Netidők Blogtársaság

A vallási témájú weblapok látogatói nagyobb valószínűséggel szednek össze valamilyen számítógépes vírust, mint a pornóoldalakra kattintó felhasználók - derült ki egy új tanulmányból.

Az információs adatvédelemre és vírusirtásra specializálódott amerikai Symantec vállalat Internet-biztonsági fenyegetés (Internet Security Threat Report) című jelentése szerint a vallási, illetve világnézeti témájú oldalak esetében háromszor magasabb a virtuális fenyegetések átlagos száma, mint a felnőtt tartalmakat kínáló weboldalaknál.

Mint arra a jelentés rámutatott: a pornográf tartalmaknak otthont adó oldalak mindössze a tizedik helyen állnak a vírusok szempontjából legkockázatosabb weblapok sorában. "Az elméletünk szerint ennek az az oka, hogy a pornóoldalak tulajdonosai jelentős bevételre tesznek szert az internet révén, és ebből kifolyólag fokozottan érdekükben áll, hogy vírusmentesen tartsák az oldalaikat" - olvasható a tanulmányban, amely a Symantec Global Intelligence Network nevű hálózat által tavaly gyűjtött információk alapján készült.

A hálózat több mint kétszáz országban kíséri figyelemmel a kibertámadásokat a szolgáltatásai és érzékelői révén. A Symantec szerint 2011-ben összesen 5,5 milliárd - a korábbi évhez képest 81 százalékos emelkedést jelentő - virtuális támadást sikerült blokkolnia.

Az internetes biztonsággal foglalkozó többi céghez hasonlóan a Symantec is jelentős növekedést tapasztalt az okostelefonok, illetve táblagépek elleni, valamint a vállalatoknál és kormányhivataloknál dolgozó alkalmazottakat célzó kibertámadások tekintetében.

 (MTI/HVG)

Az e heti műsorunk témái meghallgató formában.

Hírsziporkák - a foci EB digitális góljai és az önbeágyazó ágy (Dragon György):

Böngészőkutatás - az NRC kutatása a magyar netezők megkérdezésével (Kurucz Imre):

C=64 sorozat, a Crazy Comets játék zenéje (Spányik Balázs, DJ Chatman):

Hogyan működik a 3D hangzás? Kevin és a fejhallgatóval hallható demó:

Infoszótár - dokkoló (Bódi Zoltán):

Találkoztak már okostelefonjában elmerült felhasználóval vásárlás közben? Meglehet, hogy az illető nem az e-mailjeit ellenőrizte vagy unalmában böngészett a neten, hanem azon dilemmázott, hogy vajon megfelelő-e a bolt megvásárolni a kiválasztott terméket, nem találja-e meg ugyanazt máshol kedvezőbb feltételekkel.

Kutatások szerint egyre többen használják „bemutatóteremként” a boltokat – legalábbis az Egyesült Államokban. Bemennek a boltba, megnézik, kipróbálják a terméket aztán megrendelik az interneten – így még csak haza sem kell cipelniük – vagy egy árösszehasonlító oldal segítségével kiválasztják azt az áruházat, ahol a legolcsóbban megkapják a kiszemelt árut és átmennek oda, megvásárolni azt.

A Pew Internet and American Life Project 2012. januári felmérése szerint minden negyedik amerikai mobiltelefon felhasználó élt már ezzel a lehetőséggel. Az Insight Express 2011-es kutatása szerint pedig az okostelefon tulajdonosok körében – érthető okokból – még elterjedtebb a dolog: 59%-uk kipróbálta már, hogy így vásárol. A ForeSee szintén 2012. januári kutatása szerint sokan az adott bolt weboldalát is felkeresik még az áruházban – tehát a kereskedőknek arra is oda kell figyelniük, hogy az árazásuk következetes legyen a boltokban és online, nehogy pont ezzel riasszák el a potenciális vevőket:

Mit tehetnek a boltok a jelenség kezelésében? Többen próbálkoznak a bolti vásárlásban olyan „szakértő” eladókat alkalmazni, akik külön odafigyelnek az ilyen vásárlókra és segítségükkel megragadni a lehetőséget, hogy személyes kapcsolatra, párbeszédre van lehetőség a vásárlóval (ami online vásárláskor sokkal nehezebb, ha éppen nem lehetetlen). A másik jó eszköz, hogy a bolt egyedi ajánlatokat ad a boltokban, ami egyrészt lehetetlenné teszi az árak összehasonlítását más bolthálózatokkal, másrészt meggyőzi a vásárlót arról, hogy érdemes azonnal, helyben megvásárolni az adott terméket. Végül egyes áruházak már nem csak az online vásárlásoknál, hanem a bolti árusításban is felajánlják az ingyenes házhozszállítást.

Pintér Robesz

Szerdán reggel leállt a Facebook több országban, így Magyarországon is, rövid időre a napi betevő social média nélkül maradtak az internetezők. Na és? – kérdezhetnénk, nincs ebben semmi érdekes, mindennapos eset, hogy oldalak tervezetten vagy véletlenül leállnak. A dolog azonban ráébresztett minket arra, hogy a Facebook mennyire beleépült a mindennapjainkba. Az elvonás következménye, hogy láthatóvá vált, az internet szép lassan közművé "cseperedett" az elmúlt években.

A közműség – az alap infrastrúra (pl. áramhálózat, víz-, gázszolgáltatás) – lényege ugyanis, hogy nélküle elképzelhetetlen az életünk abban a formájában, ahogyan éljük, tartósan nem tudjuk nélkülözni, mivel ráépül a többi tevékenységünk.

Az egyetemen a hallgatóimmal szoktunk arról beszélgetni, hogy bár lehet internet nélkül élni, de az nem csupán információfogyasztási forrás vagy szórakoztató médium, hanem egy olyan alapvető infrastruktúra, amely a legalapvetőbb módon beépült a mindennapokba, a világunk, gazdaságunk működésének egyik alapja. Bár tudnánk nélkülözni, ha igazán muszáj lenne, de nagyon nagy zökkennőkkel járna a visszatérés egy internet előtti világba. Ennek alapvetően az az oka, hogy az internet hiánya kontroll válsághoz vezetne, vagyis az élet jelenlegi szervezettségi szintjén, annak működtetéséhez azonnali információáramlásra van szükség, amit elsősorban az internet biztosít.

Lehet emiatt siránkozni, internet függőségről beszélni. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem vennénk észre, hogy ez ugyanolyan civilizációs függőség, mint a gáz, áram vagy víz esetében. Csak az internet újdonsága miatt jobban szembeötlik a függőségünk, mint az áram vagy a gáz esetében, amihez annyira hozzászoktunk, hogy természetesnek vesszük. Pedig nem az, elég, ha az évekkel ezelőtti kiszolgáltatott helyzetünkre gondolunk, amikor télvíz idején a gázszolgáltatás teljes leállása fenyegetett.

Az egyén szintjén igen nehéz felkészülni az ilyen helyzetekre (infrastruktúra összeomlása), igazándiból a katasztrófavédelem és az állam feladata felkészülni a vészforgatókönyvekre (mi lesz, ha nincs áram vagy gáz, víz, esetleg telekommunikáció és internet). Persze építhetünk egy atombiztos bunkert, ahol berendezkedhetünk teljes önellátásra, itt nyilván internetre sem lesz feltétlenül szükségünk, de a készleteink itt is végesek lesznek.

Látszólagos megoldás a kivonulás ebből a világból (például nem használni az internetet), mert ez csak a közvetlen használatra vonatkozhat, illúzió azt hinni, hogy ki tudjuk vonni magunkat a hatása alól. Az információs társadalmunk egyik legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy az infokommunikációs infrastruktúra használata észrevétlenül beépült mindenhová. Még akkor is ott van, ha olyan dolgokat csinálunk, ami már az internet előtt is megszokottnak számított, a háttérben ugyanis átalakult a társadalmi rendszerek működése. Az internet ott van például a boltok polcain található termékekben (a mögöttes termelési, logisztikai , marketing stb. rendszerekben), ha kinyitunk egy újságot (a hírtermelés, a nyomtatás, a kiszállítás stb. megszervezésében), ha elmegyünk egy étterembe (itt is a logisztika, a beszállítás, a nyersanyagok beszerzése, a fizetés stb. mind-mind informatikával támogatott).

Végezetül ajánlom mindenki figyelmébe A kisvakond álma c. rajzfilmet, abban ugyan még nem az internet hiánya okozza a bonyodalmakat, de jól bemutatja, hogy hogyan omlik össze az életünk, ha az alapvető közmüvek egyszer csak leállnak.

(A bejegyzés apropóját a Facebook leállással kapcsolatban a pozsonyi Pátria Rádióban március 8-án reggel elhangzó élő telefoninterjúm adta.)

Pintér Robesz

Egy 19 éves filozófiaszakos egyetemista, Isak Gerson Svédországban megalapította azt a vallást, amely az internetes fájlcserélés szabadságát hirdeti. A svéd hatóságok kétszer elutasították a bejegyzési kérvényt, de most már bejegyezték, mégpedig a Kopimizmus Missziós Egyházaként. A Netidők műsor szerkesztésekor megkértem svédországi hallgatónkat és egyben civil tudósítónkat, Matolcsi Ferkót, hogy nézzen utána az egyháznak az észak-európai országban. Hiszen érdekes lehet, hogy miért alakulhat ki Svédországban ilyen jelenség, mint a Kopimista Egyház?

Matolcsi Ferkó: Hát ehhez pihent agyra, elszántságra, és főleg lehetőségre van szükség. Ugye nemrégen felbukkant ez a Kalóz Párt, aminek az a fő célja, hogy a kínálat és a kereslet egyensúlyát helyreállítsa a művészetek és a fogyasztók között és hogy a nem jövedelemszerzés céljára letöltött művészeti anyagokat szabadon használhassák. Tehát az információ szabad áramlása a lényeg. Engem nagyon érdekelt ez a jelenség, ezért megkerestem az alapító misszionáriust, aki a bejegyzett egyház vezetője és itt van velünk a vonalban. Rögtön meg is kérdezem, hogy milyen egyházi szertartásokat képzelhetünk el, hogy például megáldják a torrent szervert vagy megátkoznak egy operációs rendszert?

Isak Gerson: A rituálék azok körülbelül úgy néznek ki, hogy egy szerverszobában találkozunk és fájlokat másolunk át egymás gépei között. Tehát egy óriási fájlmegosztó szertartást tartunk.

Matolcsi Ferkó: Milyen erkölcsi normák érvényesülnek a Kopimista Egyházban? Mi az, amit erkölcsös másolni és mit nem? Mi a véleménye az illegális fájlmásolásról?

Isak Gerson: Véleményem szerint mindent kell másolni és minden másolható. Szerintünk a szerzői jog, mint olyan alapjaiban téves és rossz.

Matolcsi Ferkó: Hogyan lehet valaki tagja ennek az egyháznak?

Isak Gerson: Hittel kell másolni! Bármit, bárhol és bármikor. A honlapunkon fent lesz egy jelentkezési űrlap, ahol bárki jelentkezhet és így tagja lehet a gyülekezetnek.

Kovács Tücsi Mihály: Ebben az egyházban ki számít bűnösnek?

Isak Gerson: Szerintünk az a bűn, ha valaki megakadályozza vagy meg akarja akadályozni, hogy egy másik ember másoljon.

Nagyistók Tibor: A történelemben emlékszünk vallásháborúra. A Kopimista Egyház tervez ilyet, hogy az ellenzők ellen indítanak hasonlót?

Isak Gerson: Hiszek a demokráciában és hiszek abban, hogy politikai úton meg lehet oldani ezeket a kérdéseket, és hogy nem kell feltétlenül harcba bocsátkozni.

Dragon György: Minden vallásnak van rá jellemző speciális köszönése, mint „Áve” vagy „Dicsértessék”. Itt mi a köszönés? Talán a „Jó estét, jó másolást!”?

Isak Gerson: Jelenleg még nincs ilyen, mivel egy frissen bejegyzett vallásról beszélünk. Viszont mikor búcsút veszünk egymástól, akkor szoktunk egymást arra ösztökélni, hogy „Másoljatok, testvérek!”

***

Nagyistók Tibor: Ez most komoly vagy egy vicces paródia?

Borek András: Ha akarom ez, ha akarom az. Ha azt nézzük, hogy szabad vallásgyakorlás van és ha a másolás a vallás részévé válik, onnantól nagyon érdekes lesz az a filozófiai vagy jogi vita, hogy lehet-e korlátozni a vallásgyakorlást a szerzői jogok előtérbe helyezésével? Ez is egy vicces dolognak hat, de ha ez a két dolog találkozik egy perben, mondjuk a két ellenérdekelt törvény, akkor onnantól ez már nem a vicc kategóriája, mert ott már büntetésre, ne adjisten börtönbüntetésre megy majd a dolog.
A dolog vicces részéhez azért mindenféleképpen emlékezzünk meg arról, hogy kétszer is, ahogy említetted visszautasították az egyháznak a bejegyzési kérelmét. Az volt az indoklásban, hogy az egyház bejegyzéshez nem tudták felmutatni azt a hitrendszert, amiben megtestesül ez az egyház, valamint az imádság módját.

Bódi Zoltán: Mitől lenne ez vallás? Hogy lehet hinni vallásosan-dogmatikailag a copy-paste-ben vagy a fájlcserélésben? Ezt én nem tudom megérteni. Félve szeretnék vitatkozni a dologgal, mert egy filozófus jegyezte be, tehát csak tudja… de hívő római katolikusként fel nem bírom fogni!

Borek András: Itt a szentségeket a Ctrl+C és a Ctrl+V testesíti meg. Ez attól szentség, hogy dogmatikusan kijelentik, hogy Szent Kontrol Cé és Szent Kontrol Vé!

Bódi Zoltán: Nem tudom, hogy lehet ebben vallásos módon hinni? De oké, ha ezt félretesszük, a dolog tényleg zseniális, hiszen ha hivatalosan elismerték ezt a valamit egyháznak, és ennek most már ezek szerint tényleg le van írva a dogmatikája rendesen, tehát a vallásgyakorláshoz tartozik a torrentezés meg a fájlmegosztás, meg a szerzői joggal védett tartalmaknak a lopása és terjesztése és ez el van ismerve egyházi tevékenységként, akkor nem perelhető!

Borek András: Nem a szerzői jogsértés a vallás alapja, hanem általában a másolás! Tehát lehet azt jóra is használni, meg rosszra is használni. Innentől érdekes, hogy amikor majd valaki gyakorolja a vallását és azt mondják, hogy „Te olyan módon gyakoroltad, hogy ezzel szerzői jogot sértettél!”, na itt lesz majd érdekes az a jogvita hogy akkor most melyik kerül előtérbe: a szabad vallásgyakorlás joga vagy a szerzői jog. Annyira felkapott lett az egyház a bejegyzés hírére, hogy az oldaluk elérhetetlen jelen pillanatban, a szerverük nem bírja a sok látogatót.