Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Első benyomások a Nokia Lumiával

Volt már iPhone-om, Galaxy Tab-om, ezért különös várakozással tekintettem az első Windows Phone-os telefonom, a Nokia Lumia 800 érkezése elé. Vajon miben lesz más, jobb, rosszabb a Lumia és a Phone 7.5 páros, mint az eddig ismert két eszköz? Miben lesz más a platform és a hardver? Közel egy hét használat után íme az első benyomások, pro és kontra.

Kezdjük a pozitívumokkal – szerencsére ezekből volt több. A Nokia Lumia kijelzője egyszerűen gyönyörű. A dizájn, a képernyőn megjelenő dolgok, azok elrendezése és eleganciája szemet gyönyörködtető. Persze egy tablet sokkal szellősebb, háromszor ráférne a Nokia a tabletre (szóval nekem a tablet marad sok tekintetben elsődleges készüléknek).

Különösen tetszik a közösségi oldalak integrációja (Facebook, twitter, LinkedIn) a szoftverben, ezeket képes mind egy helyre behúzni a rendszer a Nokián – illetve három helyre (ha beállítjuk a fiókokat, ehhez először Windows Live ID kell – ezt igen egyszerű készíteni a telefonnal is, nekem körülbelül 1 percembe telt). Szóval a közösségi oldalak integrációja:

1. van egy Én (ezt így nevezi a rendszer) csempe, az alatt van, amit Én posztoltam vagy, ami velem kapcsolatosan történt, pl. Facebook bejegyzések, like-ok, válaszok, retwitek stb.

2. Van egy közösségi csempe, ahol az összes ismerősömmel történt dolgok egy helyen vannak. Itt lehet kiélni a közösségi kukucskálással kapcsolatos igényeket.

3. A névjegyzékben bármelyik ismerősömre kattintva minden egy helyen van, Facebook képek, twitek stb. Tehát bármelyik ismerősömmel kapcsolatban naprakész lehetek. Sőt, össze is köthetem a különböző profiljaikat, például egy Outlook, egy Facebook és egy twitter fiókot, ha ugyanahhoz az emberhez tartozik (ezt bizonyos egyezések esetén intelligensen maga a rendszer is megcsinálja – persze ez visszavonható, ha nem tetszik). Szintén tetszetős újítás, hogy lehet csoportokat is csinálni kontaktok csoportosításával, például létrehozhatunk egy Család vagy Munkahely csoportot. Így egyszerre lehet írni mindenkinek a csoportban (e-mailt vagy sms-t) és követni, hogy kivel mi történt.

A közösségi oldalak és kapcsolati adatok integrációján túl jó még a levelezés, könnyű az üzeneteket megnézni, írni, áthelyezni (akár csoportosan). Alap beállításban a képeket, csatolmányokat nem tölti le a telefon, tehát adatforgalom kímélő. Letöltés után viszont gyorsan megnyithatók, a dokumentumok pedig szerkeszthetők.

Integrált a naptár is, egy helyre kerülnek a Facebook események, Google Calendar és Outlook naptár, de más-más színekkel, hogy ne zavarodjunk össze. Sőt, már a telefon nyitó képernyőjén kint van, hogy milyen események várnak rám aktuálisan, ehhez elég megnyomni a bekapcsoló gombot – fel sem kell oldani a képernyőzárat.

Eddig a hat nap alatt összesen kétszer kapcsoltam ki-be a készüléket, ami meglepő volt, hogy hihetetlenül gyorsan feláll (mind az Androidhoz, mind az iOS-hez képest – nem is értem hogyan képes rá, erre egyáltalán nem számítottam. Ez az egyik legkellemesebb meglepetés a Lumiában.)

Viccesnek találtam, ahogy a telefon az első bekapcsoláskor végigvezetett a Nokia fiók regisztrációján és a Nokia a kisképernyős világában megszokott módon mindent rövidítve írt ki pl. Ad. Véd. Ir. Elv. Pedig az óriási képernyőn bármi kifért volna.

Az első nap (jobban mondva éjszaka) töltöttem a telefonra egy rakás alkalmazást, elég szép kínálat van már az alkalmazásboltban (friss hírek szerint átlépte a 60 ezret).

Végül még egy dolgot hagy emeljek ki a pozitív vonások közül: az akkumulátor kímélés céljából van olyan beállítási lehetőség, hogy adott százalékon kikapcsolja a háttérben folyó szinkronizálást (levelezés és társai). Hasznos figyelmesség, nem kell nekünk külön figyelni a dologra.

Ami viszont nem tetszett – és akkor térjünk rá a negatívumokra: az anyagok, cikkek, képek megosztása sokkal profibb az androidban, itt nem tudtam Evernote-ba vagy Read it Laterbe közvetlenül menteni (böngészőből, vagy fotóalbumból). Pedig az alkalmazásokat letöltöttem a telefonra.

A fényképezőt csak kültéren javaslom használni, mivel ahhoz képest, hogy Carl Zeiss és 8 mega, sajnos elég gyenge. Szerencsére erről olvastam előre, úgyhogy nem ért váratlanul, de ennek ellenére ez volt az egyik legnagyobb csalódás a készülékben. Viszont van exponáló gomb, ami akár lezárt állapotból is hosszas nyomásra nagyon gyorsan bekapcsolja a készüléket és azonnal lehet fotózni. Toronymagasan veri a Tab-ot vagy az iPhone-t. Nekem azért fontos ez, mert ezzel tervezek fotóblogolni és néha elmegy a téma mire életet lehelek a kütyübe.

Végül, az utolsó negatívum, amit kiemelnék, hogy a fizetős alkalmazások letöltéséhez nem lehet a telefonon bankkártyát regisztrálni, ehhez állítólag a zune.net-et kell felkeresni pc-n (még nem szántam rá magam). Ez sokkal egyszerűbb iPhone-on és Androidon is, ahol mindez pár perc alatt konfigurálható egy megfelelő kártyaszám birtokában magán a telefonon.

Minden összevetve a Lumia szemet gyönyörködtető kis drágaság – sok irigy pillantást kiváltottam vele. Sokan megnyomogatták, ki is próbálták és eddig igazán senki sem állt negatívan a kütyühöz. Hat nap után én is meg vagyok elégedve vele, bátran merem ajánlani minden régi Nokiásnak és mindazoknak, akik egy jó okostelefont szeretnének maguknak.

Pintér Robesz

0 Tovább

Egy év Samsung Galaxy Tabbal

Tavaly, december 6-án a Télapó hozta a Samsung Galaxy Tabomat, tehát éppen egy éve használom. Az Android Portál egy nemrégiben megjelent írása után úgy döntöttem, hogy rövid blogbejegyzést írok a „tartós tesztről”. Az alábbiak nyilván teljesen szubjektívek és nem is reprezentatívak, de talán érdekesek lehetnek a tabletek kedvelőinek vagy azoknak, akik éppen egy tablet beszerzését fontolgatják így karácsony előtt.

2010. augusztus utolsó napján találkoztam először a készülékkel a Samsung magyarországi főhadiszállásán, mindenféle titoktartási nyilatkozatok aláírása után. Rögtön elfogott az „instant get” érzése, vagyis, hogy azonnal „kellene” egy ilyen, kérem, tessék mondani, hol lehet megvenni. Egészen november végéig kellett várni, amíg kereskedelmi forgalomban is megjelent a tablet, majd hamarosan a szolgáltatóm is elkezdte árulni, így egy két éves 3G-s internet előfizetéssel vehettem meg tavaly decemberben, szerintem igen kedvező áron.

Persze a döntés előtt alaposan körbenéztem a piacon és mérlegeltem, hogy vajon tényleg ez az a tábla, amire nekem szükségem lehet. Eközben, ahogyan kell még egy táblázatot is csináltam a várható előnyökről-hátrányokról. Egészen hosszú lett a lista a különböző szempontokkal: ár, BKV-n állva is lehet-e használni, kijelző mérete, súly, 3G, Exchange szerveren való levelezés, videóképes kamera, lejátssza-e a webes videókat, gyorsaság, navigációs képességek, ne kelljen mellé még külön okostelefont is tartani, meg legyenek rá a kedvelt iOS alkalmazások – mivel akkoriban iPhone-t használtam, ismerje a magyar ékezeteket, lehessen vele copy-pastelni, bírja sokáig egy töltéssel… Nem mondom, hogy a Galaxy Tab volt minden szempontból a nyertes, de az akkoriban még elérhető iPad egyes és a Toshiba Folio 100-as mellett számomra egyértelmű volt a döntés (a már beharangozott, de még nem kapható egyéb készülékeket nem volt türelmem kivárni).

A 3G – tehát a mobil internet – az egyik kritikus szempont volt, amikor kiválasztottam a Galaxy Tabot. Csak wifi képes tabletet egészen biztosan nem vennék, mivel számomra a Tab az otthon és az iroda közötti időben, illetve akkor használt eszköz, amikor nem vagyok számítógép mellett, leginkább, amikor tömegközlekedek. Ezeket a holt időket teszi a Tab hasznossá, levelek-hírek olvasásával, utóbbiak elmentésével (Evernote, újabban a Google nagy leárazási akciója után ReaditLater segítségével), a közösségi média használatával (nálam ez alapvetően a twitter, kevéssé Facebook, LinkedIn vagy Google+).

A készülék egyébként – ha valakit a pontos paraméterek érdekelnének – egy GT P1000-es, 2.2-es Froyo androiddal, 7 colos kijelzővel. Megvásárlása óta az eredeti gyári rendszer fut rajta (tetszik és soha nem fordult meg a fejemben igazán, hogy esetleg a tablet verzió android 3-asra váltsak, vagy, hogy „megfőzzem” a szoftvert és feltegyek valami egyedi android verziót rá).

Miután megvettem a készüléket többen szólítottak meg a metrón, villamoson, amikor meglátták a kezemben a tabletet. Az egyik többször előforduló szürreális élményem az volt, hogy számosan felismerni vélték benne az iPad-et („tudom ám mi ez, ugye ez az Apple iPad”). A másik ilyen érdekes élmény – főleg az elején – az volt, amikor megkérdezték, hogy lehet-e vele telefonálni, majd, miután megmutattam, hogy hogyan mutat a fejemhez tett készülék, közösen kacagtunk. Mindenkit megnyugtattam, hogy lehet telefonálni a készülékkel, de nem a hagyományos fülhöz emelt módon, hanem kihangosítva vagy headsettel. Jómagam nem igazán szoktam telefonálni vele, a kezdet kezdetén kipróbáltam, hogy milyen lenne, de elég körülményes és az akkumulátor is hamarabb lemerül tőle. Így most a tablet mellett egy Motorola F3-as „nagymama” telefonnal (ami egy hétig bírja nálam egy töltéssel) elégítem ki a minimális telefonbeszélgetési igényemet.

A Tab mellett a kiválasztáskor sokat nyomott a latban, hogy van benne kamera, ezt rendszeresen használom is, a képeket ki szoktam rakni a fotóblogomra (nem minden kép ezzel készült), de például az alábbi őszi képet ezzel készítettem, kifejezetten azért, hogy meg tudjam osztani.

Itt az ősz, itt van újra

Nem mondom, hogy tökéletes a kamera, de sok élményt sikerült vele megörökíteni – például egy komplett disznóvágást ezzel videóztam és fényképeztem végig, mivel az alkalomra bekészített kompakt kamera néhány kép után lemerült. Először nevettek a jelen lévők, de később közösen élveztük a sok videót és képet.

A Galaxy Tab másik előnye, hogy zsebre lehet tenni. Tényleg. Ezt nem szokták elhinni, úgyhogy demonstrálni szoktam – nem a farzsebbe teszem be, hanem előre. Sokszor jól is jön ez a kompakt méret, ha átmenetileg gyorsan el kell rakni valahová a készüléket.

Persze vannak a tabletnek általam nem kedvelt tulajdonságai is. Egyértelműen az egyik gyenge pont az akkumulátor. Általában elmegy napi egy töltéssel, de egy kicsit intenzívebb használat mellett előfordul, hogy estére már megadja magát, ezért mindig nálam van a töltő.

Bosszantó apróság, hogy a már említett kamera videózáskor néha egyszerűen elfelejt rögzíteni (ami abból tűnhet fel menet közben, hogy bár látszólag rögzít a kamera, de a számláló nem látszik). Így maradtam le majdnem arról, amikor Soma fiam megtanult biciklizni – egyszeri, megismételhetetlen alkalom…

Újabban (körülbelől 2-3 hónapja) jelentkező hiba, hogy bekapcsolás után egész egyszerűen nem töltenek be a home képernyő ikonjai, sem az alkalmazások, amin csak az újraindítás segít. A problémát megoldani látszik, hogy pár hete szabadítottam fel memóriát a készüléken a nem használt alkalmazások kipucolásával.

Zavaró negatívum az is – bár a Samsung nem tehet róla – hogy néhány alkalmazás egész egyszerűen nem fut a készüléken. Szerencsére ez a kb. 130 alkalmazás közül, amit eddig kipróbáltam, mindössze néhány alkalommal fordult elő (legutóbb a Zenecenterrel, aminek előfizetője is vagyok, de a tableten nem tudom használni). Más alkalmazások pedig rendszeresen kifagynak, a leggyakrabban a gyári levelezés (ez a legrégebbi hiba a készüléken, amit nem igazán értek), de ez sem fordul elő gyakrabban havi 1-2 alkalomnál.

Mindent összevetve egyáltalán nem bántam meg, hogy a Samsung Galaxy Tabot választottam útitársamul. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy kompakt tabletet keres a hétköznapokra, munkára vagy csak egyszerű kanapészörfre.

Pintér Robesz

0 Tovább

Hogyan próbáljunk ki egy programot telepítés nélkül?

Nem, nem az a megoldás, ha a szomszéd gépére telepítjük. Bőven elég, ha a most megjelenő Ubuntu-t fogjuk használni.

Már csak párat kell aludni és megérkezik a legújabb Natty Narwhal kódnévre hallgató verzió a Canonical boszorkánykonyhájáról. A következő verzió hamarosan érkezik! Az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy az újabb kiadások egyre több és jobb funkciót tartalmaznak az elődökhöz képest. Ezúttal sem lesz ez másképp, az új verzió telis-tele lesz mindenféle olyan dologgal, amit máshol még csak nem is láttunk. Az egyik ilyen újítás a

Test Drive

azaz Teszt Meghajtó névre hallgató szolgáltatás, amivel a Szoftverközpontban található programok jó részét ki tudjuk próbálni anélkül, hogy azt a saját gépünkre telepítettük volna. Jelenleg a több ezer elérhető program közül "csak" 1300-at próbálhatunk ki ilyen módon, de talán ez is elég lesz egy darabig.

Az Abiword kiválasztása a Szotverközpontban

A Test Drive úgy működik, hogy az alkalmazást egy távoli szerverre telepíti, amit azután összekapcsol saját számítógépünkkel, hogy kipróbálhassuk a programot. A program kipróbálásához tehát szükség lesz internet kapcsolatra is, de mivel a sima telepítéshez is, így ez nem akkora kihívás. Az internet kapcsolatunk sebességétől viszont majd függ a program sebességének érzete, mert nem a mi gépünkön fut az alkalmazás. Ezen felül van még néhány

Feltétel

Az Abiword távoli futtatás közben

hogy maradéktalanul élvezhessük a szolágáltatás áldásait. Egyelőre nem tudunk kipróbálni olyan programokat, melyek mérete meghaladja a 150Mbyte nagyságot, 3D-t, virtuális gépet vagy videóvágó technológiákat tartalmaz.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele az is, hogy egy 'qtnx' névre hallgató csomagot is telepítsünk, melyre a távoli futtatásnál használt 'NX' protokoll miatt van szükség. Ha mindezzel megvagyunk akkor, a Szoftverközpontban megjelenik egy "Test Drive" feliratú gomb amivel értelemszerűen kipróbálhatjuk a kiszemelt programot, ami ha tetszik, akkor a hagyományos módon telepíthető.

1 Tovább

Mesterséges intelligencia, Turing-teszt, és „rejtélyes völgy”

Mikor lesz jó egy mesterséges intelligencia? Ha nem látjuk partnerünket, és nem tudjuk eldönteni, hogy egy emberrel vagy egy géppel társalgunk.

Erre szolgál a Turing teszt. Lényegileg abból áll, hogy az ember pusztán billentyűzet és monitor közvetítésével kérdéseket tesz fel a két tesztalanynak, akiket így se nem láthat, se nem hallhat. A két alany egyike valóban ember, míg a másik egy gép - és mindketten megpróbálják meggyőzni a kérdezőt arról, hogy ők gondolkodó emberek.

1 Tovább
123
»

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek