Ami elromolhat az el is romlik. Ez a számítógép esetében úgy változik, hogy a garancia lejárta utáni első napon romlik el. A múltkori posztomban megígértem, hogy visszatérek még a Déja-dup nevű programra, amivel biztonsági mentéseket csinálhatunk. Nagyon egyszerűen.

Mit tud a program?

Nagyon egyszerűen fogalmazva két dolgot: lementeni bizonyos általunk megadott könyvtárak tartalmát és azokat visszaállítani ha szükség van rá.

Ha elindítjuk a Backup alkalmazást, akkor Déjá-Dup fogad minket és az első alkalommal rákérdez, hogy mit akarunk csinálni. Visszaállítani a korábban elmentett fájlokat, vagy csak megtekinteni a mentési beállításokat.

Az beállítások áttekintése ablakban nem tudunk sok mindent megadni, csak annyit, hogy mentsen-e automatikusan a program vagy sem. Illetve megnézhetjük, hogy hova is fog menteni, mit fog menteni és mit fog kihagyni a mentésekből. Információt kapunk az utolsó mentésről és arról, hogy a következő mikor esedékes. Ez utóbbihoz érdemes megjegyezni, hogy nem cron időzítéssel készül a mentés, mert egyáltalán nem biztos, hogy a tervezett mentés idején rendelkezésre áll az, ahova menteni szeretnénk. Ha ez a hely éppen nem elérhető, akkor a program kivárja amíg hozzáfér ahhoz a helyhez, ahova mentenénk és csak akkor lát neki a mentésnek.

A mentés helye sok minden lehet. Lehet egy könyvtár valahol a saját gépünkön (ez nem túl jó ötlet), lehet egy csatlakoztatott egyéb tároló (pl. hordozható merevlemez), de lehet WebDAV, HTTP, FTP, SSH protokollal elérhető távoli tárhely is. Vannak beépülő modulok a programhoz, melyekkel népszerű felhő alapú szolgáltatásokat is igénybe vehetünk a mentéshez (UbuntuOne, Amazon S3, Rackspace). Ezeket a szoftverközpontban tudjuk engedélyezni.

Hogy mit mentsünk azt nagyon egyszerűen tudjuk beállítani. A bal oldali ablakban azokat a könyvtárakat soroljuk fel, amikről mentést szeretnénk, míg a jobboldaliban azokat amikről nem szeretnénk mentést. A saját könyvtárunkban ilyen a szemetes, a letöltött fájlok könyvtára, de bármi mást is megadhatunk.

Végül megadhatjuk, hogy milyen rendszerességgel készítsen mentést a program és a korábbi mentéseket mennyi ideig tárolja. Nem túl bonyolult dolog.

Mi van a motorháztető alatt?

Érdemes néhány szót ejteni arról, hogy a báránybőrben milyen állat is lakozik. A program ugyanis a duplicity programhoz készült grafikus felület csupán. Így amit a duplicity tud, azt tudja a Déjá-dup is.

Az elmentett adatokat a GPG segítségével titkosítja a program, a titkosításhoz használt kulcsot pedig a GNOME Keyring-ben tárolja el. A mentett adatokat nem csak titkosítja, de tömöríti is az alkalmazás, ráadásul inkrementális mentést is tud csinálni (csak a változásokat menti), amivel tárhelyet spórolunk. Időnként az inkrementális mentés helyett csinál teljes mentést is, de ezt is teljesen a programra bízhatjuk.

Nagy előnye a duplicitynek, hogy nem használ saját formátumot a mentett adatokhoz, ezért lehetőség van arra, hogy valami katasztrófa esetén kézzel állítsuk vissza féltett adatainkat. Bár ez utóbbi művelet keveseknek fog nagy örömet szerezni, de a munka végén a jutalom az féltett adataink visszanyerése.

Konklúzió

Használjuk a programot, mert egyszer kell csak beállítani, utána a többi csinálja magától. Ettől egyszerűbb dolgot el sem lehet képzelni. Én mindig ilyen programra vágytam, mert a mentéseknek csak valami kapitális számítógép hiba után álltam neki. Ez mindig egy nyűg volt, de mostantól nincs több kifogás. Ajánlom mindenkinek.