártam, kipróbáltam az új üdvöskét az Ascend P2-est. Hát, nekem nem tűnt elég gyorsnak (állítólag a leggyorsabb készülék a világon). Sajnos wifi-t nem raktak rá, így böngészés közben nem tudtam kipróbálni. Az viszont kiderült, hogy videózáskor, fektetett módban iszonyú könnyű kikapcsolni a felvétel készítését egy rossz helyre rakott gombbal. Kár.

A ZTE-ről nem tudok nyilatkozni, a villódzó fényben úszó standon egyszerűen nem lehetett látni a telefonok kijelzőjét – szarvashiba. Az egyetlen, ami feltűnt, hogy ez volt az egyetlen hely, ahol lengén öltözött lányokkal próbálták eladni a készüléket, ahogy említette. Arra persze jó, hogy felhívja a figyelmet, de kétlem, hogy a lányok bármit is tudnának a készülékek jellemzőiről.

Végül a Motorola szinte elhagyatott standján is voltam, az éppen szemben lévő Nokiához képest óriási volt a kontraszt, ott vonatozó Nokiások, szobabicikliverseny turn by turn navígációval és élménybarlang, meg babzsák-sarok várta a nyüzsgő tömeget, a Motorola tere meg úgy nézett ki, mint bármelyik telefon bolt a világon. Üres is volt.

Legyőzni az androidot

A napot számomra a Live Keynote zárta, a fő attrakciónak szánt „megnyitó”, ami szervezési okokból ide csúszott az első napról. A Firefox, az Ubuntu és a Jolla vezetői képviseltették magukat. Megtudhattuk, hogy mindegyikük mögött sok támogató áll, akik aktívan közre is működnek a rendszerek kifejlesztésében. A Firefoxot például – legnagyobb meglepetésükre – már nagyon korán megkereste a Telefonica, amikor kiderült mire készülnek és azóta is kulcsszerepet játszanak a dolog kitalálásában.

Ezen új rendszerek zászlajára a nyitottság, a sokszínűség, a választás szabadsága, a tökéletes felhasználó élmény és a partnerség van kitűzve. Az Ubuntu le akarja győzni az Apple-t is, olyan dizájnt és rendszert akarnak összerakni, ami ámulatba ejti az embereket és a következő 5-6 évre meghatározza a trendeket, mint az Apple annak idején 2007-ben, a debütálásakor. Az Ubuntu egyébként arra fogad, hogy a jövőben egyetlen eszközünk lesz, ami egyszerre lesz mobiltelefon, mp3 lejátszó, PC és interaktív tv set top box. A céljuk, hogy ehhez az eszközhöz gyártsanak szoftvert, szorosan együttműködve azokkal a gyártókkal, akik már most is partnerek az Ubuntu PC-s környezetében.

Szép jövő elé nézünk. 

Pintér Robesz