Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

1,8 millióan online álláslesen



1 Tovább

Ferkó, a színész-informatikus

Svédországban élő csodabogár hallgatónkkal, Ferkóval találkoztam pár nappal ezelőtt, itt, a januári Budapesten. Sok éve ismerjük egymást, de még most találkoztunk személyesen először. Megszokott momentum ez ma már, mégis furcsa még mindig: kialakulhat barátság több ezer kilométeres távolságban is, pusztán a kommunikáció – sőt, esetünkben a tömegkommunikáció, egy rádióműsor – által. Találkozásunk alkalmából meginvitáltam a Rádióba, nézzen körül egy kicsit ott, ahol a kedvenc műsora készül, amiért annak idején egyetemista korában képes volt rendszeresen 10 kilométert biciklizni hegyről le és fel. (Fotóink is e látogatás alkalmával készültek Ferkó okostelefonjával.)

Ferkó a Pagodában Szilágyi Árpáddal

Ferkó a híres Pagodában, kedvenc rádióműsorának szerkesztőjével, Szilágyi Árpáddal


Ferkó (teljes nevén Matolcsi Ferenc) erdélyi származású fiatalember jelenleg a svédországi Uppsalában a Gottsunda Színház alkalmazottja, beosztását tekintve – most kapaszkodjanak! – színész és informatikus! Mindkét szakmájáról diplomája is van.

Színész még Marosvásárhelyen lett, ahol a művészeti egyetemen tanult, majd a Szatmári Èszaki Színház Haragh György Társulatának tagja volt egy-két évig. (Már ez időben is élénken foglalkoztatta a távközlés világa, ugyanis egy kifúrt ötforintossal fülkéből telefonált Svédoszágba a kedvesnek.  Később szerzett egy nyomógombos telefont krokodilcsipesszel a nyilvános telefon meghekkeléséhez – ma, a mobiltelefonok korában már mosolyogva tekintünk vissza az ilyen történetekre.)

 

Ferkó 1994 óta él az észak-európai országban. 1999-ben jelentkezett az uppsalai egyetemre, ahol el is végezte a rendszerfejlesztő-programozó-designer szakot. Ekkoriban bukkant rá a rádióműsorunkra, amikor Sundsvall városában elkezte az egyetemet. Így emlékszik vissza a műsor-függővé válására:

 

„Hajnalban megérkeztem és a diákszálláson kiderült, hogy valószínűleg a függőleges fűtéscsövek miatt nem jön be élvezhetően 540 kHz-en a Kossuth rádió. Ez volt az első dolog, amit kipróbáltam. Ekkor kezdtem el flopi lemezen az egyetemről hazahozni a napközben elhangzott rádióadásokat. Volt olyan, hogy bicajjal lementem úgy 10 km-t a hegyről a laborig mert ott volt net-hozzáférésem. Így aztán hordtam haza a rádióadást, mint gólya a békát. Se tévé, se internet nem volt még akkor a diáklakásban… Na ekkor bukkantam rá a műsorotokra és aztán lettem függő. Ez egészen addig tartott, amíg élőben szólt a Netidők. Akkoriban sokszor lementem éjszaka az egyetemre, hogy chatelhessek veletek…”

Ferkó a Magyar Rádió egyik stúdiójában

Ferkó a Magyar Rádió egyik stúdiójában

 

Ferkó ezen csetelések alkalmával egyre aktívabb részese volt a műsornak, hovatovább azt is bebizonyította, hogy egy hallgatónk a rádió segítségével kukkanthat ki Svédországba!

 

Idézem az öt évvel ezelőtt megjelent Modemkori Hőstörténet című könyvünkből:

 

„…következzen a csúcsélmény, a sokcsatornás őrület, a multimédia netovábbja! Svédországi állandó hallgatónk, Ferkó, meghallván a műsorban, hogy videózunk, gyorsan bekapcsolta a saját webkameráját, és megkezdte saját szobájának képi közvetítését, amelyet mi a stúdióban láthattunk egy másik számítógép képernyőjén. És most jön a csavar: Ferkó Uppsalából érkező mozgóképét elkezdte mutatni operatőrünk a mi internetes „tévéadásunk” számára is! És ekkor az éppen adásban levő másik hallgatónk, akivel telefonon beszélgettünk, egyszer csak közölte: milyen érdekes, hogy a mi rádióműsorunk internetes tévéközvetítésének köszönhetően látja a saját számítógépén egy másik hallgató Svédországból jövő képét… Tessék?! Az első pillanatban mi sem fogtuk fel a dolog jelentőségét, pedig itt történt valami izgalmas. Újra összekapcsoltuk a létező csatornákat valami új és szokatlan módon.”

Ferkó és a 8-as stúdió

Igen, ez a híres 8-as stúdió!

 

Ferkó persze mégis leginkább színházi ember, aki színészmesterségét sem tagadta meg („legutóbb Darwin voltam a fejlődéstani múzeumban, ahol stepeltem és mezőségi legényest táncoltam, és közben 165 millió éves csontvázak között adtam elő a kismonológot a Föld  kialakulásáról”), de munkája közben aktívan használja informatikus ismereteit is. Megtörtént, hogy úgy lépett fel egy darabban az ügyész szerepében, hogy közben két notebook számítógéppel ő maga kezelte a színpadi fényeket meg a videótechnikát, közben néha felállt és elmondott egy-egy vádbeszédet vagy egy monológot az erényövről.

Sőt, arról is mesélt, hogy amikor nem lehetett a színpadon notebook, akkor a zsebébe rejtett mobiltelefonnal vezérelte a színpad világítását, miközben ő is az előadás részese volt…

 

Szilágyi Árpád

 

1 Tovább

Mégis lenne papírmentes iroda?

Amióta a digitális világban követjük az irodai számítógép-felhasználást, azóta sokszor hallottuk, hogy rövidesen megvalósul a papírmentes iroda. Aztán a ’90-es évek végén arról kezdtek el cikkezni, hogy a papírmentesség egy nagy lufi és nem lesz belőle semmi. Mert annak ellenére, hogy bevezették a számítógépet és különböző irodai rendszereket használnak, még növekedett is a papír felhasználása, cégtípustól teljesen függetlenül. Most mégis, mintha megfordulna ez a trend, mert az elmúlt három évben az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már csökkenni kezdett a papírfelhasználás. Szakonyi Andrást, az Iron Mountain magyarországi és közép-európai ügyvezetőjét kérdeztem.

Szakonyi: Valóban, az elmúlt három évben 10 százalékkal csökkent a papírfelhasználás az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ez meglepő lehet nagyon sok ember számára, mert azt gondolják, hogy bármerre járnak, mindenhol papírokat kell kitölteni, papírokat kell benyújtani és még mindenki papíralapon szerződik. Ezzel ellentétben a számok tényleg azt mutatják, hogy csökken a papírfelhasználás. Azt látjuk az iparágban, hogy komoly nagyvállalatok teljesen el fogják hagyni a papírfelhasználást a következő öt évben. Nagy amerikai vállalatláncok nem fogadnak már be a papíralapú számlát és kizárólag digitális számlát fogadnak be alvállalkozóiktól és a szállítóiktól. A digitális számla pedig bekerül a CRM, illetve könyvelési rendszerükbe anélkül, hogy kinyomtatták volna – gyakorlatilag sosem lát papírt az a számla vagy adat.

Szilágyi: De minek köszönhető ez a változás? Annak, hogy végre elkezdtek bízni ezekben az online iratkezelő rendszerekben, vagy ilyen erősen nyomul ez az iparág, netán a környezetvédő-lobbi ereje ilyen erős?

Szakonyi: Mindegyik. Az elmúlt tíz évben rengeteg befektetés ment különböző IT rendszerekbe, CRM rendszerekbe, könyvelési rendszerekbe, amelyeknek a hasznát most igyekeznek learatni a nagyvállalatok. Igen jelentős szerepe van a környezetvédelemnek. Tehát amit nem kell kinyomtatni, mert nem jogi elvárás, hogy kinyomtassuk, azt nem nyomtatják ki. Továbbá költséghatékonysági szempontja is van, hiszen az elmúlt egy évben a papír ára megduplázódott. Tehát a papírfelhasználás egy komoly költségfaktor egy vállalat életében. Arról nem is beszélve, hogy utána azt a papírt tárolni is kell, később meg kell semmisíteni, tehát a papír egész termékciklusa igen költséges.

Szilágyi: Ha jól értem, most még abban a korszakban járunk, amikor kétfelé kell osztani a dokumentumkezelést: bizonyos dokumentumokat kinyomtatva kell megtartani és kezelni, ezért azt tárolni is kell. És a másik az, hogy szépen lassan állunk át az elektronikus dokumentumkezelésre.

Szakonyi: Igen, tehát vannak olyan dokumentumok, amelyeket még mindig ki kell nyomtatni. Ilyenek a munkaszerződések, emberi erőforrás fájlok – ezeket valószínűleg mindig is ki kell nyomtatni és el kell tárolni igen szigorú törvényi szabályozás mellett. Ugyanakkor vannak olyan dokumentumok, amelyeket nem szükséges kinyomtatni – egyszerűen a folyamatos hozzáférést kell biztosítani az elektronikus dokumentumhoz.

Szilágyi: Egy nagyvállalkozás szempontjából el tudom képzelni az előnyöket, de egy kisvállalkozó szereti, ha minél inkább ő kontrollálja az eszközöket, például a kinyomtatott szerződéseket. Odanyúl a szekrénybe és máris a kezében van…

Szakonyi: Erre pont rácáfol az, amit tapasztalunk, vagyis a kisvállalkozó mégsem tudja kontrollálni. Az összes vállalkozástípusnál az iratkezelés megtűrt gyermek, amivel senki nem akar foglalkozni.
Én azt mondom, hogy öt éven belül valószínűleg további 10-15 százalékkal csökken a papírfelhasználás, akár Magyarországon is. És mondjuk tíz év múlva el fogunk jutni egy olyan 60-40%-os arányhoz, tehát 60% papír és 40% digitális iratok világába, akár az államigazgatást, akár az üzleti életet nézzük.

Szilágyi: Tehát a papírmentes iroda végképp álom?

Szakonyi: Ez egy nagyon szép álom, valószínűleg hosszú távon fog megvalósulni, de a minimális papírt felhasználó iroda inkább reális álom.

1 Tovább

Magyar IT feltalálók a világ élvonalában (konferencia beszámoló)

December 7-én, kedden rendezték meg a „magyar CES-t”, a második Innovációs TechShow-t, amely 25 hazai IT cég találmányát, termékét mutatta meg az érdeklődőknek, míg a kiállítással párhuzamosan szakmai konferencia folyt a témában. Volt szerencsém előadóként részt venni a rendezvényen és körbesétálni a kiállítótérben. Szubjektív élménybeszámoló következik.

Az eseményt a Merlin Színházban rendezte meg a Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMK), a helyszínnek megfelelően művészire sikeredett a megnyitó: elgondolkodtató videóösszeállítást és egy ahhoz kapcsolódó táncos performanszt tekinthettek meg a résztvevők. Ezt követően a nap során több blokkban folyt a konferencia a színházteremben, míg az előtérben a kiállított cégek termékeivel, megoldásaival lehetett testközelből megismerkedni.

Csuhaj V. Imre innovációpolitikus nyitó elődásából kiderült, hogy bár van idehaza innováció és vonatkozó politika is, gondok is vannak: kevés a befektető, GDP arányosan alacsony a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összeg, kevés az innováció. Hogy ki lehessen mozdulni a jelenlegi helyzetből ahhoz reális célokra és kitartó politikára van szükség. Ennek részeként folyamatban van az innovációs intézményrendszer megújítása, az elmondottak alapján a jelenlegi Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működtetése helyett más modellre fognak áttérni – várhatóan egy fejlettebb országtól fogunk másolni, mert nem szégyen az ügyesebbektől tanulni. Az új rendszerben egyszerűbb lesz a pályázás, összevonják a forrásokat, megpróbálják szorosabbra fűzni a szellemi műhelyek és a vállalatok kapcsolatát, valamint alakítanak az adópolitikán is. Ugyanakkor lesz monitoring – külföldi, elismert szakértők segítségével fogják ellenőrizni, hogy hogyan hasznosulnak a befektetett források, hogyan haladnak a projektek. Az állam innovációkkal kapcsolatban megváltozott attitűdjét az is jelzi, hogy a jövőben nagyvállalatoknak és nem csak induló mikrovállalkozásoknak, vagy KKV-knak adnak támogatást. Azt is fontos az elhangzott előadásból kiemelni, hogy a tervek szerint nem csak egyszerűen az ötletek megvalósítására fognak pénzt adni, hanem a fenntartáshoz és a befektetők megjelenéséig szükséges idő túléléséhez is nyerhető támogatás – mert mint egy későbbi előadásból kiderült, elég kevés magyar cég éli túl az ötlet megvalósítása és valódi termékként való értékesítése közötti „halál völgyeként” aposztrofált időszakot.

Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár sajnos nem tudott részt venni az eseményen, mivel a költségvetés szavazásán kellett részt vennie a Parlamentben. Így a mobiltelefonjával felvett videó üzenetben köszöntötte a résztvevőket és azt kívánta, hogy Magyarországon Európa egyik leginnovatívabb IT gazdasága épüljön ki – ezzel a céllal csak azonosulni tudott a jelen lévő célközönség.

A következő előadó Cristopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója volt. Az előadásból kiderült, hogy az MT szerint jelenleg a következő főbb trendek határozzák meg a fejlődést a világban: konvergencia, interaktivitás, mobilitás, perszonalizáció (ahogy hallhattuk ez igazi„ómagyar szó”), és a többképernyős tartalom. A Magyar Telekom jelenleg ezek mentén gondolja át fejlesztéseit és innovációs tevékenységét. A nélkül, hogy elvesznénk az egyes területek részleteiben, a kulcsszavak az okostelefon, az iPad, az értéknövelt szolgáltatások és a cloud computing voltak. Az előadás lényegi üzenete az volt, hogy új üzleti modellek kellenek: mert nem elég már csak a kütyüben vagy a szoftverben innoválni, ettől többre van szükség a tartós sikerhez.

Az első blokkot Pukler Gábor, a TechShow-t rendező Klaszter vezetőjének előadása zárta, aki elmondta, hogy sok az ötlet idehaza, de kevésből lesz sikeres termék. Száz ötletből nagyjából húsz éri meg, hogy sikeres vállalkozás legyen belőle. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy kevés a pénz idehaza ezen a területen, hanem, hogy nagyon töredezett az innovációs értéklánc, könnyen zsákutcába kerül az innováció valamelyik végtermék elkészítése előtti fázisban…
Ilyen végszó után egy órát kaptak a résztvevők, hogy megismerkedjenek a kiállítókkal. A 25 hazai IT cégek egy jó része már nemzetközileg is ismert, vagy díjazott megoldást hozott az Innovációs TechShow-ra. Több kiállítót is ki lehetne emelni, számomra a korábban már itt a blogon is bemutatott, non-lineáris tévézéssel foglalkozó HomeSys, illetve a később díj győztes Callmix mellett a „5 minutes break” androidos applikáció volt még izgalmas. Egyébként minden kiállító cégről elérthető rövid információ a rendező oldalán. Érdemes megnézni őket. Itt pedig a büszke első helyezett és a díj látható (köszönet a képért a TechShow szervezőinek).

A 2010-es Innovációs TechShow nyertese, a CallMix alkalmazás

A Callmix nyerte a 2010-es Innovációs TechShow nagydíját

 

1 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek