Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Okosóra: amikor James Bond találkozik Kitt-tel

Egy hónapja nyüstölöm a Samsung okosóráját, a Galaxy Gear-t. Annyiért, amennyibe kerül - 100 ezer forint - biztosan nem kéne, de most, hogy vissza kell adnom, mégis fáj érte a szívem. Pedig a lépésszámláláson kívül semmi értelmesre nem tudtam használni - annak ellenére, hogy nagyon igyekeztem.

Hogy megválaszoljam az első és legfontosabb kérdést, amit a legtöbben feltettek az okosórával kapcsolatban az elmúlt hetekben: igen, lehet vele telefonálni. De csak akkor, ha a telefon a közelben van, mert a hívás azon megy keresztül, viszont kihangosítva, az órával beszélhetünk, szóval megvan a Kitt feeling. Hívást indítani és fogadni is lehet rajta, tiszta sci-fi.

További, ennél praktikusabb dolgokat is tud a szerkezet, kis füttyögés kíséretében megjeleníti például a naptárba beírt dolgokat, amiket 5 percre el is lehet altatni. Ezen kívül kiírja az érkezett SMS-ek szövegét, de válaszolni legfeljebb úgy lehet rájuk, ha elmondjuk a válaszüzenetet, vagy az előre rögzített néhány sztenderd üzenet közül választunk ki egyet. A hangfelismeréses üzenetküldés nekem nem jött be, a géphangú néni úgy beszélt a telefonból, ahogy azt az 1980-as években elképzelték a robotokról, viszont magyarul nem tudott ("I didn't catch that." - mondta gépies angolsággal ékes magyarsággal elmondott próba üzenetemre).

Ki kell ábrándítanom azokat, akik azt hiszik, hogy az okosóra kiváltja az okostelefont: telefon nélkül ez az óra nem igazan használható, nincs például benne saját wifi, GPS, nem lehet vele gépelni, vagy akár interneten böngészni... Ahhoz, hogy értelmesen használni lehessen, először is össze kell párosítani a megfelelő telefonnal. Ehhez NFC-t használ, ami meglepő módon nem az órában, hanem a hozzá adott, töltéshez használható, rácsatolható "kabátban" található. A párosítás után a két eszköz már Bluetooth-on kommunikál, amihez nem kell a külön "kabát", így akár több méterre is távolodhatunk a telefontól az órával használat közben.

Az óra vezérlése a be-kikapcsoló gombot leszámítva megfelelő irányú "húzásokkal" történik, például a kamera megnyitásához a nyitó képernyőt kell felülről lefelé húzni, a bezárásához fordítva kell eljárni. A képernyők (menüpontok) között balra-jobbra húzással válthatunk. Meglepően jó fotókat csinál egyébként az óra, főleg kültéri, normális fényviszonyok mellett, amiket azonnal szinkronizál is a telefonnal és a Google retusálja is a képeket. Rövid videókat, vagy hangos fényképeket (felvétel után még 9 másodpercig veszi a hangot) is lehet vele csinálni. Szóval a 007-es vonal is erős.

De nem csak üzenetek vagy naptárbejegyzések olvasására, telefonálásra és fényképezésre alkalmas az eszköz, vannak rá speciális alkalmazások is, amiket a Google Playből lehet először a telefonon letölteni, majd azok automatikusan felmásolódnak az órára és használatba lehet venni őket. Ilyen alkalmazások például az Evernote, a Zite, a Banjo, a Runtastic Pro, a CamDictionary, a Vivino, vagy a Tweet Quickview. Az Evernote például megjeleníti az utolsó három jegyzet legelejét, de lehet fényképes vagy hangjegyzetet készíteni vele - kérdés persze, hogy mi szükség erre, ha a telefon amúgy is kéznél van. A Zite cikkajánló és olvasó alkalmazás, amihez kell a telefon internet kapcsolata - a cikkek leadjét elolvasva eldönthetjük mit nyissunk meg a telefonon - szóval az órán nem igazán tudunk olvasni. A többi alkalmazás is korlátozott funkcionalitással bír, mert nem az órára, hanem telefonra találták ki őket - csupán két kivétellel találkoztam: a Vivino az óra kameráját használva boroscímkéket képes beolvasni és megkeresni azokat egy adabázisban - kocka gourmet-k előnyben. A másik a Runtastic Pro, ami, ha megtalálható a telefonon (idehaza 1100 forintba kerül az app), akkor futás közben az órán kijelzi a fontosabb információkat - viszont ehhez magunkkal kell vinni a telefont, mert az órában nincs GPS. Visszajutottunk tehát megint a telefonhoz.

A "third party" alkalmazásokon túl saját Médiavezérlő is van a Gearben, ami elindítja vagy leállítja a telefonon a zenék lejátszását. Ez valószínűleg kényelmes lett volna, ha nem iPod-on hallgatnék zenét évek óta, így nem használtam ki (tudom, hogy az mp3 lejátszók már kimentek a divatból, én viszont valamiért így maradtam).

A pontos időn és a lépésszámlálón kívül egyetlen dolog van még, amire kiválóan használható a Gear: a felvágási faktor egyelőre még óriási (mondhatni órási - bocs, ezt nem bírtam kihagyni). Az első napon, amikor használni kezdtem, az étteremben a pincér megkérdezte hogy milyen (azt hittem először, hogy az elfogyasztott ebédre gondolt, komolyan). Szinte mindenkit érdekelt a környezetemben, hogy mi ez, mit tud... rengeteg profilképet csináltam ilyen érdeklődő emberekről, hogy megmutassam milyen ügyes kamerája van az órának. Már szinte ezért megérte kipróbálni a Geart.

Ami viszont zavaró volt, hogy sokszor nem mutatta az időt, amikor meg szerettem volna nézni, mert nem érzékelte, hogy magam felé fordítottam a kijelzőt, ami alapból ki van kapcsolva, csak akkor mutat valamit, ha azt hiszi, hogy nézik. Viszont sokszor bekapcsolt, amikor pedig nem kellett volna neki, így feleslegesen merítve az elemet. Egyszer futás közben még fotózott is magától, pedig hozzá sem nyúltam - na ez igazán bosszantó volt (íme, egy igazi első világbéli probléma).

A másik - számomra nem ennyire zavaró - tényező, hogy egy töltéssel mindössze két napot bírt ki és alapból nem is írja ki, hogy hány százalékon áll az akkumulátor. Így az egy hónap alatt 1-2 alkalommal meglepett a napközbeni lemerülése. Mert ugyan gyorsan újra lehet tölteni (kb. 1 óra), viszont teljesen egyedi töltője van, az órára csatolható kabát mini-mikro(?) USB-vel. Szóval esélytelen kölcsönkérni csak úgy valakitől egy töltőt.

1 hónap használat után nekem úgy tűnik, hogy különösebb gyakorlati haszna vagy értelme nincsen a Galaxy Gear-nek, leszámítva a pedometert (lépésszámláló) és, hogy mutatja az időt - de hát ez egy óra, ez a dolga, szóval ez elvárható tőle. Jobban belegondolva a lépésszámlálót leszámítva nem is használtam semmi értelmesre. De az nagyon fog hiányozni. Viszont emiatt biztosan nem éri meg az árát (kb. 100 ezer forintot), ami például egy iPad Mini vagy egy középkategóriás okostelefon ára és még számtalan sokkal értelmesebb dologra el lehet költeni ennyi pénzt. Mégis azt mondom, hogy engem meggyőzött az okosóra, talán, mert igazán semmi különlegeset sem vártam tőle. Ha már viselhető kütyükről (wearable tech) van szó, akkor viszont inkább hiszek az okosszemüvegben. Szóval várom, hogy piacra dobják az első, kereskedelmi forgalomban is elérhető okosszemüveget. Szívesen kipróbálnám azt is.

(Köszönet a Telenornak, hogy biztosította az eszköz tesztelését.)

Pintér Robesz

0 Tovább

4K, ultra high definition – a nagyon nagy felbontás

Édesapám emlékének

A 2014 januárjában zajló CES (Consumer Electronics Show) szórakoztatóelektronikai kiállításon sok 4K vagy ultra high definition tulajdonsággal rendelkező televízió mutatkozott be. Mi is ez az új jelölés?

 

 

A mindkét, címszóban szereplő kifejezés képfelbontást jelent. A 4K forma alkalmazkodik a szimbolikus írásbeliség szokásaihoz, a számok és betűk kombinációjából álló, a hagyományos írásbeli szabályokkal szakító írásmódhoz. A 4K szó szerint értendő, a 4 Kilo, azaz 4 ezer szerkezet szimbolikus, rövidített formája. A négyezer szóalak azért szerepel ennek a technológiának a neveként, mert az ilyen képek megjelenítéséhez a vízszintes képfelbontás négyezer pixel körül van.

Íme, egy jó összefoglaló táblázat a Wikipediáról a 4K technológia különböző változatairól:

 

Formátum

Felbontás

Képméretarány

Pixel

4K Ultra high definition television

3840 x 2160

1.78:1 (16:9)

8 294 400

Digital Cinema Initiatives 4K (natív felbontás)

4096 x 2160

1.90:1 (256:135) ~17:9

8 847 360

4K Ultra wide television

5120 x 2160

2.37:1 (21:9)

11 059 200

4K WHXGA

5120 x 3200

1.60:1 (16:10)

16 384 000

DCI 4K (CinemaScope cropped)

4096 x 1716

2.39:1

7 020 544

DCI 4K (flat cropped)

3996 x 2160

1.85:1

8 631 360

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/4K_resolution 

Amint a fenti táblázatból is látszik, a natív vagyis az ’aktuális környezet számára készített’ felbontást a Digital Cinema Initiatives nevű csoport szabványosította, és a televízió ipar ezt a tévéknél elterjedt 16:9-es képarányra igazította át, és ezt nevezték el – a korábbi televíziós szabvány nevével összefüggő módon – ultra high definitionnek, azaz betűszóval UHD-nek, UHDTV-nek vagy ultra HD tévének. Az értelmezhetőséget és a zavarokat kerülendő többször használják 4K ultra high definition alakban is.

Bódi Zoltán

0 Tovább

Versenyezz önmagaddal

A Google okosszemüvege az edzéshez. Versenyezz önmagaddal! Nem kell már félned attól, hogy kikapsz másoktól. Nem sérül az önbizalmad, mert egyedül csak önmagaddal versenyzel.

Toochee, a galaktikus

(via youtube)

0 Tovább

Az internet nem férfias médium többé Magyarországon

A számítógépezést és az internet használatot sokáig férfias dolognak tartották, nem véletlenül. A legtöbb technológiai innováció legtöbbször a városi, fiatal, képzettebb férfiakat szólítja meg. Mára viszont elértünk odáig, hogy nyugodtan kijelenthető, az internet elterjedtséget tekintve nincs érdemi különbség idehaza a két nem között. De persze azért akadnak eltérések másban.

Az Eurostat 2012-es adatai szerint a magyar férfiak 71%-a internetezik legalább hetente, a nőknek 68%-a (ez gyakorlatilag megfelel az EU-s átlagnak: rendre 73% és 67%). Ennél kicsit kevesebben használják naponta az internetet, férfiaknál 60%, nőknél 56% (ez szintén megfelel az EU-s átlagnak: 62% és 55%). Tehát Magyarország nem marad le az Európai Uniótól, de a nemek között sem találni nagy eltéréseket.

Szintén az Eurostat 2012-es adatai alapján azt látjuk, hogy az internetes tevékenységekben sincs érdemi különbség a magyar nők és férfiak között, ami viszont érdekes, hogy az EU átlag és a magyarok között annál inkább vannak eltérések: jobban különböznek a magyarok az EU átlagától, mint a magyar férfiak és nők egymástól. Például a közösségi média, a tartalom feltöltése nálunk jóval népszerűbb mindkét nem körében, de az online bankolás, vagy egy termék internetes eladása nálunk kevésbé gyakori.

A magyar férfiak és nők között nem volt mindig ekkora hasonlóság: az eNET tavaly szeptemberi online kutatása szerint a férfiak hamarabb kezdtek el számítógépet használni, de 5-6 évvel ezelőtt elkezdett kiegyenlítődni az arány, mára szinte teljesen azonos. Nem meglepő módon a férfiak hamarabb kezdtek el elindulni az okostelefon használat felé is, de ebben már jóval gyorsabban követték őket a nők. Ennek ellenére mindkét nemre igaz, hogy egyelőre a számítógép használata dominál az internetes tevékenységeknél, nem a telefon. A legújabb kütyüt, a tabletet tekintve azt látni, hogy míg a netező férfiak 19%-nak van tablete (eNET, 2013 szeptemberi adat), addig a nőknél ez 12% (de 27% szeretne magának - a férfiaknál pedig csak 20%) - itt is kiegyenlítődés felé megyünk tehát.

Találni azonban olyan új technológiai eszközt is, amiben a nők "jobbak": intelligens porszívót a netező nők 19%-a venne, a férfiaknak csak 10%-a (szintén az említett eNET kutatásból) - cáfolódni látszik tehát az a sztereotípia, hogy a férfiak porszívóznak otthon, ha így lenne, biztosan többen érdeklődnének a megoldás iránt.

Mindent egybevetve azt vonhatjuk le tanulságként, hogy érdemes egyre nagyobb figyelmet szentelni a nőknek a neten is, mert az internet nem férfias médium többé Magyarországon.

Pintér Robesz

0 Tovább

Emotikonok videón

Köszönöm Kevin, azaz Fine Cut Bodies barátomnak, hogy felhívta a figyelmemet az alábbi, viszonylag friss videóra, amelyben elmondják és szemléletes példákkal bemutatják az emotikonokról, az írásbeli kommunikáció formai változásairól azokat a tényeket, amelyekkel magam is jó ideje foglalkozom (lásd például a Veszelszki Ágnes kolléganőmmel az emotikonokról írott könyvünket: http://www.e-nyelv.hu/2009-01-02/emotikonok-erzelemkifejezes-az-internetes-kommunikacioban/). Az igen szemléletes, pörgős videóban bemutatják, hogy az írásbeliségünk a mostani IT korszakban sok esetben átveszi a beszéd szerepét, és mivel a beszédhez képest kissé lassabb az írás, ezt felgyorsíthatják azok a technikák, amelyek segítségével a szavak hagyományos írásmódját más írásbeli szimbólumokkal is összekapcsoljuk. Mindez a szövegalkotás és a szövegbefogadás új módját követeli meg, azaz a hagyományos írásprodukcióhoz és szövegértelmezéshez kapcsolódó gondolkodásmódunk is megváltozik.

 

A többi részletet az alább 5 perc 45 másodperces videóban nézhetik meg az angolul tudók.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség

  • Kövess minket, hogy első kézből értesülj mindenről, ami velünk történik, vagy iratkozz fel a napi hírlevelünkre.

    Email címed:

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek