Netidők Blogtársaság

A múlt alkalommal egy háttértároló típusról, az SSHD-ról azaz a hibrid meghajtóról volt szó, most tovább megyek ezen a vonalon, és egy sajátos merevlemez rendszert, a RAID-et tárgyalom. Azért érdekes ez a szóalak, mert az angolban egyszerre funkcionál betűszóként és közszóként. Természetesen a merevlemezek szövegkörnyezetben a betűszó értelmezhető.

Csak érdekességképpen érdemes tudni, hogy az angol to raid ige jelentése 'fosztogat', 'rajtaüt', 'portyázik', 'megtámad'. Esetleg ismerős lehet ez a szó a Tomb Raider, a Raiderz vagy a legendás C64-es Raid over Moscow videojáték címéből is. A játékosok világában a raid mást is jelent, ugyanis így hívják a szervezett, nagy létszámú csapatokat (pl. 25-ös vagy 40-es raid a 25 vagy 40 főből álló csapat), illetve a raid igei formája (magyarul raidel) magát a tevékenységet is jelenti 'nehéz, komoly stratégiát igénylő támadás'.

Természetesen ennek a szóalaknak és jelentéskörnek semmi köze nincs a szóban forgó merevlemez rendszerhez.

A RAID-nek mint betűszónak az informatikában két magyarázata is van: 1.) redundant array of inexpensive disks; 2.) redundant array of independent disks. A két magyarázat ugyanazt a technológiát jelenti, csak történeti és technológiai cél szerinti különbségek vannak a magyarázatok között. A redundant array of inexpensive disks jelentése 'olcsó lemezek redundáns tömbje'. Ennek a kifejezésnek a magyarázata arra vezethető vissza, hogy amikor 1987-ben a RAID technológiát a Kaliforniai Berkeley Egyetemen kitalálták, akkor az volt a technológiai cél, hogy két vagy több merevlemezt úgy kapcsoljanak össze, hogy azt a gép egy darab logikai meghajtónak lássa. Azért szerepel tehát ebben a szerkezetben az inexpensive 'olcsó' jelző, mert az 1980-as években ez egy költségkímélő, relatívan olcsó megoldásnak számíthatott a korabeli lassú, nagy méretű és igen drága nagy tárkapacitású eszközökhöz képest.

A másik magyarázat szerint a RAID betűszó a redundant array of independent disks szerkezet, magyarul a 'független lemezek redundáns tömbje' rövidítése. Ebben a szerkezetben már nem a megoldás költséghatékonyságán van a hangsúly (amiről időközben kiderült, hogy már nem is annyira olcsó), hanem a technológia egyik fontos elemén, vagyis azon, hogy a RAID rendszerekben hardveres vagy szoftveres úton egymástól független, fizikailag különálló lemezeket kapcsolnak össze.

Anélkül, hogy a RAID rendszerek technológiai magyarázatában elmélyednék, csak annyit jegyzek meg, hogy ennek a megoldásnak az a célja, hogy vagy sebességnövelés vagy kapacitásnövelés vagy biztonságnövelés (vagy ezen tényezők kombinálása) céljából kapcsolnak össze két vagy több merevlemezt. Ennek megfelelően a RAID 0-tól a RAID 6-ig, illetve ezek bizonyos kombinációjáig használhatunk RAID rendszereket. Mindebből az is következik, hogy a RAID manapság már nem egy darab technológia, hanem a többlemezes rendszerek gyűjtőnevévé vált, ami egyre inkább elérhetővé válik a magán felhaasználók számára is.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Elegem van a 20. századból. Egészen pontosan a 20. századi megoldásokból, amelyek makacsul tartják magukat, amikor már egyszerűbb, jobb, olcsóbb, hatékonyabb lehetőségekkel is rendelkezünk. Mondok pár példát, hogy érthető legyen, mire gondolok.

Lányom iskolájában csak a hónap egyetlen napján és csakis készpénzben lehet befizetni az ebédpénzt. A gyerekkel is be lehet küldeni az összeget egy borítékban, de személyesen is be lehet fizetni kb. 10-60 perc sorban állás után. Amikor pár hónapja erre panaszkodtam a közösségi médiában az ismerőseimnek, kiderült, hogy ez nem egyedi, máshol is ez a helyzet. Nem igazán értem miért ragaszkodnak a készpénzhez, több száz gyereknél ez már milliós tétel havonta. Se nem biztonságos, se nem egyszerű a pénz eljuttatása az ételt kiszállító vállalathoz. A feleslegesen elhasznált borítékok miatt még környezetbarátnak sem mondható (lányom iskolája környezetbarát iskola minősítéssel rendelkezik). Ráadásul, aki lemarad az aznapi befizetésről az egy héttel később, igazgatói engedéllyel fizetheti csak be az ebédet – ismét csak személyesen, készpénzben. Az iskola viszont e-mailben küld dorgáló üzenetet, ha valaki ezt a pótbefizetést igénybe veszi. Úgy látszik nem ragadtak teljesen a 20. században. Nem azt mondom, hogy töröljük el a készpénz befizetést (nyilván vannak, akiknek más megoldás gondot okozna), de tegyük már lehetővé, hogy az összeg átutalható legyen. 21. századi megoldás. Kényelmes, gyors, olcsó. Miért nem használjuk?

Másik példa: kézírást minden hazai iskolában tanítanak, gépírást csak elvétve. A mai felnőtteknek csak egy kisebb része ír bevásárló listánál hosszabb szöveget rendszeresen kézzel. Géppel szinte mindenki ír, aki használ számítógépet vagy internetezik (a felnőtt lakosság kb. kétharmada). Mégis, minek kellene történnie, hogy belássák az oktatáspolitikai felelősök és az egyéb érintettek, hogyha most ez a helyzet, akkor feltehetően a jelenleg kézírást tanuló gyerekeknek felnőtt korukban még inkább szüksége lesz gépírás tudásra? Tehát nem csak kézírást, de gépírást is kellene tanítani. Kötelezően, mindenhol. Még csak nem is 21. századi megoldás, de nehezen lehet nélküle boldogulni ebben az évszázadban.

Mondhatok további példákat is, teszem azt miért nem lehet elektronikusan hozzájutni idehaza magyar nyelven a könyvekhez, amelyeket elektronikusan írnak, elektronikusan szerkesztenek és elektronikusan jutnak el a nyomdába? Nem vagyok a nyomtatott könyv ellensége, maradjon meg az is, de aki inkább könyvolvasóval vagy egyéb eszközzel olvasná a szöveget, az juthasson hozzá úgy is. Persze nem vagyok naiv, ismerem a sokszereplős történetet, az ellentmondásos szabályozási hátteret, a hagyományos üzleti modell erejét, a jelenlegi értékesítést satöbbi, ami oda vezet, hogy idehaza gyakorlatilag nincs elektronikus könyves piac. De lehetne.

Kérdés, hogy miért vannak ezek a 20. századi megoldások még mindig velünk? Visszakérdezek: miért ne lennének? Maguktól nem fognak eltűnni a bevett, megszokott, korábban már bizonyított megoldások. Még akkor sem, ha ma már sok esetben nyilvánvaló, hogy van mellettük, helyettük jobb is. Nekünk kell tenni érte. Több ok van, ami miatt még mindig a 20. században élünk. A kulcsszereplők ellenérdekeltsége. Maradiság. Félelem az újdonságtól. Lassan változó szokások. Régi, az új helyzethez nem alkalmazkodó szabályok... Ha mi, felhasználók, szülők, vásárlók, szavazók stb. nem emeljük fel a hangunkat, akkor maguktól csak igen lassan fognak kikopni a 20. századi megoldások. Mert a fentebb említett három példa teljesen esetleges, zsákszám vannak hasonlók az életünk számos területén.

Pintér Robesz

Az ITBN, vagyis az Informatikai Biztonság Napja 2012. szeptember 25-26-án lesz a Cinema City Arénában. Keleti Arthur főszervező azt mondja, hogy minden eddiginél nagyobb lesz a rendezvény és még a legendás Kevin Mitnick is jelen lesz - róla már az első műsorunkban 17 évvel ezelőtt is szó volt... Meghallgatható programelőzetes.

Ez a betűszó a solid-state hard disk vagy a solid-state hybrid drive rövidítése. A szerkezet egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt a betűszónak többféle feloldási lehetősége van, másrészt pedig egymástól egészen eltérő jelentésekben használatos.

1. Az SSHD egyik magyarázata a solid-state hard disk, ami két szószerkezet összevonásából áll: a solid-state disk/drive (szó szerint: 'szilárd állapotú lemezmeghajtó', értelmezve: 'mozgó alkatrészt nem tartalmazó háttértároló') és a hard disk drive ('merevlemez-meghajtó') szerkezetekből összevonással kialakuló betűszó. Másrészt értelmezhetjük úgy, hogy a solid-state hybrid drive szerkezetben a hybrid ('hibrid') a technológiára utal, ugyanis ez egy tipikus hibrid megoldás, vagyis egy eszközben kombinálják a hagyományos merevlemez technológiáját és az ssd technológiát. Ha a betűszót ki akarják kerülni, akkor a leggyakrabban a hibrid meghajtó szerkezetet használják.

Érdekes technológiával működik az sshd, mert az adatfeldolgozást össze kell hangolni két eszközzel, ami integrálva van, az sshd-k jellemzően a gyorsan hozzáférhető ssd elemet használják gyors mentésre, és valamilyen segédeszköz, kiegészítő technológia segítségével a háttérben a merevlemezre mentik és ott tárolják tartósan az adatokat. Ez a hibrid technológia elsősorban az ultrabookok, notebookok esetében lesz fontos, hisz egyszerre lehet gyors és nagy kapacitású is a háttértár. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a megoldás még korántsem egységes, nem kiforrott, többféle megoldás is létezik rá, és még 2012 őszén nem terjedt el általános használatban.

2. Amikor az SSHD betűszó után kutattam, rábukkantam, hogy van másik jelentése is. A Secure Shell (SSH) protokoll működését szervező, azt lehetővé tevő daemon rövidítése az SSHD vagyis Secure Shell daemon. A daemon leginkább a Unix/Linux környezetben használatos elnevezés (lényegében a daemon nem Windows környezetre vonatkozik), voltaképpen egy háttérben futó szolgáltatás, ami szervezi és működteti az aktuális funkciókat. Például amikor nyomtatunk, akkor a kinyomtatandó szöveget egy daemonnak küldjük el, és ez a daemon szervezi meg a nyomtatás folyamatát, ugyanígy daemon működteti a levelezést (Mailer Daemon) és sok más funkció mellett a Secure Shell nevű hálózati biztonsági protokollt is, ez az SSHD.

3. Emellett használják ezt a betűszót úgy is, hogy az utótag a HD vagyis a high definition 'nagy felbontású' szerkezet rövidítése, ez leginkább a videojátékok esetében fordul elő, amikor egy korábbi népszerű videojátékot felújítanak, és az újítás egyik lényegi eleme a grafika színvonalának az emelése, a felbontás növelése, vagy egyszerűen a játék nevében is hangsúlyozni szeretnék, hogy a felbontása HD minőségű. Két példa: a Super Stardust HD – SSHD (egy PlayStation 3 játék neve), Serious Sam HD – SSHD (a Serious Sam nevű videojáték HD remake-jének a neve).

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség