Netidők Blogtársaság

Ismét összegyűlnek Barcelonában a mobil szakma jeles képviselői, 70 ezer résztvevőt várnak és több mint 1500 kiállítót 94 ezer négyzetméteren. A hétfőtől-csütörtökig tartó rendezvényen számos érdekes bejelentésre lehet számítani, de emellett izgalmas előadásokra is sor kerül. Azért írok előre minderről, mert ebben az évben van szerencsém személyesen is ott lenni Barcelonában, köszönhetően a tavaly elnyert Mobile Influencer díjnak és a Ringier-nek.

Azt nem ígérem, hogy minden nap friss blogposztok tucatjaival fogok jelentkezni, de az biztos, hogy jövő pénteken, miután véget az ér esemény, itt a Netidők blogon be fogok számolni életem első MWC-jéről.

Mi várható idén Barcelonában? Ahogy év elején már írtam, új készülékek bejelentése várható, amelyek a mennyiség jegyében fognak rálicitálni az eddig csúcskészülékekre: még nagyobb kijelző (elérjük az átlagos 5 colos méretet) – itt vannak tehát a phabletek, még több és gyorsabb mag és jobb felbontású kamerák. Várható, hogy bemutatkoznak az új (elsősorban a fejlődő világnak szánt) tömegkészülékek, idén ugyanis feltehetően legalább ugyanannyi vagy több okostelefont fognak eladni világszerte, mint hagyományos mobilt ez pedig ilyen eszközök nélkül nehezen elképzelhető. Sokan fognak próbálkozni azzal is, hogy megmutassák mire jó szerintük az NFC vagy az LTE, és az m-commerce trendje is beindulni látszik.

Ugyanakkor a kiállítással párhuzamosan zajlik majd a szakmai konferencia és szponzorált rendezvények is, én a következő érdekes eseményekre szeretnék bejutni (meglátjuk sikerül-e, bizonyos beszélgetésekre korlátozott a hely és még függőben van a jelentkezésem):

• "The World at Your Fingertips" - WIN/Gallup presents results from 54 country mobile consumer research study: megnézhetjük, hogy milyen felhasználói trendek láthatók a világban
• Learning from Consumer Behaviour: mit lehet tanulni a fogyasztói viselkedésből
• The Mobile Location Revolution: mit adhat a mobil a helymeghatározáson alapuló szolgáltatások piacán
• Big Data: hogyan lehet a mobilosok által maguk után hagyott rengeteg adatból valami értelmeset kihámozni
• Retail Therapy: Enhancing the Shopping Experience through Mobile: mobil vásárlás – milyen élményeket nyújt és hogyan javítható?
• Social Entertainment: van még „kakaó” a mobil számára a közösségi médiában és az ehhez kapcsolódó szórakoztatásban?

A végére pedig egy kedvcsináló videó arról, hogy mit várnak iparági szakértők az idei Mobile World Congress-től.

Pintér Robesz

Egyre nagyobb piaca van 2012 végén, illetve 2013 elején azoknak a mobil készülékeknek, amelyekkel telefonálni is lehet, ám az érintőképernyőjük a szokásosnál jóval nagyobb. Méretüknél és tudásuknál fogva tehát alkalmasak ezek a mobil eszközök a táblagépek és az okostelefonok egyesítésére.

Ezeket a készülékeket phabletnek hívják, és az 5-7 hüvelykes kijelzőjű készülékeket értik rajta az elemzők, a szakma képviselői. Technológiailag ugyan még nem egyértelmű ez a kategória, ám az biztosnak látszik, hogy létrejött egy konvergens, több funkciót egyesítő mobil készülékosztály, amely a táblagépeknél kisebb, ám mobiltelefonálásra alkalmas, viszont a mobiltelefonnál nagyobb. A hagyományosabb készülékeket használó személyek számára a mérete miatt furcsa lehet egy phablet, mert kicsit kezd közelíteni a fél téglához. Ugyanakkor meg az okostelefon-használók könnyen beláthatják, hogy néha fontos lehet, hogy a kijelző nagy méretű legyen.

Ennek a kategóriának a neve tehát a phablet, könnyen kitalálható, hogy ez a szó a phone és a tablet ('táblagép') szavak összevonásából jött létre. Mivel ez egy sajátos, egyedi alakú szóösszevonás, ezért kategórianévként minden bizonnyal megőrzi az alakját, nem fog magyarosodni, nem is nagyon lenne ennek értelme. Az bizonytalan, hogy el fog-e terjedni a nagyközönség körében ez a kifejezés. Én azt valószínűsítem, hogy csak a szakma fogja használni, az egyszerű felhasználók csak a készülék típusát nevezik meg.

A phablet első említése: 2012 végén történt, bár az első, ebbe a kategóriába tartozó készülék 2010-ben jelent meg, ez volt a Dell Streak nevű modellje, ám ez piacilag sikertelen volt, ezért abba is hagyták a gyártást. Az első sikeres phablet a Samsung Galaxy Note volt, ami 2011. őszén jelent meg. Ám magát a phablet kifejezést csak kb. egy évvel később kezdték el emlegetni.

Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Phablet

http://index.hu/tech/2013/02/05/robbanas_elott_a_phabletek_piaca/

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

2012 közel sem volt unalmas év a mobiltelefóniában, viszont 2013 most még igencsak annak tűnik. Amik várnak ránk, azok legfeljebb a nagyobb kijelzők (tepsifonok), gyorsabb processzorok (figyelem, jön a nyolc mag!), a Samsung – Apple saga folytatása, továbbra is betegeskedő gyártók és folytatódó szabadalmi pereskedés minden fronton. De lássuk a részleteket – 2013-ra várható trendek szerintem a mobiltelefóniában:

- 2013 a Samsung éve lesz – még inkább mint 2012. Az utolsó negyedévben már közel 10 milliárd dollárt csináló (profitban!) cég letarolja a piacot. Ha tudni akarod milyen lesz 2013-ban az okostelefon piac, akkor a Samsung háza táján érdemes körbenézni. Várható például, hogy a hajlítható kijelzős telefonok prototípusa már megjelenhet.

- A Samsung uralkodása azt is jelenti, hogy az Apple-t leszámítva lényegében az összes többi gyártó szenvedni fog (Nokia, RIM - Blackberry, HTC, Sony, LG...)

- egyelőre nem látszik, hogy lenne minőségi megújulás is a piacon az előttünk álló évben, inkább mennyiségi változások láthatók: több processzormag, magasabb órajel, nagyobb kijelző (phablet – tepsifon). Olyan a mobiltelefon piac most, mint a TV piac néhány éve, nagy a verseny, várjuk a nagy dobást, addig is egymásra licitálnak a gyártók a már meglévő dolgokban, hogy kinek nagyobb.

- Talán az egyetlen érdemi változásnak tűnik, hogy az NFC tényleg használható lesz az év végére és a mobil fizetés új szolgáltatásokat, megoldásokat hívhat életre.

- Ami kicsit felkavarhatja az állóvizet (nem fogja még érdemben 2013-ban) azok az új mobilos oprendszerek, a Tizen (megint csak a Samsung malmára hajtja a vizet) vagy a Sailfish (Jolla, ex-Meego / ex-Nokia) – az Ubuntu bevallottan csak 2014-ben robbant. De kétlem, hogy az android üstökös szerű felemelkedését bármelyik rendszer meg tudná ismételni.

- A legnagyobb változás az lesz 2013-ban, hogy számos fejlett piacon többségbe kerülnek az okostelefon felhasználók: eddig előny volt, ha okostelefonod volt, mostantól viszont hátrány (sőt ciki) lehet, ha nincs.

Reméljük nem lesz igazam, mert akkor láthatunk idén is új izgalmakat, amik életben tartják a korábbi innovációs dinamikát a területen.

Pintér Robesz

A múlt heti blogposztban arról írtam, hogy hogyan jutottam el a merevlemezes és usb-kulcsos adathordozástól a felhő alapú megoldásig. Valójában ez csak az egyik indoka annak, hogy miért szeretem a felhőt. A LiveMesh szolgáltatáson túl, ami a számítógépek-felhő közötti szinkronizálást végzi számomra, több felhő alapú szolgáltatást is használok még, amik nagyban megkönnyítik az életem. Ilyen szolgáltatások a Dropbox, a Google Drive és a Skydrive. Alábbiakban 1-2 számomra hasznos felhasználási lehetőségről szólok ezek kapcsán.

Az első felhőszolgáltatás, amit intenzívebben használni kezdtem, a Dropbox volt. A Dropbox számomra egy olyan pendrive, amit nem kell magamnál hordani, amit nem tudok elhagyni – igaz, csak internet kapcsolat esetén tudom elérni az így tárolt anyagokat. Ma már azonban a mobil internetnek hála (a nálam ritka) külföldi tartózkodást leszámítva mindig van elérhető internet kapcsolat. Így a Dropbox nyugodtan telepakolható anyagokkal. Elsősorban a számítógép és a hordozható eszközök (tablet, okostelefon) közötti adat megosztásra szoktam használni. Erre teszem fel például a hallgatói dolgozatokat, a hosszabb szövegeket. Kikapcsolódás esetére novellákat, könyveket is tartok rajta. Néhány esetben pedig az is előfordul, hogy 1-1 könyvtárat megosztok, ha olyan tartalmat kell hozzáférhetővé tennem, amit nem csak egyszer és néhány embernek kell elküldenem, hanem rendszeresen – és újabb lehetséges címzettek felbukkanása bármikor várható.

A másik felhőszolgáltatás, amit időnként használni szoktam, a Google Drive. Nálam ez elsősorban az úgynevezett kollaboratív munka eszköze, tehát ide teszem fel azokat a táblázatokat, szövegeket, amikkel többen dolgozunk. Például ezen osztottam meg a hallgatóimmal legutóbb, hogy ki melyik könyvet választotta recenzálni. Ebben a félévben ugyanis azt a feladatot adtam a hallgatóimnak az egyetemen, hogy egy listából válasszanak könyvet és írjanak belőle könyvismertetőt. Fontos információ volt számukra, hogy egy könyvet kiválasztott-e már valaki. A legegyszerűbb a Google Drive segítségével volt megosztani a dokumentumot. E nélkül sokkal több e-mailezés lett volna és adminisztrálni is nehezebb lett volna a dolgot. De szintén a Google felhő szolgáltatását használom az androidos táblámmal készült képek azonnali mentésére. A képet elkészülte után a gép automatikusan feltölti a Google Drive-ba (kiválasztható, hogy ezt csak wifi hálózaton tegye, kímélendő a mobilos csomag adatforgalmi keretét). Ennek különösen akkor vettem hasznát, amikor egy szoftveres hiba miatt vissza kellett állítanom a tablet rendszerét és sajnos menteni már nem lehetett róla: egyrészt egyetlen képem sem veszett el, másrészt a visszaállítás után automatikusan visszatöltötte a rendszer a képeimet. Így azokat alkalomadtán ismét meg tudtam mutatni az ismerősöknek, barátoknak.

A végére hagytam a Skydrive-ot. Ezt a Lumia telefonommal használom intenzíven, mivel a Windows Phone rendszernek alapbeállításban ez a felhős háttérrendszere. Itt is mentem a képeimet már az elkészítésük pillanatában. De ezen túl a OneNote jegyzeteim vagy a telefonon készített Office anyagaim is a felhőben tárolódnak, ami azért kényelmes, mert bármit jegyzetelek a telefonon, az később elérhető a számítógépen is az internet segítségével, így könnyen tudok másolni és beilleszteni belőlük bármit egy másik helyre.

Mindhárom rendszert könnyű használni, kényelmesek, sok esetben a háttérben dolgoznak, mindössze egyszer kell beállítani ehhez őket. Nem mondom, hogy nem tudnék élni nélkülük, vagy hiányuk megoldhatatlan nehézséget jelentene, de bizonyos dolgok kezelése sokkal körülményesebb lenne számomra. Ezért is szeretem a felhőt.

Pintér Robesz

Különös álmom volt pár napja, 1977-ben voltam, ahol okostelefon nélkül kellett boldogulnom. Nem volt egyszerű – ébredés után azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi minden változott meg a modern infokommunikációnak köszönhetőn a 35 évvel ezelőtti világhoz képest.

Az álmomban időrengés volt, csak kicsit másképpen, mint Vonnegut regényében. Míg ott mindenki átélte újra a múltja egy darabját, de nem tudott változtatni rajta, addig az én álmomban mindenki átkerült ugyan 1977-be, de az emberek szabadon cselekedhettek, saját 2012-es eszük alapján. Az infrastruktúra, a környezet azonban az 1977-es volt, ebben kellett boldogulni. Álmomban például nem volt nálam okostelefon – mondjuk működő hálózat nélkül nem is sokra mentem volna vele – és azt magyaráztam pár embernek, hogy hogyan fogok visszatalálni egy adott helyre GPS és navigációs szoftver nélkül egy ismeretlen környezetben.

Az álmok persze szürreálisak tudnak lenni. Az azonban érdekes, hogy az elmúlt évtizedekben szinte észrevétlenül, apránként mi mindent alakított át gyökeresen az, hogy elkezdtük használni az infokom eszközöket, vagyis, hogy a technológia és a társadalom kölcsönösen hatott egymásra. Ez a változás csak akkor szembetűnő, ha két egymástól távolabbi időpillanatot tudunk összehasonlítani, egyébként az apránkénti változásokhoz könnyen hozzászokunk és egy idő után természetesnek tekintjük őket az életünkben.

Fel szoktam tenni a kérdést hallgatóimnak, hogy mi változna meg szerintük az ő életükben és a világon, ha egyik napról a másikra eltűnne például az internet. A legtöbben közel világvége szerű kaotikus átmeneti időszakot jósolnak, amíg átállnánk valami más információs és kommunikációs rendszer használatára, például a telefonéra. Az biztos, hogy például nekem egy darabig nem lenne munkám, mint online témákkal foglalkozó és online eszközökkel kutató szakembernek.

Mindezzel arra akarok rámutatni, hogy egy észrevétlen infirmációs társadalomban élünk mindannyian, ahol még azok élete is más, akik maguk esetleg közvetlenül nem is használnak számítógépet, internetet vagy mobiltelefont. Olyan mértékben támaszkodik ugyanis a társadalom, a gazdaság vagy a kultúra működése ezekre az eszközökre, hogy azok nélkül feltehetően mindenkinek gyökeresen más lenne az élete. Mintha újra 1977-ben lennénk mindannyian.

Pintér Robesz