Netidők Blogtársaság

A mai ultramobil infokommunikációs eszközök világában egyre fontosabb szempont, hogy minél kisebb helyre zsúfoljunk be minél több, minél nagyobb tudású, minél kisebb és minél alacsonyabb energiafelhasználású eszközöket, technológiákat. Ennek az okát könnyen meg lehet érteni, hiszen így lehet kis méretű, gazdaságosan működtethető és okos eszközöket használni, például határozottan megfigyelhető ez az irány az okos telefonok, a táblagépek, az ultrabookok – vagyis az igen vékony, könnyű notebook – világában.

Ehhez a célhoz vezet hozzá egy roppant okos technológia, amit SoC-nek neveznek. Ez egy angol betűszó, amelynek az írásképe igen érdekes, mert a kis- és nagybetűk változatosságára épül. A kezdőbetű nagy (S), a belső magánhangzó kicsi (o), míg az utolsó betű szintén nagy (C). Ez az írásmód az angol címformákra jellemző, ugyanis itt minden fontos szót nagy kezdőbetűkkel írunk, és ami nem olyan fontos (tartalmi és nem grammatikai értelemben!), például kötőszó vagy elöljáró szó, azt kisbetűvel írjuk. Az SoC mozaikszóban ugyanezt látjuk.

Ez a mozaikszó a System on Chip alakból rövidült. A jelentése 'rendszer a csipen', tehát olyan eljárás, amikor egy mikrocsipre nemcsak a processzormagot integrálják, hanem a videovezérlőt és egyéb komponenseket is. Tehát ezzel elérhető, hogy ne kelljen különböző perifériákat helyezni a gépbe, hanem csak egy fő egység, egy mikrocsip lásson el minél több funkciót.

Érdekes, hogy miként ejthetjük ki ezt a betűszót, hisz nem találtam rá egységes formát, mint ahogy a magánhangzót is tartalmazó mozaikszavak esetében ez általános. Ki lehet ejteni tehát fonetikusan is, egybeolvasva: [szok] vagy betűzve is [sz-o-szí]. Kérdés, hogy magyar környezetben van-e erre általános forma. Az mindenesetre biztos, hogy a magyarba – és semmilyen nyelvbe – nem tud beépülni, mindenhol megtartja az eredeti, angol formáját, hisz annyira egyedi az írásmódja, formája. Persze mindezek a problémák – értelemszerűen – csak a beszélt nyelvben fordulnak elő, írásban az eredeti SoC alak megtartása egyelőre természetes.

Az SoC egységek fejlesztésébe igen nagy energiát fektetnek a gyártók, hisz a jövő a minél integráltabb, minél gyorsabb, ám minél kisebb fogyasztású és minél mobilabb eszközöké, és ennek a technológiailag eléggé ellentmondásos célnak az elérésére alkalmas lehet az SoC. Így könnyen belátható, hogy az SoC egyre többünk életéhez hozzátartozik.

Csak érdekességképpen, az Intel 2012 végén a 22 nanométeres technológiájú SoC egységeknél tart.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

20 éves az SMS, ám hazánkban a mobiltelefónia lakossági elterjedésével együtt (kb. 1996-97-től) vált népszerűvé, ám akkor nagyon, amelynek elsősorban az az oka, hogy sokkal olcsóbb volt, mint a magyar pénztárcának akkoriban még relatíve drága telefonbeszélgetés. A mobiltelefonon keresztül küldött, olvasható, szöveges üzenetet eredetileg üzemi, technikai jellegű üzenetküldő rendszernek szánták, ám praktikussága és olcsósága miatt gyorsan elterjedt a lakossági felhasználók körében is. Húsz éve, 1992. december 3-án küldte az első sms-t Neil Papworth 22 éves brit mérnök.
Ennek a mozaikszónak a kifejtése short message service, azaz rövidüzenet-szolgáltatás. Magyarul már igét is képezünk belőle, hiszen (főként) a beszélt nyelvben használjuk az esemesezik alakot is.
Az informatikai szaknyelvben számtalan angol eredetű betűszó található, amelyek eredetüknél fogva csupa nagybetűsek, és ezt a formát idegen szóként jellemzően megőrzik a magyar írásbeliségben is, és csak igen-igen lassan váltanak kisbetűs alakra. Vannak kísérletek a beilleszkedés folyamatának a gyorsítására és a fonetikus átírásra, a kisbetűzésre, ám ezek nem minden esetben terjednek el az írásgyakorlatban (például inkább ADSL és ritkábban adsl, SMS > sms, de igen ritkán esemes).
A mozaikszavak írására tehát több lehetőség is van: a) az eredeti formát megőrizve csupa nagybetűvel írjuk, például: DVD, HDD; b) a gyakori, közhasználatú alakokat, különösen, ha tovább is képezzük őket, kiejtést követve írjuk le, például új jelenség, hogy a CD már előfordul ilyen írásmóddal is: cédé, de ilyen lehet az SMS is, azt is szoktuk már (igen ritkán) kiejtést követő módon írni: esemes, esemesezik. Helyesírási szempontból indokolt azonban, hogy a közszói eredetű betűszavakat kisbetűvel írjuk, például gyakran olvashatók ezek az alakok is: adsl, html, sms. Előfordulhat tehát, hogy egy mozaikszót háromféleképpen lehet leírni: CD, cédé, cd. Ebben logikát nem kell keresni, azok a szavak követik a kiejtést írásban is, amelyek gyakori köznyelvi elemmé váltak. Ez az írásbeli módosulás a köznyelvi írásbeliség egyszerűsödését szolgálja, nem jellemző a szakmai nyelvhasználatra, és némely tekintetben eltér az akadémiai helyesírási ajánlásoktól. Mindez azonban annyira mai, élőnyelvi jelenség, hogy ismert helyesírási tanácsadó szótárainkban nem találunk rá egyértelmű eligazítást.
Az SMS magyar fordítása nem terjedt el, hiszen a hosszadalmas rövid szöveges üzenet vagy szöveges üzenet helyett jóval egyszerűbb az SMS. A szlengben az SMS betűszó kiejtésére alternatív változatok is használatosak, például sömös, sumus, ám ezek a kreatív szleng kifejezésekre jellemző módon ritka, egyéni formák.
Vitás kérdés lehet, hogy ezt a betűszót nagy- vagy kisbetűkkel kell-e írni: a nagybetűzés mellett szól a szerkezet hagyományos mozaikszavas felépítése, valamint a számítástechnikai szaknyelvre jellemző, nagybetűzést követő általános írásgyakorlat, a kisbetűzés mellett szól a gyakori, közhasználatú volta, és ilyen esetekben lehet kisbetűs írásmódot is alkalmazni. Megjegyzem, hogy ma már leginkább a kisbetűs sms alak a gyakori, ám informatikai környezetben a csupa nagybetűs SMS alak is gyakori.
Az SMS-ben található message, 'üzenet' szó több infokommunikációs kifejezésben is megtalálhtó. A messenger 'üzenő' ismerős lehet az instant messengerekből. Emellett a message megtalálható a voice message 'hangüzenet, hangposta' szerkezetben.
Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az SMS-t más, európai nyelvekben nem vagy csak ritkán használják, hanem helyette például az angolban jellemzően a text message 'szöveges üzenet', vagy röviden text esetleg továbbképezve texting 'szöveges üzenetet ír vagy küld'.
Külön érdemes említést tenni az SMS multimédiás változatáról az MMS-ről. Az MMS a multimédia és az SMS kifejezések szóösszevonásából alkotott betűszó. A kifejezés a mobiltelefonok közötti képi, szöveges adatok továbbítását jelenti. Idegen szavakból alkotott betűszó, amelynek eredeti alakját (MMS) rövid formájában megtartjuk, viszont magyarul feloldjuk, például így: képüzenet.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Ez a scam 'átverés', 'csalás' szoftverek egyik újabb osztálya, amelynek a hátterében egy sajátos marketingtechnika áll. A lényeg, hogy korlátozott vagy egyáltalán nem létező haszonért, előnyért cserébe értékesítenek egy szotfvert, és a vásárlói kedvet jellemzően a megfélemlítéssel, ijesztgetéssel váltják ki. Valahogy felkeltik a gyanakvását, a félelmét a felhasználónak, és a feltüntetett veszélyforrás kiküszöbölésére az eladók szerint a felkínált szoftver adhat megoldást, ám a scareware szoftverek a leggyakrabban valójában semmiféle megoldást nem kínálnak semmire, hiszen rendszerint a veszély sem létezik.

Emögött social engineering (kb. 'pszichológiai tömegmanipuláció') tevékenység áll, és a leggyakrabban hamis vírusirtókat terjesztenek ezzel a technikával. A gyanútlan felhasználónak egy weboldalon vagy egy scam e-mailben ajánlanak egy ingyenes online vírusellenőrzést, amely hamisan azt a végeredményt hozza, hogy a gép fertőzött, és a letölthető vírusirtó rögtön kijavítja a hibát. Valójában viszont se vírus, se hatékony vírusirtó nincs, pusztán egy átverés.

A scareware szerkezet előtagja az angol scare 'ijedelem' 'ijeszt', az utótagja az informatikai kifejezésekből jól ismert -ware 'áru', 'holmi', és az informatikar rendszerek tényezőit nevezik ilyen -ware utótagú szavakkal (hardware, software, bloatware 'nagyon nagyra növesztett szoftver, brainware 'az emberi tényező', abandonware 'már nem támogatott, elhagyott szoftver', adware 'hirdetőprogram', firmware, malware 'kórokozó, lassító program', shareware, spyware 'kém szoftver' stb.), tehát a scareware voltaképpen az 'ijesztgető szoftver' szerkezettel írható körül, ám ez erősen félrevezető, mert nem a szoftver ijesztget, hanem a marketingstratégia alapja az aggodalomkeltés.

A social engineering egy igen hasznos kifejezést. Tudniillik fontos ismerni. Ez voltaképpen az informatikai környezetben végrehajtott szélhámosság magasiskolája. Magyarul például pszichológiai manipulációnak említhetjük. Ez a fajta manipuláció az emberi segítőkészséget és a konfliktuskerülést veszi alapul. A lényeg, hogy a csaló valamilyen segítségre szoruló helyzetbe helyezi önmagát vagy kiszemelt áldozatát, és az emberi segítőkészségre alapozva jogosultságot szerez valamilyen zárt rendszerbe való belépésre, vagy arra alapozza az adatszerzési technikáját, hogy a kiszemelt áldozat inkább kiadja a zárt információkat, csak hogy kerülje a lehetséges (ám nem valós!) konfliktusokat. Tehát a social engineering nem technikai jellegű adatlopás, behatolás, hanem pszichikai ráhatás eredményeként, szinte önkéntesen végrehajtott adatkiszivárogtatás elérése.

A scareware mögött lévő marketingtechnika egy tovább fejlesztett social engineering.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Biztos, hogy minden felhasználó találkozott már ezzel a biztonsági rendszerrel, amikor valahová regisztrálni akart, és rendszerint az utolsó lépésben, az oldal alján megtalálta azt a kis ablakocskát, ahova egy eltorzított betűket és karaktereket ábrázoló képről kellett bemásolni a karaktereket. Hogy mi ebben a biztonsági elem? Az, hogy elvileg csak az emberek képesen a megfelelően torzított karaktereket azonosítani, szoftverek, robotok (azaz botok) nem. Persze szerintem a technológia fejlődésével az illegális behatoló szoftverek is lépést tartanak. A CAPTCHA technológiája 2000-ben terjedt el, hisz akkor publikálták az eljárást.

Mindenesetre a CAPTCHA egy elmés megoldás, bár néha bosszantó, amikor én sem tudom elolvasni a karaktereket, mert annyira el vannak torzítva. Mint ahogy elmés maga a szó is. Ez ugyanis egy betűszó, amely egy hosszú szószerkezet elemeinek a kezdőbetűiből állt össze, pedig formájában, hangalakjában egész jól illeszkedne valamilyen idegen nyelvi környezetbe (hasonlít például az angol capture 'elfogás' szóalak kiejtéséhez). Tehát a CAPTCHA a Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart vagyis 'teljesen automatikus, nyilvános Turing-teszt a számítógép és az ember megkülönböztetésére'. Mint betűszó az angolban rendszerint csupa nagybetűvel szerepel, ám a gyakori használat miatt egyre inkább közszóvá válik. Ez mellesleg teljesen általános és törvényszerű jelenség. Nem kell tudni, hogy ez voltaképpen betűszó, csak érteni kell a jelentését.

A szerkezetben van egy kifejezés, a Turing-teszt. Ez egy olyan módszer, amely arra van, hogy segítségével el lehessen dönteni, hogy egy gép képes-e gondolkodásra, azaz intelligens-e. A teszt lényege, hogy a tesztelő személy a tőle elkülönített helyiségben szereplő vitapartnerekkel párbeszédet generál, és a válaszokból könnyű eldönteni, hogy melyik vitapartner ember, és melyik számítógép. A Turing-teszt elég érdekes módszer, amely abból indul ki, hogy csak emberi intelligencia képes kreatív interakcióra. Az elméletnek viszont vannak kritikusai is, hiszen nem egyértelmű, hogy az intelligencia megfelelő jellemzője a párbeszédképesség, illetve egy gép még lehet attól intelligens, hogy nem tud megfelelően párbeszédbe lépni.

A CAPTCHA mellett kifejlesztették a reCAPTCA módszerét is, amely technológiailag megegyezik a CAPTCHA-val, csak annyi a különbség, hogy nem értelmetlen, illetve véletlenszerű szavakat, karaktereket kell begépelni, hanem régi, még nem digitalizált könyvek beszkennelt (tehát még kép formátumban lévő) szövegének a szavait. Így a reCAPTCHA alkalmazói hozzájárulnak az írásos kultúra digitális megörökítéséhez.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

Mostanában (2012 őszén) terjed Budapesten a világszerte is csak néhány éves múltra visszatekintő dead drop hálózat. Ez egy nyilvános helyen lévő, anonim fájlmegosztó és -tároló rendszer, ami voltaképpen egy falba épített USB flash drive.

(A képek forrása: http://www.deaddrops.com) 

Ez egy rendkívül érdekes és izgalmas kísérlet, hiszen a nyilvános helyen való jelhagyási ösztönt szolgálja ki, hogy ha van nálunk egy USB csatlakozóval rendelkező, digitális adattároló és adatokat létrehozó eszköz, akkor arról állományokat menthetünk ki egy nyilvános helyen elérhető pendrive-ra. Természetesen ugyanez fordítva is lehetséges, a falba épített pendrive-ról a mások által arra kimentett állományokat letölthetjük, illetve azokat böngészhetjük. Néhány elemzésben előfordul az a vélemény, hogy ez lehet a digitális graffiti, hisz nyilvános, anonim, és alkalmas az önkifejezésre, a gondolatok megosztására, csak a graffitikhez képest a dead dropok olvasásához, írásához arra alkalmas informatikai eszközre van szükség. Másrészt a dead dropokat fel lehet fogni egy peer-to-peer (vagyis mellérendelt kapcsolatokon alapuló) nyilvános fájlmegosztó rendszernek. Rendkívül érdekes ennek a filozófiájába belegondolni, hisz a dead drop a valós térben érhető el, ám a fájlmegosztás elsősorban a virtuális térhez kapcsolódik.

Azt is érdemes végiggondolni, hogy mindez milyen biztonsági kérdéseket vet fel, hisz így igen egyszerűen lehet elhelyezni és letölteni kórokozó vírusokat. Ennek a hálózatnak a működése csakis a kölcsönös bizalmon alapulhat.

A dead drop elnevezése is rendkívül érdekes, hiszen a szerkezet előtagja, a dead 'halott', 'holt', és az utótagja ebben az esetben alapjelentésében a to drop 'bedob', ám aktuális jelentésében 'levélszekrény', 'postaláda'. A dead drop szerkezet jelentése is magyarázatra szorul, és azt is meg kell érteni, hogy miért nevezték el így a szóban forgó, falba épített pendrive-ot.

A dead drop először a titkos ügynökök szókincsében jelent meg, és azt a helyet (praktikusan levélszekrényt, egy rejtet zugot stb.) nevezték így, ahol az ügynökök anélkül rejthettek el egymásnak üzenetet, pénzt, egyéb anyagokat, hogy személyesen találkozniuk kellett volna. Számos kémfilmben, kémregényben játszik központi szerepet a történetben egy ehhez hasonló helyszín, dead drop. Az előtag tehát azt jelenti itt, hogy 'holt' azaz 'nem élő', 'nem szemtől szemben, nem azonos időben történő' (jól megvilágítja a jelentést, hogy ennek az ellentéte a live drop, vagyis az ügynökök személyes találkozását igénylő információcsere).

Az utótag, a drop több jelentésű szó, és előfordul a 'postaláda', 'levélszekrény' jelentésben is (a mail box, letter box, szinonimája a mail drop), ez a to drop 'bedob' ige jelentéséből kialakuló metonímia. A dead drop tehát a 'holt postaláda' jelentéssel írható körül.

A dead drop jelenleg tárgyalt informatikai jelentése pedig a konspirációs eszköz, helyszín jelentéséből kialakuló metafora, amelyben az azonosítás alapja a funkcionális hasonlóság: mindkét esetben a nyilvános helyen lévő anonim adatcsere a lényeg.

Tehát a jelentés és a kifejezés nagyon szemléletes, izgalmas, ám jelentős magyarázatra szorul.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség