Netidők Blogtársaság

Léteznek az informatika világában is legendák, például hogy a vírusok csak a Windows-rendszereket fertőzik meg. Keleti Arthur, a Netidők biztonsági szakija, az ITBN főszervezője most egy olyan esetet mutat be, ami az elmúlt öt évben elképzelhetetlen volt. Felfedezték ugyanis az első rosszindulatú programot az Apple mobilboltjában, az AppStore-ban. Aztán kiderült, hogy a GooglePlay-ben szintén jelen volt ez a program.



Keleti Arthur: Az volt a program neve, hogy Find & Call, vagyis keresd meg és hívd fel. Felkínálta a felhasználónak, hogy a telepítés után az összes barátjával tud ingyen beszélni. Kiderült, hogy telepítés után a felhasználónak az összes kontaktját az összes adatával együtt feltöltötte egy távoli szerverre anélkül, hogy erre különösebb engedélyt kért volna. Ezután a szerveren az adott névlistára kiküldött egy SMS-spam-szerűséget, azzal a felhívással, hogy mindenki telepítse fel ezt a programot, aki csak tudja, és az SMS feladójaként azt az embert tüntette fel, akinek a telefonjáról ezeket az információkat leszedte.

Nagyistók Tibor: Azért eddig ilyet csak e-mailben láttunk…

Keleti Arthur: Igen, ez egy klasszikus spam-jelenség. Másrészt pedig a szerver nem csak ilyen információkat gyűjtött, hanem egyebeket is: Facebook jelszavakat, Google jelszavakat, amit a biztonsági szakértők feltételezése szerint másra is felhasználtak a készítői. Az írója azt mondta, hogy ez egy béta állapotban lévő program és hát ő igazából nem is gondolta, hogy ebből ekkora balhé lesz. Ezt azért kicsit nehéz elhinni. Nagyon agresszívnek tűnt egyébként az alkalmazás ilyen szempontból és az, hogy nem adott semmiféle információt arról, hogy mit fog csinálni, az nem volt egy okos húzás. Szintén problémás, hogy ezt az információcserét nem titkosítottan hajtották végre, amire minden lehetőség megvan, ez szintén nem egy elegáns húzás. Tehát ebből is sejthető az, hogy aki itt az adatokat összegyűjtötte, az nagyon felelőtlen volt az adatkezeléskor. Tehát például a Kaspersky – aki felfedezte ezt a kórokozót - ma azt mondja, hogy ez egy trójai és bele is tette a legtöbb vírusírtó cég az antivírus motorjába mindkét platformon. 



Nagyistók Tibor: Szűrjük le a tanulságot, hogy mire kell odafigyelni az online boltokban? 

Keleti Arthur: Arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy melyek azok az alkalmazások, amelyek feltételezhetően hozzá fognak férni egyéb adatokhoz is, az adott készüléken. Tehát a kontaktcímekhez, addressbookhoz, melyek azok az alkalmazások, amelyek lokációs (tehát helymeghatározási) információt fognak továbbadni… és hogyha azt látjuk, hogy erre nem kérnek tőlünk engedélyt, vagy mondjuk feltelepítjük az alkalmazást és anélkül, hogy mi bármit mondtunk volna, látjuk, hogy az alkalmazás elkezd nagy mennyiségű adatot forgalmazni, akkor mindenképpen kezdjünk el gyanakodni.

Bódi Zoltán: Azt egyébként honnan lehet látni?

Keleti Arthur: Egyrészt a legtöbb ilyen eszközön vannak statisztikakészítő programok, amiket ha bekapcsolva hagyunk, akkor látjuk, hogy mennyit forgalmaztunk. Ez egyébként azért sem butaság, mert nagyon sok szolgáltatónál mérik az adatforgalmat, tehát fontos az, hogy mennyit forgalmazott a készülék, ezért is érdemes ilyen programokat a háttérben futtatni. Kettő: több modellnél is látható, hogy éppen forgalmaz adatot a készülék. Ha rápillantunk és azt látjuk, hogy már régóta zajlik, akkor ott valami nem stimmel. Erre érdemes odafigyelni. Mondjuk ha én ezt az alkalmazást feltelepítettem volna, biztos, hogy abban a percben, amikor elkezd motoszkálni a címjegyzékem környékén vagy elkezd az én engedélyem nélkül ilyen forgalmat bonyolítani, biztosan azonnal letöröltem volna! Arról nem is beszélve, hogy így hirtelen azt sem értettem meg, hogy egyáltalán miért telepítenének fel az emberek egy ilyen alkalmazást. De mint tudjuk, ehhez nem kell különösebb indok, mert annyi butaság van ezekben az online áruházakban és annyi marhaságot feltesznek az emberek. Hogyha egyszerűn csak azt mondjuk nekik, hogy „ez nagyon jó lesz, mert majd tudsz beszélni a barátaiddal!”, akkor azonnal feltelepítik…

 

Azt az online közösségi szereplőt nevezik fanboinak, aki kritikátlan rajongója egy cégnek, terméknek, márkának. Az igazi fanboiok voltaképpen túlzásba esnek, és a józan értékítélet, vagy tárgyi tudás teljes hiányával rajonganak kedvenc márkájuk iránt, annak a nyilvánvaló hibáit, hiányosságait sem akarják észrevenni. Ugyanolyan túlzó magatartás ez, mint a hater 'gyűlölködő', aki viszont épp az ellenkezője, utálkozik, örökké elégedetlenkedik, a nyilvánvaló jó tulajdonságokat sem veszi észre. Sőt a fanboi és a hater magatartása szükségszerűen össze is kapcsolódik, hiszen a fanboiok a rajongásuk tárgyával ellentétes márkákat, termékeket kritikátlanul becsmérlik, utálkozva nyilatkoznak meg róla, és minden ellentétes véleményen lévőt meg akarnak téríteni.

A fanboi szélsőséges véleményalkotó, a józan mérlegelés hiányzik véleményalkotásából, amelynek a hátterében a szenvedély áll. A fanboi szenvedélyes rajongó, függő, a szenvedély a vonzódásnak az a fajtája, amikor az illető nem képes elszakadni vonzódása tárgyától, gyakran emlegetjük ezt a kifejezést a szenvedélybetegség összetételben, ami jelzi ennek a magatartásnak a pszichiátriai vonatkozásait is.

Jellemzően úgy válik valaki fanboijá, hogy a vonzódása tárgya valamilyen oknál fogva szerethető, tehát alkalmas a rajongás, a függés tárgyává válni, és ugyanakkor talál olyan alternatív megoldást is, amelyet kritikátlanul utálhat. Informatikai termékek, eszközök, alkalmazások, márkák, játékok esetében a függőségszerű rajongást jellemzően a felhasználói élmény, a magas szintű funkcionalitás, a kivitelezés, kidolgozás magas színvonala, illetve ezeknek a tulajdonságoknak a professzionális marketingje okozhatja, amellyel akár azt is el lehet érni, hogy a hibás, rossz megoldások fölött is szemet hunyjon a fanboi, saját negatív tapasztalatai helyett is inkább a pozitív marketingüzeneteknek higgyen. Alapvetően persze az nem kifogásolható, ha valaki rajong egy márkáért, és hű ahhoz, csak az a zavaró, ha kritikátlanul teszi mindezt, és azt, aki nem rajong az általa kedvelt márkáért, meg akarja téríteni vagy becsmérli. Az objektív mérlegelés, a higgadt és megalapozott véleményalkotás hiánya bizony rombolhatja a közösségeket, hisz a „csak jó lehet" tartalmú véleményezés a tájékozatlanokat félrevezetheti, illetve a józan véleményalkotókkal végeláthatatlan vitákat indíthat el. A fanboi fontos tulajdonsága ugyanis a meggyőzhetetlenség.

A fanboi kifejezés írásmódja jellemző, hisz az utótag, a boy 'fiú' utolsó betűjét tudatosan kicserélik -i-re, ami divatszerű, illetve a speciális jelentés jelölésére szolgál. Magyarul csak szószerkezettel tudjuk a fanboi pontos jelentéstartalmát átadni: kritikátlan rajongó, szélsőséges fanatikus, esetleg hívő. A hívő kifejezés alkalmazása ebben az esetben nem a vallásos emberek megsértését célozza, hanem a racionalitás mellőzésére, a hit alapú véleménynyilvánításra utal (hisz a különböző vallásokban Istennel nem találkoznak a mai vallásos emberek, ám mégis hisznek a létezésükben).

Szerintem manapság például az Apple cég termékeit kedvelőkkel kapcsolatban gyakran fölmerül a fanboi magatartás, magyar kontextusban rendszeres az „Apple-hívő" kifejezés. Az Apple termékek műszaki színvonalából, kivitelezéséből, marketingstratégiájából jól megérthető a fanboi magatartás kialakulásának folyamata. Ám hozzáteszem azt is, hogy az igazi Apple-fanboi jellemzően Windows-hater, Android-hater, vagyis Windows-gyűlölő, Android-gyűlölő is egyben. Pedig az igazság mindig a józan mérlegelés, az elfogulatlan véleménynyilvánítás után érhető el.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

De nem csak a bloggereké, hanem mindenkié, aki a neten publikál.

Toochee, a Galaktikus

Finnország mindig is a kedvenceim közé tartozott. Úgy alakult, hogy 1998-ban egy szemesztert tölthettem Tamperében, az itt végzett kutatómunkából született később az ország információs társadalmáról szóló könyvem, amit Élő Gáborral, a Nokia akkori menedzserével közösen jegyeztünk. A világ akkoriban már javában „sztárolta” a kis északi országot, ami először főleg a Nokia miatt került fel a térképre. De hamar megtanultuk Linus Torvalds vagy Pekka Himanen nevét és az információs társadalom világhírű kutatója, Manuel Castells is írt könyvet a finnekről és a sikerük titkáról. Legújabban pedig a Rovio és az Angry Birds vet igen jó fényt az országra.

A napokban azonban egy, a finn munkakultúráról szóló TEKES (a finn fejlesztési ügynökség) írás margóján érdekes vita bontakozott ki: vajon mennyit árthat a Nokia mostani mélyrepülése a „finn márkának”? A cikkben arról értekezett Tuomo Alasoini, a TEKES munkahelyi innovációval foglalkozó részlegének vezetője, hogy bár a finn munkahelyi kultúra elsősorban a '90-es évek finn kormányzati stratégiájának, a jó oktatási politikának és a finnek csapatszellemének köszönheti a jelenlegi fejlettségét, mégis a Nokia irányította rá a figyelmet világszerte. Most, 20 évvel később azonban már nincs szükség a Nokiára, hogy rivaldafényt kaphassanak – mondja Alasoini. Még szerencse, gondolhatnánk, mivel a Nokia jelenlegi bukdácsolása nem csak a saját márkájának a presztizsét rombolja, hanem a „finn márkát” is.

Azt persze nem tudni, hogy a Nokia és Finnország megítélése mennyire erősen kötődik napjainkban is egymáshoz, ahogy azt sem, hogy végül a szebb napokat látott óriás hogyan lesz képes kimászni ebből a gödörből. Aki ismeri a Nokia és Finnország történetét, az azonban tudja, hogy 20 éve óriási válságba került a cég és az ország is a keleti piacok összeomlása miatt. Akkor Finnország és a Nokia is olyan sikeresen találta fel újra önmagát, hogy az egész világról a csodájára jártak. Ezúttal az ország nem, csak a Nokia van válságban. Csak remélni tudom, hogy a megújulás ezúttal is hasonlóan sikeres lesz. Ez jót tenne a finn országmárkának is, bár az már Nokia nélkül is egészen biztosan sikeres fog maradni.

Pintér Robesz

Videójátékos körökben régóta azt találgatják sokan, vajon milyen lesz az új PlayStation, vagy  az új Xbox. Többen az új Nintendo, a Wii U sikerét latolgatják, miközben dollár tíz- és százmilliókról döntenek fejlesztők, gyártók és eladók. Azonban mindezekkel a játékkonzolokkal és találgatásokkal van egy fő probléma - senki sem kérdezte meg a felhasználókat, hogy "Ti mit szeretnétek?".

2012, július 10. Jegyezzük meg ezt a napot, mert lehet, hogy a videójátékok világában valami forradalmi történt ezen a napon. Amerikai idő szerint reggel a Kickstarter közösségi előfinanszírozási portálon megjelent egy OUYA nevű új project, amely nem kevesebbet ígért, mint azt, hogy egy "újfajta videójáték konzol"-t hoz létre. A cél a nappaliba visszaköltöztetni a klasszikus videójáték érzést a korszerű HD TV segítségével 1080P felbontással. Mindezt úgy, hogy az új konzol hardvere és szoftvere is nyílt, sőt kimondottan kérik a felhasználókat, hogy fejlesszenek hozzá külső egységeket, alakítsák át, akár a terveket is odaadják annak, aki elkéri. A jelszó: "Meg szabad hackelni!". Ez a mai zárt videójáték rendszerek elméletének a teljes ellentéte - a mai konzolok ugyanis zárt szoftverüek, zárt hardverűek, csak engedéllyel lehet bármit fejleszteni rájuk, sőt egyenesen licencdíjakat kell fizetni, ha játékot vagy hardvereszközöket szeretnénk kiadni hozzájuk. Mindehhez drága fejlesztőeszközök tartoznak, amelyeket csak komoly stúdiók tudnak megfizetni.

Az OUYA nem ilyen. Használata ingyenes, bárki fejleszthet rá, bárki publikálhat rá: a konzolhoz ingyen jár majd a fejlesztői SDK, azaz a szoftveres fejlesztői rendszer. Mindez azonban most még csak egy ígéret, hiszen a Kickstarter segítségével magát a játékos közösséget kérdezték meg: lenne esetleg kedvetek 950000 dollárt befektetni egy teljesen új koncepciójú konzolba? Vajon érdekli a népeket egy olcsó, moddolható, nyílt hardver és szoftver rendszer, vajon szeretnének erre készült játékokkal a nappalijukban, a HDTV-jükön játszani? A projecthez több ismert játékfejlesztő csatlakozott lelkesen:  Brian Fargo, Jordan Mechner, Jenova Chen, Mojang és több, főleg indie, azaz független fejlesztői körökben jól ismert arc. Ők a project videójában is megjelentek, nemcsak nevüket, hanem arcukat is adva az új konzolhoz. A project híre elképesztő sebességgel söpört végig a videójáték világsajtóban - tegnap még az új Xbox specifikációiról szólt a pletyka, ma pedig mindenki az OUYA sikeréről beszél...

Hét órával azután, hogy a  project elindult, megvolt a 950000 dollár (ez 223 millió forint!), több, mint 8000 igen lelkes ember dobta össze, akik egymásnak örülve szurkoltak a project üzenőfalán olyan megjegyzéseket téve, hogy "még soha nem támogattam semmit a Kickstarteren, de ez megéri", illetve "mindig is ilyen konzolt akartam, nem érdekelnek a nagy cégek marketingesei", illetve "végre akkor én is fejleszthetek és ki is adhatom a játékaimat és BÁRKI játszhat velük..."Rengeteg lelkesedés mellett ünnepelte a spontán alakult OUYA közösség, hogy a project villámgyorsan elérte a megvalósulást (a Kicktraq oldal szerint, amely Kickstarter projecteket elemez az OUYA 11,6 millió dollárig fog eljutni, ami új Kickstarter csúcs lenne). Ezt a cikket másfél órával azután írom, amikor meglett a 950000 dollár és a számláló pörög: már 1220000 dollárnál tart, ami nem kevesebb, mint 288 millió forint. Döbbenet... A közösség kinyilvánította, hogy igenis, akarnak ilyen konzolt. Igenis, több ötletet, több szabadságot akarnak játék közben is és igenis, olcsón szeretnének jó játékokat. És igenis, NAGYON akarják!

Mindehhez az OUYA oldaláról hozzájárul majd egy ár/teljesítmény viszonyban elég erős hardver, amely az NVIDIA Tegra 3 chipjére épül, és ami meglepő hasonlóságot mutat az épp most megjelent Google Nexus 7 hardverével.  Emellet például az Unity játékmotor az OUYA "launch partnere" azaz megjelenésekor elérhető lesz- ez a motor pedig nagyon könnyen használható és villámgyorsan terjed a független fejlesztők körében. S ha már ez szóbakerült - valaki egyenesen Indie, azaz független konzolnak nevezte az OUYÁt, ami pedig egy olyan jelenség, amelyre nem volt még példa a videójátékok történelmében. Nem egy független fejlesztés történt már, de általában a gyártás/eladás/finanszírozás problémáiba fuladva örök ígéret maradt mind. Most azonban az OUYA megmutatta, hgoy a közösség akar ilyen konzolt, a közösség pedig megfinanszírozta a dolgot. Ez pedig mindenki számára egy nyertes helyzet. Az indie fejlesztőkről pedig csak annyit, hgoy a legnagyobb indie siker, a Minecraft eladásai átlépték már a 10 millió darabot - rengeteg profi/nagy cég csak irigykedni tud erre, utólérni sosem fogja.

Egyelőre a Sonynak, Microsoftnak és a Nintendonak nem kell rettegnie az OUYA előrenyomulásától - az új konzolt 2013 márciusára ígérik. Amitől viszont tartaniuk kell, hogy a felhasznált eszközök, szoftverek (Android 4.0 operációs rendszer), hardverek bárki számára elérhetőek, így nem lehetetlen, hogy az OUYA egy igazi lavinát indít majd el totálisan átalakítva az asztali konzolok világát és hamarosan hozzá hasonló fejlesztések tucatjai törnek majd be a piacokra és a napplikba, a HDTV-k alá/mellé. A transzformáció nem példa nélküli, hiszen hasonló dolog történt a mobiltelefonokkal - most azonban egy internetre is csatlakozni képes, HD videókat lejátszó játékkonzolról van szó, amely 99 dollárba kerül. Igen, 99 dollárba, ami barátok között is csak 23300 forint. S mindehhez hatalmas szoftverbázissal rendelkezik majd megjelenésekor. S bárki arra használhatja, amire csak akarja - erre még a videójáték konzolok történelmében nem volt példa. gondoljunk csak bele, ha valaki egy C64 emulátort készít rá, akkor máris sok tízezer játék lesz OUYAán játszható....

Rengeteg videójátékos érezte életében, hogy a nagy szoftver és hardvergyártók kezében van, hogy helyette hozzák meg a döntéseket úgy, hogy nem izgatja a pénzembereket, mit akar a felhasználó. Sokan érezték azt, hogy bárcsak elkészíthetnék álmaik játékát a sok millió példányban megjelent konzolokra - azonban erre nem volt lehetőség. 2012. július 10-én hét óra alatt egy veterán fejlesztőkből álló brigád (Julie Uhrmann, aki IGN-es, GameFly-os és Vivendis tapasztalatokkal vágott bele,  Ed Fries az első Xbox egyik létrehozója, Yves Behar az One Laptop Per Child designere, Muffi Ghadiali a Kindle egyik tervezője volt) projectje gyökeresen megváltoztatta a videójátékok világát. Ne mondják, hogy nem szóltam időben...

A konzol jelenlegi specifikációi:

Tegra 3: Quadcore ARM CortexA9 + GPU

1 GB LPDDR2 RAM

8 GB flash az alaplapra integrálva

1080p HD HDMI kapcsolat a TV-vel 

WiFi 802.11bgn

Bluetooth LE 4.0

A doboz szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Nincs lemezmeghajtója

Kontroller

Zsinórnélküli kontroller 2.4Ghz rádiófrekvenciás

Sztenderd irányítás (két analog stick, d-pad, nyolc akciógomb, System gomb)

Touchpad a mobil játékok könnyebb portolása érdekében.

2x AA elem

A kontroller szabvány csavarokkal könnyen szétszedhető.

Oprendszer és szoftver

Android 4.0

Saját TV felhasználói felület

Beépített játékbolt — játékok és egyéb felhasználások letöltésére. A konzolhoz jár a játékfejlesztési SDK ingyen.

A készülék rootolható a garancia elvesztése nélkül.

Mire idáig eljutottam a cikkben a finanszírozás már 1382684 dollárnál, azaz 325,8 millió forintnál és több, mint 11000 támogatónál tartott. És hol van még az első nap vége? Nem találok szavakat...

Egy biztos - a játékosok akarják az OUYA-t. A nagy cégek pedig most mélyen elgondolkodhatnak a világ folyásán....

Dragon György