Netidők Blogtársaság

(via huffingtonpost)

Miután már sejtjük, sőt tudjuk, hogy mitől okos az okostelefon, egy újabb, zavarba ejtő újdonság jelent meg, mégpedig az okos fejhallgató. Egy cég kifejlesztett ugyanis egy olyan fejhallgatót, amely okos funkciókat tartalmaz, tehát nemcsak zenét lehet vele hallgatni, hanem más szolgáltatásokat is képes nyújtani.

Ezzel továbbra is felszínen marad az okos kifejezés, hisz a pár héttel ezelőtti „okos” címszóból megtudtuk, hogy egy infokommunikációs eszköz attól lesz okos, hogy saját operációs rendszere van, és a platformjára lehet fejleszteni különböző alkalmazásokat, applikációkat. Az egyszerűbb értelmezés szerint pedig az okos eszközök az alapfunkción túl sokféle szolgáltatást tudnak nyújtani a felhasználójuknak. Ez utóbbi magyarázat alapján érthetjük meg, mitől is lesz vagy lehet egy fejhallgató okos. Leginkább azért, mert az alapfunkción, a zenehallgatáson túl kiegészítő szolgáltatásokat is képes nyújtani. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan milyen kiegészítő szolgáltatást kellene nyújtania egy fejhallgatónak. Ennek a megválaszolásakor pedig az információs társadalom egyik törvényszerűségét, a digitális szakadék jelenségét kell megismerni. E sorok írója életkoránál fogva az információs társadalom azon polgárai közé tartozik, aki tanulja és követi az új infotechnológiai eszközöket. A huszonévesek és annál fiatalabbak generációja pedig beleszületett a modern, internet alapú és hálózati kommunikáció világába. Számukra természetes, hogy mindent megosztanak magukkal kapcsolatban, még a zenehallgatási szokásaikat, preferenciáikat, ízlésüket is a közösségi hálózatokon tudatják az ismerőseikkel, illetve bárkivel. Mellesleg 30-35 évvel ezelőtt mi is valami ilyesmit tettünk, csak nem az interneten, a Facebookon vagy a Twitteren osztottuk meg kedvenc zeneszámainkat, hanem a kétkazettás magnóval, illetve ráfirkáltuk kedvenc együtteseink nevét az iskolatáskánkra.

Ezek után már világos lehet, hogy mi kell egy igazán modern, jó minőségű, zenehallgatásra alkalmas, hordozható eszközbe, vagyis egy okos fejhallgatóba: a zenemegosztás képessége. A sajtóhírekből http://ipon.hu/hir/ujabb_orulet_kozossegi_funkciokkal_jon_az_okos_fejhallgato/26255 vagy http://gizmodo.com/muzik-these-smart-headphones-come-with-unlimited-pla-948217552) csak annyit lehet tudni, hogy 2013 év végén jelenik meg a piacon az eszköz, és alkalmas lesz például arra, hogy az éppen hallgatott zenét a tulajdonosa megossza a közösségi hálózatokon, illetve valószínűsíthető, hogy a web kettes hálózatokon megosztott zenéket is hallgatni lehet majd vele.

Ezután már csak a zenehallgató személynek kell elég okosnak lennie, hogy jól válasszon zenét, és a megfelelő személyekkel ossza meg ízlését.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Filléres csináld magad megoldások mobiltelefon tartónak:

A Kickstarteren fedeztem fel ezt az ötletes mobiltartó. Többféle képpen belecsúsztatható a mobil. mégis olyan laposra lehet széthajtogatni, hogy a tárcánkban is elrakható.

Azt mondják, hogy Obama az interneten, mégpedig a közösségi médiában nyerte meg a 2012-es amerikai elnökválasztást. Még, ha ez önmagában feltehetően nem is állja meg a helyét, Obama közösségi média aktivitása példa nélküli. Most egy interjúból kiderült nehány részlet arról, hogy hogyan csinálták. 

Gillea Allison jelenleg a Blue State Digital ügyfélmenedzsere, a 2012-es Obama kampány egyik vezetője (Digital Operation Vote Lead). Az általa vezetett digitális kampány a mikrotargetingen alapult, ennek érdekében körülbelül 20 szavazói csoportnak hoztak létre saját team-et (nők, latinók, afro-amerikaiak, fiatalok stb.). Ezeknek a csoportoknak a munkáját vezette Allison.

A feladat az volt, hogy célzott tartalmat kínáljanak minden csoportnak.  A munkát folyamatos elemzés (tesztelés, modellezés) kísérte, hogy melyik tartalom hogyan teljesít, mit kell kommunikálni - Allison szerint ez volt a leginkább adat-vezérelt kampány a világon és ezzel tudtak nyerni. A közösségi kampány középpontjában az állt, hogy megértsék, kik ezek az emberek, mi érdekli őket, hol lehet velük találkozni és legfőképpen hogyan lehet őket bevonni, aktivizálni. A cél a minél nagyobb engagement (bevonódás) elérése volt, tehát az inaktivitás elkerülése. Adományozzanak, adják tovább az üzeneteket, regisztráljanak szavazásra, vegyenek részt és szervezzenek is eseményeket... Ha valami nem vezetett (kellő) bevonódáshoz, akkor felhagytak vele. Mivel az eseményeket online követni, mérni lehet, ez segített nekik folyamatosan visszajelzést kapni.

2008-ban 2 millió rajongója volt Obamának a Facebookon, 2012-ben viszont már 35 millió! Ez a 35 millió ember az amerikai népesség 98%-át tudta 1 lépésben, tehát közvetlenül elérni, mert ismerősök voltak a hálózaton. Javarészt ennek köszönhető, hogy több fiatal szavazott Obamára, mint 2008-ban, amikor ő volt az új, izgalmas jelölt. Pedig a 18-29 évesek 50%-ához nem volt telefonszám és a közvetlen bekopogtatós (door-to-door) módszerrel sem lehetett volna jobban megtalálni őket... Viszont a közösségi médiában el lehetett érni őket.

Persze a kampányban számos eszközt használtak még online és offline, de a közösségi média széleskörű használata volt az, ami precedens nélküli és nagyon jól lehetett vele mozgósítani.

A teljes interjú elolvasható: http://www.iirusa.com/upload/wysiwyg/1New_Media/Gillea%20Allison%20FoCI%20podcast%20Transcript.pdf

De elérhető podcast (hangzó) verzió is.

Pintér Robesz