A virtuális lábnyommal, a felhasználói profilunkkal kommunikációs magatartásunkat, nyelvhasználatunkat is kiadjuk. Ráadásul, ha ezt a közösségi oldalakon tesszük, akkor jellemzően ez összeköthető az identitásunkkal is. Ez a nyelvészeti kutatásokban új perspektívát nyit, hiszen hagyományosan az egyéni nyelvhasználat (idiolektus) nagyon nehezen és lassan kutatható terület volt a nyelvtudományban, hiszen senki sem adja ki szívesen a személyes levelezését kutatási célokra.
A közösségi szolgáltatások megjelenésével viszont ez a lehetőség soha nem látott mértékben gyorsult fel. Önként közölt adatokkal, torzításmentesen, pontos, személyes nyelvi adatokat közölnek nagy felhasználói tömegek. Ezzel nagyon könnyen lehet megfelelő statisztikai mintavételezéssel fölrajzolni, megalkotni egy személy vagy egy csoport nyelvhasználatának, idiolektusának, dialektusának a szabályait, jellemzőit. Például meg lehet figyelni a sajátos kötőszóhasználatot, a jellegzetes frazeológiahasználatot, a spontán szerkesztési szabályokat, mondatszerkesztési módokat (használ-e alárendeléseket, és ha igen, milyet), jól feltérképezhető az egyénre jellemző szóhasználat, a nyelvi reakciók, az emocionális tartalom kifejezése és a jellegzetes helyesírási hibák is.
Image: Idea go / FreeDigitalPhotos.net
A nyelvi profil megalkotásával egy személy pszichikai képét, jellemvonásait, szociális, kulturális képét is nagyon pontosan föl lehet vázolni, és ez nem is elsősorban a kutatásban, hanem a bűnüldözésben vagy a bűnelkövetésben játszik fontos szerepet.
A kutatás számára a nyelvi profilalkotásnak, a tömegessége és a torzításmentessége miatt van jelentősége, hisz ezekkel a befolyásmentesen közölt adatokkal könnyen lehet vizsgálni a nyelvi attitűdöt (a presztízsviszonyokat, a szabályok érvényességi körét), a nyelvi változásokat, azok terjedési sebességét, hatókörét.
Bódi Zoltán
Utolsó kommentek