Netidők Blogtársaság

Tegnap részt vettem életem első MeetOff rendezvényén, amin igen érdekes előadásokat hallhattunk a web és az oktatás témájában, amely a rendezvény fókuszában állt. Ha egyetlen tanulságot kellene kiemelnem az elhangzottakból, akkor az a digitális nemzedék „keresése” volna, nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a ma oktatásban tanuló diákok minden elvárás ellenére nem értenek annyira az új technológiákhoz, mint azt gondolnánk.

Magyarországon az 1990-es évek közepén fogtak a Sulinet programba, mára már végeztek a felsőoktatásban is az első olyan évfolyamok, amelyek tagjai a program égisze alatt kezdték meg tanulmányaikat még az általános iskolákban. Ezek a fiatalok a kilencvenes évek elején születtek, az internet tömeges elterjedésének hajnalán. Joggal várhatnánk el, hogy ezek a „digitális bennszülöttek” értenek az informatikához és az internethez – vagy legalábbis jobban értenek hozzá, mint a korábbi nemzedékek, amelyek csupán „digitális bevándorlók” voltak. Ehhez képest azt látjuk, hogy bár tömegével használják ezeket az eszközöket, nem feltétlenül értik azok működését és nem jellemző mindegyikükre azok kifinomult kezelése.

Ez a fajta tapasztalat egyébként nem egyedi, nem a magyar diákokkal van a baj. Külföldi kutatások is megerősítik, hogy illúzió azt hinni, hogy a fiatalok életkoruknál fogva automatikusan jobban értenek a technológiához, mint az idősebbek. Hargittai Eszter magyar származású amerikai kutatónő vizsgálatának eredményei szerint például nem igazolható az életkor és a technológiához való hozzáértés között olyan összefüggés, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább ért a technológiák használatához. Igaz, egy fordított összefüggés megtalálható: 50 év felett szignifikánsan kevésbé értenek az emberek az új technológiákhoz, mint alatta, talán ezért gondolhatják az idősek, hogy a fiatalok biztosan értik ezeknek az eszközöknek a működését, ha már ők nem is. (Erről egy érdekes rádió interjúban beszél a kutatónő, amely itt meghallgatható).

Mi ebből a konklúzió? A diákokat ugyanúgy meg kell tanítani ezeknek az eszközöknek a helyes használatára, fel kell hívni a figyelmüket a várható hatásokra, segíteni kell nekik, hogy elsajátíthassák, hogyan tudják a tanulásban is alkalmazni az informatika vívmányait.

Pintér Robesz

Sokért nem adnám, ha ezeket most a tárcámból pakolnám ki.

 Toochee, a Galaktikus

A műsorunk 16. születésnapja alkalmából interjút készített velem a Médiapiac c. újság és a VIPcast podcast számára Szalay Dániel. A podcaston a beszélgetés jóval bővebb változatát lehet meghallgatni, de a lapban is elolvashatók a legfontosabbnak tartott részek.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Itt pedig elolvasni.

Az interjúban Dani sok mindent megkérdezett a Netidők múltjáról, bár ezek a részletek az igazán fanatikus hallgatóink számára ismertek, hiszen a könyvünkban, a Modemkori hőstörténetben sok mindent megírtam.

A múlthoz tartozik a weboldalunk hangarchívuma is, amiben jó ideje tudottan változásokra lehet számítani. Ezen a héten abban léptünk előre, hogy immár a jelentől visszafelé haladva, egészen 2010 első adásáig mindegyik műsor MP3 formában hallgatható újra.
(A korábbi RealAudio felvételek jelenleg nem elérhetők.) A szándékaim szerint folyamatosan haladunk majd az átalakítással, azaz következik a 2009-es esztendő hanganyaga.

Mindezt azért is fontosnak tartom, mert az utóbbi időkben több hallgatótól kaptam levelet, amiben arról tájékoztattak, hogy néhány adás után rászoktak a Netidők hallgatására, majd a jelen adásainál egyelőre nem lévén újabb, ezért elkezdték meghallgatni a korábbi műsorokat is. Van olyan hallgatónk is, aki a 2005-ben kiadott könyvünk lemezmellékletére feltett addigi összes műsorunkat meghallgatta és most szeretné, ha 2005 és napjaink közötti rész is meglenne MP3-ban.

Ha van valakinek kedves és ideje beszállni az archívumunk építgetésébe-szépítgetésébe, akkor jelentkezzen nálam bátran a weboldalunkon (Impresszum) megtalálható elérhetőségemen. (A 2008-2010 közötti műsorok összefoglalói például nem állnak rendelkezésre, nagy segítség lenne, ha valaki beszállna ezek készítésébe.)

A jelenről szólva: azt hiszem, hogy a közmédiában zajló átalakításokat sikerült az előnyünkre fordítani, hiszen az asztaltársaságba bevontuk Nagyistók Tibor tévés kollégánkat. A jövő egyik nagy ígérete pedig az, ami a poszt elején meghallgatható podcastból is kiderül. Mégpedig az, hogy talán már néhány hónap múlva újra élő műsorrá válhat a Netidők.

Szilágyi Árpád

Az internetes írásbeliség nem csak az írott beszélt nyelvből áll, hiszen a neten úgy egyszerűsítünk írásbeliségünkön, ahogy a kreativitásunk, a billentyűzet és a beszédhelyzet engedi. A webes írásbeliségben a billentyűzeten elérhető karakterkészletet alkalmazzuk olyan kombinációkban, ahogy tudjuk. Minden bizonnyal kialakult ez korábban is, a weben kívüli műfajokban is, csak a személyesség miatt nehezen lehetett kutatni. Például a hagyományosan, papíron zajló levelezést nagyon nehezen lehetett tudományosan kutatni, mert senki sem mutatta meg szívesen a nyelvészeknek a magán levelezését.

A webes írásbeliség változásának a lényege, hogy új, a helyesírásban, az íráshagyományunkban eddig szokatlan jeleket alkalmazunk. Ezeknek a jeleknek a forrása egyrészt az informatikára és a nyelvhasználatra általában jellemző angol, amerikai angol írásbeli divat, másrészt a mindenkori nyelvhasználó kreativitása.

Az internetes írásbeliség új szimbólumai több csoportba sorolhatók: az egyik eljárás lényege, hogy maga az íráskép is jelentést hordoz. Nem mindegy, hogy valamit csupa nagybetűvel, vagy végig egybeírva jelenítünk meg. Ez régi, bevett formája a jelentésátadásnak, amelyet eddig elsősorban az irodalomban használtunk, ám a web bizonyos műfajainak köszönhetően ez köznapi használatba került.

A másik eljárás, amikor hangjelölésre eddig még nem használatos, ám a billentyűzeten elérhető karaktereket alkalmazunk, elsősorban hangzásuk, illetve vizualitásuk alapján. Itt sok jel van, például a meg igekötő helyetti + jel, a -hat- hangsor (nem számnév!) helyetti 6-os számjegy, vagy a -két- hangsor helyetti 2-es szám, esetleg az -egy- hangsor helyetti 1-es szám (6ás, 2ség, m1ek).

Megjelentek olyan szimbólumok is a webes írásbeliségben, amelyek komplex jelentést hordoznak vizualitásuk, látványuk alapján. Ide tartozik a jól ismert mosolyszimbólum (smiley) vagy a @ jel.

Mindezek megerősítik írásbeliségünk szimbolikus jellegét, hisz folytonosan új írásbeli szimbólumokat alakítunk ki és alkalmazunk. Ennek oka az írás gyorsítása, a jelentésárnyalatok komplexebb, jobb átadása, illetve a stílusárnyalatok gazdagítása. Mindezek miatt az internetes írásbeliség az írott beszélt jellege mellett egy új elemet, a szimbolikusságot hozta írásgyakorlatunkba.

Bódi Zoltán

A Samsung vs. Apple dizájnper kapcsán már írtam arról,hogy bizonyítékként előkerült a 2001 Űrodüsszeia című film. Rövid kutakodás után kiderült, hogy magának a tablet gépnek koncepciója már többször megjelent az SF filmekben és tévésorozatokban.

Star Trek - Az Új Nemzedék (1989)

Egy másik típus Geordi LaForge kezében:

Star Trek - Deep Space 9

Az űrállomásról sem hiányozhat, és a nagy fehér főnök ajándékozza meg vele a bennszülötteket...

Az űrállomás parancsnokának egy exkluzívabb típus jár:

Strar Trek kapcsolatfelvétel: Ismét Giordi, és egy újabb típus (1996):

De ez fordítva is működik. Nagyon gyorsan megjelent a Csillagflotta alkalmazás Ipodra.

Toochee, a Galaktikus