Netidők Blogtársaság

Jó volna többet tudni a friss internetes jelenségekről? Leásni a mélyére annak, hogy vajon milyen hatással van az életünkre az internet, illetve mi magunk hogyan hatunk az internet fejlődésére? Miután a dolog sokakat foglalkoztat, jobbnál-jobb könyvek látnak napvilágot a témában. 45 könyv – nem csak – az internetről.

Kezdődik a félév a Corvinus Egyetemen, ahol ősszel ismét a digitális világ jelenségeivel foglalkozó tárgyat tartok. A tavalyi évnek, elsősorban a szakdolgozati időszaknak egyik furcsa felismerése volt, hogy a hallgatók nem hivatkoznak könyveket. Sokszor csak cikkekre, hírekre és saját kutatásra építik a munkájukat, eltekintve a kevés alap tankönyvtől, amiket a képzés során forgattak. Valahol érthető ez, hiszen iszonyatosan gyorsan változó világról van szó, kevés az általános érvénnyel, huzamosabb ideig használható könyv. Ráadásul az oktatóktól is azt látják (tőlem eddig biztosan, de éppen most tervezek gyökeresen változtatni rajta), hogy a kurrens folyamatok bemutatásához híreket, statisztikákat, rövidebb elemzéseket használnak elsősorban és kevés elméleti munka vagy könyv kerül elő.

Mindez oda vezet, hogy a diákok azt gondolhatják nincs is releváns szakirodalom, ami azonban egyáltalán nem igaz. A múlt héten néhány órára beleástam magam az Amazon kínálatába és 45 olyan könyvet találtam (sajnos mind angol nyelvű), ami érdekes és hasznos lehet nem csak a diákoknak vagy azoknak, akik az internet kutatásával foglalkoznak, hanem mindenkinek, aki csak szimplán meg akarja érteni ezt a világot. Úgyhogy létrehoztam egy egyelőre 45 könyvből álló publikus Amazon wish list-et internetről szóló könyvekből.

Persze nem csak internetről szóló könyvet találunk itt, hanem számtalan kapcsolódó témában elmélyedhetünk az agykutatástól kezdve, a videójátékokon át az arab forradalmakig. De valamennyi erősen kötődik az internet folyamataihoz, jelenségeihez. Van itt népszerűsítő irodalom, tudományos szöveggyűjtemény, mozgósító propaganda a technológia mellett és ellen. A válogatással megpróbáltam visszaadni ennek a sok előítélettel, félelemmel és reménnyel terhelt témának a sokszínűségét. Valamennyi könyv hasznos lehet azonban, ha megfelelő kezekbe kerül. Persze minden lista önkényes, így biztos erről is hiányoznak könyvek, főleg, amelyek nem az elmúlt években jelentek meg.

Végül, tudom, hogy manapság sokan egyre ritkábban olvasnak hosszú szöveget, mint amilyen egy könyv. Ha valakinek nehéz nekidurálnia magát az olvasásnak, javaslom, hogy először az alábbi viccesnek tűnő, de halálosan komoly cikket nézze meg, amely a könyvolvasó típusokról szól. Ez után valószínűleg könnyebb lesz eldöntenie, hogy mi a neki való könyv.

Pintér Robesz

Immár 22 éve van jelen a mobiltelefon Magyarországon, hiszen 1990 őszén történt az első hívás mobilon – akkor még analóg hálózaton. Persze mi már korábban is tudtunk a mobilról, amikor a 70-es évek detektív filmjeiben láthattuk a rendőrnyomozó autójába beszerelt telefonkagylót. Szóval a mobilnak már minálunk is több évtizedes története van. Képes Gábor muzeológus barátunk volt vendég újra, aki azért jött, hogy hírt adjon a Mobilmementók c. kiállításról.

A beszélgetésből kiderül, hogy mit láthatunk az Öntödei Múzeumban, illetve megszólal a kiállítást lehetővé tevő egyik magángyűjtő, a 20 éves Csernák Márton is, aki akkor született, amikor már az első mobilok működtek idehaza. A mobilos tárlat október végéig lesz látható az Öntödei Múzeumban.

Sokan a filmekből ismerhetik a személyi hívót, angolul a pagert is, amely – nagyon leegyszerűsítve – semmi másra nem volt jó, mint az SMS-hez nagyon hasonló üzenetek vételére. Küldésre már nem… Ma már a személyi hívók kimentek a divatból Magyarországon, így helyet kaphatnak a Mobilmementók c. kiállításon is – igaz, Amerikában még mindig használják bizonyos helyeken. Azért a 90-es években itt is elérhető szolgáltatás volt a személyi hívó – és mint kiderült, Keleti Arthur barátunk az egyik szolgáltatónál, az Easy Call-nál dolgozott. Azok számára, akik nem találkoztak pagerrel, azaz személyi hívóval, elmeséli, hogy is működött a rendszer és fény derül arra is, hogy egy alkalommal véletlenül leállította a teljes magyarországi rendszert 20 percre…

Évek óta egyre jobban terjednek a kétdimenziós vonalkódok, jól látható helyeken, hirdetésekben, óriásplakátokon lehet fölfedezni, és az a funkciójuk, hogy egy webhelyre irányítsák a mobil eszköz segítségével a felhasználót. Hazánkban 2009. körül kezdett megjelenni, és először a magyar használatban mobilkódnak hívták, ám manapság az angol elnevezés gyakoribb. Az eredeti, angol elnevezése qr code, ami a quick response 'gyors válaszadás, gyorsan olvasható' kifejezésből származó rövidítés. A qr kód elnevezés, mellett mobilos környezetben használatos az újabb, angol mobile tagging 'mobil címkézés, mobil azonosítás' is.

Ezt a kétdimenziós vonalkódot eredetileg a japán Denso Wave nevű autóalkatrész-gyártó fejlesztette ki 1994-ben a termékek azonosítására, nyomon követésére. A qr code lényege, hogy mivel nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is képes adatot tárolni, ezért a hagyományos vonalkódhoz képest sokkal több adatot tud magában foglalni. Tehát a qr kód vagy mobilkód eredetileg jóval régebbi, mint gondolánk.

Világszerte igen népszerű, mert kiderült, hogy a qr code igen kreatívan használható fel (elektronikus kereskedelemben, személyazonosításban, hirdetésekben, személyre szabott információk kódolásában), és a mai mobiltelefonok a beépített fényképezőgépük, a nagy sávszélességű internet-hozzáférésük, a nagy tárhelyük következtében alkalmassá váltak ezeknek a kódoknak a leolvasására, értelmezésére, és az elérhető információk tárolására.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Sokan vagyunk olyanok, akinek van otthon régi számítógépe, és nem tudja, mit kezdjen vele. Itt egy jó példa arra, hogy hogyan lehet kreatív módon megszabadulni a régi számítógépektől.

A legtöbben, akik szeretik a számítógépüket, nem könnyen válnak meg tőle. Akik nem adták el a régi PC-jüket időben, képtelenek megtenni most, mert senki nem akar megvásárolni mondjuk egy régi Pentium II számítógép többé. Még olyat is nehéz találni, aki elfogadná ajándékba.

Ez a különleges geeky asztalt több tucat alaplapból és egyéb alkatrészből építették, amelyeket mind régi PC-kből szereltek ki. A takarítása és használata egy rémálom lenne, ha nem lenne üveglapokkal borítva. Mindenesetre nem egy barátnőbarát műtárgy.

Toochee, a Galaktikus

Vezetés közben telefonálni vagy sms-ezni, tárgyaláson vagy tanórán hosszan mobillal matatni, kínos képeket készíteni az ismerőseinkről és azonmód feltölteni az internetre. Van néhány dolog, amit nem illik az okostelefonnal csinálni, mégis sokan megteszik. Káros szokásokról lesz szó és, hogy hogyan szokjunk le róluk.

A Lifehacker pár hete megkérdezte az olvasóit, mi zavarja őket a legjobban mások (és saját) mobiltelefon használati szokásai közül. Az írás végül a Digital Life oldalain látott napvilágot. Egy kicsit mobil etikett, egy kicsit görbe tükör rólunk, homo mobilusokról. Bár az írás jóval tágabb körből merít, az alábbiakban elsősorban az újonnan, az okostelefonokkal megjelent káros szenvedélyekről lesz szó.

1. Vezetés közben ne használd az okostelefonod!

Az első és legfontosabb szabály, mert míg a többi csupán zavaró, ez halálos is lehet, mivel a vezetés közbeni okostelefonozás balesetet okozhat. Ha nem tudjuk megállni, hogy az okostelefonunkat megnézzük, ha pittyeg, hogy új üzenet érkezett, akkor inkább némítsuk le. A hívásokhoz szerezzünk be egy headsetet vagy egy autós kihangosítót. Ha navigálásra szeretnénk használni, akkor kérjük meg utastársunkat, hogy segítsen, ne tartsuk menet közben az ölünkben a készüléket e miatt – de a legjobb, ha okostelefontartót szerelünk az autóba.

2. Társaságban ne merülj el az okostelefonodban!

Gyakori, hogy az unalmasnak ítélt értekezleteken, tanórákon az okostelefonunkban keresünk menedéket. Csak egy kicsit megnézzük a nyilván nagyon fontos e-maileket, aztán felnézünk a facebookra – tényleg csak egy percre, nyugtatjuk meg magunkat... Már ez sem túl udvarias, de a legrosszabb, hogy már baráti társaságban, vasárnapi ebéd közben, sőt szex után is sokan a mobiljukkal vannak elfoglalva.

A megoldás az önmérséklet lehet, amiben a keresztrejtvény-szabály segíthet: amennyiben az adott helyzetben nem vennénk elő egy keresztrejtvényt, úgy az okostelefonunkat sem kellene.

3. Fényképezz nyugodtan, de ne oszd meg rögtön!

Ugye ismerős az önjelölt fotográfus, aki mindent lefényképez a mobiljával és rögtön meg is osztja? Ezzel több gond is van. Először is, nem biztos, hogy azok, akiket lefényképez, erre engedélyt adtak. Másrészt nem biztos, hogy szeretnék, ha ezt a képet feltöltenék az internetre. Végül, a pillanat varázsát ugyan fontos lehet megörökíteni, de utána ne töltsünk hosszú perceket a kép azonnali megszerkesztésével és megosztásával, mivel teljesen antiszociális. A legtöbb esetben ráér később is megosztani a képet, amikor van időnk erre és egyedül vagyunk. Ami a kép elkészítését és megoszthatóságát illeti: ha nem szeretnénk, hogy rólunk hasonló kép készüljön, vagy megosztásra kerüljön, akkor mi se készítsünk és osszunk meg ilyen képet.

4. Moziban, színházban ne telefonálj, ne csetelj, ne böngéssz!

A mozi vagy a színház az önfeledt kikapcsolódásra való, ahol elmerülhetünk a vetített film vagy játszott darab világában. Már az is zavaró, ha bekapcsoljuk a készüléket, mert a mobil fénye elvonja a mellettünk ülők figyelmét, még rosszabb, ha a hangok is be vannak kapcsolva a készüléken. Ha fontos hívást várunk, akkor inkább ne menjünk ilyen helyre, de hívást semmiféleképpen ne vegyünk fel a film vagy színdarab alatt. A legjobb, ha lenémítjuk vagy kikapcsoljuk a készüléket.

5. Sétálás közben ne a telefonoddal foglalkozz!

Rendszeresen látni, ahogy sétálás közben emberek a mobiljukat bámulják és nyomkodják, miközben mások kitérnek előlük. Jó dolog a multitasking, de gyaloglás közben figyelemmel kell lennünk másokra. Nem egyszerűen udvariatlanságról van szó, a dolog balesetveszélyes is lehet. Ha muszáj megnéznünk a készüléket, akkor álljunk félre arra a pár percre.

Pintér Robesz