Az ACTA-ról mindenkinek van véleménye, nekem is. Nem tartom jó dolognak a szabályozást több okból, de célt értem. Ez az én véleményem.

Az ACTA fogantatása

Ha jól tudom, akkor az előkészítő munka 2006-ban kezdődött a Gyógyszerész, a Szellemi Tulajdonvédelmi Szövetség, a BSA, az MPAA és a RIAA részvételével titkos módon. 2008-ban ehhez a munkához csatlakozott a fejlett ipari államok szinte mindegyike, de a nyilvánosság teljes kizárásával folyt a munka továbbra is. Az előkészítő munkában résztvevők NDA (non-disclosure agreement) alatt folytatták a munkát. Csak 2008-ban a Wikileaks-nek köszönhetően került nyilvánosságra, milyen törvényalkotás folyik a háttérben.

A demokráciákban a törvények átlátható folyamatban születnek:

  • társadalmi vita és egyeztetés mellet
  • transzparens törvénykezési folyamat és lobbi tevékenység folytán

Az ACTA a szakmának és érdekelteknek csak az egyik felét tömörítő részével történő egyeztetés eredményeként jött létre. Többszörös és folyamatos kiszivárogtatás után a teljes szöveg csak négy év elteltével 2010-ben került első körben a nyilvánosság elé. Ha csak ezért is, de az ACTA születése, nem demokratikus körülmények között történt.

Az ACTA-ról, ami jó benne:

A 6. paragrafus szerint, a jogi eljárásban biztosítani kell az egyenlő elbánást (ez ugye eddig sem volt kétséges demokráciában) és azt, hogy a törvénysértés társadalmi veszélyességével és az okozott kár mértékével legyen arányos a büntetés (ez is így volt eddig). A 7. 8. 9. 10. és 11. paragrafus az én értelmezésemben valamennyire védelmet nyújt egy jogi eljárásban a terheltnek, hogy értelmetlenül nagy követeléssel ne lehessen előállni, alapvetően a forgalmi értéket és a valódi elmaradt hasznot lehet követelni. Ez így rendjén is van, de ehhez nem kellett az ACTA, mert ez a jelenlegi jogrendből és bírósági gyakorlatból is következik.

A 14. és 16. paragrafus alapján nem lehet a határon a személyes csomagot átvizsgálni úgy, ahogy azt eddig tették. A törvény azért tartalmaz egy kiskaput arra vonatkozóan, hogy ha kereskedelmi mennyiség vagy kereskedelmi célú hamisítás/IP jogsértés gyanúja merül fel, akkor meg igen.

Ami viszont ijesztő az ACTA-ban:

A kereskedelmi célú jogsértést kötelező lesz a jogrendben elzárással és pénzbüntetéssel is büntetni. De nem rendelkezik arról, mi a kereskedelmi cél, nincsen sem mennyiségi, sem minőségi határ megszabva, amit figyelembe kéne venni. Ad absurdum, tehát az is előfordulhat, hogy a helyi szabályozás olyan lesz, hogy egy darab MP3 fájlról is ki lehet mondani majd, hogy az kereskedelmi mennyiség vagy, hogy gazdasági előny megszerzésére irányuló tevékenység következtében került valakihez (23-24. paragrafus).

A törvény kötelező érvényű alkalmazása a digitális tartalmakra (25. és 27. paragrafus) olyan kötelező érvényű előírásokat tesz, ami lehetetlenné teszi például központi szerver nélküli elosztott rendszerek üzemeltetését, ezeknél ugyanis lehetetlen megoldani a jogsértő tartalmak szűrését. A másik lehetőség ezeknél a rendszereknél, hogy a hatóságok olyan jogosítványokat kapnak, hogy az egyén szintjén tudják ellenőrizni egyes tartalmak jogos vagy jogsértő voltát. Ez elvileg rendben is lenne ha nem esne kívül a jelenlegi jogi környezeten, mert ezzel lehetőség nyílik olyan kutakodásra is, ahol bűncselekmény gyanúja nem merül fel. Ez véleményem szerint nem fair eljárás. Ilyen alapon bármikor lehetne házkutatást tartani bárkinél, hogy nincs-e nála valami törvénytelen.

Konklúzió

Az ACTA azért felesleges, mert egy valós problémára ad egy nagyon rossz választ. A meglévő szabályozás is lehetőséget kínál a jogsértések elleni fellépésre - helyesen. Az ACTA véleményem szerint a hatóság és szolgáltatók jogait, kötelességeit és lehetőségeit feltételek nélkül terjeszti ki és potenciális jogsértőként bélyegez meg mindenkit.

Ráadásul a mostani közös jogkezelésben kialakult szabályozás szerint már ez így is van. Az adathordozók kötelezően tartalmaznak már most is reprodukciós díjat, mert azt vélelmezik, hogy az adathordozót másolt tartalommal kívánja az ember megtölteni.

Ettől azonban szerintem sokkal súlyosabb a helyzet. Lessiggel egyetértve a jelenlegi szellemi tulajdon védelme és szabadalmi rendszer rossz. Amíg ennek a teljes felülvizsgálata és újraszabályozása nem történik meg, addig csak rossz és rosszabb válaszok születnek egy valós problémára.

Ehhez tegyük hozzá, hogy azok a szervezetek, akik a legnagyobb élharcosai az ACTA-nak, azok évtizedek óta képtelenek az üzleti modelljük újragondolására, nem képesek kielégíteni a fogyasztói igényeket és a folyamatos piacvesztésük okát egyedül a kalózkodásban látják. Szerintem helytelenül.