Napjainkban már szinte minden intelligens és okos. Intelligens a mosópor és a város, okos a telefon és a tévé. Ebbe a sorba illik az okos kórház is, de ez vélhetően nem csak marketingfogás, hanem előnyöket jelenthet azoknak, akik kórházi ellátásra szorulnak. A Netidőkben Gál Tamással, az IBM Magyarország kereskedelmi igazgatójával arról beszélgettünk, hogy egy okos kórház páciense milyen különbséget tapasztal?
Gál Tamás: Amikor valaki kórházba megy, az első lépés, hogy azonosítják. Evidens feladatnak tűnik, de nem mindig az. Napjainkban nagyon sok kórházban még mindig papíralapú a feldolgozás, illetve az adatok nyilvántartása. Egyáltalán nem magától értetődő az, hogy az információk egyrészt rendelkezésre állnak, másrészt éppen abban a pillanatban állnak rendelkezésre. Gondoljunk el egy sürgősségi ellátást, mikor valaki mentővel érkezik, milyen klassz lenne az, hogy ha már a mentő érkezése közben az azonosítás meg tud történni: egy informatikai hálózaton keresztül az információ a kórházba eljut, a beteg kórtörténete, gyógyszerérzékenysége, műtétei megjelennek a kezelőorvos számára és tényleg fel tudnak készülni a beteg fogadására. De menjünk csak tovább! Ha a beteget már azonosítottuk, tudjuk kiről van szó, mi a története, innentől kezdve felkészülhetünk a kezelésre. Tudnunk kell, hogy hova tudjuk vinni a beteget. Képzeljük el azt a szituációt, hogy a pácienst az egyik szobából a másikba tologatják, mert nem tudják, hogy hol van üres hely. Tudnunk kell, hogy milyen eszközök kellenek ahhoz, hogy a beteget el tudjuk látni. És ha az ellátás megtörtént, akkor figyelnünk kell a pácienst, tudnunk kell, hogy ha a beteg éjszaka – neadjisten – leesik az ágyról, akkor a gondozók időben meg tudjanak jelenni. Tehát igazából a kezelésnek a teljes ciklusában egy okos kórház képes arra, hogy nyomon kövesse és segítse azt az időszakot, amíg a beteg ellátásra szorul. Én nem mennék el azért amellett, hogy maga az okos kórház nem csak a felhasználói élményt – ha mondhatom így – tehát a páciensek kezelését segíti, hanem magának a kórháznak is nagyon sokat segít abban, hogy részben költséghatékonyan tudjon működni és jó minőségű szolgáltatást tudjon adni a betegek számára. Egy karbantartási rendszerben, amikor tudjuk, hogy mivel rendelkezünk, hogy hol kell azokat keresni, 30-40-50-60%-okat spórolhatunk meg például egy raktárkészlet kezeléssel kevesebb berendezésre van szükség a berendezések életciklusának a meghosszabbításával. Ez mind-mind abban segít egy kórháznak, hogy többet tudjon költeni a betegek ellátására és a minőség javítására és ne feltétlen a raktárkészletre, azok karbantartására kelljen a költségeket fordítani.
Dragon György: Lehet látni a korszerű amerikai kórházsorozatokban, hogy az orvosok távol a betegektől a táblagépükön megkapják a legújabb röntgenfelvételeket vagy ultrahang-felvételeket vagy esetleg még külföldön bele tudnak a műtétbe nézni a táblagépen vagy valamilyen mobil eszközön keresztül. Reális, hogy lesznek nálunk is hasonló megoldások a közeli jövőben?
Gál Tamás: Nagyon bízom benne, a technológia legalábbis rendelkezésre áll. A papír nélküli vizit abszolút itt van, lehetőség van arra, hogy egy táblagéppel az egyes pácienseket végig lehessen látogatni, amikor éppen ott van, az orvos érzékeli és azonosítja a beteget, akinek az adatai jelennek meg. Ahogy arrébb áll, az új betegnek az adatai jelennek meg és a másiké eltűnnek. És amint eltávozik a főorvos a teremből, onnantól kezdve az összes adat törlődik a táblagépről. Tehát a technológia rendelkezésre áll és papírnélküli kórházat kell építeni. Az IBM nevében azt hozzáteszem, hogy nem csak maga a technológia létezik, amit kifejlesztettünk és magunkénak tudunk, hanem az az iparági tudás is, amit össze tudunk hasonlítani más országgal; melyek azok a megközelítések, amelyek nem működtek és hogyan lehet egy adott környezetben a legjobb megoldásokat megtalálni.
Utolsó kommentek