Netidők Blogtársaság

Folytatom a mini sorozatot a múlt hétről, amikor a legzseniálisabb Firefox kiegészítésről írtam, most olyan segédprogramokról írok, melyek hasonló elven működnek mint a múlt heti Ubiquity. A fő eltérés, hogy ezek az alkalmazások már nem a böngészés közben előforduló feladatok egyszerűsítésére szolgálnak, hanem magán az operációs rendszeren belül végzett feladtok elvégzéséhez nyújtanak segítséget. Egy program elindítása, egy fájl megnyitása vagy keresés dokumentumaink között enm kell, hogy feltétlenül a Menü-ben történő matatással, kell hogy kezdődjön. Hasonlóan a Ubiquity-hez ezek az alkalmazások is láthatatlanak míg nem csalogatjuk elő egy gyorsbillentyű kombinációval (ALT+Szóköz, Win+Szóköz, Cmd+Szóköz). Ha előbukkant a háttérből az alkalmazás, akkor elég csak elkezdeni gépelni az alkalmazás vagy fájl nevét amire szükségünk van. Ha sikerült így megtalálni amit kerestünk akkor ez Enter gomb lenyomásával indíthatjuk el az alkalmazást, vagy nyithatjuk meg a keresett fájlt. Nézzük hát a lehetséges jelölteket.

Launchy (Win/Lin/Mac)

Ez talán a Windows-os körökben legjobban ismert ilyen alkalmazás. A köszönhetően a kiegészítőknek a fenti feladatokon kívül alkalmas, még sok egyéb feladat elvégzésére alkalmas. Így fest működés közben:

Letöltés és telepítés után érdemes körülnézni a kiegészítők között is, mert arrafelé találunk egy-két érdekességet amivel még jobbá tehetjük ezt az alkalmazást.

Gnome-Do és Synapse (Linux)

Nekem speciel a Gnome-Do és a Synapse közül a Gnome-Do tűnik jobbnak, viszont nagyon sokan vannak akik a Synapse-ra esküsznek. szerintem a puding próbája az evés, így érdemes majd mindkettőt kipróbálni és amelyik jobban kézre esik, annál maradni. A Gnome-Do-t errefelé kell keresni, míg az új kihívót a Synapse-ot pedig erre.

Quicksilver (Mac)

A rövid lista nem lenne teljes és igazságos, ha nem ejtenénk szót a Quicksilver nevű programról ami csak Mac-en létezik. Ez volt az inspiráció ugyanis a Gnome-Do-nak is és még gondolom sokan másoknak. A Quicksilver itt érhető el.

További versenyzők

A versenyben természetesen vannak további indulók is. Aki most ismerkedik ezekkel a programokkal, annak ez az összehasonlítás mindenképp hasznos lehet.

Nálunk a viszonylag keveset foglalkoztak a szakmai oldalkon kívül[1][2] az egyik legzseniálisabb Firefox kiegészítővel, ami a Ubiquity névre hallgat. Nálam ez sztenderd kiegészítő, amit azonnal telepíteni szoktam. Nem kevesebbre vállalkoztak a fejlesztők, mint természetes nyelvi közegbe próbálták helyezni a mindennapi feladatok elvégzését, amik egy böngészőben előfordulnak.

Bármennyire is intelligensek az alkalmazások, olyan egyszerű dolgokat, mint egy weboldal címének elküldését emailben vagy egy találkozó helyének és idejének felvételét a naptárunkba, csak kattintások sorozatán keresztül tudjuk megvalósítani. Ugyanígy viszonylag bonyolult művelet egy weboldalon található cím megtekintése a Google térképen (címet kijelöljük, kimásoljuk, megnyitunk egy böngésző fület, elindítjuk a Google térkép alkalmazást, majd bemásoljuk a keresett címet).

Aza Raskin az ember-gép kapcsolattal foglalkozik a mindennapokban és komolyan elgondolkodott azokon a problémákon, amelyek a modern számítógépes környezet használatát jelentik. A feladatok elvégzése ugyan leegyszerűsödött napjainkra az ikonok és grafikus menük kergetésére, de ez közel sem jelenti azt, hogy a hatékony számítógép használathoz egy jottányival is közelebb került volna az emberiség. Szerinte sokkal hatékonyabb, ha a számítógép kezelését a természetes nyelvi környezetbe helyezzük, a gépre hagyjuk a kotextus kezelését míg mi csak azt közöljük, hogy mit is akarunk csinálni.

Például egy címet találva egy weboldalon, azt egyből meg tudnánk jeleníteni a térképen, vagy egy számunkra ismeretlen szó jelentését egy mozdulattal megismerhetnénk. Mindezt a legcsekélyebb egérhasználat mellet. Az egérhasználat szerintem is az egyik legrosszabb öröksége a számítástechnikának amit akkor is használunk, ha azt egyébként semmi sem indokolja.

Eléggé bonyolultnak tűnik így leírva mindaz, ami pedig teljesen természetesnek tűnik ha mi magunk is használni kezdjük. Ha megnézzük a következő videót akkor látjuk, hogy mi mindenre képes a Firefox Ubiquity kiegészítője.

Sajnos a projekt fejlesztése leállni látszik, de a koncepció tovább fog élni más fejlesztésekben. Amíg ezek az új projektek nagykorúvá válnak addig viszont nyugodtan használjuk a Ubiquity-t.

Szerencsére ez a fajta ember-gép kapcsolati koncepció más területeire is kezd beszivárogni a számítástechnikának. A következő részben majd ezeket a megoldásokat veszem górcső alá.

Sokan érzünk bűntudatot, amikor megnyitva a böngészőt, az előző napokon elmentett, igen fontos, érdekes oldalak sorban töltődnek be, és a lelkünk mélyén sejtjük, de bevallani nem merjük, hogy ezeket a weboldalakat sosem fogjuk megnézni. Mégsem merjük egyszerűen kitörölni őket. Olyan ez, mint a Könyvjelző vagy a Kedvencek menü, látszólag oda mentjük a fontos oldalakat, ám ha őszinték vagyunk magunkkal, akkor bevallhatjuk, hogy egy webhely örök elfelejtésének a legbiztosabb módja, ha elmentjük. Ennek az életérzésnek a kifejezésere született egy új a kifejezés.

Az infoguilt angol szóösszetétel, a tagjainak az együttes jelentése csak körülírással adható pontosan vissza. Az alakulat előtagja az info-, ami az information ('információ') szóból rövidült. Ez az alak ismerős, mert több magyar összetételben is előfordul (pl. infotechnológia, infokommunikáció), sőt önállóan is használatos: infó.

Az angol guilt főnév (itt utótagként) azt jelenti, hogy 'bűn'. Az infoguilt kifejezés az információval, annak a feldolgozásával szemben elkövetett „bűnt”, mulasztást jelenti. Az infogulit összetételt annak a tevékenységnek a megnevezésére használják, amikor a böngészőnkben több, vélhetően fontos ismeretet tartalmazó lapot nyitunk meg, ám időhiány miatt elhalasztjuk ezeknek a weboldalaknak az áttekintését, így a megnyitott lapokat (az arra alkalmas böngészőben) elmentve tároljuk későbbi feldolgozás céljából, ám egyre csak gyűlnek a feldolgozandó weboldalak, és a restanciánkat nem tudjuk ledolgozni. Az infogulit az információs társadalom polgárainak a jellemző problémája.

A kifejezés némiképpen túlzó stílusértékű, hisz az időhiány és az információsokaság miatti elmaradás azért nem bűn, legfeljebb kisebb-nagyobb mulasztás. Másrészt viszont némiképpen megszemélyesítő is a kifejezés, hiszen bűnt jellemzően emberek, élőlények ellen tudunk elkövetni, elvont fogalmak ellen nem, viszont ennek a szóösszetételnek a személeti háttere így is nyilvánvaló.

Bevallom, hogy nekem is tele van a Könyvjelző menü, a Kedvencek sávja, gyűlnek az olvasatlan levelek a postafiókomban, de már nem érzek bűntudatot, már túl vagyok rajta...

Bódi Zoltán

További elérhetőségek: